Netidők Blogtársaság

Spanyolországban az egyik egyetemen valósították meg azt a projektet, amelynek keretében a különböző szakokon tanuló hallgatók megterveztek és kiviteleztek egy olyan házat, amely napelemekből és napcellákból nyeri a hő és villamos energiát. Az egész projekt igen érdekes és minta értékű, ám a Netidők blogtársaságban az informatikai vonatkozások a legfontosabbak. Mivel az egyetemnek vannak informatikus hallgatói is, terveztek hozzá egy internetes kapcsolaton keresztül működő távvezérlő alkalmazást. A ház minden villamos energiával működő rendszere irányítható egy okostelefonos platformra írt alkalmazással. A felhasználó távolról is, illetve nyilván a házból is bekapcsolhat, kikapcsolhat bármit. Mire hazaér, befűtheti vagy nyáron lehűtheti a lakást, bekapcsolhatja a sütőt, a tévét, a számítógépet, elindíthatja a filmfelvételt, bekapcsolhatja vagy éppen kikapcsolhatja a világítást. Meglepő volt látni, hogy a bemutatón egy iPaddel vezérelték a televíziót, amelyen meglehetett nézni az építkezésről szóló filmet.

Mindezzel azért találkoztam, mert éppen Spanyolországban, Valenciában, az Universidad Cardenal Herrera egyetemen vagyok egy Erasmus programon, amelynek keretében a nemzetközi hallgatói csoport közös projektmunka keretében fenntartható energiával működtethető autók marketing- és kommunikációs kampányát dolgozza ki. Ennek a munkának az egyik háttérbemutatója volt, hogy minként lehet egy 100%-ban fenntartható, napelemes és napcellás energiaforrásokkal működtetett házat megtervezni, kivitelezni, hogyan építették fel a kommunikációs kampányt és milyen maga a ház. A legérdekesebb az volt, hogy miként tudott együttműködni az építész, a marketinges, a kommunikációs és az informatikus hallgató egy közös projekten. És lám, egy ilyen munkában is aktív része van az informatikának.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Egyre több képernyő vesz körül bennünket: immár nem csak a tévének a képernyőjére gondolhatunk, hanem a számítógép, a táblagép és az okostelefon kijelzőjére is. A magyar közmédia a foci EB-re készült egy olyan alkalmazással, amivel útközben is követhetők voltak a futball események Androidot és iOS-t futtató készülékeken. A műsorban vendégünk volt Ősi György, az MTVA IT tanácsadója, akivel a jövőbeli fejlesztésekről is beszélt egy keveset. A foci EB után ugyanis jön az olimpia és más sportesemények is.

Ősi György: Tervezünk az olimpiára is egy ilyen alkalmazást, ami az olimpia méretei miatt sokkal összetettebb lesz, mint a foci EB alkalmazás. Nem csak egy közvetítés lesz, hanem két videostream lesz, továbbá a Kossuth rádió közvetítése is elérhető lesz a mobilalkalmazásban. Nem csak Android és iOS alapon, hanem Windows 8-as desktop alkalmazás is készül. Megjelent már ugyebár a Windows 8-nak a nyilvános bétaváltozata és egyre többen töltik le és erre is készülünk egy platformspecifikus alkalmazással. Ez egy új megjelenési forma és szeretnénk innovatívak lenni és erre a piacra is elsőként betörni. 

Híradó.hu: Sikeres az iPhone-ra és az Androidra letölthető foci-Eb app
(Itt meghallgatható a Netidőkben elhangzott beszélgetés Ősi Györggyel.) 

A Híradó.hu foci EB oldala: http://www.hirado.hu/FociEB.aspx

Nemrégiben Spányik Balázs felvetette a műsorban, hogy nem tudja mire használni az újonnan kapott tabletjét. Kicsit meglepődtem, de aztán rájöttem, hogy igaza van. Egyrészt közel sem evidens, hogy mire jó egy tablet. Másrészt nem vagyunk egyformák, más-más módon használjuk az informatikai eszközeinket, emiatt könnyen lehet, hogy egyes felhasználók számára – mint amilyen Balázs is – nincs a tabletnek használati értéke.

Hogy segítsek Balázsnak – és másoknak, akik azon gondolkodnak vajon vásároljanak-e tabletet, kihasználnák-e azt – megpróbáltam összeszedni, hogy én mire használom az androidos tabletem. Persze ez nem általánosítható mindenkire, de talán segít közelebb hozni az eszköz megértését. Két körre bontottam a használatot, az első a gyakori, a második az eseti használat. Az első nélkül ma már nehezen lennék meg, ha nélkülöznöm kellene a tabletet, a második körről könnyebben lemondanék.

Mire használom a tabletet (gyakori tevékenységek):

• Naponta körülbelül 2x50 percet utazok a munkahelyemre, majd haza. A tablet segít, hogy közben menedzselhessem a privát levelezésem (leszámítva az igazán fontos dolgokat nem levelezek napközben a gmail-ről).
• Ugyancsak utazás közben olvasom el a híreket, ezeket el is mentem (rendszerint Read It Later-be dobálom napközben a laptopon, amire nincs időm, később pedig a tableten elolvasom, ha ráérek – aztán Evernote-ba rakom el tartósan).
• Ha teljesen „kész vagyok” és kikapcsolódni akarok, akkor Dimag Readerben Galaktikát olvasok vagy újabban (akár a buszon) videót nézek (éppen a Klónok háborúja 3. évad 2-ik részét néztem meg legutóbb hazafelé a buszon, elég szürrealisztikus élmény volt).

Mire használom még a tabletet (alkalmi tevékenységek) – nekem ez leginkább a „tömegközlekedésen” kívüli világ:

• A hétvégén mindenhová a párom vezet, úgyhogy a fentebbi dolgokat csinálom az autóban is, ha lehet (ha lehetek éppen antiszociális). De ha esetleg én vezetek és navigálni kell, akkor a tableten használom a Google Navigation-t (két hete pénteken így vezettem egyedül Inárcsra - oda se találtam volna Navigation nélkül)
• A gyerekeimmel szoktunk mesét nézni, zenét hallgatni, illetve van rajta 1-2 alkalmazás nekik (rajzolós, színezős, összekötős, számolós, nyelvtanulós, vicces…)
• Nagyon ritkán játszok (havonta-kéthavonta), de az én tabletemen is megtalálhatók az ebben a körben „kötelezőnek” számító alkalmazások, mint amilyen az Angry Birds (ebből több féle is van a rajta) vagy a Fruit Ninja…
• Meg szoktam nézni a busz menetrendet a metrón, hogy rohanjak-e a Kökin, elérem-e a következő buszt, erre jó például a Budapest menetrend.
• A munkahelyemen tárgyalásokra, meetingekre viszem a tabletet, elsősorban jegyzetelni, illetve a holt időkben megnézni a fontos leveleket. Erre a beépített jegyzetek programot szoktam használni vagy az Evernote-ot, ami a felhőben tárolja a jegyzeteket, így internet segítségével bárhol el tudom érni (ennek a posztnak a jegyzet verziója is ebben várta, hogy megírjam).
• Újabban, ha elmegyek valahová, akkor a Foursquare-ben be szoktam jelentkezni és megosztom a közösségi oldalakon, hogy éppen hol vagyok, mit csinálok.
• A tabletről szoktam többnyire twitterre megosztani a cikkeket, ami átmegy automatikusan a Facebook-ra is, mivel úgy van beállítva. A twittert egyébként három különböző programmal használom, hogy ne keverjem össze a twitter fiókjaimat (magán, oktatási, céges)…
• Tévézés közben néha meg szoktam nézni a tévéműsort a TV24 alkalmazásban (bár amióta digitális tévé előfizetésem van, elérhető az ERP a tévé képernyőjén is, szóval ez a funkció időközben részben feleslegessé vált).
• Újabban pénzügyekre is elkezdtem a tabletet használni, például DigiCsekkel fizetem be a szemét és egyéb közmű csekkjeimet (QR beolvasós, gyors, kényelmes – kényelmesebb és gyorsabb, mint az internet bankba belépni és utalni). Használom a Mastercard magyar alkalmazását is, bár a legutóbbi nagy bankkártya letiltási hullám óta nem sikerült beállítani az új kártyámat.
• Egyetemi dolgozatokat, tanulmányokat is ezen szoktam olvasni, illetve széljegyzetelni (vettem egy PDF olvasót, amibe jegyzetelni is lehet: ezPDF Reader)
• A Nokia Lumia előtt a tablettel fotóztam és videóztam , majd osztottam meg a képeket a fotóblogomon.
• Végül egy extrém példa: pár hete egy polc felfúrásánál ez volt a vízszint mérő (Bubble level).

Így összeírva nem is kevés. Napi 1-2 órát biztosan a kezemben van a tablet és nagyon megkönnyíti az életem, főleg, ami a levelezés kezelését illeti. Előtte hétvégére mindig jó 3-400 levél gyűlt fel, amivel kezdeni kellett valamit. Most nincs ilyen, maximum 50-60 olvasatlan levél lesz a hét végéig, azok java része is kevésbé fontos (például hírlevelek).

Ez a lista persze egyedi, leginkább engem jellemez és nem a tabletet. De ez alapján azt mondanám, hogyha valaki nem tud legalább 3-4 dolgot, amire biztosan rendszeresen (legalább heti gyakorisággal) használna egy tabletet (például szörfölés, levelezés, játék, kikapcsolódás), akkor nem igazán ajánlom, hogy beszerezzen egyet, mert felesleges lesz a számára. Egyébként viszont véleményem szerint jelenleg nem létezik jobb informatikai eszköz a menet közbeni („on the go”) tevékenységekre és a kanapészörfölésre.

Pintér Robesz

November 25-én kezdődik – a most következő hosszú hétvégén – a mobilfejlesztők első komolyabb összejövetele itt, Magyarországon, Mobil Weekend címmel, a VAM Design Centerben. A programban szerepel mobilalkalmazások versenye, kiállítás, workshop és helyszínbejáró-pontszerző játék is. Előzetes kedvcsinálót kértünk és kaptunk Turcsán Tamás Pétertől, az egyik szervezőtől.

Turcsán Tamás Péter: Mi azt gondoljuk, hogy nem csak a mobil alkalmazás-fejlesztőknek érdemes összejönni ezen a hétvégén – őket mi összegereblyézzük egy verseny erejéig – a mobilkedvelőket szeretnénk ott látni, azokat is, akik csak a technológia iránt érdeklődnek, de azokat is, akik a játékok és a lazább dolgok iránt is érdeklődnek, hiszen ezen a területen is rengeteg érdekesség és újdonság várja őket. Egy mini expón mutogatjuk be a legnagyobb újdonságokat, valamint folyamatosan előadások workshop-ok lesznek.

Nagyistók Tibor: Hetvenkét órán zajlik majd egy fejlesztői verseny – mi fog történni?

Turcsán Tamás Péter: Nyúzni fogjuk a fejlesztőket azokkal a feladatokkal, amiket mi adunk nekik. 51 ötletet gyűjtöttünk be a Facebook-on, ezt mostanra sikerült 11-12 darabra redukálnunk – nagyon jó applikációs ötletek jelentek meg. Fejlesztők, grafikusok és marketingesek állnak majd neki annak, hogy ez alatt a három nap alatt ebből valamiféle végeredményt is produkáljanak.

Nagyistók Tibor: A mobil expón gátlástalanul lehet nyomkodni az új fejlesztésű alkalmazásokat a mobilokon?

Turcsán Tamás Péter: Azt reméljük, hogy egy csomó újdonságot tudunk bemutatni. Egészen bizonyos, hogy az új alkalmazásokat is mindenki szeretné megismerni. Legjobb tudomásom szerint Magyarországra érkeznek most már egyre többen azok a játékcégek is, akik a mobilalkalmazásokat tartják szem előtt leginkább.

Nagyistók Tibor: Mik most a mobilalkalmazások trendjei?

Turcsán Tamás Péter: Én azt látom, hogy két nagyon érdekes trend van a magyar alkalmazásokon belül is: a szórakoztató alkalmazások, tehát a játékok, a másik pedig hogy valami olyan használható eszközt adjanak a kezünkbe, amivel könnyebben tudunk pl. tankolni, megtalálni a környezetünkben levő éttermeket, vagy bármiféle hasznos segédeszközt a mobilhoz.

Nagyistók Tibor: A Mashable nevű közösségi oldalon folyamatosan vitatkoznak a különféle közösségi szolgáltatásokról. Most erős vita bontakozott ki az augmented reality, tehát a kiterjesztett valóság mobiltelefonos alkalmazások témakörében. Tehát megyek az utcán és a Parlamentnél járva az infókat látom a épületről a kijelzőn. …

Turcsán Tamás Péter: Nálunk is van most egy ötlet, ami egészen érdekes. Ez is egy augmented reality-t próbál megvalósítani: egy virtuális lakberendező programot álmodott meg a fiatalember, nekem nagyon tetszik az ötlet.

Folytatás a hétvégén a VAM Design Centerben.

Mára az egyik legfontosabb kérdés a mobil (tartalom)szolgáltatások piacára belépni szándékozó cégek számára, hogy vajon saját alkalmazással vagy inkább mobilra optimalizált weboldallal érhetnek-e el nagyobb sikert. Az Ipsos kutatócég Yahoo-nak végzett amerikai kutatása szerint tevékenységi területtől függ, hogy melyik lehet a jobb megoldás.

A kutatás feltárta, hogy alapvetően hét tevékenységi terület különböztethető meg, amire az okostelefonjukat használják az emberek: kapcsolattartás, navigáció, tájékozódás, ügyintézés, szórakozás, keresés, vásárlás. Az első négy terület esetében inkább az okostelefonon futó alkalmazásokat részesítik előnyben a kutatásban részt vevő 13-54 éves amerikai felhasználók. A másik három esetében pedig gyakrabban használják a böngészőt (eMarketer ábra):

Ugyanakkor az is érdekes, hogy a számítógéphez képest milyen eltéréseket találni. Itt nem az alkalmazások vagy böngésző viszonyát vizsgálták a kutatók, hanem ugyanezen hét tevékenységre az adott eszközön fordított napi átlagos idő arányait hasonlították össze. Azt látni, hogy mindkét esetben a kapcsolattartás a legfontosabb, viszont míg a mobillal eltöltött idő 38%-át teszi ki ez, addig PC-nél ez kevesebb, 32%. Viszont a számítógépen második szórakozás (zenehallgatás, játék, szórakoztató videók megnézése) a mobilon meglepő módon közel feleannyira fontos a rá szánt idő arányát figyelembe véve. A további tevékenységek a Yahoo ábrája alapján:

Mindent összevetve nincs tehát általánosan mindenkire érvényes recept, hogy hogyan érdemes az okostelefon felhasználókat megszólítani a szolgáltatásunkkal vagy tartalmunkkal.

Pintér Robesz