Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Demokratikus zenehallgatás

A szoftverfejlesztés melléktermékeként jött létre az a projekt, amelyet immár Mixgar néven népszerűsítenek a Digital Natives munkatársai, akik szerint éppen a közösségi webszolgáltatások segítségével lehet demokratikusabbá tenni a közösségi terekben a zenehallgatást. Ha a „zenegép” ugyanis tudja, hogy ki van jelen az adott étteremben, házibuliban vagy éppen munkahelyen, és a jelenlevők már megosztották a kedvenc előadóik listáját, akkor ebből könnyűszerrel összeállíthatja a jelenlevők igényeinek megfelelő zenét. Bárdos Kristóf, a Digital Natives üzletfejlesztési menedzserével beszélgettem.

Bárdos Kristóf: Öten-hatan dolgoztunk együtt egy szobában és hamar nagyon harmonikussá vált a munkavégzés, egyetlen dolgot leszámítva, mégpedig azt, hogy egy drum ’n bass kedvelő kollégáig ért csak el az erősítő vezetéke… Ezen szerettünk volna javítani, és ebből az ötletből született meg a Mixgar, amit termékké fejlesztettünk.

Szilágyi Árpád: Mindenkinek változik az ízlése, változnak a kedvencei, jönnek újabb előadók, akik megtetszenek. A kedvenceket folyamatosan be kell gépelni?

Mixgar
Bárdos Kristóf: Az internetet hívtuk segítségül. A lényeg tehát, hogy amilyen zenét lájkoltam a Facebook oldalamon, vagy amilyen zenét hallgattam a Last FM-en, vagy később, amilyen zenéket én tároltam a telefonomon, ebből kiválóan össze lehet rakni a listámat. Sőt, folyamatosan aktualizálni lehet, mindenféle hozzányúlás és más bonyodalom nélkül.

Szilágyi Árpád: Ha továbbgondoljuk ezt az elképzelést, illetve magát az alkalmazást, mondjuk egy étteremben is elképzelhető lesz mindez, vagy mondjuk egy kávézóban. És ha ez a hely „felismeri” az én telefonom alapján, hogy ott vagyok, akkor ettől kezdve a helyi rendszer tudni fogja, hogy megérkeztem és nem is kell szólnom sem, hanem egyszercsak meghallom a saját kedvenc zenéimet?

Bárdos Kristóf: Valamilyen szintű közbeavatkozásra szükség lesz! Előveszem a telefonomat, felmegyek a Mixgar.com oldalára, le tudjuk kérdezni, hogy hol tartózkodik az adott felhasználónk és onnantól kezdve a felhasználón múlik, hogy szeretné-e hozzáadni a saját zenei profilját ehhez a helyhez. Érzékeljük az összes oda belépett felhasználót egy időben. Mondjuk legyen ott tíz ember, és megnézzük, hogy ők vajon milyen számokat szeretnek a legjobban, van-e közös zene, amit szeretnek hallgatni…

Szilágyi Árpád: Hogyan lesz ebből üzlet?

Bárdos Kristóf: Első körben azt szeretnénk, hogy kiderüljön, hogy ez a hipotézis, amit mi felvetettünk és egy 1.0-s nyitott béta verzióban elérhetővé tettünk, ez tényleg úgy működik-e és azt az élményt nyújtja-e az embereknek, amit szeretnek. Most azt szeretnénk, hogy házibulikban, irodákban kezdjék el használni a Mixgart, ahol egyébként is hallgatnak zenét és egyelőre ezt ingyenesen meg tudják tenni. És ha igazolva látjuk azt, hogy ezt tényleg szeretik az emberek és szeretik használni, akkor a közösségi helyek üzemeltetői fognak egy szerény, de nem sértő összeget befizetni nekünk havonta. Nem az a célunk, hogy egy sok tízezer-százezer forintos számlát tudjunk benyújtani havonta ezeknek a helyeknek. Egy nagyon jól skálázható szolgáltatást csinálunk, tehát ha mondjuk valakinek egy házibulija van, akkor egyszeri alkalomra, 24 órára mondjuk néhány sör áráért igénybe tudja venni. Ha pedig mondjuk egy vendéglátóhely kipróbálja ingyenesen, és azt tapasztalja, hogy az ő vendégei emiatt nagyon jól érzik magukat és ennek terjed a híre, illetve látják, hogy a vendégek előveszik a telefonjukat és látják, hogy mondjuk nyolc szám múlva jön a kedvencük, akkor esetleg még ott marad és iszik egy sört, vagy csupán tényleg jobban érzi magát, akkor azt a néhány eurót nem fogja sajnálni ettől a szolgáltatástól. Ha megnézzük, hogy például a Facebook, az Amazon, vagy az Apple milyen hasonló invesztíciókat hajt végre, biztos, hogy egy nagyon forró terület lesz ez a következő években.

Mixgar egy bárban
Spányik Balázs: Mit szól ehhez az Artisjus?

Bárdos Kristóf: Nem tudom fejből a szerződés számát, amit megkötöttünk az Artisjussal, de már megvan, úgyhogy támogat minket és örül ennek a kezdeményezésnek.

Szilágyi Árpád: Hol lehet kipróbálni a Mixgar rendszert?

Bárdos Kristóf: A Mixgar.com oldalon. Most a következő hetekben bárki csatlakozhat és létrehozhatja a saját helyét, ahova meghívhatja az ismerőseit. Fontos, hogy ez egy helyhez kötött szolgáltatás, tehát egy embernek a gépéről szólhat a zene, a többiek oda tudnak belépni egy weboldalon keresztül és ott tudják megszavazni, hogy milyen számok szóljanak. Próbáljátok ki minél többen! Nagyon jól bírjuk, sőt kérjük a kritikákat, írjátok meg, hogy mit tapasztaltatok.

Szilágyi Árpád

1 Tovább

Iránytű a közösségi média dzsungelében

Rendhagyó bejegyzés következik: oldalajánló. A Social Media Examiner saját meghatározása szerint a közösségi média iránytűje. Az oldal célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az olyan eszközöket, mint a Facebook, twitter vagy LinkedIn minél okosabban használni – elsősorban üzleti célra.

A Social Media Examiner logója

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szakértők által üzemeltetett blog egy-egy bejegyzését rendre több százan osztják meg a twitteren. A Technorati és az AdAge a világ 100 legbefolyásosabb üzleti blogja között tartja számon. 87 ezer regisztrált felhasználójuk postafiókjába jutnak el e-mail hírleveleik révén.

A Social Media Examiner rendszeresen közöl esettanulmányokat, videóikban bemutatják, hogy hogyan használjunk 1-1 új eszközt (például a Google+-t), összefoglalják a friss kutatási eredményeket és interjúkat közölnek az egyes területek szakértőivel.

Néhány érdekesebb olvasnivaló a Social Media Examiner anyagaiból:

Pintér Robesz

0 Tovább

Tönkremenő Facebook és gombamód terjeszkedő Google

MySpace-ként összeomló Facebook, minden üzleti lehetőséget elszipkázó Google, egymással trécselő robotok, világmegváltást ígérő és közben vagyont kereső szilícium-völgyi vállalkozók. Néhány érdekes téma, abból az interjúból, amit a napokban olvastam Paul Saffo amerikai futurológussal. Nézzük meg milyen lehet a jövőnk!

Aki olvas angolul, annak mindenféleképpen javaslom Matt Rosoff interjúját – bár nem rövid, de minden sorát érdemes elolvasni. Nyilván egy ilyen blogposztban nem lehet egy hét oldalas interjút teljes egészében visszaadni, ezért csak néhány olyan gondolatot emelnék ki, amelyek számomra érdekesebbek voltak, a részleteket pedig az eredeti írásban meg lehet nézni.

Az első érdekes elem a Facebook-kal kapcsolatos megjegyzés, amely szerint az oldal ugyan sikeresen oldotta meg, hogy összekapcsolja az embereket, azonban rövid időn belül meg kell oldania az oldalon belül folyó kommunikáció megfelelő kontextusba helyezését. A hétköznapi életben ugyanis a kommunikáció mindig megfelelő közösségben, közegben folyik, sosem egyszerre az összes ismerősünkkel beszélünk. Miért kellene az egyetemről ismert ezer éves „havernak” és a szakmai életből ismert kollégánknak beszélgetnie egymással, egyáltalán mi közük van egymáshoz? – kérdezi Saffo. Véleménye szerint, ha ezt nem tudja orvosolni a közösségi oldal, akkor könnyen a MySpace sorsára juthat, és a süllyesztőbe kerülhet, miközben egy olyan szolgáltatás lép a helyére, amely sikerrel oldja meg ezt a kihívást. Talán éppen a Google.

A másik gondolatébresztő megjegyzés éppen a Google működésére vonatkozott. Ezek szerint a keresőkirály újfajta működési logikát hozott az üzletbe, mivel úgy terjeszkedik akár a taplógomba, amely minden táplálékot felszív maga körül és lehetetlenné teszi, hogy bármi más megmaradjon ott, ahol ő található. Magyarra fordítva úgy működik a Google, hogy ahová beteszi a lábát, ott teljesen ellehetetlenít minden más üzleti modellt, míg végül nem marad versenytársa a területen. Például a Google megvásárolta a Keyhole-t, létrehozta belőle a Google Maps-et és lehetetlenné tette, hogy egy tisztán csak térképekkel foglalkozó cég versengjen vele ezen a piacon.

A harmadik meglátás, amit kiemelnék a következő „nagy dologra” vonatkozik. Saffo szerint ezek a robotok lesznek. Egyrészt a szenzorok, érzékelők, kamerák és különböző miniatürizált elektronikus mérőműszerek ára annyira leesett, hogy gyakorlatilag mindenbe szinte ingyen bele lehet építeni őket. Jól látszik ez például a mobiltelefonoknál. Másrészt ezek a műszerek beépíthetők bármilyen tárgyba, ami a dolgok internetjének (internet of things) elterjedésével a tárgyak közötti kommunikációt hozhatja magával. A mostani számítógépes kütyük gyakorlatilag szinte robotoknak tekinthetők, csak éppen a kerekek hiányoznak róluk. A Google egyébként nem véletlenül kísérletezik a vezető nélküli autóval – ez ugyanennek a trendnek a fontos része.

Végül a negyedik dolog, amit megemlítenék az interjúból, az a szilícium-völgyi innovátorok természete. Saffo szerint két dolog hajtja ezeket az embereket, egyrészt, hogy meggazdagodjanak, másrészt, hogy megváltoztassák a világot. Mintha egy angyal ülne az egyik vállukon, aki azt súgja a fülükbe, hogy tedd jobb hellyé a világot – és egy ördög a másikon, aki azt mondogatja, hogy keress rengeteg pénzt! Az igazán sikeresek azonban képesek egyensúlyban tartani a két dolgot, jobb hellyé teszik a világot, miközben az a jutalmuk, hogy meggazdagodnak. Aki csak a pénzre hajt, annak többnyire nem jön össze, mivel a sikerhez társadalmi kapcsolatokra van szükség, ez pedig nem növekszik, ha csak a pénzre koncentrálunk.

A legvégére pedig egy tipp Paul Saffo-tól, amit eddigi pályafutása során egyfajta hüvelykujjszabályként is használt: „ha rövid távon sikert akarsz elérni, akkor valami olyasmit keress, ami kb. 20 éve nem sikerül” – úgy látszik ugyanis, hogy húsz év után jön a fordulópont, amikor valakinek összejön az, amivel addig mindenki felsült és beüt a főnyeremény. Így aztán miközben megváltoztatjuk a világot még meg is tudunk gazdagodni.

Pintér Robesz

 

2 Tovább

Mit jelent a lájkolás?

A lájkolást mint új szóalakot már lassan megszokjuk, hisz olyan gyakran fordul elő. Ezt az idegen szóátvételt szabályosan, a megszokott módszerek szerint illesztettük be a nyelvünkbe. Az alakja azért tűnhet furcsának, mert ez a nyelvi változás most ment végbe, és még nyilvánvaló számunkra a szó idegen formája. Az –l beillesztő funkciójú igeképzővel nagyon sok idegen eredetű szót honosítottunk nyelvünk története során, csak a régi folyamatokról már nem nyilvánvaló, hogy idegen eredetű szó áll mögöttük, például így alkottuk a kapál, a kaszál igénket is.

A lájkolás szóalak formája azért praktikus, mert kijelöli a használati (pragmatikai) környezetét, mindenki számára egyértelmű, hogy lájkolni a Facebookon, a közösségi portálokon, a blogokon, tehát jellemzően a web kettes felületeken lehet. A lájkolás pontos jelentése azonban nem mindig egyértelmű, ennek a körvonalazásához számba kell venni a lehetséges kontextusait is.


Image: Master isolated images / FreeDigitalPhotos.net

 

A Facebookon jelent meg először a like vagy  magyarul a tetszik gomb, ami ennek a közösségi portálnak a kezdetén a bejelölt ismerőseinkkel kapcsolatos tetszésnyilvánítás kifejezésére szolgált, tehát hogy a feltöltött képek és egyéb információk tetszenek-e. A like gomb az igazi funkcióját az üzenőfal megjelenésével tölti be, hisz oda mindenki szinte bármilyen információt, képet, videót, hírt feltölthet, amiről az ismerősök megjelölhetik, hogy tetszik-e nekik. A Facebook mellett blogokon és egyéb internetes publikációs felületeken is egyre általánosabb a tetszésnyilvánító gombok különböző fajtája.


Ám nem minden információra lehet egyértelműen azt válaszolni, hogy tetszi-e. Például 2011. májusának utolsó napjaiban Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halála kapcsán a Facebookon kialakult egy vita, hogy lehet-e az ezzel kapcsolatos információkat, részvétnyilvánításokat lájkolni vagy sem. Ebből kiderült, hogy nem mindenki számára egyértelmű, hogy a lájk ’tetszik’ gomb nem csak azt jelenti, hogy ’tetszik’, hanem általában azt is, hogy ’pozitív érzelmeket viseltetek az aktuális téma iránt’. Ez viszont adott esetben (egy halálhír kapcsán) ellentmond a lájkolás azaz a tetszésnyilvánítás alapjelentésének. A helyzet valóban félreérthető. Ebben az esetben a lájk jelentése ’részvétnyilvánítás’, illetve a részvétnyilvánítók tárborába való tartozásnak, a csoport-összetartozásnak a jelzése.

Velem történt meg, hogy egy állatkínzásról és az ellene való fellépésről szóló blogbejegyzést lájkoltam, és a kommentáromban úgy éreztem, meg kell magyarázni, miért tettem: hogy nem az állatkínzásról szóló alaphír tetszik, hanem az, hogy ezt a szörnyűséget a szerző megírta a blogjában, és a hasonló esetekkel szembeni fellépésre, összefogásra buzdított. Tehát itt a lájkolás jelentése ’együttérzés, szimpátia a pozitív erkölcsi értékekkel’.

A napokban olvastam a Facebook üzenőfalán, hogy az egyik ismerősöm azt írta, nagyon szomorú, mire egy másik ismerősöm lájkolta ezt a bejegyzést, melynek az lett az eredménye, hogy a szomorú személynek rögtön jobb kedve lett. Itt a lájkolás jelentése ’vigasztalás’, ’mosoly’, ’szimpátia’, ‘öröm’. A sort még sokáig lehetne folytatni.

Tehát a lájkolás alapjelentése világos, ám az aktuális jelentése csak a pontos szövegkörnyezetből azonosítható, és ez néha a látszólagos ellentmondások miatt félreértésekhez is vezethet, kis odafigyeléssel és empátiával viszont könnyen átlendülhetünk ezeken a félreértéseken.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

3 Tovább

A tévé forradalma

Alig három hete írtam a Netflix-ről és arról, hogy milyen forradalmi változást hoz majd a cég a televíziózásban. A cég egy kavicsot dobott az óceánba, de úgy tűnik cunamit okozott.

A streaming videó piacára nagyon hamar megérkeztek az régi-új szereplők és történtek felvásárlások is. Az Amazon az instant videó szolágáltatását erősítette meg. Míg a Facebook a Warnerrel karöltve szintén előállt a saját megoldásával. Közben a napokban a Dish megvásárlota a Blockbuster nevű céget, azzal a szándékkal, hogy ő is beszállhasson a streaming videó piacra. Ki is maradt ki? Ja persze a

Goolge

A keresőóriás tulajdonában van a legnépszerűbb videó megosztó oldal, de komoly áttörést még nem sikerült elérni, hogy a nappalinka is becsempésszék magukat. Pedig próbálkoztak erősen. Van GoogleTV, van Youtube Leanback szolgáltatás. A Netflixnek meg mindeközben lassan több előfizetője van mint a HBO-nak. A Google erre most 100 millió dollárt gondol elkölteni a szolgáltatásainak átalakítására. Új lendületet kívánnak adni a "channels" azaz csatornák nevű szolgáltatásának. Az induláshoz egyből 20 prémium csatornát kíván a cég létrehozni, amelyeken hetenként és csatornánként 10 óra jó minőségű gyártásban készült műsorral növelné a cég látogatók számát. A változásokat fokozatosan vezetné be a cég, de a teljes átalakulást még az év vége előtt elérhetőnek tartják.

A cég az elmúlt hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott a Hollywood-ban ami arra irányult, hogy az induló csatornák el legyenek látva tartalommal is. A csatornákra kerülő műsorok kiválogatása a jelenlegi elképzelések szerint kézzel történne, ami valószínűleg megfelelő garanciát ad majd a minőségi válogatásra. Mindeközben itthon lezajlott a

 

Médiapiac 2011

konferencia, amiról Pintér Róbert barátom már megírta az összefoglalót. A konferenciáról ezen a helyen is és máshol is olvastam beszámolókat, melyekből egyszerűen hiányzott ennek az új technológiai trendnek a vitája. Kár ezért a hozzáállásért, hiszen ezek a fent említett cégek elsősorban majd a hagyományos csatornáknak jelentenek majd konkurenciát és nem egymásnak.

Szerintem az elkövetkezendő években nagyon sokat fogunk majd hallani erről a témáról és lesz még meglepetés mindenkinek!

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek