Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Egy hónap a Lumia 920-szal - II. rész

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének? A múlt heti teszt második, befejező része. (Az első rész elérhető itt.)

Várakozások a Lumia 920-szal szemben

A Lumia 920 már nem egy új készülék, így mire májusban megkaptam, már számos tesztet végigolvastam és videót megnéztem, így voltak várakozásaim a készülékkel szemben. Elsősorban egy kiváló kamerát vártam, óriási kijelzőt, vezeték nélküli töltést, offline is elérhető térképes navigációt és a fentebb már említett kezes e-mail alkalmazást (amit ismertem már a Lumia 800-ról).

A kamera tényleg kiváló, főleg a videói félelmetesen jók. Ugyanakkor a fényképekről el kell mondjam, hogy bár nagyon jók, nem váltanak ki egy „rendes” kamerát. Tudom, naivnak tűnhet egy ilyen elvárás, ugyanakkor viszont szerintem ezen a téren még tovább lehet lépni – ha igazak a pletykák, pont ezen a területen fejleszt a Nokia, a 41 megapixeles PureView kamerát kaphatja meg a Lumia sorozat legújabb darabja. A kamera ugyanakkor kapott egy csomó szoftveres kiegészítést, ami alapból a készüléken van. A fentebb már említett Cinemagraph például „mozgó fényképet” tud csinálni pár másodperc alatt, ahol szabadon eldönthetjük, hogy a kép melyik része mozogjon és melyik része legyen mozdulatlan. A gyerekek (is) imádták. Gyakorlatilag animált gifeket csinálhatunk könnyen és egyszerűen bárhol és bármikor. (Sajnos a lentebbi képen a postr nem tudja kezelni az animált részt, az eredetin csak a tv képe mozog, mintha éppen adás lenne... Kárpótlásul ajánlom ezt a rövid kis videót.)

A Cinemagraph-fal készült képen az általunk választott részen mozog a kép

A tévé mindig megbabonázza a gyerekeimet

Az óriási kijelző remek választásnak bizonyult. A mérete mellett a tiszta, éles képe, amit nagyon szeretek, illetve, hogy erős napfényben is kiválóan olvasható, mivel a szenzoroknak köszönhetően a fényerőnek és a kontrasztnak azonnal „utána igazít” a rendszer. Pár hete még szemészhez is elmentem, hogy a sima PC monitort életlennek látom – aztán rá kellett jönnöm, hogy elsősorban a telefon felbontása és éles képe az, ami megbolondított, a PC monitor pedig a jóval alacsonyabb pixelsűrűség miatt soha nem fogja tudni hozni ugyanezt a színvonalat.

A vezeték nélküli töltésre elsősorban, mint geek vártam, kíváncsi voltam milyen, hogyan működik. A készülékhez egy kis állványt kaptam, ami csatlakoztatható az elektromos hálózathoz, a telefont erre az állványra lehet rátámasztani (de magába a készülékbe semmit sem kell beledugni) és eközben töltődik az akkumulátor. Munkahelyen nagyon kényelmesen használható, ha hívás érkezik, egyszerűen csak le kell emelnem a készüléket a tartóról és kimehetek vele a szobából, nem kell kihúznom semmit. A töltő azonban nem csak emiatt praktikus – ebben ugyan senki nem erősített meg, de – nekem több töltés után az volt a benyomásom, hogy a vezeték nélküli töltéssel feltöltött készülék tovább bírja, mintha „hagyományosan” az aljára dugott vezetékkel tölteném. A 920 egyébként nálam egy (használattól függően másfél) napot bírt ki – mivel nem kapcsolom ki, ez praktikusan 20-30 órákat jelent. Aki ismeri a Windows Phone rendszert, az tudja, hogy az akku élettartama egész jól befolyásolható a takarékos üzemmód bekapcsolásával, illetve az ütemezett szinkronizációk időközének állításával. Érdemes ezt egyénileg kitapasztalni, nálam óránként szinkronizál a magán és a vállalati levelezés (naptárt és névjegyzéket is), folyamatosan megy a wifi, de ki van kapcsolva a bluetooth, a helymeghatározást engedélyeztem néhány alkalmazásnak és a Skydrive felhő szolgáltatása is rendszeresen fut a háttérben.

Szintén nagyon vártam a Nokia térképeket és alkalmazásokat, amiket megszerettem a Lumia 800-on. Nem csak a navigációt, ami az offline, előre letölthető térképekkel akár külföldön is adatcsomag nélkül használható, hanem a budapesti tömegközlekedési alkalmazást, ami alapból, gyárilag rajta van a telefonon. A Nokia véleményem szerint az egyik legjobb a navigáció terén, mindenféle külön beszerzendő alkalmazások és pénzköltés nélkül a felhasználók a három platform (iOS, Android és Windows Phone) közül szerintem itt kapják a legjobbat.

Amire nem számítottam: kisebb kényelmetlenségek

Persze nincs olyan rendszer vagy készülék, ami ne okozna kényelmetlenségeket, kisebbeket vagy nagyobbakat. A Lumia 920 sem kivétel. Fentebb már említettem, hogy bár a kamera gyönyörű videókat csinál, de a képek lehetnének egy kicsivel élesebbek.

A másik gond, hogy az akkumulátor időnként túl gyorsan merül le (például éjszaka takarékos üzemmódban is képes 20-30%-ot merülni). Ezen egy újraindítás szokott segíteni – amúgy nagyon ritkán kapcsolom ki a készüléket, ha ez a probléma nem lenne, akkor pedig egyáltalán nem érezném szükségét. Az akkumulátorral kapcsolatban a másik gondom, hogy a kijelzőn nem látszik az akku töltöttsége százalékban, azt csupán a beállításokban lehet leellenőrizni.

Sokan és sok helyen megjegyezték, hogy kicsit nehéz a készülék. Az első kézbevételkor ez nekem is feltűnt, de azóta teljesen hozzászoktam ehhez és egyáltalán nem volt eddig zavaró a használat közben. Futásra is magammal szoktam vinni a Lumiát (Endomondo-val használom), ott sem tűnik fel, hogy túl nehéz lenne… Ami inkább gond, hogy a méret és feltehetően a súly miatt viszont hajlamos kicsúszni ülés közben a zsebből, erre érdemes odafigyelni, nehogy elhagyjuk – nekem egyszer sikerült otthagynom a kollégám kocsijában a készüléket, szerencsére hamar észrevettem és utána gyorsan vissza is kaptam.

Végül, az utolsó pont (ami egyáltalán nem a telefon hibája), hogy bár a készülékben van NFC, azt egyelőre nem tudtam kipróbálni, pedig például a hazai Mobil Tárca Szövetség tesztjébe szívesen csatlakoztam volna... csakhogy az nem elérhető a Windows Phone platform számára.

Egy hónap után: nagyon bevált

Mindent összevetve, nem ért igazán csalódás a készülékkel és a rendszerrel kapcsolatban. A Lumia 920 nagyon jól bevált, teleraktam alkalmazásokkal a 9Gag-től a Weather Flow-ig. Készítettem vele az egy hónap alatt 315 fényképet és több tucat videót és minden nap aktívan használom néhány órát. Akinek van lehetősége, érdemes váltania és kipróbálnia a Lumia 920-at és a Windows Phone mobil rendszerét.

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

3 Tovább

Egy hónap a Lumia 920-szal - I. rész

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének?

A 920-ra való áttérés előtt két hónapig egy iPhone 4S-t nyüstöltem, azt megelőzően pedig több mint egy évig egy Lumia 800-at. Mindezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni itt az elején, hogy világos legyen, már volt előzetes tapasztalatom a Windows Phone rendszerrel és közelről ismertem az iOS-t is (valamint a feleségem telefonja és két tablet révén behatóbban elmélyültem az androidos rendszer bugyraiban is). Másrészt, mint a felsorolt készülékekből látszik, költöztem már egy párszor új készülékre, így tudtam mire érdemes odafigyelni, illetve mire számíthatok.

Ennek köszönhetően az átköltözés simán és flottul ment a készülékre, az első bekapcsolástól számított kevesebb, mint egy óra alatt minden adatom rajta volt az új Lumián és beállítottam az összes fiókomat (levelezés, közösségi oldalak, felhő szolgáltatás stb.). Azóta volt részem egy Android készülék iOS-re költöztetésében is, még napok múlva is a névjegyzék beállításával, majd a jegyzetek egyenkénti mentegetésével kellett foglalatoskodni.

iPhone vs. Lumia 920: személyes nézőpontból

Mielőtt utoljára kikapcsoltam volna az iPhone-t, alaposan végiggondoltam, hogy mi fog hiányozni az almás készülékből – vagyis előre készültem rá, hogy össze tudjam vetni a két rendszert és a két konkrét készüléket egymással. Nagyon szerettem például az iOS-ben a Safari böngészőnek az olvasási nézetét és még inkább azt, hogy a teljes szöveget megoszthatóvá teszi e-mailben, anélkül, hogy bármit ki kellene jelölnöm és be kellene illesztenem. Ez azóta is hiányzik. Az elmúlt egy hónapban sokszor botlottam olyan cikkbe a Lumián, amit teljes szöveggel el szerettem volna menteni (mondjuk az Evernote-ba) vagy meg szerettem volna osztani ismerősökkel, ilyenkor nem maradt más hátra, mint képernyőn kijelölni a szöveget (aprólékos munka), másolni és beilleszteni egy levélbe. Erre azóta sem találtam jobb megoldást (például teljes szöveg kijelölése egy-két mozdulattal), szóval ilyen feature jöhetne a Windows Phone-ba.

A csere előtti utolsó pár hétben nagyon rákaptam az iPhone-nal az Instagram használatára és annak ellenére, hogy a Lumiám fényévekkel többet tud a fényképkészítésről (lásd később a Cinemagraph-ról szóló részt), ez az alkalmazás nagyon hiányzik a telefonról azóta is, sajnos Windows Phone-ra ugyanis nem elérhető hivatalosan az Instagram. Most az Instance nevű alkalmazással próbálkozom, ami csinos és képességekben is hozza az eredeti Instagram színvonalát, de nem hivatalos alkalmazás.

Aki ismer, tudja, hogy imádok jegyzetelni, az Evernote viszont telefonon (tableten) előfizetés nélkül csak online kapcsolattal működik, offline nem. Az iOS-en ezt pótolja félig-meddig, hogy a rendszer alap jegyzetelő alkalmazása szinkronizálja a jegyzeteket a Google fiókba, amikor van net, tehát nem szükséges Evernote-ot használni. Ez nagyon kényelmes és praktikus. A Lumián ezzel szemben a OneNote használható, amit a SkyDrive-ba (tehát a Microsoft felhő szolgáltatásába) szinkronizál a készülék, sőt az egyes jegyzetek ki is tűzhetők a telefon kezdőképernyőjére. Itt tehát nem kellett kompromisszumot kötnöm az áttéréssel.

Szintén előre hiányoltam, hogy a Lumiával készült fotók nem kerülnek automatikusan szinkronizálásra a fotóadatfolyamom révén az iPad Minimre, mint ahogy az iPhone-nál történt. De elfogadtam, hogy ez az ára annak, ha az ember külön telefon és tablet rendszert használ (tudom, ez keveseket érint még idehaza). Ami vigasztalt, hogy az iPhone-ról túl körülményes a képeket PC-re menteni, illetve továbbküldeni, a Lumiával készült képeket viszont szinte azonnal elérhetem a PC-n a SkyDrive-om megfelelő folderében az automatikus szinkronizálásnak köszönhetően. Az elmúlt egy hónapban sokszor kihasználtam ezt a jellemzőjét a rendszernek és nagyon örültem neki. Az iPhone-nal képeket menteni a gépre egy kínszenvedés volt (igen, mivel iTunes kell hozzá).

Végül, amire szintén azt gondoltam, hogy hiányozni fog, az az index.hu iPhone alkalmazása – elég sűrűn látogattam mobilról az index oldalát és azt hittem nincs Windows Phone alkalmazásuk. Itt is kellemeset csalódtam, van a Windows Phone rendszerre index alkalmazás, remekül használható, kint is van a Lumiám kezdőképernyőjén.

Azt is tudtam, hogy lesz néhány dolog, ami egyáltalán nem fog hiányozni az iPhone-ból. A bosszantó autocorrection, vagyis a gépelés automatikus javítása, ami bár többnyire jól működik iOS-en, de az ember azért naponta egyszer biztosan agyvérzést kap tőle. A Lumián ehhez képest a prediktív szövegbevitel megdöbbentően jól működik, gépelés közben a billentyűzet felett egy szövegsávban jelennek meg a javaslatok, amiből bármit kiválaszthatok, viszont, ha olyan szót gépelek, aminek nincs ékezetmentes verziója, akkor automatikusan kicseréli a szót a jóra, ha lenyomom a szóközt a szó végén. Nem mondom, hogy hibamentes a rendszer (például a szókezdő kisbetű-nagybetű néha bezavar), de a magyarban gyakori ragozott szavakkal és egyáltalán a gépeléssel sokkal hatékonyabban elbánik, mint az iOS féle autocorrection. Csillagos ötös.

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal: működik

Szintén a „nem fogok sírni miatta” kategóriába estek iPhone-on az esti homályos képek és videók, mert az iPhone vakuja rendszeresen nem kapcsolt be. Nem fogom hiányolni a túlságosan kicsi kijelzőt sem, valamint azt, hogy az iPhone nem szinkronizálta folyamatosan a vállalati e-mail címemhez tartozó Outlook névjegyzéket (tehát az egy idő után már nem volt naprakész), illetve, hogy az olvasatlan Gmail levelek megtekintéséhez külön alkalmazást kellett telepítenem és futtatnom, mert a gyári levelezőben nem volt ilyen nézet. A Lumia képei és videói sem tökéletesek, de rossz fényviszonyok mellett is sokkal jobbak, mint az iPhone-nal készültek. A kijelző nem csak érzésre lényegesen nagyobb, mint az iPhoné, azt mondanám, hogy az első két hétben szinte alig használtam a tabletemet, mert a Lumia mérete miatt még szinte azt is helyettesíteni tudta. Az Outlook névjegyzékem folyamatosan naprakész és ehhez mindössze egyetlen egyszer kellett beállítanom a dolgot, ami fél percembe telt. Végül, a beépített levelező a Lumián rendelkezik olvasatlan levelek nézettel, nem kell ahhoz külön alkalmazás. Nagyon hasznos, imádom.

Jövő héten folytatjuk... (A második rész 2013. július 12-én reggeltől itt olvasható.)

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

1 Tovább

Szeretem a felhőt: Dropbox, Google Drive és Skydrive

A múlt heti blogposztban arról írtam, hogy hogyan jutottam el a merevlemezes és usb-kulcsos adathordozástól a felhő alapú megoldásig. Valójában ez csak az egyik indoka annak, hogy miért szeretem a felhőt. A LiveMesh szolgáltatáson túl, ami a számítógépek-felhő közötti szinkronizálást végzi számomra, több felhő alapú szolgáltatást is használok még, amik nagyban megkönnyítik az életem. Ilyen szolgáltatások a Dropbox, a Google Drive és a Skydrive. Alábbiakban 1-2 számomra hasznos felhasználási lehetőségről szólok ezek kapcsán.

Az első felhőszolgáltatás, amit intenzívebben használni kezdtem, a Dropbox volt. A Dropbox számomra egy olyan pendrive, amit nem kell magamnál hordani, amit nem tudok elhagyni – igaz, csak internet kapcsolat esetén tudom elérni az így tárolt anyagokat. Ma már azonban a mobil internetnek hála (a nálam ritka) külföldi tartózkodást leszámítva mindig van elérhető internet kapcsolat. Így a Dropbox nyugodtan telepakolható anyagokkal. Elsősorban a számítógép és a hordozható eszközök (tablet, okostelefon) közötti adat megosztásra szoktam használni. Erre teszem fel például a hallgatói dolgozatokat, a hosszabb szövegeket. Kikapcsolódás esetére novellákat, könyveket is tartok rajta. Néhány esetben pedig az is előfordul, hogy 1-1 könyvtárat megosztok, ha olyan tartalmat kell hozzáférhetővé tennem, amit nem csak egyszer és néhány embernek kell elküldenem, hanem rendszeresen – és újabb lehetséges címzettek felbukkanása bármikor várható.

A másik felhőszolgáltatás, amit időnként használni szoktam, a Google Drive. Nálam ez elsősorban az úgynevezett kollaboratív munka eszköze, tehát ide teszem fel azokat a táblázatokat, szövegeket, amikkel többen dolgozunk. Például ezen osztottam meg a hallgatóimmal legutóbb, hogy ki melyik könyvet választotta recenzálni. Ebben a félévben ugyanis azt a feladatot adtam a hallgatóimnak az egyetemen, hogy egy listából válasszanak könyvet és írjanak belőle könyvismertetőt. Fontos információ volt számukra, hogy egy könyvet kiválasztott-e már valaki. A legegyszerűbb a Google Drive segítségével volt megosztani a dokumentumot. E nélkül sokkal több e-mailezés lett volna és adminisztrálni is nehezebb lett volna a dolgot. De szintén a Google felhő szolgáltatását használom az androidos táblámmal készült képek azonnali mentésére. A képet elkészülte után a gép automatikusan feltölti a Google Drive-ba (kiválasztható, hogy ezt csak wifi hálózaton tegye, kímélendő a mobilos csomag adatforgalmi keretét). Ennek különösen akkor vettem hasznát, amikor egy szoftveres hiba miatt vissza kellett állítanom a tablet rendszerét és sajnos menteni már nem lehetett róla: egyrészt egyetlen képem sem veszett el, másrészt a visszaállítás után automatikusan visszatöltötte a rendszer a képeimet. Így azokat alkalomadtán ismét meg tudtam mutatni az ismerősöknek, barátoknak.

A végére hagytam a Skydrive-ot. Ezt a Lumia telefonommal használom intenzíven, mivel a Windows Phone rendszernek alapbeállításban ez a felhős háttérrendszere. Itt is mentem a képeimet már az elkészítésük pillanatában. De ezen túl a OneNote jegyzeteim vagy a telefonon készített Office anyagaim is a felhőben tárolódnak, ami azért kényelmes, mert bármit jegyzetelek a telefonon, az később elérhető a számítógépen is az internet segítségével, így könnyen tudok másolni és beilleszteni belőlük bármit egy másik helyre.

Mindhárom rendszert könnyű használni, kényelmesek, sok esetben a háttérben dolgoznak, mindössze egyszer kell beállítani ehhez őket. Nem mondom, hogy nem tudnék élni nélkülük, vagy hiányuk megoldhatatlan nehézséget jelentene, de bizonyos dolgok kezelése sokkal körülményesebb lenne számomra. Ezért is szeretem a felhőt.

Pintér Robesz

0 Tovább

5 dolog, amit ne csinálj okostelefonnal!

Vezetés közben telefonálni vagy sms-ezni, tárgyaláson vagy tanórán hosszan mobillal matatni, kínos képeket készíteni az ismerőseinkről és azonmód feltölteni az internetre. Van néhány dolog, amit nem illik az okostelefonnal csinálni, mégis sokan megteszik. Káros szokásokról lesz szó és, hogy hogyan szokjunk le róluk.

A Lifehacker pár hete megkérdezte az olvasóit, mi zavarja őket a legjobban mások (és saját) mobiltelefon használati szokásai közül. Az írás végül a Digital Life oldalain látott napvilágot. Egy kicsit mobil etikett, egy kicsit görbe tükör rólunk, homo mobilusokról. Bár az írás jóval tágabb körből merít, az alábbiakban elsősorban az újonnan, az okostelefonokkal megjelent káros szenvedélyekről lesz szó.

1. Vezetés közben ne használd az okostelefonod!

Az első és legfontosabb szabály, mert míg a többi csupán zavaró, ez halálos is lehet, mivel a vezetés közbeni okostelefonozás balesetet okozhat. Ha nem tudjuk megállni, hogy az okostelefonunkat megnézzük, ha pittyeg, hogy új üzenet érkezett, akkor inkább némítsuk le. A hívásokhoz szerezzünk be egy headsetet vagy egy autós kihangosítót. Ha navigálásra szeretnénk használni, akkor kérjük meg utastársunkat, hogy segítsen, ne tartsuk menet közben az ölünkben a készüléket e miatt – de a legjobb, ha okostelefontartót szerelünk az autóba.

2. Társaságban ne merülj el az okostelefonodban!

Gyakori, hogy az unalmasnak ítélt értekezleteken, tanórákon az okostelefonunkban keresünk menedéket. Csak egy kicsit megnézzük a nyilván nagyon fontos e-maileket, aztán felnézünk a facebookra – tényleg csak egy percre, nyugtatjuk meg magunkat... Már ez sem túl udvarias, de a legrosszabb, hogy már baráti társaságban, vasárnapi ebéd közben, sőt szex után is sokan a mobiljukkal vannak elfoglalva.

A megoldás az önmérséklet lehet, amiben a keresztrejtvény-szabály segíthet: amennyiben az adott helyzetben nem vennénk elő egy keresztrejtvényt, úgy az okostelefonunkat sem kellene.

3. Fényképezz nyugodtan, de ne oszd meg rögtön!

Ugye ismerős az önjelölt fotográfus, aki mindent lefényképez a mobiljával és rögtön meg is osztja? Ezzel több gond is van. Először is, nem biztos, hogy azok, akiket lefényképez, erre engedélyt adtak. Másrészt nem biztos, hogy szeretnék, ha ezt a képet feltöltenék az internetre. Végül, a pillanat varázsát ugyan fontos lehet megörökíteni, de utána ne töltsünk hosszú perceket a kép azonnali megszerkesztésével és megosztásával, mivel teljesen antiszociális. A legtöbb esetben ráér később is megosztani a képet, amikor van időnk erre és egyedül vagyunk. Ami a kép elkészítését és megoszthatóságát illeti: ha nem szeretnénk, hogy rólunk hasonló kép készüljön, vagy megosztásra kerüljön, akkor mi se készítsünk és osszunk meg ilyen képet.

4. Moziban, színházban ne telefonálj, ne csetelj, ne böngéssz!

A mozi vagy a színház az önfeledt kikapcsolódásra való, ahol elmerülhetünk a vetített film vagy játszott darab világában. Már az is zavaró, ha bekapcsoljuk a készüléket, mert a mobil fénye elvonja a mellettünk ülők figyelmét, még rosszabb, ha a hangok is be vannak kapcsolva a készüléken. Ha fontos hívást várunk, akkor inkább ne menjünk ilyen helyre, de hívást semmiféleképpen ne vegyünk fel a film vagy színdarab alatt. A legjobb, ha lenémítjuk vagy kikapcsoljuk a készüléket.

5. Sétálás közben ne a telefonoddal foglalkozz!

Rendszeresen látni, ahogy sétálás közben emberek a mobiljukat bámulják és nyomkodják, miközben mások kitérnek előlük. Jó dolog a multitasking, de gyaloglás közben figyelemmel kell lennünk másokra. Nem egyszerűen udvariatlanságról van szó, a dolog balesetveszélyes is lehet. Ha muszáj megnéznünk a készüléket, akkor álljunk félre arra a pár percre.

Pintér Robesz

2 Tovább

A szívem szakad meg

Köztudomású, hogy az űrkutatás irgalmatlanul drága mulatság. Bár csak 200 kilométerre (Budapest-Pécs távolság) kell szállítani, azt sajnos függőlegesen. A szűkös raktér nem csak felfelé, lefelé is számít. Ennek esett áldozatul egy 8000 dolláros profi digitális fényképezőgép is.

Az utóbbi időkben divat lett, hogy az űrhajósok csekély szabadidejük egy részét arra áldozzák, hogy nem csak nézelődnek az ablakból, hanem fotózzák is a Földet, és a képeket megosszák az Interneten. Különösen jó képeket lehet készíteni, mióta átadták a kilátó kupolát.

Nikon 3DX (Fotó: Nikon)

Az űrhajósok ehhez a Nikon 3DX fényképezőgépet használják. Ez a professzionális digitális fényképezőgép 24 megapixeles képekből akár ötöt is csinál másodpercenként. (Gondolom népszerűségének az is az oka, hogy a Nikon véleményem szerint ingyen odaadja, pusztán a küldetés reklámértéke miatt.)

De a probléma ott jelentkezik, hogy nemcsak felfelé drága az út, hanem visszafelé is. Bár itt nincs óriási üzemanyag költség, de a visszatérő egység igen szűkös belső tere miatt csak a legfontosabb dolgokat lehet visszahozni. Ennek esett áldozatul Paolo Nespoli, olasz űrhajós gépe is, aki májusban csodálatos felvételeket készített az űrállomásról és az űrrepülőgépről. A földre csak a memóriakártya érkezett vissza, a méregdrága masina az orbitális egységben maradt, amely elégett a légkörben.

Amikor olvastam a hírt, egyből beindította a fantáziámat az általam oly irigyelt gép ilyen értelmetlen pusztulása. Rögtön elkezdtem gondolkodni, miért nem lehet az ilyennek valamilyen visszatérő kapszulát csinálni, amelyben sértetlenül földet érhetne külön. Gyorsan rájöttem, hogy ez a kapszula nagyságrendekkel többe kerülne, mint egy ilyen fényképezőgép. Hiába drága egy világűrbe feljuttatott készülék, visszahozni nagyságrendekkel drágább, mint egy újat venni. Így hát hiába minden irigység, az ilyen eszközöknek a légkörben elhamvadás a sorsuk. Mert földkörüli pályán keringve csak gyarapítaná az űrszemetek hosszú-hosszú listáját.

Tücsi a galaktikus

 

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek