Netidők Blogtársaság

Most akkor háború folyik a hagyományos és az internet televíziózás között? - tehetjük fel a kérdést a 18. Media Hungary előadásainak meghallgatása után. Egyesek szerint a Netflix és az HBO között az utóbbi 1-2 évben kibontakozó harc mára háborúvá terebélyesedett, mások szerint inkább azt látni, hogy a két modell egybeér és a szereplők megpróbálják az ideális konstrukciót kikeverni a modellek elemeinek elegyítésével. Végül vannak, akik azt hangoztatják, hogy a hagyományos tévézés erejét továbbra sem kezdte ki érdemben az internet, az emberek a kanapén ülve egyfajta zombiként úgyis azt nézik, amit éppen adnak.

Peter Broderick szerint a hagyományos lineáris és az internetes tévézés közötti harc háborúvá vált. Ez jól látszik abból, hogy az HBO megpróbál Netflix-szé válni (lásd HBO Go, amivel bárhol nézhető a neten is a csatorna műsora - igaz, ehhez még hagyományos előfizetés is kell) - a Netflix pedig HBO-vá (saját tartalom gyártásával, például a House of Cards sorozat bemutatásával Kevin Spacey főszereplésével, amely 13 órában készült el, reklámok, rész eleji emlékeztetők vagy rész végi váratlan fordulatok nélkül. A sorozat részeit egyszerre tette közzé a Netflix, nem egymás után, így akár egyszerre is megnézhetőek).

A televízió megújulása tehát megindult, amiről azonban igazán senki sem beszélt, hogy az olyan pici piacokon, mint a magyar, ahol ráadásul nagy részben szinkronizáltak a külföldi tévés tartalmak, vajon ki fogja elhozni nekünk a streaming alapú internetes tévézést legális formában? Belép-e valamikor a magyar piacra a Netflix? Ki fogja például a jellemzően amerikai sorozatokat magyar piacon jogosítani, szinkronizált formában az interneten legális formában közzétenni? Amíg ez nem valósul meg, addig egyelőre a magyar nézőknek marad a sima tévénézés, a műsorok rögzítése (time shift) vagy a kényelmes, de illegális torrentezés. Mindez ráadásul nem egyedi probléma, minden olyan, magyarhoz hasonló piacon ez a helyzet, ami a tévés világ (fél)perifériáján fordul elő és nem elég nagy vagy izgalmas a nagy szereplők számára, hogy a belépéshez szükséges beruházásokat megtegyék.

Persze van a televíziózáson kívül is mozgóképes élet. Magyarországon havi kb. 3 millió ember néz videót a YouTube-on, évente 8 milliárd alkalommal(!) néznek meg videó tartalmat a magyarok a YouTube-on. Ugyanakkor tudjuk, hogy a YouTube által a napokban elindított fizetős csatornák sem érkeznek meg Magyarországra. Hiába a relatív fejlettség és például az EU tagság, meg kell várnunk, amíg a főbb piacokon lezajlik a televíziózás átalakulása, a nagy szereplők csak utána fognak az ilyen piacokra nyitni, mint a magyar. Addig tehát van ideje a helyi piacon érdekelt szereplőknek felkészülni a várható versenyre, hogy elébe menjenek a televíziózás megújulásának.

A tévézést tekintve jöhetne a változás a mobilok felől is. Ludanyi Arnold érdekes előadásában a mobil tévézésről beszélt. Tézise szerint a mobil szolgáltatók, műsorszórók, televíziós műsorszolgáltatók különböző metszeteiben más-más modellekkel láthatjuk a mobil tévézést vagy videózást. A mind a három szereplőt érintő közös metszetben lett volna a DVB-H (földfelszíni, digitális, mobilos műsorszórás), de mint tudjuk, ez nem váltotta be a hozza fűzött reményeket. 2007-ben 2015-re még 200 millió DVB-H műsornézőt vártak. A várt áttörés azonban elmaradt. De ez nem jelenti azt, hogy a mobilon tévézés, a mobil videózás ne lenne népszerű. A mobil szolgáltatók erősek lehetnek ezen a területen, illetve a műsorszórók is kísérleteznek a műsorok mobil hálózaton való továbbításával (lásd például az Antenna Hungária mobil alkalmazását, amelyet az elmúlt hetekben 80 ezerszer töltöttek le okostelefonokra mindenféle különösebb csinnadratta és kampány nélkül is.) A mobilok felé való nyitás teljesen logikus lépés: egy amerikai kutatás alapján a mobil videózás a harmadik legnépszerűbb okostelefon használati terület. Az emberek mobilon néznek zenei klipeket, filmelőzeteseket, vicces videókat, reklámvideókat, „hogyan csináljuk” videókat, stb. A mobil videózás szemben a hagyományos televíziózással inkább tekinthető közösségi tevékenységnek: a jó tartalmakat rögtön megosztják a neten, de előfordul az is, hogy közösen nézik meg a készüléken barátokkal a videót. Ugyanakkor egyértelműen kiegészítő tevékenység (tehát nem tesz ki napi 3-4 órát, mint a rendes tévézés), de bizonyos rész célcsoportokban egészen erős, a nap végére elég sokan néznek mobilon videót. Mindent összevetve tehát, amíg a mobil broadcasting (műsorszórás) nem igazán működik, a streaming (mobil neten nézhető műsor) vagy a mobil videózás viszont igen. De inkább kiegészítő, mint helyettesítő tevékenység. Nem véletlen, hogy a YouTube a mobilos forgalom 24%-ért felelős globálisan.

Végeredményben, hogy a kiinduló kérdésre válaszolják (újra szexi-e a tévézés) azt kell mondjam, hogy a mozgókép lett újra izgalmas. A médiumokat (nyomtatott sajtó, online sajtó, rádió, tévézés…) elnézve jelenleg a legforradalmibb változások ezen a területen zajlanak, a szemünk előtt újul meg a tévézés előző évtizedekben ismerős modellje, amiből remélhetőleg a tévénézők profitálnak majd a legtöbbet.

Pintér Robesz

Pár hete a Rómeó és Júliája erkély jelenete került szóba a gyerekekkel. Majának (8 éves) az tetszett elsősorban, hogy Júliának saját erkélye van, mivel ő is szeretne majd egyet (most a földszinten lakunk). Somának (5 éves) az ragadta meg a figyelmét, hogy Rómeó felmászik az erkélyre. Annyit beszéltünk róla, hogy végül úgy éreztem, ezt látniuk is kell, nem elég, ha elmagyarázom. Nosza, nézzük meg mit dob ki a YouTube a „Rómeó és Júlia erkély jelenet” összetett keresőkifejezésre – reménykedtem egy jobb színházi vagy rosszabb esetben egy amatőr iskolai felvételben. Legnagyobb ámulatomra Zeffirelli Rómeó és Júliája teljes egészében elérhető volt a YouTube-on – benne az erkély jelenet 10 perce, amit nagyon élveztek a gyerekek (ki-ki a maga perspektívájából).

Persze nem ekkor hallottam először, hogy vannak teljes filmek a YouTube-on, de ekkor szembesültem vele igazán. Aztán pár napja újra előkerült a téma a Netidők levelezőlistáján és most már célzottan megnéztem, hogy mit ad ki a rendszer a „teljes film” kifejezésre. Leesett az állam, már a találati lista eleje tele van jobbnál-jobb amerikai sikerfilmekkel. Mivel a dolog illegális, ezért csak idő kérdése mikor szedik le ezeket és mikor tiltják ki a feltöltő felhasználókat. Egyszerű nézőként azonban számomra ez nagyon kényelmes mozizási megoldást (jelentene), mivel eleve van egy TV-re kötött PC-m.

A filmiparnak azonban egyáltalán nem tetszik a dolog és küzd ellene. Ahelyett, hogy felraknák HD minőségben ugyanezeket a filmeket és geoIP szűrés alapján különböző csatornákat hoznának létre, ahol a prémium felhasználók havi előfizetői díj fejében meghatározott ideig vagy egyszeri összeg befizetésével filmenként nézhetnének tartalmat a saját nyelvükön. Lenne, aki fizetne érte, mert sokkal kényelmesebb, kevésbé macerás, mint torrentezni, ráadásul így nem vacak minőségben, elcsúszkáló felirattal kellene a filmeket megnézni. És még legális is, ami nem utolsó szempont. Sőt, akár reklámokat is lehetne előtte, közben, utána vetíteni, azoknak, akik még így sem akarnak előfizetni vagy csak kevesebbet hajlandók kiadni érte.

Szerintem ez a modell rövid-távon is pénzt termelne, többet, mint a jelenlegi megoldás (DVD-n kiadni és terjeszteni a címeket, illetve TV-csatornáknak eladni a vetítési jogot, valamint elesni a torrent miatt a további bevételektől). Én elsősorban a régebbi, DVD forgalmazásból már kivont címekből csinálnék először egy prémium csatornát (vagy lehetne akár többet is, tematikusan). Ezen azért nem lehetne akkorát bukni, mert DVD-n már úgysem lehet őket mind forgalmazni (egyszerű logisztikai okokból, sok címből olyan kevés fogy, hogy nem éri tartani őket – egyszerű long tail történet). Ezekhez a régi címekhez rendszerint a TV-k is olcsón juthatnak hozzá, ami ezért nem termel már túl sok pénzt. Így viszont lehetőség volna kis befektetés után (csatorna elindítása) folyamatosan pénzt csinálni belőle, akár hosszú évtizedeken keresztül...

Mondjuk ezzel maximum a langyos vizet találtam fel, ugyanis ez a Netflix és a Hulu modellje, csak azok éppen nem jutnak el hozzánk, a YouTube meg itt van, magyarul is. Kár, hogy a filmstúdiók „félnek” a Google-től és a YouTube-tól (másra nem tudok gondolni), pedig remek üzleti lehetőséget hagynak ki. A jövő pedig így vagy úgy eljön és bealkonyul a mostani terjesztési világnak. Addig is, lehet nézni az illegális teljes estés filmeket a YouTube-on – amíg le nem szedik őket. Bár, ha egyet leszednek, töltenek a helyére három másikat…

(A posztban szándékosan nincsenek linkek.)

Pintér Robesz

Az amerikai kontinensen rendesen megrángatta konkurencia bajszát a néhai filmkölcsönző cég, amikor elindította a streaming videó szolgáltatását. Alig több, mint egy év alatt a cég minden hasonló szolgáltatást nyújtó riválisát leelőzte, most pedig egy hónap alatt két újdonsággal rukkolt elő.

Amerika meghódítása

A Netflix hatalmas filmkínálattal rendelkezik (több, mint 10000 film), melyből minden előfizető egy igen csekély havidíj ellenében azt nézhet amit csak akar és akkor amikor úri kedve úgy hozza. A reklámra nagyon nem költő cég, így is le tudta előzni a hagyományos prémium kábelcsatornákat. A kínálatból azonban hiányoztak a sorozatok, amelyek pedig a hagyományos tévécsatornák törzsközönségének fontosak. Az év elején ezért a cég megvásárolt egy sikeresnek ígérkező politikai dráma sorozatot, mellyel egyértelműen a klasszikus tévécsatornák ellen fújtak támadást.

Egy gond volt csupán, mégpedig az, hogy a műsorok terjesztési joga csak az USA és Kanada területére volt érvényes. Valószínű, hogy cégnek sikerült megállapodást kötni a jogtulajdonosokkal és így az egész amerikai kontinensen 43 országban vált elérhetővé a szolgáltatás. A latin-amerikai piac a cég további növekedése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, mert ott most zajlik a kábeltévé boom, amivel a világ egyik legdinamikusabban növekvő területévé vált. Ezen a piacon sikerült idén májusban kiépíteni a cégnek fontos hídfőállásokat. A májusi bejelentést a befektetők is kedvezően fogadták és a cég részvényeinek az árfolyama 8% feletti növekedést mutatott, míg a felhasználók számának emelkedése 70% feletti. Nem kétséges, hogy ezzel a húzással a Netflix ismét csatát nyerhet a versenytársakkal szemben.

Európa a célkeresztben

Mi az öreg kontinensről csak csorgattuk a nyálunkat, hogy micsoda Kánaán van a nagy vízen túl az északi sarktól az Antarktiszig bezárólag. Június végé azután a cég ismét bejelentett valami fontosat, mégpedig azt, hogy 2012 első negyedévében megkezdi a szolgáltatást az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is. Ez Európa bevételének a főpróbája lesz. Ha a cég szolgáltatásainak európai bevezetése sikeres lesz, akkor várható, hogy nagyon hamar a többi ország is sorra kerül a nézők legnagyobb örömére és valószínűleg a hagyományos tévécsatornák legnagyobb bánatára. Amint ez a terjeszkedés megindul, úgy a többi régi szereplő olyan hátrányba kerül, amit nagyon nehéz lesz ledolgozni, ha egyáltalán sikerül. Ahhoz ugyanis a jelenlegi üzleti modelljüket kell majd átalakítani, amiből egyelőre nem látszik az ég adta világon semmi. A másik nagy vesztese ennek a folyamatnak a kábeltévé szolgáltatók hada lesz, akik vagy beszállnak az IP alapú streaming üzletbe, vagy a fogyasztók fognak elpártolni nagyon gyorsan.

Követve a különféle hazai és európai médiaipari konferenciák anyagait, nekem nem világos, hogyan tudnak majd a jelenlegi hagyományos szereplők hosszú távon talpon maradni. Mikor alkalmam nyílt beszélni néhány médiával foglalkozó szakemberrel, akkor mindenki megmosolyogta azt amikor azzal jöttem elő, hogy a semmiből előkerülhet egy vagy több olyan új szereplő amelyik az innovatív megoldásaival fenekestül fogja felforgatni a piacot. Ugyan nem zárták ki soha sem ennek a lehetőségét, de a valószínűségét nagyon alacsonyra tették.

Most itt van ez az új szereplő, új és olcsó szolgáltatással és bekopogtat szépen ez európai háztartások ajtajain is. Én, mint egyszerű fogyasztó epekedve várom, hogy a kárpátmedence is felkerüljön a Netflix szolgáltatási térképére és abban a pillanatban lemondom a kábeltévé előfizetésemet.

Alig három hete írtam a Netflix-ről és arról, hogy milyen forradalmi változást hoz majd a cég a televíziózásban. A cég egy kavicsot dobott az óceánba, de úgy tűnik cunamit okozott.

A streaming videó piacára nagyon hamar megérkeztek az régi-új szereplők és történtek felvásárlások is. Az Amazon az instant videó szolágáltatását erősítette meg. Míg a Facebook a Warnerrel karöltve szintén előállt a saját megoldásával. Közben a napokban a Dish megvásárlota a Blockbuster nevű céget, azzal a szándékkal, hogy ő is beszállhasson a streaming videó piacra. Ki is maradt ki? Ja persze a

Goolge

A keresőóriás tulajdonában van a legnépszerűbb videó megosztó oldal, de komoly áttörést még nem sikerült elérni, hogy a nappalinka is becsempésszék magukat. Pedig próbálkoztak erősen. Van GoogleTV, van Youtube Leanback szolgáltatás. A Netflixnek meg mindeközben lassan több előfizetője van mint a HBO-nak. A Google erre most 100 millió dollárt gondol elkölteni a szolgáltatásainak átalakítására. Új lendületet kívánnak adni a "channels" azaz csatornák nevű szolgáltatásának. Az induláshoz egyből 20 prémium csatornát kíván a cég létrehozni, amelyeken hetenként és csatornánként 10 óra jó minőségű gyártásban készült műsorral növelné a cég látogatók számát. A változásokat fokozatosan vezetné be a cég, de a teljes átalakulást még az év vége előtt elérhetőnek tartják.

A cég az elmúlt hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott a Hollywood-ban ami arra irányult, hogy az induló csatornák el legyenek látva tartalommal is. A csatornákra kerülő műsorok kiválogatása a jelenlegi elképzelések szerint kézzel történne, ami valószínűleg megfelelő garanciát ad majd a minőségi válogatásra. Mindeközben itthon lezajlott a

Médiapiac 2011

konferencia, amiról Pintér Róbert barátom már megírta az összefoglalót. A konferenciáról ezen a helyen is és máshol is olvastam beszámolókat, melyekből egyszerűen hiányzott ennek az új technológiai trendnek a vitája. Kár ezért a hozzáállásért, hiszen ezek a fent említett cégek elsősorban majd a hagyományos csatornáknak jelentenek majd konkurenciát és nem egymásnak.

Szerintem az elkövetkezendő években nagyon sokat fogunk majd hallani erről a témáról és lesz még meglepetés mindenkinek!

A Wall Street Journal-tól a New York Times-ig mindenhol írtak arról, hogy a Netflix nevű média vállalat eddig soha nem látott összeget, 100 millió dollárt lenne hajlandó fizetni egy új 26 részes politikai drámai sorozat kizárólagos vetítési jogaiért.

Mi a Netflix? A válasz nem is olyan egyszerű. Egy évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy a legnagyobb amerikai videó kölcsönző cég. Ma inkább azt mondanám, hogy az a cég amelyik újradefiniálja a kábeltelevíziózást és a prémium csatornák üzleti modelljét az internet segítségével, megrángatva minden eddigi nagymacska bajszát. A lekérhető filmes tartalmak vezető szolgáltatójává növi ki magát a cég. A Time Warner és a HBO előfizetőit azzal tudja megnyerni, hogy a hagyományos prémium csatornáktól eltérően, itt a filmeket akkor nézi meg az ember egy átalány összegért, amikor csak akarja. Egy év alatt így több mint 60%-os növekedés után 20 millió előfizetővel a 28 milliós HBO után, a második helyen van a cég. Az előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy a növekedési ütem 2011-ben sem akar csökkenni.

A kábeltelevíziós társaságok sem örülnek túlságosan a Netflix műsortovábbítási rendszerének, mert ez a hagyományos kábeltévé előfizetések hosszútávú csökkenését vetíti előre ami odaát már mérhetővé vált. Ebben nagy szerepe van a technológiát könnyen fogyaszthatóvá tévő televízió készülékeknek, melyekbe már be van építve a Netflix szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges szoftver. A kábeltévé előfizetést lemondók száma 2011-ben 1.6 millió körüli lesz az előrejelzések szerint, ami ha nem is drámaian nagy szám, de a csökkenés azt mutatja, hogy van miért aggódni.

A hagyományos televíziós csatornák is kaptak konkurenciát. A Netflix 2010-ben olyan csatornákat utasított maga mögé, mint például a CBS. A néző szerkeszti a műsort is a szája íze szerint, amivel a hagyományos csatornák kényelemben nem tudnak versenyezni. Az Amazon is igyekszik felkapaszkodni erre a rohanó vonatra egy nagyon hasonló Instant Video Service névre keresztelt megoldással, viszont ott a kínált választék sem megfelelő még, illetve TV készülékek sincsenek még felkészítve ezeknek a tartalmaknak a könnyű kezelésére.

A Netflix a mostani húzással a saját exkluzív sorozattal pont a HBO-t készül megverni a saját fegyverével, a kábeltévék játszóterén. Ezek mellett olyan ikonikus cégeknek is leckéd ad az internetes tévézésből mint az Amazon, amelyik most indította el az Instant Video Service névre hallgató szolgáltatását. Viszont az a mai napon választékban nem ér fel a Netflix kínálatához.

Nekünk azért érdekes a tengeren túli trendek megfigyelése, mert ez hozzánk kb. 3 éves spéttel jön meg. Pont addigra mire elvileg a televíziózásban még éppen csak átkínlódtuk magunkat a Digitális Átálláson és az új piaci helyzetre megint nem lesz senkinek épkézláb megoldása itthonról.