Netidők Blogtársaság

Az e heti műsorunk témái meghallgató formában.

Hírsziporkák - a foci EB digitális góljai és az önbeágyazó ágy (Dragon György):

Böngészőkutatás - az NRC kutatása a magyar netezők megkérdezésével (Kurucz Imre):

C=64 sorozat, a Crazy Comets játék zenéje (Spányik Balázs, DJ Chatman):

Hogyan működik a 3D hangzás? Kevin és a fejhallgatóval hallható demó:

Infoszótár - dokkoló (Bódi Zoltán):

A szoftver, amit sokan összetévesztenek magával az internettel vagy éppen a keresőrendszerekkel: a BÖNGÉSZŐ. Jó másfél évtizede még browsernek mondtuk az informatika angol nyelvhasználata miatt és már akkor is volt többféle böngésző, amelyek azóta feledésbe merültek: ki emlékszik ma már a Mosaic-ra vagy éppen a Netscape Navigatorra? Ha ma körülnézünk a böngésző-piacon, ezeket a neveket már nem találjuk. Van viszont Mozilla Firefox, Google Chrome és van Internet Explorer, sőt Opera is. Az NRC Piackutató munkatársai a kérésünkre pont ezt tették legutóbbi netes felmérésében: körülnéztek a böngészők piacán és megkérdezték a magyar netezőket. Kurucz Imre ismerteti az érdekes eredményeket.

Bár a Statcounter adatai szerint 34 százalékos részesedéssel még mindig az Internet Explorer a legtöbbek által használt böngésző a világon, és Európában is nagyjából ugyanannyi használója van, mint a vezető Firefoxnak és a harmadik helyen álló Google Chrome-nak, Magyarországon már egyértelműen le van maradva a két másik említett böngésző mögött – részesedése mindössze 13 százalék.

Az NRC friss felmérése megerősíti ezeket az adatokat. E szerint ugyanis a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az Explorer csupán a netpolgárok 12 százalékánál számít elsőszámú böngészőnek.

Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék.

Bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tíz internetezőből kilenc használta valaha; ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalék még sosem próbálta ki. A legnagyobb növekedési potenciál tehát kétségkívül a Google böngészőjében rejlik.

Egy terjedőben lévő böngésző esetében nem meglepő, hogy a fiatalok használják nagyobb arányban – így van ez a Chrome esetében is: a huszonévesek 42, az ötven felettiek 33 százalékának ez az elsőszámú böngészője. A hanyatló Explorer esetében a helyzet épp fordított: míg az ötvenes-hatvanas korosztály egyötöde még ezt a böngészőt indítja el leggyakrabban, addig negyven év alatt már csak feleekkora aránnyal találkozunk.

Érdekes megnézni, mit gondolnak a hazai internetezők az egyes böngészők jelenlegi helyzetéről. Nos, hiába áll magasan az első helyen a Firefox, csupán a netpolgárok 41 százaléka vélekedik úgy, hogy ez a legnépszerűbb – 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. Még a fő böngészőjükként Firefoxot használóknak is alig több mint fele látja reálisan saját böngészője pozícióját – ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve arról, hogy még most is az általuk használt böngészőt használják a legtöbben.

A kutatás kitért az egyes böngészők megítélésére is; igaz, nem az internetezőkben élő általános képet vizsgálta, hanem azt, hogy fő böngészőjükről mit gondolnak használóik. Ez természetesen kissé csökkenti a különbségeket (hiszen saját böngészőnkről jellemzően nem nyilatkozunk lesújtóan), ám így is kijelenthető, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két böngészőé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott; egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében ugyanakkor e két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.

A felmérés érdekes – és talán meglepő – tanulsága volt egyébként, hogy a magyar internetezők jelentős része nincs tisztában a „böngésző” szó jelentésével. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni (tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert, hatan a Chrome-ot, de a használók arányához képest meglepően sokan említették az Operát is), a másik közel 50 százalék ugyanakkor vagy nem tudott válaszolni, vagy valami egész másra gondolt. Sokan vannak, akik keresőkre (leginkább a Google-ra) vagy valamilyen linkgyűjteményre (például a Startlapra) asszociálnak a „böngésző” kifejezés hallatán.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. május 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

Mára az egyik legfontosabb kérdés a mobil (tartalom)szolgáltatások piacára belépni szándékozó cégek számára, hogy vajon saját alkalmazással vagy inkább mobilra optimalizált weboldallal érhetnek-e el nagyobb sikert. Az Ipsos kutatócég Yahoo-nak végzett amerikai kutatása szerint tevékenységi területtől függ, hogy melyik lehet a jobb megoldás.

A kutatás feltárta, hogy alapvetően hét tevékenységi terület különböztethető meg, amire az okostelefonjukat használják az emberek: kapcsolattartás, navigáció, tájékozódás, ügyintézés, szórakozás, keresés, vásárlás. Az első négy terület esetében inkább az okostelefonon futó alkalmazásokat részesítik előnyben a kutatásban részt vevő 13-54 éves amerikai felhasználók. A másik három esetében pedig gyakrabban használják a böngészőt (eMarketer ábra):

Ugyanakkor az is érdekes, hogy a számítógéphez képest milyen eltéréseket találni. Itt nem az alkalmazások vagy böngésző viszonyát vizsgálták a kutatók, hanem ugyanezen hét tevékenységre az adott eszközön fordított napi átlagos idő arányait hasonlították össze. Azt látni, hogy mindkét esetben a kapcsolattartás a legfontosabb, viszont míg a mobillal eltöltött idő 38%-át teszi ki ez, addig PC-nél ez kevesebb, 32%. Viszont a számítógépen második szórakozás (zenehallgatás, játék, szórakoztató videók megnézése) a mobilon meglepő módon közel feleannyira fontos a rá szánt idő arányát figyelembe véve. A további tevékenységek a Yahoo ábrája alapján:

Mindent összevetve nincs tehát általánosan mindenkire érvényes recept, hogy hogyan érdemes az okostelefon felhasználókat megszólítani a szolgáltatásunkkal vagy tartalmunkkal.

Pintér Robesz

Sokan érzünk bűntudatot, amikor megnyitva a böngészőt, az előző napokon elmentett, igen fontos, érdekes oldalak sorban töltődnek be, és a lelkünk mélyén sejtjük, de bevallani nem merjük, hogy ezeket a weboldalakat sosem fogjuk megnézni. Mégsem merjük egyszerűen kitörölni őket. Olyan ez, mint a Könyvjelző vagy a Kedvencek menü, látszólag oda mentjük a fontos oldalakat, ám ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor bevallhatjuk, hogy egy webhely örök elfelejtésének a legbiztosabb módja, ha elmentjük. Ennek az életérzésnek a kifejezésere született egy új a kifejezés.

Az infoguilt angol szóösszetétel, a tagjainak az együttes jelentése csak körülírással adható pontosan vissza. Az alakulat előtagja az info-, ami az information ('információ') szóból rövidült. Ez az alak ismerős, mert több magyar összetételben is előfordul (pl. infotechnológia, infokommunikáció), sőt önállóan is használatos: infó.

Az angol guilt főnév (itt utótagként) azt jelenti, hogy 'bűn'. Az infoguilt kifejezés az információval, annak a feldolgozásával szemben elkövetett „bűnt”, mulasztást jelenti. Az infogulit összetételt annak a tevékenységnek a megnevezésére használják, amikor a böngészőnkben több, vélhetően fontos ismeretet tartalmazó lapot nyitunk meg, ám időhiány miatt elhalasztjuk ezeknek a weboldalaknak az áttekintését, így a megnyitott lapokat (az arra alkalmas böngészőben) elmentve tároljuk későbbi feldolgozás céljából, ám egyre csak gyűlnek a feldolgozandó weboldalak, és a restanciánkat nem tudjuk ledolgozni. Az infogulit az információs társadalom polgárainak a jellemző problémája.

A kifejezés némiképpen túlzó stílusértékű, hisz az időhiány és az információsokaság miatti elmaradás azért nem bűn, legfeljebb kisebb-nagyobb mulasztás. Másrészt viszont némiképpen megszemélyesítő is a kifejezés, hiszen bűnt jellemzően emberek, élőlények ellen tudunk elkövetni, elvont fogalmak ellen nem, viszont ennek a szóösszetételnek a személeti háttere így is nyilvánvaló.

Bevallom, hogy nekem is tele van a Könyvjelző menü, a Kedvencek sávja, gyűlnek az olvasatlan levelek a postafiókomban, de már nem érzek bűntudatot, már túl vagyok rajta...

Bódi Zoltán

További elérhetőségek: