Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Androidos fordulópont előtt a mobil hirdetési piac

Megmondom őszintén, marhára bosszant, hogy csak az iPhone és iPad felhasználókat veszik emberszámba. Viszont van egy jó hírem: változás előtt áll a piac, aminek már érezhetők a jelei.

Miért gondolom, hogy a nem almás felhasználók másodrendűek? Például állok tegnap este a metró peronon – pont elment előttem a szerelvény, volt időm nézelődni – nézem a reklámokat: nagy közműszolgáltató cég buzdít QR-kódos reklámposzterrel, hogy töltsem le iPhone vagy iPad készülékemre az alkalmazásukat, amivel mérő-óraállást lehet diktálni, meg ügyet intézni. Keresem, hogy hol van az androidos verzió, sehol egy utalás…

Vagy a másik: tavasszal előfizettem digitálisan a kedvenc havi magazinomra, hogy majd milyen jó lesz a tableten olvasni (androidos ez is). Hülye voltam és nem gondoltam arra, hogy nincs is androidos olvasója a szolgáltatónak. Azóta is csak ígérgetik, miközben iPhone olvasójuk van, iPad olvasójuk is, sőt, már az iPad 2-re is kijött az alkalmazásuk nem sokkal annak megjelenése után. Én meg tépem a hajam, hogy a saccra két tucat iPad 2 használójuknak bezzeg fejlesztettek külön appot, miközben az androidos olvasókra nagy ívben tesznek hónapok óta.

De mondhatnék további példákat is, amikor csak az iOS lebeg a cégek szeme előtt. A dolog különösen azért bosszantó, mert már ahogy az Ipsosban tavasszal végzett felmérésünkből kiderült, kb. háromszor annyi androidos felhasználó van idehaza, mint iPhone-os, a tablet meg gyakorlatilag még egy nem létező piac idehaza. Persze tudom, hogy az iPhone felhasználók hajlamosabbak többet költeni (sőt, egyáltalán költeni), mint az androidosok, de ez egy kényelmi szolgáltatásnál – mint amilyen egy közmű szolgáltatás, vagy banki szolgáltatás – vajmi keveset kellene, hogy nyomjon a latban, hiszen a közmű szolgáltatónak biztosan több androidos ügyfele van, mint iOS-es. Azt gondolom a dolog mögött részben az alkalmazást fejlesztését megrendelők tájékozatlansága áll, vagyis még mindig abban a hiszemben vannak, hogy az iPhone a legelterjedtebb okostelefon operációs rendszer. Pedig nem, sőt, soha nem is volt az, de a lényeg, hogy az android átvette világszerte a vezetést, nálunk is. A másik indok érzésem szerint, hogy a marketingesek azt gondolják a legtöbb cégnél, hogy az iPhone és iPad nevek egy reklámban való említése a saját márkájukkal („Figyelj, nekünk van iPhone alkalmazásunk, mi menők vagyunk”) önmagában mágikus hatással bír a saját brandre. (Egyébként ugyanez az oka, hogy szinte minden piszlicsáré nyereményjátékon iPod-ot, iPhone-t, iPad-et vagy MacBook-ot lehet nyerni, mintha mindenki csak erre vágyna). Nem mondom, hogy a marketingesek teljesen tévúton járnak, de ha tényleg felhasználókat akarnak az ingyenes alkalmazásuknak, akkor jobban teszik, ha inkább androidra költik el ugyanazt a pénzt, vagy legalább mind a két platformot komolyan veszik.

De, hogy ne csak a saját véleményem álljon szemben megannyi marketinges hitbéli meggyőződésével, mutatok néhány számot a mintaként kezelt Egyesült Államokból az eMarketer friss cikke alapján:

  • az amerikai piacon 2011 májusában 38% volt az okostelefonok részesedése (Nielsen adat)
  • ezen belül 39% volt az android részesedése és 27% az iOS-é
  • ez a tény lassacskán eljut az amerikai marketingesek tudatáig is: míg 2011 első negyedévében „csak” 46% mondta, hogy fontos hirdetési platform számára az android, addig a második negyedévben már 62% (STRATA adat)
  • a teljes képhez persze hozzátartozik, hogy továbbra is az iPhone vezet, 76% tartotta fontos hirdetési platformnak az első negyedévben és 87% a másodikban.

Lassan érik azonban, hogy (f)elismerjék az android szerepét a hirdetési piacon és az alkalmazások fejlesztésekor. Úgyhogy tessék idehaza is követni a trendeket, aki menő, androidra (is) fejleszt!

Pintér Robesz

2 Tovább

Apukák, gyerekek és online kikapcsolódás

Vasárnap volt apák napja – nálunk egyelőre még nem ünneplik, de mivel éppen a napokban került a kezembe egy érdekes kutatás az apukákkal kapcsolatban, virtuálisan emlékezzünk meg róluk. Mint három gyerekes apuka amúgy is közel áll hozzám a téma.

Az Ipsos OTX 2011 februári kutatásában a 12 évesnél fiatalabb gyerekek szüleit kérdezte arról, hogy szoktak-e a gyerekeikkel közösen internetezni, online kikapcsolódni. Az adatokból kiderült, hogy az apukák rendre aktívabbak, ha a gyerekekkel való internetezésről van szó, mint az anyukák. Például az apukák 36%-a töltött már le fizetős zenét az internetről a gyerekével, míg az anyukáknál ez az arány csak 28%, az online játékoknál 36% - 25%, a filmeknél 25% - 15%, a TV-műsoroknál 21% - 14%, míg az oktatási tartalmaknál 16% - 12% ugyanez az arány. Vagyis az apukák gyakrabban töltenek le tartalmat közösen a 12 év alatti gyerekekkel.

Még nagyobb a különbség az apukák javára, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyien játszottak legalább egy órát a gyerekükkel számítógéppel vagy konzolon, azok közül, akik rendelkeznek ilyen eszközzel: az apukáknál ez 73%, az anyukáknál 38%. Az adatsorokat látva bátran kijelenthető, hogy sok kisgyerekes családban a számítógép és az internet közös programot és kapcsolódási pontot jelent az apukák és a gyerekek számára.

További részletek az eMarketer oldalán.

Pintér Robesz

 

0 Tovább

Az internet fejlettsége Kelet-Európában

Ritkán jelenik meg több, mint 200 oldalas kutatási jelentés a kelet-európai internet helyzetéről. Most a Gemiusnak köszönhetően 2010 után másodszor ismét átfogó képet kaphatunk a világháló fejlettségéről a régióban. Néhány napja napvilágot látott A Do you CEE – The internet market of Central and Eastern Europe in 2010 című jelentés.

Néhány érdekesebb adat, ami az anyag átfutásakor kiderülhet a magyar olvasó számára:

  • Magyarország a középmezőnyben foglal helyet (15 ország közül a nyolcadik) az internet elterjedtségét tekintve a vizsgált régióban (alulról közelítjük az 50%-ot - 2010. januári adat). Közvetlenül előttünk Bulgária, utánunk Szlovákia található, az első helyen Észtország van (több mint 70%-kal) az utolsó pedig Ukrajna (alig több mint 20%-kal).
  • Szélessávú internetben viszont dobogósok vagyunk, Észtország és Szlovénia után – több, mint a háztartások felében van szélessávú internet nálunk. Ez az eredmény azonban csupán a régióban impozáns, Nyugat-Európában mindössze 4 országot előzünk meg vele, miközben 15 ország jár előttünk.
  • Az utóbbi egy évben (ez a jelentésben 2009. január és 2010. január közötti időszakot jelenti) Magyarországon növekedett az egyik legnagyobb ütemben az internet penetráció.
  • Hiába a legmagasabb az észt internet penetráció a térségben, mivel kicsi az ország lakossága, abszolút számokban ez a legkisebb piac, míg az oroszoké a legnagyobb. Nálunk 4,3 millió netező van, amivel ismét csak a középmezőnyben foglalunk helyet (a vizsgált 15 ország közül a hetedikek vagyunk).
  • Az egy főre jutó online reklám költés a csehek után a második legnagyobb idehaza. A csehek a maguk közel 50 eurós adatával toronymagasan a piac fölé nőnek, a mi második helyre elegendő értékünk 20 euró körüli és közel megegyezik a lengyel, illetve a szlovén adattal. Az online reklámpiac teljes költését tekintve viszont már a piac mérete dominál, az első három helyen Oroszországot, Lengyelországot és Csehországot találjuk, hazánk az ötödik (még nem éri el az évi 100 millió eurót az online reklámpiac hazánkban).

 

A jelentés egyébként egy 14 oldalas összefoglaló résszel kezdődik – ahol az imént említett összehasonlító statisztikák is helyet kapnak. Az anyag túlnyomó részét azonban az összesen 15 ország internetes piacát és fejlettségét azonos szerkezetben taglaló országprofilok adják (ezek egyenként 15-20 oldalasak). Ezekből kiderül például, hogy melyik a legnépszerűbb közösségi oldal Litvániában (a one.lt, 766423 felhasználóval, a facebook nincs a top ötben), mivel böngésznek a legtöbben Oroszországban (Internet Explorerrel – bár jelentősen veszített a népszerűségéből 2008 óta – második az Opera, harmadik a Firefox), vagy melyik a legnépszerűbb oldal Szlovákiában (az azet.sk portál, amely szlovák júzerek 67%-át éri el). A leírások az adott ország internet használati statisztikáin túl a jelenlegi trendeket és a kulcs szereplőket is összegzik, valamint kommentárokat az adott országot jól ismerő piaci szereplőktől (Magyarország esetében ezek Kürti István a Sanomától, Tóth Gábor az Omnicomtól és Novák Péter az Internet Advertising Bureau /IAB/ képviseletében – fontos tudni, hogy a jelentést a Gemius az IAB-vel partnerségben készíti el).

A jelentés egyértelműen hiánypótló, mert ezek az országok bár meglehetősen sokban hasonlítanak egymáshoz internetes fejlettségüket, fejlődési pályájukat, szolgáltatásaikat tekintve, mégis igen keveset tudnak egymásról ezen a téren. Ennek részben a nyelvi akadály az oka, részben, hogy nincsenek több országot bevonó nemzetközi összehasonlító kutatások (tehát publikus adatok) a térségben, végül pedig, hogy valamennyien a területen a fejlődést diktáló és a híreket is uraló országokhoz mérik magukat, így javarészt vakok egymás történéseire. Ez a fajta vakság persze nem csak az internettel kapcsolatos történésekre jellemző Kelet-Európára – persze ez egy igen régi történet, ami még jóval az internet előtt kezdődött...

A jelentés további – nem elhanyagolható – haszna, hogy a Kelet-Európára fejlesztő, azt piacnak tekintő cégek egységes és mélyreható képet kaphatnak a térségről, amiből kiderül, hogy miben hasonlítanak és miben egyediek ezek az országok, ha az internetről van szó. Ez alapján pedig jobb, a régióra szabott szolgáltatásokkal, tartalmakkal, megoldásokkal jelentkezhetnek, aminek végül mi, egyszerű internetezők láthatjuk a közvetlen hasznát. Mindezekért is köszönet illeti a jelentés készítőit, hogy közreadták ezt az igen érdekes és hasznos anyagot. A Gemius tanulmánya regisztrációt követően ingyenesen letölthető a http://www.internetcee.com/ címről.

Pintér Robesz

 

0 Tovább

Az internet számokban

Azt hiszem a korábbi bejegyzéseimből már kiderülhetett, hogy szeretem a számokat. Így igencsak felderült az arcom, amikor az internet 2010-es évének összefoglalásaként elém kerültek ezek az adatok, úgyhogy rögvest meg is osztom őket:

2010-ben 107 trillió (10 a 12-iken) e-mailt küldtek az emberek az interneten, ami naponta 294 milliárd e-mailt jelent. Ennek 89,1%-a volt levélszemét. Mindezt 1,88 milliárd internetező „hozta össze”, ennyien használtak e-mailt tavaly – ez 480 millióval több, mint 2009-ben.

2010-ben 255 millió internet oldalból állt a világháló, ami 21,4 millióval volt több, mint 2009-ben. Ebből 88,8 millió volt .com tartomány alatt, 79,2 millió országokhoz tartozó (pl. .hu, .de, .uk stb.), 13,2 millió a .net tartományba tartozott, 8,6 millió pedig .org végződésű.

2010-ben az internetezők száma átlépte a bűvös 2 milliárdos határt, ez 14%-os növekedés az előző évhez képest. 2010 júniusában 825,1 millió internet felhasználó volt Ázsiában, 475,1 millió Európában, 266,2 millió Észak-Amerikában, 204,7 millió Latin-Amerikában, 110,9 millió Afrikában, 63,2 millió a Közel-Keleten és 21,3 millió Óceániában valamint Ausztráliában.

További

Padatok: http://royal.pingdom.com/2011/01/12/internet-2010-in-numbers/

További adatok.

Pintér Robesz

 

1 Tovább

Király Facebook, béna MySpace

Azt eddig is tudtuk a MySpace-ről, hogy veszített régi fényéből, és az is kijelenthető, hogy a világ egykor legnagyobb közösségi oldala haldoklik. Azt azonban nem tudtuk, hogy mennyire gyászos a megítélése. Az Anderson Analytics kutatása alapján az egyik legfontosabb csoportban, az amerikai diákok körében a MySpace nagyon „béna” (lame), a Facebook pedig „menő” (cool). Ráadásul 2010-hez képest látványosan romlott a MySpace megítélése, amiből úgy tűnik, hogy már késő megmenteni az oldalt, pedig a zenei profil erősítése egykoron járható út lehetett volna – állítja Tom H. C. Anderson, a kutatócég alapítója.

Közösségi oldalak megítélése: béna vagy menő?

 

Az ábra alapján látszik, hogy nem egyszerűen ismeretlenségről vagy közönyösségről van szó, 2010-hez képest teljesen padlót fogott a MySpace. Akkor még több mint 50% mondta, hogy menő az oldal, most több mint 70% szerint béna.

Az is érdekes, hogy a Facebook annak ellenére növelte népszerűségét, hogy időközben a diákok szülei is csatlakoztak a közösséghez. A második legnépszerűbb közösségi szolgáltatásnak, a Twitternek pedig egyre inkább szélsőséges a megítélése, körülbelül egyforma mértékben (kb. 35-40%) gondolják menőnek és cikinek egyszerre. A többi oldal – így a LinkedIn, a Friendster vagy a Hi5 – leginkább közömbös a fiatalok számára, kb. 70% a neutrális se nem menő, se nem ciki kategóriába rakta őket. Persze nagyon valószínű, hogy e mögött teljesen más okok húzódnak: a szakmai hálózati oldalként működő LinkedIn-hez még rendszerint túl fiatal ez a korosztály, a Friendster és a Hi5 pedig már régen eltűnt a süllyesztőben az amerikai fiatalok körében. Az adatokat elnézve várható, hogy ugyanerre a sorsra jut a MySpace is egy-két éven belül.

A kutatást 2010-ben és 2011-ben is 1000 amerikai diák megkérdezésével végezte az Anderson Analytics. Az ábra azokat a válaszadókat mutatja, akik egy öt fokú skálán a menő (4-es vagy 5-ös) és a béna (1-es vagy 2-es) választ jelölték meg.

Probesz


1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek