Netidők Blogtársaság

Az internethasználat, a számítógép-használat, a mobiltelefonálás olyan kézelfekvő tevékenység sokunknak, hogy szinte el sem tudjuk képzelni a hétköznapjainkat nélkülük. Ám vannak olyan társaink, akiknek fizikai akadályokba ütköznek az információs társadalomban való életnek ezek az alapvető tevékenységei is. Pusztán azért, mert hátrányosságaik, hiányosságaik vannak fizikai vagy egyéb tekintetben. De nekik is joguk van az információs infrastruktúrához.

Az e-befogadás vagy e-inclusion kifejezéshez tartalmilag közel áll az e-esélyegyenlőség, másként az e-akadálymentesítés, amit angolul leginkább e-accessibilitynek neveznek. Ez a fogalom az internethez való hozzáféréshez, az információs társadalomba való beilleszkedéshez való szabad döntést hangsúlyozza. Tehát az e-esélyegyenlőség keretében a társadalom olyan feltételeket biztosít, hogy az esetlegesen csökkent képességű, hiányosságokkal élő személyek (pl. látássérültek) is akadálymentesen használhassák a világhálót, és elérjék a weboldalakat. Az e-esélyegyenlőség megfelelő körülményeinek köszönhetően az akadályok átléphetőek. Persze mindehhez komoly összefogás, szabályozórendszer és befogadó, toleráns társadalmi, szakmai környezet kell, hisz az e-esélyegyenlőség biztosítására a szabványokat is úgy kell alakítani, hogy azok ezt a nemes célt szolgálják. Ideális körülmények esetén tekintet nélkül korára, nemére, esetleges hiányosságaira, hátrányaira szabadon hozzáférhet bárki az infokommunikációs eszközökhöz.

Az e-esélyegyenlőség kifejezés jelentésének középpontjában a felhasználói érdek áll, az e-akadálymentesítés pedig inkább az környezet aktivitását hangsúlyozza.

Az e-esélyegyenlőség hangzása kicsit szerencsétlen, mert az e- után az utótag is e hanggal kezdődik, de ez nem okozhat komoly akadályt a használatában.

Bódi Zoltán

E-mail, e-business, e-inclusion. Csupa idegen eredetű kifejezés ez, ám egyre gyakrabban használatosak a köznyelvben. Ezek a szerkezetek az informatikai szakkifejezések e- kezdetű csoportját alkotják, ahol az e- rövidítés az elektronikus (angolul electronic) alakot helyettesíti. A magyarítás során nincs különösebb nehézség, mert a magyar és az angol alak formája egybeesik. Az e- kezdetű szavak helyesírása ellentmondásos, ugyanis a helyesírásban a kötőjel az egybeírás változata, viszont ezekben az esetekben az e- az elektronikus jelzőt helyettesíti, és ezt alapesetben külön írjuk a jelzett szótól. Az e- kezdetű formák viszont ezzel a rendhagyó alakjukkal az informatikával, az internettel kapcsolatos jelentést szimbolizálják.

Érdekes és viszonylag friss jelenség, hogy az angol nyelvű írásbeliségben az e- kezdetű kifejezések helyesírása sokszor teljesen megváltozott, elmaradt belőle a kötőjel, és a nagy betűs utótaggal egybe írják, így eInclusion, eAccessibility. (Mindkét kifejezést csak körülírni tudjuk, magyar megfelelője nem közhasználatú; eIncluson ’az információs társadalomból leszakadók bevonása’; eAccessibility ’az információs infrastruktúrához való hozzáférés’.) A magyar nyelvhasználatban ez a gyakorlat még nem terjedt el, pusztán ritka esetekben fordul elő, ennek viszont kiváló példája az eMagyarország alak, amelyben a belső nagybetű teljes mértékben indokolt. Megjegyzem, hogy sok esetben az utótag nagybetűje nem tulajdonnevet jelöl, hanem az egybeírt kisbetűs előtagot különíti el, pl. eBusiness. A többi köznyelvi kifejezésekben viszont még nem jellemző a magyar írásgyakorlatban az angolos forma, pl. az e-mail inkább így fordul elő, bár jómagam elég gyakran írom kötőjel nélkül is, így: email.

Bódi Zoltán