Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Netidők: múlt és jövő idő

A műsorunk 16. születésnapja alkalmából interjút készített velem a Médiapiac c. újság és a VIPcast podcast számára Szalay Dániel. A podcaston a beszélgetés jóval bővebb változatát lehet meghallgatni, de a lapban is elolvashatók a legfontosabbnak tartott részek.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Itt pedig elolvasni.

Az interjúban Dani sok mindent megkérdezett a Netidők múltjáról, bár ezek a részletek az igazán fanatikus hallgatóink számára ismertek, hiszen a könyvünkban, a Modemkori hőstörténetben sok mindent megírtam.

A múlthoz tartozik a weboldalunk hangarchívuma is, amiben jó ideje tudottan változásokra lehet számítani. Ezen a héten abban léptünk előre, hogy immár a jelentől visszafelé haladva, egészen 2010 első adásáig mindegyik műsor MP3 formában hallgatható újra.
(A korábbi RealAudio felvételek jelenleg nem elérhetők.) A szándékaim szerint folyamatosan haladunk majd az átalakítással, azaz következik a 2009-es esztendő hanganyaga.

Mindezt azért is fontosnak tartom, mert az utóbbi időkben több hallgatótól kaptam levelet, amiben arról tájékoztattak, hogy néhány adás után rászoktak a Netidők hallgatására, majd a jelen adásainál egyelőre nem lévén újabb, ezért elkezdték meghallgatni a korábbi műsorokat is. Van olyan hallgatónk is, aki a 2005-ben kiadott könyvünk lemezmellékletére feltett addigi összes műsorunkat meghallgatta és most szeretné, ha 2005 és napjaink közötti rész is meglenne MP3-ban.

Ha van valakinek kedves és ideje beszállni az archívumunk építgetésébe-szépítgetésébe, akkor jelentkezzen nálam bátran a weboldalunkon (Impresszum) megtalálható elérhetőségemen. (A 2008-2010 közötti műsorok összefoglalói például nem állnak rendelkezésre, nagy segítség lenne, ha valaki beszállna ezek készítésébe.)

A jelenről szólva: azt hiszem, hogy a közmédiában zajló átalakításokat sikerült az előnyünkre fordítani, hiszen az asztaltársaságba bevontuk Nagyistók Tibor tévés kollégánkat. A jövő egyik nagy ígérete pedig az, ami a poszt elején meghallgatható podcastból is kiderül. Mégpedig az, hogy talán már néhány hónap múlva újra élő műsorrá válhat a Netidők.

Szilágyi Árpád

0 Tovább

Zenei hálózatok

A hip-hoptól a drum’n’bass-ig, a világzenétől a black metálig számos műfaj kultúrájáról és a digitális zenei forradalom hatásairól is szól a májustól kapható Zenei hálózatok – zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában c. kötet. A különféle tanulmányokból álló könyv egyik érdekessége, hogy teljes egészében ingyenesen is letölthető. Június 7-én 18 órakor a szerzőkkel személyesen is lehet találkozni a Kossuth Klubban a kötet bemutatóján. Az egyik szerkesztő Tófalvy Tamás, kultúrakutató és szakújságíró a május 30-i műsorunk vendége volt, alább a beszélgetés rövidített változata olvasható, amelyben az asztaltársaságunk tagja, Dragon György (szintén zenész!) is megszólal.

Szilágyi Árpád: Ma már nem csak arról beszélünk, hogy beköszöntött az MP3 korszak és mindenki zenét tölt le az internetről, hanem egy kicsit előrébb tartunk ennél…

Tófalvy Tamás: Igen, mert nem csak letöltjük, hanem megosztjuk, továbbítjuk, átalakítjuk és ezernyi dolgot csinálunk a zenével. Amellett, hogy vannak ilyen remek formátumok, mint az MP3, vannak olyan megosztó platformok, amelyek segítenek nekünk, hogy megosszuk a zenéket és azt látjuk, hogy ezek az új platformok és szolgáltatások újfajta közösségi szerveződéseket hoznak létre és facilitálnak, ha úgy tetszik. Itt van például a last.fm, ahol a közösségiség magában a zenehallgatás aktusában megjelenik, hiszen maga az algoritmus azt nézi meg, hogy az emberek egyenként milyenfajta ízléseket adnak össze. És ez csak egy a sok közül.

Zenei hálózatok c. könyv

Szilágyi Árpád: A zene köré szerveződő közösségek eltérnek-e érdemben a más alapon szerveződő online közösségektől?

Tófalvy Tamás: Határozott nem szerintem a válasz erre, tehát én azt gondolom, hogy alapvetően közösségről, a közösség egy preferenciájáról, közös tudásáról van szó és innen már csak különböző változatokról beszélünk.

Szilágyi Árpád: A kommunikáció nem csak a közönség tagjai között indul el, hanem a zenész és a közönsége között is elindulhat. Ezzel foglalkoztok a könyvben?

Tófalvy Tamás: A kötet nem fókuszál rá, de egész biztosan érintik bizonyos tanulmányok ezt a kérdést. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy az a fajta visszajelzés, amit egy koncerten kaphat egy zenész, most a koncert keretein kívül is egyre inkább felerősödik.

Dragon György: Nekem van egy ismert zenész a Facebook ismerőseim között: Bill Leverty, aki a Firehouse nevű zenekarnak a gitárosa. Én nagyon tisztelem ezt a zenekart és ő személyesen felköszöntött engem a születésnapomon a Facebook-on és ez hihetetlen, mert ilyen nem történhet a valóságban, hogy a kedvenc zenekarom gitárosa leszól, hogy „Hello Gyu, boldog születésnapot! Szevasz!”

Szilágyi Árpád: Lehet-e ezekből a tanulmányokból következtetni arra, hogy merre haladunk? Hiszen a könyv egy pillanatfelvételnek tekinthető.

Tófalvy Tamás: Nehezen vállalom a felelősséget azért, hogy valaki a mi könyvünk nyomán kezdjen el a jövő felé lépkedni. A célunk inkább az volt, hogy olyanfajta gondolatokat rögzítsünk, amelyek nem csak erre a pár évre maradnak aktuálisak, hanem később visszatekintve is használhatóak, ha nem is előremutatóak ebben a futurológiai értelemben, hanem inkább egyfajta lenyomatot adhatnak.

Szilágyi Árpád: Mit jelképez az, hogy ingyenesen letölthető ez a könyv?

Tófalvy Tamás: Hisszük és valljuk, hogy a tudás mindenkié. Tehát aki szeretné elolvasni ezt a könyvet, az megtehesse és ugyanakkor legyen arra is lehetősége, hogy ha erre pénzt szán, akkor megvásárolhassa a könyvet, ami szintén kapható.

 

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

Az MP3 hangosságának titka

Arra gondoltam, hogy ez alkalommal én adok egy PC tippet. Röviden: egy olyan ingyenes (freeware) szoftvert mutatok be, amellyel a birtokunkban lévő MP3 hangfájlok hangosságát állíthatjuk egyenletesre – méghozzá úgy, hogy a hangminőség nem romlik!

Előbb-utóbb találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az MP3-as zenefájlokat vagy bármilyen hangfelvételeinket egymás után hallgatva idegesítően különböző hangerővel szólalnak meg. Ennek oka változatos lehet, de jellemzően az, hogy az MP3 fájlok különféle forrásból származnak. Induljunk ki például a fiatal férfiemberek egyik kedvenc elfoglaltságából, amelynek során a szívük hölgyének összeállítanak egy lemezt (vagy régebben kazettát, lásd a Pop, csajok satöbbi c. filmben!). Míg az analóg kazettáknál egyszerű volt a helyzet, hiszen egymás után rögzítettük a dalokat és a magnó kivezérlésmérő műszerén beállítottunk a felvétel szintjét, addig az MP3 fájlokkal már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen ezek olyan digitális adatkupacok, amelyekbe a digitalizált hangot tömörítve tárolja a számítógép. Vagyis az MP3 fájlok már kész felvételek, itt már nem lehet szabályozni a „hangerőt”, vagyis a fájlban tárolt hangjel szintjét. Vagyis azt hihetnénk, hogy csak annyit tehetünk, hogy egymás után rendezzük az MP3-akat, és reménykedünk, hogy az egyes számok hangereje nem tér el egymástól nagyon…

Persze a kicsit rutinosabbak felvethetik, hogy nagy probléma esetén egy jó minőségű MP3 fájlt – mondjuk 192 kbit/s mintavételi bitráta felett – dekódolhatjuk tömörítetlen WAV formátumba, ezen már elvégezhetjük a szint módosítását egy hangszerkesztő szoftverrel, majd a kész fájlt visszatömörítjük MP3-ba. Az ám, de sajnos az MP3 formátum eleve veszteséges tömörítési eljárást használ, így minden újratömörítés (szakkifejezéssel: transzkódolás) további veszteséget okoz a hangjelben, azaz összességében gyengébb lesz a hangminőség. Nem beszélve arról, hogy igen macerás lehet minden egyes fájl esetén végigcsinálni ezt a procedúrát. Ráadásul a hangszint beállítása eléggé esetleges. Igaz, hogy sok hangszerkesztő programban található olyan funkció, amivel normalizálni lehet egy hangfelvételt, de ez a legtöbb esetben nem megfelelő megoldás. A módszer ugyanis általában az, hogy a szoftver megkeresi a hangfelvétel leghangosabb részét és ezt tekinti viszonyítási pontnak, akkor is, ha a felvétel többi részén sokkal halkabb részek vannak. Vagyis a dal szinte végig halkan szól, egyszercsak jön egy nagy dobütés és a program e dobütéshez állítja be a hangerőt. Majd jön a következő dal, amiben nincs ilyen dobütés, ezért a dal egésze hangosabb. Tehát a célunkat úgy lehet megfogalmazni, hogy az MP3 fájlok átlagos hangosságát kellene viszonyítási pontnak tekinteni, és jó lenne, ha mindegyik MP3 átlagos hangossága lenne egyenlő mértékű.

Az MP3Gain üzemmódjai

A jó hír az, hogy van jó megoldás. Az egymás után következő MP3 fájlok hangosságát egyenletesre lehet állítani az MP3Gain nevű programmal mégpedig egyszerűen és az újratömörítéssel együtt járó hangminőség-romlás nélkül. A szoftver kezelése pofonegyszerű: betöltünk egy MP3 fájlt (Add File), majd rábökünk a Track Analysis gombra (ekkor a program átvizsgálja az egész fájlt és meghatározza a felvétel átlagos hangosságát), majd beállíthatjuk a teljes kivezérlési tartományt jelentő 100 dB-hez képest mekkora hangossági szintre szeretnénk belőni a fájlt (a gyári beállítás 89 dB), majd lenyomjuk a Track Gain gombot és már kész is vagyunk. Nincs transzkódolás, nincs mentés – kész vagyunk!

A szoftver súgója szerinti egyetlen rossz hír az, hogy az MP3Gain a hangosság szintjét csakis 1,5 dB-es lépésekben képes módosítani. És rögtön következik az előny, hogy az emberi fül számára ez a másfél decibel éppen elegendő lépés, hiszen a legtöbb ember az egy decibeles változtatást épphogy érzékeli csak. Így egy eredetileg 85 dB-es számot beállíthatunk mondjuk 89,5-re (3 x 1,5 dB-t adunk hozzá), míg egy jóval hangosabb 96 dB-es MP3-at 90-re (4 x 1,5 dB-lel csökkentjük). A végeredményül kapott két fájl között mindössze 0,5 dB lesz a különbség, amit nem érzékelünk!

Nézzük a titkot, hogy miképpen lehet veszteségmentes ez a hangosság-állítgatás. Idézem a program súgóját: „Az MP3 formátum a hanginformációkat kis darabokban tárolja, amiket frame-eknek hívunk. Minden frame a hang egy másodpercnyi darabjának egy szakaszát reprezentálja. Minden frame-ben található egy „global gain” (kb. az egész fájlra érvényes hangerő-szint) mező. Ebben a mezőben egy nyolcbites egész számot tárolnak, így az érték 0 és 255 között változik.”
Az MP3Gain pontosan ezt az értéket módosítja az MP3 fájlban. Ha az értéket eggyel növeljük, akkor a hangosság növekszik 1,5 decibellel. Tessék kipróbálni, működik!

Az ínyenceknek ajánlom figyelmébe, hogy a dalonkénti beállítás (Track Gain) helyett választhatjuk az egész albumot normalizáló funkciót (Album Gain). Ez utóbbira nem akkor van szükség, ha sok fájlt akarunk egymás után azonos hangosságúra állítani, hanem amikor egy olyan albumot akarunk szintezni, amelyen szándékosan vannak halkabb és hangosabb részek – ezeknél ugyanis rendkívül rossz eredményre jutnánk, ha egy halk zongorázás is ugyanolyan hangosan szólalna meg, mint egy dinamikus elektromos gitárzúzás.

Az MP3Gain jól bevált eszköz és magyarul is tud.

Szilágyi Árpád

4 Tovább

Szolgáltatások a netrádió-portálon (podcast-sorozat 3. rész)

A sorozat további részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
2. rész: Ilyen a netrádió-portál
4. rész: Egy magyar podcaster


A podcast a jövő netes rádiózásának egyik lehetséges és esélyes iránya. Ezt a tételt igyekszem igazolni minisorozatomban, amelynek segítségével megnézzük, hogy hol tartunk most a podcast világában, milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésünkre, illetve milyen gyakorlatot valósítanak meg a podcasterek. Két héttel ezelőtt már elkezdtük böngészni a Podcast.com-ot, amit akkor a felépítése alapján a Web1-es portálokhoz hasonlítottam. Folytassuk az ismerkedést!


Letöltés és meghallgatás
De először is válaszoljuk meg a kínzó kérdést, hogy miképpen lehet hozzájutni a műsorszerű tartalmakhoz a Podcast.com segítégével. Induljunk ki abból, hogy van egy MP3-lejátszónk vagy egy lejátszásra képes mobiltelefonunk. E hordozható eszközöket ellátják azzal a funkcióval, hogy kívülről feltölthessük az eszköz háttértárába/memóriájába a hangfájlokat, például közvetlen kábeles összeköttetéssel, vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül, illetve ha az eszköz maga is rendelkezik mobilinternet kapcsolattal, akkor nyilván egyszerűen letöltjük a műsort és kész. Induljunk ki azonban abból, hogy a mobilinternet ma még nem mindenki számára kézzelfogható valóság, vagy a tarifacsomagok ára miatt vagy azért, mert a mobiltelefon még nem internetképes, illetve az is lehetséges, hogy egyszerűen az asztali számítógépen/notebook-on kényelmesebb a sokféle hangfelvételt és zenét rendszerezni, tárolni, illetve archiválni. Ezért aztán ma a jellemző felhasználási mód az, hogy a számítógépen az internet segítségével megkeressük a letöltendő műsort, lementjük a gép merevlemezére és feltöltjük az MP3 lejátszóra vagy mobiltelefonra.

A legutóbbi alkalommal megmutatott módon vagy akár a nyitó oldalról kiindulva keressük meg a bennünket érdeklő műsor-tartalmat. A műsor podcast oldalán felül látjuk az alapinfókat (cím, rövid leírás, link stb.) és alatta máris sorjáznak a meghallgatható műsorok, amelyeknek az újabb és újabb kiadásait a podcast világban epizódnak nevezik. Egyszerű, mint az egyszeregy: ha az epizód dobozában a Play gombra bökünk rá, akkor a böngészőben megszólal a műsor, ha pedig a Download gombot nyomjuk meg, akkor a megjelenő párbeszédablakban lementhetjük a fájlt. Ha pedig már lementettük, akkor onnantól a hordozható MP3 lejátszónk saját feltöltési metódusa szerint haladhatunk tovább és akkor indulhatunk is a városba a letöltött műsorral.

Widget – „csináld magad” netrádió a weboldalunkra
Van olyan szolgáltatás a Podcast.com-on, amit csak regisztrált tagként érhetünk el. Ilyen például az ún. widget-ek használata. Ha szeretnénk például a saját weboldalunkba befűzni azt a lejátszófelületet, amin keresztül a kedvenc podcast műsorunk aktuális epizódjait bármikor meghallgathatjuk, akkor érdemes is regisztrálni. Ha már a rendszeren belül vagyunk, akkor keressük meg az oldal jobb oldalán középtájon a „WIDGET” gombot és bökjünk rá. Az itt megjelenő oldalon található eszközzel az ízlésünk szerint alakíthatjuk ki a weboldalunkra beágyazható podcast lejátszó kódját. A demonstráció kedvéért én is összedobtam egy ilyen ablakot:

Csatlakozás a Podcast.com-hoz
Igen, van lehetőség arra, hogy ezen a podcast-portálon a saját műsorunk podcast-szolgáltatását is elérhetővé tegyük. Persze ez nem jelenti azt, hogy a szerverkapacitást is rendelkezésünkre bocsátja a portál, hanem csak annyit, hogy ha már létezik a podcast szolgáltatásunk, akkor azt be tudjuk kötni a portálon és azok számára elérhetővé válik, akik ezen a portálon keresgélik a számukra releváns tartalmakat. Vagyis azoknak a műsorkészítőknek, akik a podcastban látják a jövőt, első lépésben meg kell valósítaniuk a szolgáltatást (ehhez szükséges a szerverkapacitás, illetve, hogy a műsorok MP3 formában elérhetők legyenek, illetve meg kell valósítani a podcast feed-et, amin keresztül frissülnek az új epizódok. Ha ez megvan, akkor érdemes regisztrálni a Podcast.com-on (a bal oldali menüben az „Add a Podcast” gombra kell kattintani) és utána elérhetővé válik a podcastunk.

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

Ilyen a netrádió-portál (podcast-sorozat 2. rész)

A sorozat további részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
3. rész: Szolgáltatások a netrádió-portálon
4. rész: Egy magyar podcaster

Jelen vagy jövő? Mindkettő egyszerre. A múlt héten megkezdett mini sorozatomban azt állítom, hogy a jövő rádiós újságírásának egyik valószínűen lehetséges formája (vagy közvetítő közege) a podcast, amely ma még nem igazán elterjedt nálunk, de a legfontosabb feltételek talán már megvannak ahhoz, hogy elinduljon a fejlődés.

Szedjük csak össze, hogy mi is kell az elterjedéshez! Először is kellenek hangzó műsorok, hogy legyen mit meghallgatni. Rádiók léteznek, sőt, még beszélő műsorok is készülnek magyar nyelven. (Szerénytelenül hadd állítsam, hogy erre jó példa a mi Netidők műsorunk azon változata, ami a neten elérhető.) Aztán kell a megfelelő digitális csatorna, amin eljut a műsor a hallgatóhoz: a podcast rendszerű műsortovábbítás esetén ez egyértelműen a szélessávú internet-kapcsolatot teszi szükségessé. Hogy miért? Azért, hogy a tartalom letöltése ne legyen nagyon más ahhoz képest, mint bármilyen más dokumentum letöltése. (Világos, hogy egy műsor letöltése bizonyosan több ideig tart, mint akár egy nagyobb PDF állományé, de gondoljunk arra, nem mindegy, hogy 10-20 másodpercig töltünk le egy fájlt, vagy 10-20 percig… Hát ezért kell a szélessáv.) A feltételek közé tartozik még az is, hogy a közönség rendelkezzen a lejátszáshoz szükséges eszközökkel. Ez alkalmasint az MP3-lejátszókat jelenti, aminek ma már sokféle megjelenési formája van: önálló player, a mobiltelefon vagy éppen a notebook stb. Mi kell még az elterjedéshez? Kellenek olyan letöltőhelyek, ahol böngészni lehet a meghallgatható tartalmakat. Amolyan podcast-portálra gondolok, ahol egy kiinduló oldalról eljuthatunk bármilyen műsor-tartalomhoz, a legkülönfélébb útvonalakon keresztül. Mint később látni fogjuk, ilyesmi van már Magyarországon is, de olyan ésszerű megoldás, mint amilyen a Podcast.com, még nem létezik.

Podcast.com
Pedig az ötlet egyszerű: szervezzünk egy olyan portált, amely pontosan ugyanúgy épül fel, mint a hagyományos (Web1-es) portálok, csak a tartalmakat hangfelvételek reprezentálják. A portál mellett persze adódik egy másik analógia: legyen olyan, mint egy rádió. Kézenfekvő tehát, hogy egy podcast portálon is legyenek csatornák (Channels), meg is találjuk a Podcast.com főmenüjében, a bal oldalon. Ha rákattintunk, akkor a tartalmi felületen négy főbb csoportot találunk: kiemelt csatornák (featured channels), a szerkesztők ajánlatát (staff picks), kiemelt tartalomszolgáltatók (featured publishers) és a tematikus csoportosítást (podcast topics).

Foglalkozzunk most csak az utóbbi kettővel! A szolgáltatók között olyan nagy neveket találunk, mint az amerikai ABC, CBS és CNN, a brit BBC és Guardian. A leghasznosabb viszont mégiscsak a tematikus csoportosítás lehet, ahol az érdeklődésünk alapján indulhatunk el a meghallgatható tartalmak felé: művészetek, sport, oktatás, zene, hírek, egészség, technológia stb.

Podcast.com
Utóbbiba kattintsunk bele, keressünk olyasmit, mint a Netidők. Van is ilyen, nem is egy. A megnyíló kategóriák közül válasszuk a Talk Shows-t és máris ott vannak a rokon produkciók: Techpopuli (megszállottak beszélnek átlagos hallgatóknak), The Girl on Tech (kb. mint a műsorunkban a Netdoktornő vagy az Onlány rovat volt), vagy éppen Übergeek (a nagyon megszállottak :-) )

A nézelődést a jövő héten folytatjuk!

Szilágyi Árpád

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek