Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Húsvéti tojás

A húsvét elengedhetetlen kelléke a tojás, amelynek nálunk az egyik legismertebb fajtája a gyönyörűen díszített hímestojás, de gyakori a csokitojás is, és a sonka mellé is elmaradhatatlan a keménytojás. Ám a programozás közben is előkerül néha a húsvéti tojás, amit angolul easter eggnek neveznek.

Image: Idea go / FreeDigitalPhotos.net

Az easter egg olyan dokumentálatlan programelem, ami el van rejtve a programban, és meglepetésszerűen lehet rátalálni a program használata során. Easter egg lehet továbbá egy programban elrejtett üzenet, videó vagy fénykép, esetleg játék is, amit például egy előre nem dokumentált billentyűkombinációval lehet aktiválni. Az easter eggeket a programozók viccből szórakozásból szokták a szoftverekben elrejteni, ám az is előfordul, hogy ezeket a programelemeket unaloműzésből vagy hitelesítési céllal építik be a fejlesztők a kódsorozatba.  Meg kell említeni, hogy ezek a rejtett programelemek lehetnek rosszindulatúak is, és bizonyos esetekben biztonsági kockázatokat is rejthetnek magukban.

 

Azért hívják mindezt éppen húsvéti tojásnak, mert húsvétkor a gyerekeknek gyakran szoktak rendezni tojáskereső versenyt. Ekkor a szülők húsvéti tojásokat rejtenek el a kertben, hasonlóan a programozók meglepetéseihez. Ez egy logikai alapú jelentésváltozás.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

Mitólógia, fantasy és e-mail - a Mailer Daemon

Ha egy e-mail nem ér célba, mert a továbbítás során valamilyen hiba történt, akkor előfordul, hogy kapunk egy hibaüzenetet, amely tájékoztat a rendellenesség tényéről, és megnevezi annak az okát is. Ennek az üzenetnek a feladója gyakran a Mailer Daemon. Vajon mit keres ebben a szerkezetben a démon szó?

 

Image: Dave MalkoffImage: David Malkoff

 

A démonok az európai és a világ számos kultúrájában megtalálhatók, és jellemzően az isteni, túlvilági, illetve az evilági, halandó lények közötti pozíciót foglalják el. Kultúránként eltérő mértékben, de a mitológiai démonok lehetnek jók és rosszak is. Az európai kultúra démon fogalma leginkább a görög mitológiai démonokra vezethető vissza, akik az istenségek és a halandók között foglaltak helyet, későbbi interpretációkban akár félisteni jelleget is ölthettek. A démonok Zeusz akaratából, a jót, a jószándékot képviselték, ám az ókori görög írásos emlékekben is, így például Platónnál is a démonok jó és rossz csoportokra voltak felbontva (eudaemon – jó démon és kakodaemon – rossz démon). A démonok a görög mitológiában megtestesülés nélküli, nem látható, de létező, érezhető lények voltak. Egyes személyeknek, illetve akár népeknek is lehettek démonai, akik védelmezték, óvták őket, illetve ártó szelleműek, rossz természetűek is lehettek.

 

Egy görög mitológiai démon mozaikonEgy görög mitológiai démon mozaikábrázolása

 

A keresztény kultúra a démonok kettős, jó-rossz természetét feloldja, és a kora kereszténységben a jó természetű démonok inkább angyalok formájában jelentek meg, míg a démonok maradtak a rossz természetű erők megtestesítői. Majd a démon az ördög, a boszorkányság megtestesítőjévé vált. A mai köznapi jelentésrétegben (tehát mellőzve a vallási és a mitológiai konnotációkat) a démonok, a démonizálás a hatalmas, ártó jellegű erővel rendelkezés, illetve az azzal való felruházás kifejezője, például gyakran fordul elő a politikai frazeológiában a szembenálló erők démonizálása.

 

13. századi kézirat démonábrázolása a keresztény felfogásnak megfelelően

 

A démon latin közvetítéssel került az európai nyelvekbe, így a magyarba is, a latin írásmódja daemon, ami a görög δαίμων (daimón) átírása.

 

Az informatikában a démon (daemon) leginkább a UNIX típusú sokfeladatos (multitask) operációs rendszerekre jellemző, ahol a démonok háttérben futó programok, amelyek egy-egy folyamatot kezelnek, felügyelnek. Így a Mailer Daemon (levelező démon) a levélküldési folyamatot felügyeli. Azért lett éppen démon ez a szoftvercsoport, mert az MIT mérnökeinek megtetszett a fizikából a Maxwell démona kifejezés. Ez egy híres fizikai gondolatkísérlet szereplője, egy elképzelt lény, aki a képzeletbeli kísérletben folyamatosan szerepel a háttérben és egy feladatot hajt végre. Itt a metaforikus elnevezés alapja: a UNIX-os démon és James Clerk Maxwell démonja ugyanazzal a funkcióval rendelkezik, tehát közös a nevük. Ám mindennek a kulturális háttere egészen az ókori mitológiáig vezethető vissza.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

Megjelent az Infoszótár c. könyv

Infoszótár

Álom az álomban. Infoszótár az Infoszótárról. Igen, megjelent ennek a blogrovatnak az alapjául szolgáló nyelvi anyag nyomtatott könyvben. Az Infoszótár amellett, hogy a Netidők blogtársaság egyik állandó posztja, a Netidők című rádióműsor régi rovata, 1998 őszén indult, amikor a műsor még MODEM IDŐK néven futott. Az első kifejezés, amit feldolgoztam, a lammer volt, és jól mutatja az IT világ nyelvi változásainak a viharosságát, hogy ma már ezt senki nem használja, nem is tudják, mit jelentett (én elárulom: ’kezdő, tapasztalatlan számítógép-használó’).

 

Az Infoszótár kötet jól követi azt a szellemiséget, amelyet ebből a blogrovatból is érzékelhetnek az olvasók: érthetően, népszerűen szeretnék információkat adni az érthetetlennek, idegenszerűen tűnő informatikai kifejezésekről. Ezzel egyszerre szeretnék a bátortalan felhasználókhoz, a gyakorlott profikhoz, az érdeklődő informatikusokhoz szólni, és szándékaim szerint a nyelvész kutatók számára is jó forrás lehet a kötet anyaga.

Persze, már hallom is a jogos kritikát: hogy lehet nyomtatásban kiadni egy ilyen könyvet?! Hisz olyan gyorsan változik az informatikai szókincs, hogy a szótár a megjelenés pillanatában már el is avul. Igaz ez, de hiszem, hogy a szakértők feladata közé tartozik a dokumentálás is, a mélyebb összefüggések bemutatása, az érdekességek elmesélése. Erre tesz kísérletet ez a kötet. Ha megveszik a Tinta Kiadó gondozásában és a Magyar Telekom támogatásával megjelentetett kötetet, ajánlom mindenkinek, hogy játssza el a kedvenc szótáros játékomat: üsse fel a kötetet találomra egy szócikknél, olvassa el, és ha a végén van utalás, „Lásd még:…” bejegyzés, akkor lapozzon oda, és folytassa ezt a játékot, amíg kedve tartja. Garantálom a jó szórakozást!

És nem titkolom azt a szándékomat, hogy a kézirat lezárása óta is folyamatosan gyűlő szóanyagot is publikáljam, ha összejön egy újabb kötetre való. Az Infoszótár jövője tehát ígéretes, legalább annyira, mint az informatikáé.

Köszönöm a Netidők blogtársaságnak, a sok segítséget és a sok biztatást, szeretetet, amivel elősegítették ennek a kötetnek a megjelenését.

 

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

És mégis forog! Giroszkópok régen és ma

Néhány éve még tátott szájjal figyeltem azokat a mobiltelefonokat, amelyek képesek voltak arra, hogy ha az eszközt elfordították, akkor vele fordult a kijelzőn látható kép is. Elgondolkodtam, vajon honnan tudja a kép, hogy elfordították a telefont! Mindenesetre nagyon látványos, ha egy kijelzőn a fekvő formába rögzített fényképet nem a hosszúkás, hanem a széles, természetes pozíciójában nézhetjük meg. Ráadásul milyen előnyös lehet ez egy videofilm megtekintésénél, esetleg egy sok oszlopból álló táblázat áttekintésénél!




Ma már nekem is olyan mobiltelefonom van, amelyik képes erre a funkcióra, tehát ha elfordítom, akkor a kijelzőn látható kép is szépen elhelyezkedik az optimális formátumban. Azt az eszközt, amelyik a tárgyak térbeli elhelyezkedését, elfordulását képes érzékelni, giroszkópnak hívják. A klasszikus fajtája a mechanikus giroszkóp, amelyik gyűrűk vagy korongok körpályára felfüggesztett rendszeréből áll, amelyet a 19. század első felében kezdtek el használni oktatási célokra, ezzel demonstrálták a Föld forgását is, illetve a hajózásban navigációs célokra is használták. A giroszkópot több célra is használják, például így hívják azt az eszközt is, amelyik a kamerát rögzítő állványon van, és a filmezés során lehetővé teszi a kamera vízszintes, függőleges mozgását. A mechanikus giroszkópok mellett ma már vannak elektronikus, mikrocsip alapú giroszkópok is, amelyekkel a köznapi életben legtöbbször a mobileszközökben (okostelefonokban, érintőkijelzős eszközökben, táblagépekben) találkozhatunk.

Image: tungphoto / FreeDigitalPhotos.net


A giroszkóp görög eredetű összetétel, amelynek az előtagja a giro-, jelentése ‘forgó’, ‘forgás’, tehát az összetételben a forgással kapcsolatos jelentést hordozza. Több származéka is használatos elsősorban a műszaki, illetve természettudományos szaknyelvben, pl. giromágnesesség, girométer. Az alakulat utótagja a -szkóp szintén görög eredetű, a jelentése ‘vizsgálati eszköz’, ‘megfigyelő berendezés’. Tehát a szkópok a megfigyelésen, a szemrevételezésen alapuló vizsgálat eszközei. A giroszkóp összetétel jelentése ezek alapján így írható körül: ‘forgó mozgásokat, a forgásirányt érzékelő eszköz’.
Bódi Zoltán

 

0 Tovább

Az aggregátorral nem csak áramot lehet termelni!

 

Egyre inkább közkeletű gyakorlattá kezd válni, hogy a netezők a napi híreket már nemcsak a hagyományos és az új média forrásaiból szerzik be, hanem fölmennek kedvelt közösségi oldalukra, és az üzenőfalakra, közös helyekre föltett információkból, az ismerősök által fontosnak vagy érdekesnek tartott hírekből tájékozódnak. Ez meglehetősen időigényes feladat, amelyet megkönnyíthetnek a szociális aggregátornak nevezett alkalmazások.

A szociális aggregátorok működésének lényege, hogy különböző közösségi portálok és hírgyűjtő oldalak (pl. a Google Reader, a Flickr, a Facebook, a MySpace, a myVip, a YouTube, a Twitter stb.) forrásaiból képesek begyűjteni a tartalmakat, és azokat egy felületen tálalják a felhasználónak, amivel megkönnyítik a több közösségi portálon lévő profilok és üzenőfalak, közös felületek ellenőrzését. Jó példa a szociális aggregátorra a Sociagg, a PostPost, a Paper.li, akár a Windows Live, illetve a Flipboard, ami egyelőre csak az iPad felhasználók számára hozzáférhető.

Az aggregátor szolgáltatásoknak nagyon sokféle funkciói lehetnek, kigyűjthetik a közösségi portálról az ismerőseink által generált híreket, és azokat webes hírlapként a saját felületükön tálalják, vagy akár az ismerőseink által fontosnak vélt hírekből állítják össze a hírfolyamot. Lényeg, hogy a különböző közösségi hálózatok forrásaiból képesek a kiemelt információkat egy felületre átvezetni ezek az aggregátorok, amelyeket akár különböző látványos, áttekinthető, valóban webes médiafelület formájában képesek megjeleníteni.

A szociális aggregátor angol formája kicsit eltér a magyar alaktól, mert hosszabb, a social network aggregator közösségi hálózati aggregátor’, illetve a social media aggregator ‘közösségi média aggregátor’ formában fordul elő. A szerkezet központi eleme (alaptagja) az aggregátor, ami latin eredetű nemzetközi vándorszó, többféle, jellemzően műszaki szakterületen terjedtek el különböző származékai (pl. aggregáció, aggregál, aggregátum). Az aggregátor és származékainak a közös jelentéseleme: összegyűjt, halmoz, csoportosít, különböző forrásokból egységessé formál. Az aggregátor a jelenlegi, informatikai jelentése mellett a műszaki szaknyelvben ‘olyan gép, gépcsoport, amelyik több gépből áll össze’, vagy így hívják a ‘kis, helyi igényeket kielégítő áramfeljesztő gépcsoportot’ is. Az aggegátor eme műszaki jelentésének köznyelvben való viszonylagos elterjedtsége némiképpen zavarhatja az új, informatikai jelentéskörnyezetet, ám ez ízlés, illetve egyéni nyelvhasználat kérdése. Szerencsésebb volna inkább a web 2.0 gyűjtőoldal vagy a közösségi gyűjtőoldal forma használata. A magyar nyelvi környezetben egyébként jellemzően a szociális aggregátor vagy a szociális hírolvasó alak fordul elő, bár hozzáteszem, hogy amennyire a Google-ben tájékozódni tudtam, mindkét alak igen ritkán fordul elő, ami köszönhető az alkalmazás viszonylagos újdonságának, illetve az angol forma használatának.
Bódi Zoltán

 

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek