Netidők Blogtársaság

Ismét összegyűlnek Barcelonában a mobil szakma jeles képviselői, 70 ezer résztvevőt várnak és több mint 1500 kiállítót 94 ezer négyzetméteren. A hétfőtől-csütörtökig tartó rendezvényen számos érdekes bejelentésre lehet számítani, de emellett izgalmas előadásokra is sor kerül. Azért írok előre minderről, mert ebben az évben van szerencsém személyesen is ott lenni Barcelonában, köszönhetően a tavaly elnyert Mobile Influencer díjnak és a Ringier-nek.

Azt nem ígérem, hogy minden nap friss blogposztok tucatjaival fogok jelentkezni, de az biztos, hogy jövő pénteken, miután véget az ér esemény, itt a Netidők blogon be fogok számolni életem első MWC-jéről.

Mi várható idén Barcelonában? Ahogy év elején már írtam, új készülékek bejelentése várható, amelyek a mennyiség jegyében fognak rálicitálni az eddig csúcskészülékekre: még nagyobb kijelző (elérjük az átlagos 5 colos méretet) – itt vannak tehát a phabletek, még több és gyorsabb mag és jobb felbontású kamerák. Várható, hogy bemutatkoznak az új (elsősorban a fejlődő világnak szánt) tömegkészülékek, idén ugyanis feltehetően legalább ugyanannyi vagy több okostelefont fognak eladni világszerte, mint hagyományos mobilt ez pedig ilyen eszközök nélkül nehezen elképzelhető. Sokan fognak próbálkozni azzal is, hogy megmutassák mire jó szerintük az NFC vagy az LTE, és az m-commerce trendje is beindulni látszik.

Ugyanakkor a kiállítással párhuzamosan zajlik majd a szakmai konferencia és szponzorált rendezvények is, én a következő érdekes eseményekre szeretnék bejutni (meglátjuk sikerül-e, bizonyos beszélgetésekre korlátozott a hely és még függőben van a jelentkezésem):

• "The World at Your Fingertips" - WIN/Gallup presents results from 54 country mobile consumer research study: megnézhetjük, hogy milyen felhasználói trendek láthatók a világban
• Learning from Consumer Behaviour: mit lehet tanulni a fogyasztói viselkedésből
• The Mobile Location Revolution: mit adhat a mobil a helymeghatározáson alapuló szolgáltatások piacán
• Big Data: hogyan lehet a mobilosok által maguk után hagyott rengeteg adatból valami értelmeset kihámozni
• Retail Therapy: Enhancing the Shopping Experience through Mobile: mobil vásárlás – milyen élményeket nyújt és hogyan javítható?
• Social Entertainment: van még „kakaó” a mobil számára a közösségi médiában és az ehhez kapcsolódó szórakoztatásban?

A végére pedig egy kedvcsináló videó arról, hogy mit várnak iparági szakértők az idei Mobile World Congress-től.

Pintér Robesz

Bejelentette az Intel, hogy olyan médiaszolgáltatást indít, amely webkamerával fürkészi a nézőket, annak érdekében, hogy meg tudja állapítani, ki használja éppen a készüléket és az ő profiljának megfelelő műsort sugározzon. A kényelem oltárán megint feláldozhatunk valamennyit a magánszféránkból. Nem újdonság ugyanakkor, hogy az infokommunikációs eszközök olyan fausti alkura kényszerítenek minket, ahol a magánszféránk fokozatos feladásával (is) fizetünk a szolgáltatás használatáért. De eddig legalább a nappalink védve volt a kíváncsi szemektől.

Az egész dolog alighanem a telefonnal kezdődött. Kevesen tudják, hogy a telefon feltalálása után elég nyögvenyelősen hódította meg a polgári nappalikat. Az „én házam az én váram” mondásnak megfelelően legtöbben, bár belátták a találmány előnyeit, nem kívánták beengedni a készüléket a házba. Ennek megfelelő kompromisszum született, a telefon először a garázsba került vagy a cselédszállásra. Sokaknak ugyanis nem volt az ínyére, hogy a telefon bármikor csöröghet, azt nem lehet kontrollálni, az idegenek bejelentés nélkül „rátörhetnek” a háziakra, sőt, helyzeti előnyük is van, hiszen ők tudják, hogy mit akarnak mondani, míg, akit hívnak azt váratlanul éri a telefoncsörgés. Amikor látogatást is csak előzetes bejelentéssel lehetett tenni, a telefon ebből a magánszférából rabolt el egy kisebb szeletet, ahogy beköltözött a garázsba. Végül egy nagyobbat, amikor kényelemből „beköltözött” az előszobába majd a nappaliba – hiszen kinek van kedve folyamatosan kimászkálni beszélgetni a garázsba. A telefon árnyoldalairól és lakáson belüli „hurcolkodásáról” remek kis tárcát írt Heltai Jenő, érdemes elolvasni, kedvcsinálónak csak egy rövid részletet idéznék: „Ideges ember vagyok, és nem szeretem, ha valaki elkezd csöngetni a szobában, kivált olyan valaki, aki nincs is a szobában. De ha már kényelem, hát legyen igazán kényelem. Ennélfogva a telefont az íróasztalomra állíttattam.”

Így kezdte meg hódító útját az infokommunikációs technológia, ahol a kényelem jelszavával egyre több technológiai eszköz került be az otthonokba, a teljesség igénye nélkül a gramofon (majd lemezjátszó, kazettás magnó, CD-lejátszó, hifi és társai), a rádió, a televízió, a számítógép és a mobiltelefon. Furcsa mód a videótelefon nincs köztük, annak ellenére, hogy már az 1960-as évek óta készen áll a technológia a tömeges használatra és technológiai értelemben semmi akadálya a térhódításának. Csakhogy az emberek nem szerették a videótelefont, bevezetésének kudarca kapcsán kiderült, hogy kevesebb előnye van annak, ha látjuk a másikat, mint annak, ha úgy is beszélhetünk, hogy nem látnak minket. Vagyis személyes párbeszédre egyébként alkalmatlan öltözetben is tudunk diskurálni. Ez ám a kényelem!

Végeredményben a lakásunk eddig javarészt védve volt a fürkésző tekintetektől (leszámítva 1-2 esetet, amikor a számítógépbe épített webkamera kezdett önálló életbe, például amikor kémkedett az iskolától ajándékba kapott laptop). Ezen változtatna most az Intel, amikor a megszokott kényelem jelszavával a nappalinkat akarja bekamerázni, hogy személyre szabott műsorokat tudjon szolgáltatni nekünk. Nem mondom, hogy az embereknek nincs joga a saját magánszférájukból annyit feláldozni, amennyit akarnak – látjuk a Facebook-on is, hogy mennyire eltérő módon használják az emberek a közösségi oldalakat, valaki ott éli a mindennapjait megosztva minden „eseményt” a reggeli felkeléstől az esti lefekvésig, mások pedig még regisztrálni sem hajlandóak az oldalra. Ennek megfelelően az Intel eszközét is feltehetően csak azok fogják megvenni, akiket nem zavar, ha bekukucskálnak a nappalijukba – elvégre, nincs semmi rejtegetnivalójuk. Én mégis ellene vagyok a dolognak, mert a telefonnal megteremtett kétoldalú kommunikáció legalább korlátozott, a tévé, rádió, gramofon / lemezjátszó / magnó teremtette média egyoldalú, vagyis nem keveredünk vele interakcióba, míg a számítógép esetében jó esetben kontrollálhatjuk az interakciót. Az Intel új szolgáltatása viszont arra épül, hogy folyamatosan figyel bennünket, mint a Nagy Testvér az 1984-ben – csak legfeljebb nem szól ránk, hogyha csalunk a reggeli tornánál.

Még szerencse, hogy ki lehet kapcsolni az Intel eme remek új szolgáltatásában a webkamerát. És szerencse, hogy nem vagyok paranoid és el is hiszem, hogy kikapcsolt állapotában a webkamera nem közvetít képet, semmilyen körülmények között.

Néha meg tudom érteni a ludditák egykori indulatait…

Pintér Robesz

Egyre nagyobb piaca van 2012 végén, illetve 2013 elején azoknak a mobil készülékeknek, amelyekkel telefonálni is lehet, ám az érintőképernyőjük a szokásosnál jóval nagyobb. Méretüknél és tudásuknál fogva tehát alkalmasak ezek a mobil eszközök a táblagépek és az okostelefonok egyesítésére.

Ezeket a készülékeket phabletnek hívják, és az 5-7 hüvelykes kijelzőjű készülékeket értik rajta az elemzők, a szakma képviselői. Technológiailag ugyan még nem egyértelmű ez a kategória, ám az biztosnak látszik, hogy létrejött egy konvergens, több funkciót egyesítő mobil készülékosztály, amely a táblagépeknél kisebb, ám mobiltelefonálásra alkalmas, viszont a mobiltelefonnál nagyobb. A hagyományosabb készülékeket használó személyek számára a mérete miatt furcsa lehet egy phablet, mert kicsit kezd közelíteni a fél téglához. Ugyanakkor meg az okostelefon-használók könnyen beláthatják, hogy néha fontos lehet, hogy a kijelző nagy méretű legyen.

Ennek a kategóriának a neve tehát a phablet, könnyen kitalálható, hogy ez a szó a phone és a tablet ('táblagép') szavak összevonásából jött létre. Mivel ez egy sajátos, egyedi alakú szóösszevonás, ezért kategórianévként minden bizonnyal megőrzi az alakját, nem fog magyarosodni, nem is nagyon lenne ennek értelme. Az bizonytalan, hogy el fog-e terjedni a nagyközönség körében ez a kifejezés. Én azt valószínűsítem, hogy csak a szakma fogja használni, az egyszerű felhasználók csak a készülék típusát nevezik meg.

A phablet első említése: 2012 végén történt, bár az első, ebbe a kategóriába tartozó készülék 2010-ben jelent meg, ez volt a Dell Streak nevű modellje, ám ez piacilag sikertelen volt, ezért abba is hagyták a gyártást. Az első sikeres phablet a Samsung Galaxy Note volt, ami 2011. őszén jelent meg. Ám magát a phablet kifejezést csak kb. egy évvel később kezdték el emlegetni.

Források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Phablet

http://index.hu/tech/2013/02/05/robbanas_elott_a_phabletek_piaca/

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

2012 közel sem volt unalmas év a mobiltelefóniában, viszont 2013 most még igencsak annak tűnik. Amik várnak ránk, azok legfeljebb a nagyobb kijelzők (tepsifonok), gyorsabb processzorok (figyelem, jön a nyolc mag!), a Samsung – Apple saga folytatása, továbbra is betegeskedő gyártók és folytatódó szabadalmi pereskedés minden fronton. De lássuk a részleteket – 2013-ra várható trendek szerintem a mobiltelefóniában:

- 2013 a Samsung éve lesz – még inkább mint 2012. Az utolsó negyedévben már közel 10 milliárd dollárt csináló (profitban!) cég letarolja a piacot. Ha tudni akarod milyen lesz 2013-ban az okostelefon piac, akkor a Samsung háza táján érdemes körbenézni. Várható például, hogy a hajlítható kijelzős telefonok prototípusa már megjelenhet.

- A Samsung uralkodása azt is jelenti, hogy az Apple-t leszámítva lényegében az összes többi gyártó szenvedni fog (Nokia, RIM - Blackberry, HTC, Sony, LG...)

- egyelőre nem látszik, hogy lenne minőségi megújulás is a piacon az előttünk álló évben, inkább mennyiségi változások láthatók: több processzormag, magasabb órajel, nagyobb kijelző (phablet – tepsifon). Olyan a mobiltelefon piac most, mint a TV piac néhány éve, nagy a verseny, várjuk a nagy dobást, addig is egymásra licitálnak a gyártók a már meglévő dolgokban, hogy kinek nagyobb.

- Talán az egyetlen érdemi változásnak tűnik, hogy az NFC tényleg használható lesz az év végére és a mobil fizetés új szolgáltatásokat, megoldásokat hívhat életre.

- Ami kicsit felkavarhatja az állóvizet (nem fogja még érdemben 2013-ban) azok az új mobilos oprendszerek, a Tizen (megint csak a Samsung malmára hajtja a vizet) vagy a Sailfish (Jolla, ex-Meego / ex-Nokia) – az Ubuntu bevallottan csak 2014-ben robbant. De kétlem, hogy az android üstökös szerű felemelkedését bármelyik rendszer meg tudná ismételni.

- A legnagyobb változás az lesz 2013-ban, hogy számos fejlett piacon többségbe kerülnek az okostelefon felhasználók: eddig előny volt, ha okostelefonod volt, mostantól viszont hátrány (sőt ciki) lehet, ha nincs.

Reméljük nem lesz igazam, mert akkor láthatunk idén is új izgalmakat, amik életben tartják a korábbi innovációs dinamikát a területen.

Pintér Robesz

Alig több, mint húsz év telt el azóta, hogy elindult. Az első mobiltelefon reklámok a nyolcvanas évek végéről, kilencvenes évek elejéről.

Toochee, a Galaktikus