Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Csak tessék, csak tessék! Szabad az út!

Az információs társadalom fogalom egyre gyakrabban fordul elő manapság, ám sokan csak sejtik ennek a kézenfekvő fogalomnak a jelentését. Anélkül, hogy elmerülnék a részletekben, itt csak annyit írok, hogy ebben a társadalmi rendszerben az alapvető szervező erő az információ, és az ehhez kapcsolódó technológiai, gazdasági, kulturális és infrastrukturális elemek meghatározó jelentőségűek. Ennek a tematikának az egyik alapkifejezése az e-inclusion.

 

Az eredeti e-inclusion kifejezés meghatározó eleme magyarul az inkluzív, aminek a jelentését a legjobban talán a szó antonímájával lehet megmagyarázni. Az inkluzív az exkluzív ellentéte, az exkluzív jelentése és használata közismert: ’kizárólagos’, ’zárt’, ’kiválasztáson alapuló’. Az inkluzív tehát: ’nyitott’, ’befogadó’, ’minden elem számára hozzáférhető’. A magyarított formájú e-befogadás kifejezés tehát olyan tevékenység, ösztönző szabályrendszer, amely az informatika, infokommunikációs eszközök hozzáférését, használatát, a körükben történő tájékozódást mindenki számára biztosítja. Az e-befogadás folyamatának köszönhetően a digitális szakadékok túloldalán lévő társadalmi csoportokat is bevonják az információs társadalom vérkeringésébe. Az e-befogadás tehát nem rekeszt kis senkit az informatikai eszközök és az információáramlás hatóköréből, hanem nyitott mindeni számára. ilyen e-befogadási cél lehet például az ötven év fölötti vagy úgy nevezett 50+ korosztály figyelmének felkeltése, és megtanítása a számítógép és az internet alkalmazására.

 

Az információs társadalom az e-befogadásnak köszönhetően egy nyitott világ, a kapui tárva vannak, csak tessék, szabad az út!

 

Bódi Zoltán

1 Tovább

Az e-szavak

E-mail, e-business, e-inclusion. Csupa idegen eredetű kifejezés ez, ám egyre gyakrabban használatosak a köznyelvben. Ezek a szerkezetek az informatikai szakkifejezések e- kezdetű csoportját alkotják, ahol az e- rövidítés az elektronikus (angolul electronic) alakot helyettesíti. A magyarítás során nincs különösebb nehézség, mert a magyar és az angol alak formája egybeesik. Az e- kezdetű szavak helyesírása ellentmondásos, ugyanis a helyesírásban a kötőjel az egybeírás változata, viszont ezekben az esetekben az e- az elektronikus jelzőt helyettesíti, és ezt alapesetben külön írjuk a jelzett szótól. Az e- kezdetű formák viszont ezzel a rendhagyó alakjukkal az informatikával, az internettel kapcsolatos jelentést szimbolizálják.

 

Érdekes és viszonylag friss jelenség, hogy az angol nyelvű írásbeliségben az e- kezdetű kifejezések helyesírása sokszor teljesen megváltozott, elmaradt belőle a kötőjel, és a nagy betűs utótaggal egybe írják, így eInclusion, eAccessibility. (Mindkét kifejezést csak körülírni tudjuk, magyar megfelelője nem közhasználatú; eIncluson ’az információs társadalomból leszakadók bevonása’; eAccessibility ’az információs infrastruktúrához való hozzáférés’.) A magyar nyelvhasználatban ez a gyakorlat még nem terjedt el, pusztán ritka esetekben fordul elő, ennek viszont kiváló példája az eMagyarország alak, amelyben a belső nagybetű teljes mértékben indokolt. Megjegyzem, hogy sok esetben az utótag nagybetűje nem tulajdonnevet jelöl, hanem az egybeírt kisbetűs előtagot különíti el, pl. eBusiness. A többi köznyelvi kifejezésekben viszont még nem jellemző a magyar írásgyakorlatban az angolos forma, pl. az e-mail inkább így fordul elő, bár jómagam elég gyakran írom kötőjel nélkül is, így: email.

 

Bódi Zoltán

1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek