Indítottam egy fotósblogot. Annak ellenére, hogy látom a kockázatát annak, mivel is jár ez. Hiszen már több perben képviseltem fotósokat, akiknek a netre kitett képeit engedély nélkül felhasználták mindenféle célokra. (Karácsonyi üdvözlőlaptól a pólónyomatig volt minden.)

 

Előzmények

Szeretek fotózni. Az első analóg gépemet 2001-ben vettem Amerikában. A gép kb. 2 napos volt, amikor lebucskázott egy 70 méter mély szakadékba hátizsákostól. Épségben maradt és évekig kitartott, de aztán behálózott a digitális kor engem is. Az első tükörreflexes digitális gépem egy Canon EOS 20D volt. Ez - mivel nem vetettem alá töréstesztnek - a mai napig hű társam. Nagyságrendileg 200 ezer képet készítettem vele.

 

Ez már régen túl van a különféle tesztekben megadott lélektani határon. (Néha azt hiszem, van valami privát csodám, ami megtartja a gépeimet működőképes állapotban.) 2007-ben a 8. ARC kiállításon meg is jelent az egyik fotóm, illetve megjelentem magam is egy plakáton :)

 

 

 

 

Visszatérve a blogra...

Akkor indítottam, amikor rájöttem, hogy "mostanra már annyit fényképeztem, hogy igazán megtanulnék fotózni." Bejelentkeztem tehát egy oktatóhoz Farkas-Szőke Balázshoz, mivel nagyon megfogott, hogy ő referenciaként a tanítványai képeit mutatta meg a neten.

Az ő javaslatára vettem egy Sony Alpha 500-as gépet és Minolta objektíveket hozzá... azóta pedig nincs megállás :). Ha olyan helyen járok, ahol szép témákat ad a táj, vagy a társaság, ritkán készítek kevesebb képet 300-nál. Ezek egy része még nyilván tökéletlen lesz, hiszen tanulnom kell a fényeket, a gépemet...

De szerencsére erősségem a "témalátás"... már akkor is fotókat látok, ha nincs nálam gép. :) Néha az teszi a képet különlegessé, hogy onnan nézem, ahonnan más talán még sosem... (Vajon mi is ez alábbi képen?*)

*Ez egy utcai lámpa felülről :)

Az oldalt ezért is neveztem el Életképtárnak.

Itt érhető el: eletkeptar.freeblog.hu.

 

Egyértelmű a következő kérdés: miért freeblog?

A válasz pedig egyszerű: ismerem a felületét, könnyű használni és anyu(ha) blogsablonja, amit választottam tökéletes ahhoz, hogy a képnek adja a szemlélő fókuszát.  Egyszer majd váltok és saját weblapot kap az életképtár, de az még nem most lesz.

 


Na és mi lesz a jogvédelemmel?

Próbáltam felhívni a képek iránt érdeklődők figyelmét a blog oldalán arra, hogy:

"Az ide feltöltött képek szerzői jogi oltalom alatt állnak. A feltöltőjük e jogterülettel foglalkozó ügyvéd. Ha használni szeretnéd, kérj engedélyt, úgy mindenkinek jobb lesz. :)"

Engedélyt kérni pedig kommentben vagy e-mailben lehet. (A freeblog sajátossága, hogy ha az ember a postoló nevére kattint megláthatja a profilját és ott az elérhetőségeit.)

A netre feltöltött képek egyébként kereshetőek szerte a világhálón pl. ezzel a szuper szoftverrel: http://www.tineye.com/ Tehát egyre könnyebb "lebukni."

Ha valaki engedélyt kér, akkor magáncélú felhasználásnál (pl. ő is kiteszi a weboldalára) a szerző megjelölése (nevem és a blog címe) mellett azt várom el, hogy ne dolgozza át (semmit ne változtasson rajta, se színt, se méretet, stb.) a képemet.

Ha pedig a felhasználás (akár közvetve is) kereskedelmi célt szolgál, akkor úgyis felhasználási szerződést kell kötnünk, hiszen ezt írja elő a törvény.

A világot - ahogyan azt én észlelem - szeretem megmutatni. A blog ennek az útnak az eleje...