Netidők Blogtársaság

Hogyan használják az internetet a mai 15-25 éves fiatalok? Ugye érezzük, hogy ez a kérdés sok elemből áll… Az NRC Piackutató VMR.cool című évente elvégzett kutatása pedig igyekszik megtalálni a válaszokat. A kérdéseket a neten teszik fel és így a válaszok is a neten érkeznek meg. Kurucz Imre kutatási igazgatót kérdeztem.

Kurucz: Ebben a korosztályban már bőven 80% felett van az internetezők aránya, így tulajdonképpen az az extrém, ha valaki nem használja a netet – ők a lemaradók – így tehát erről a korosztályról eléggé átfogó képet ad ez a kutatás, még akkor is, ha csak a netezőket nézzük. Sokszor az internetre még mindig azt mondják, hogy egy fiatalos médium, pedig hát most már a felnőtt lakosságnak több mint a fele netezik. Ha arra gondolunk, hogy akik tíz évvel ezelőtt kezdtek fiatalként netezni, azok most már lassan a 30-as éveikben járnak. Úgyhogy a most vizsgált csoportot olyan fiatalok alkotják (főleg, ha a 15-25 éves kör alsó harmadát nézzük), akik már tényleg abban nőttek fel, úgy kezdtek írni-olvasni tanulni, hogy ott volt az internet – így egészen mások a szokásaik meg az attitűdjeik az internettel kapcsolatban.

Szilágyi: A kutatás nevében a cool csak az életkorra utal vagy pedig kifejez valamit a vizsgált témák közül is?

Kurucz: Ez a cool életérzés leginkább a fiatalokra jellemző. Ha azt mondjuk, hogy cool, akkor mindenképpen valami fiatalos dologra gondolunk. Ezt szeretné kifejezni a kutatás neve.

Szilágyi: Mi jellemző a fiatalok internetezési szokásaira a mai Magyarországon?

Kurucz: Leginkább ők látogatnak olyan weboldalakat, ahol le lehet tölteni különböző zenéket, videofilmeket, és ők a videomegosztó webhelyek rendszeres látogatói is…

Szilágyi: 25 év felett csökken a hajlandóság, hogy letöltsenek, torrentezzenek?

Kurucz: Igen, a fiatalokra inkább jellemző, de ebben a korosztályban is inkább a fiatalabbakra jellemző ezeknek az oldalaknak a látogatása. Természetesen közösségi oldalakat ugyanúgy látogatnak, mint az idősebbek – ebben kevésbé van különbség az egyes korosztályok között. Sőt, tudjuk, hogy nagyon sok 50 feletti internetezőt is éppen a közösségi oldalak vonzottak be az internetezésbe. Mondjuk, amiben inkább eltérnek az idősebbektől, az olyan szolgáltatások igénybevétele, mint az internetes vásárlás, tehát ez inkább a 30-asokra kezd jellemzővé válni, vagy például a hírportálok, gazdasági site-ok látogatása kevésbé jellemző a fiatalokra. Náluk, ha mondjuk azt kérdezzük, hogy mi az internetnek a legfontosabb funkciója, akkor a kapcsolattartást jelölik meg, tehát számukra az internet a kapcsolattartásnak a legfontosabb eszköze. Ezt fejezi ki, hogy közösségi oldalakat látogatnak, ez mutatkozik abban, hogy ők használják a legaktívabban a különböző chat-programokat (főleg az MSN Messengert, de a Skype-ot is), ők akár a legközelebbi ismerőssel is az interneten tartják a kapcsolatot.

Szilágyi: Az e-mailnek hogyan változik a szerepe a fiatalok életében? Régóta tudjuk az e-mailről, hogy a legfontosabb internetes alkalmazás majdnem mindegyik korosztályban, de talán ez a hangsúly elmozdulhat…

Kurucz: Igen és ez valószínűleg meg is érne egy külön kutatást. Ennyire kifejezetten az e-mailt ebben a felmérésben nem vizsgáltuk, de azért az látható és a tendenciák is ezt mutatják, hogy az e-mailnek a szerepe valóban a hétköznapi kapcsolattartásban kezd visszaszorulni. Mondjuk fájlok küldésére még e-mailt használják inkább – de többek között a közösségi oldalaknak a chat szolgáltatásai már a hagyományos üzenetküldő programokat is veszélyeztetik, kiváltják. Mert valóban, ha egy közösségi oldalon elérhetek minden olyan funkciót, ami a kapcsolattartáshoz szükséges, akkor miért használnék több platformot ehhez?
Gyakorlatilag nincsen olyan internetező, aki nem használ e-mailt – én úgy fogalmazom tehát, hogy a kapcsolattartás bizonyos formái eltűnnek az e-mailből. Nyilván egy hivatalos vagy munkahelyi kapcsolattartásban ugyanúgy megmarad majd az e-mail használata.

Egyébként az e-maillel szemben pont az üzenetküldő szolgáltatásoknak, vagy akár közösségi oldalaknak még az egy előnye, hogy tudom, ha valaki jelen van, tehát ha küldök neki valamit, akkor nagy valószínűséggel azonnal látja, azonnal megkapja. Tehát a gyors azonnali üzenetekre valószínűleg nem csak a fiatalok, hanem az internetezők többsége is inkább használ ilyen platformokat, mint mondjuk küld egy e-mailt.

Szilágyi: Említetted az előbb, hogy a híreket kevésbé olvassák a fiatalok. Ez azt is jelenti, hogy aki el akar jutni a fiatalokhoz, azoknak meg kell keresni azokat a csatornákat/weboldalakat, amik kifejezetten a fiatalok számára vonzóak?

Kurucz: Ha a fiatalokat el akarja érni egy hirdető, akkor nem is biztos, hogy csak azt kell nézni, hogy hol érhetjük el őket, hanem azt is, hogy hogyan. Tehát az ő esetükben már nem biztos, hogy azok a hirdetési megoldások működnek, amelyek mondjuk a mi korosztályunknál még igen. Pár napja hallottam egy előadást a fiatalokról és ott is az jelent meg, hogy ők már egy egészen más tempójú világban élnek. Nekik azok az üzenetek, amik még számunkra létezőek, nem biztos, hogy az ő agyukba egyáltalán eljutnak és az ő érdeklődésüket felkeltik. Illetve mondjuk a zene-buli jelszavak mögé egyébként egyre gyakrabban odakerül a web2 is, tehát valószínűleg nekik a web2-es alkalmazásokban kell elrejteni azokat az üzeneteket, amiket egy hirdető szeretne feléjük kommunikálni.

Szilágyi: A fiatalok internetezési szokásai nagyon mások, mint az idősebbeké, vagy pedig alapvetően hasonlóak kisebb eltérésekkel?

Kurucz: Kedvelem azt a megkülönböztetést, hogy létezik hasznos meg szórakoztató internet, ami azt jelenti, hogy minden ember életében van az internetnek hasznos funkciója is, meg szórakoztató is. Ahogy idősödik valaki, annál inkább úgy tűnik, hogy kihasználja azokat a funkciókat az interneten, amelyek hasznosak. Gondolok itt a bankolásra, vásárlásra, vagy ügyek intézésére. A fiatalok csoportján belül a legfiatalabbak egyértelműen azt mondják, hogy számukra az internet inkább szórakozás. Nyilván az életük része, nem tudnának nélküle meglenni, de ez a szórakozásnak az eszköze. Számukra a kapcsolattartás is sokkal inkább a szórakozást jelenti, tehát az, hogy „dumcsizok a haverokkal”, az nem egy hasznos dolog ilyen szempontból, mint inkább unaloműzés, időtöltés. Ezért látogatják a közösségi oldalakat nagy arányban, mert ott is nagyon kevesen vannak, akik kifejezetten hasznos céllal mennek fel a közösségi oldalra. Egyszerűen időtöltésből vannak ott és ott élnek egy második életet.

E-mail, e-business, e-inclusion. Csupa idegen eredetű kifejezés ez, ám egyre gyakrabban használatosak a köznyelvben. Ezek a szerkezetek az informatikai szakkifejezések e- kezdetű csoportját alkotják, ahol az e- rövidítés az elektronikus (angolul electronic) alakot helyettesíti. A magyarítás során nincs különösebb nehézség, mert a magyar és az angol alak formája egybeesik. Az e- kezdetű szavak helyesírása ellentmondásos, ugyanis a helyesírásban a kötőjel az egybeírás változata, viszont ezekben az esetekben az e- az elektronikus jelzőt helyettesíti, és ezt alapesetben külön írjuk a jelzett szótól. Az e- kezdetű formák viszont ezzel a rendhagyó alakjukkal az informatikával, az internettel kapcsolatos jelentést szimbolizálják.

Érdekes és viszonylag friss jelenség, hogy az angol nyelvű írásbeliségben az e- kezdetű kifejezések helyesírása sokszor teljesen megváltozott, elmaradt belőle a kötőjel, és a nagy betűs utótaggal egybe írják, így eInclusion, eAccessibility. (Mindkét kifejezést csak körülírni tudjuk, magyar megfelelője nem közhasználatú; eIncluson ’az információs társadalomból leszakadók bevonása’; eAccessibility ’az információs infrastruktúrához való hozzáférés’.) A magyar nyelvhasználatban ez a gyakorlat még nem terjedt el, pusztán ritka esetekben fordul elő, ennek viszont kiváló példája az eMagyarország alak, amelyben a belső nagybetű teljes mértékben indokolt. Megjegyzem, hogy sok esetben az utótag nagybetűje nem tulajdonnevet jelöl, hanem az egybeírt kisbetűs előtagot különíti el, pl. eBusiness. A többi köznyelvi kifejezésekben viszont még nem jellemző a magyar írásgyakorlatban az angolos forma, pl. az e-mail inkább így fordul elő, bár jómagam elég gyakran írom kötőjel nélkül is, így: email.

Bódi Zoltán

A Netidők csapatában Spányik Balázs kollégánk alkotott egy új kifejezést, az angol spamlication szóösszevonást. Mint minden új kifejezésnek, ennek is egyedi jelentése van, Balázs egyre többünket sújtó jelenségnek adott nevet. A spamlication így értelmezhető: amikor olyan új számítógépet veszünk, amelyiken előre telepített operációs rendszer van, akkor bizonyos esetekben a szükséges szoftvereken, meghajtókon kívül több, kéretlen, jellemzően reklám célú alkalmazást is telepítenek a gépünkre. Ezek java része kipróbálható szoftververzió, azaz néhány hét múlva lejár a használati ideje, ezután vagy meg kell venni vagy törölni kell a gépről. Ám leginkább az alapelv a lényeges: az újonnan megvásárolt gépre olyan alkalmazásokat is telepítenek, amelyek nem az alapvető használhatóság követelményei miatt vannak, hanem reklámozási céllal. Csak úgy, ajándékba, de ezeknek az ajándékoknak jellemzően nem örül senki. Ezekkel a szoftverekkel vélhetően hozzáadott értéket próbálnak nyújtani a gyártók, ám sok esetben éppen a kéretlenség miatt fölösleges bosszankodást okoznak a felhasználónak.

A spamlication kifejezés két tagból áll, a spam főnévből, illetve az application főnév csonkolt változatából. Az angol spam elsődleges jelentése informatikai környezetben már klasszikusnak számít 'kéretlen reklám e-mail'. Ám ennek a szónak a jelentése kezd bővülni, általánossá válni, és lassan spamnek hívunk minden kéretlenül megjelenő adatot, tartalmat (pl. spam jöhet már azonnali üzenetekben - spim, VoIP hívások formájában – spit, illetve blogokban is – splog). Az általános értelmű spam jelentése érvényesíthető a kéretlenül telepített alkalmazásokban is, így alakul ki a spam application szerkezet, amelyből az utótag csonkolásával jött létre a spamlication összevonás.

Szokatlan, hogy magyar felhasználók angol kifejezést alkossanak, ám ne feledjük, hogy olyan szaknyelvi környezetről van szó, amelynek az alapja angol nyelvű, így érthető és logikus ez a szóalkotás. Az idegen forma a magyar informatikai témájú nyelvhasználatban nem lehet szokatlan. A kifejezés újszerűségét és egyediségét bizonyítja, hogy a Google keresőjében 2010 novemberében (amikor Spányik Balázs először használta ezt az alakot), mindösszesen egy darab (!) találat született, az is egy blog bejegyzésben olvasható, és hasonló jelentéskört fed le. A többi nemzetközileg is elterjedt kereső (pl. Yahoo, Bing) egyetlen találatot sem mutatott. A ritka, egyedi ötletként születő kifejezések (szakkifejezéssel hapax legomenon – görög, 'egyszer olvasott') nem ritkák a nyelvhasználatban, hiszen mindannyian kreatív lények vagyunk, ami a nyelvhasználatunkban is megmutatkozik. Ebben az esetben viszont olyan frappáns formával találkozunk, hogy a jelenség elterjedésével remény van a kifejezés elterjedésére is.

Bódi Zoltán