Netidők Blogtársaság

(via menbook)

2012 közel sem volt unalmas év a mobiltelefóniában, viszont 2013 most még igencsak annak tűnik. Amik várnak ránk, azok legfeljebb a nagyobb kijelzők (tepsifonok), gyorsabb processzorok (figyelem, jön a nyolc mag!), a Samsung – Apple saga folytatása, továbbra is betegeskedő gyártók és folytatódó szabadalmi pereskedés minden fronton. De lássuk a részleteket – 2013-ra várható trendek szerintem a mobiltelefóniában:

- 2013 a Samsung éve lesz – még inkább mint 2012. Az utolsó negyedévben már közel 10 milliárd dollárt csináló (profitban!) cég letarolja a piacot. Ha tudni akarod milyen lesz 2013-ban az okostelefon piac, akkor a Samsung háza táján érdemes körbenézni. Várható például, hogy a hajlítható kijelzős telefonok prototípusa már megjelenhet.

- A Samsung uralkodása azt is jelenti, hogy az Apple-t leszámítva lényegében az összes többi gyártó szenvedni fog (Nokia, RIM - Blackberry, HTC, Sony, LG...)

- egyelőre nem látszik, hogy lenne minőségi megújulás is a piacon az előttünk álló évben, inkább mennyiségi változások láthatók: több processzormag, magasabb órajel, nagyobb kijelző (phablet – tepsifon). Olyan a mobiltelefon piac most, mint a TV piac néhány éve, nagy a verseny, várjuk a nagy dobást, addig is egymásra licitálnak a gyártók a már meglévő dolgokban, hogy kinek nagyobb.

- Talán az egyetlen érdemi változásnak tűnik, hogy az NFC tényleg használható lesz az év végére és a mobil fizetés új szolgáltatásokat, megoldásokat hívhat életre.

- Ami kicsit felkavarhatja az állóvizet (nem fogja még érdemben 2013-ban) azok az új mobilos oprendszerek, a Tizen (megint csak a Samsung malmára hajtja a vizet) vagy a Sailfish (Jolla, ex-Meego / ex-Nokia) – az Ubuntu bevallottan csak 2014-ben robbant. De kétlem, hogy az android üstökös szerű felemelkedését bármelyik rendszer meg tudná ismételni.

- A legnagyobb változás az lesz 2013-ban, hogy számos fejlett piacon többségbe kerülnek az okostelefon felhasználók: eddig előny volt, ha okostelefonod volt, mostantól viszont hátrány (sőt ciki) lehet, ha nincs.

Reméljük nem lesz igazam, mert akkor láthatunk idén is új izgalmakat, amik életben tartják a korábbi innovációs dinamikát a területen.

Pintér Robesz

Obama még négy éve és Justin Bieber búcsúzása hat évesen elhunyt rajongójától - 2012-ben ezek voltak a legnépszerűbb csiripelések a twitteren. Obama lakonikus "Four more years" (Még négy év) tweetjét 810 ezren osztották tovább saját követőik között és több mint 300 ezren jelöltek kedvencnek. Bieber szeptember 26-án búcsúzott el egy ritka agyrákban elhunyt rajongójától, a hat éves Avalannától (“RIP Avalanna. i love you”) - ami érthető okokból erős érzelmi hullámokat indított el követői körében, akik 220 ezer továbbosztással és 100 ezer kedvencnek jelöléssel rótták le kegyeletüket.

Bár a Twitter nem tartozik a magyarok kedvelt közösségi szolgáltatásai közé, alig néhány százezren használhatják idehaza, a világon azonban egész biztosan beletartozik az öt legfontosabb social media oldal közé (a Facebook, az Instagram, a tumblr és a LinkedIn mellett). Ennek az az előnye, hogy, amit a twitteren, rövid szöveges üzenet formájában megosztanak az emberek, az képes pillanatok alatt körbeutazni az egész Földet és visszhangra találni, ha olyan a tartalom. Vagyis parfrazálva a mondást, a twitteren egy veréb is csinálhat nyarat.

Persze a híres emberek kivételesek, az ő hangjukat ugyanis hajlamosabbak vagyunk meghallani. A twitterben ugyanakkor az a fantasztikus, hogy nem csak hírességek, hanem bárki kaphat abból a bizonyos 15 perc hírnévből. Így lett az év egyik kedvenc tweetje az a bejegyzés, ami a londoni olimpián a modern kori játékok 104 éves története során legsikeresebb brit csapatnak gratulált.

Vannak olyan kuriózumok is, amik először a twitteren jelennek meg és onnan indulnak világhódító útjukra. 2012 a mélység és a magasság éve volt egyaránt: James Cameron a világ legmélyebb pontjáról csiripelt, miközben Sunita Williamsnak köszönhetően a világűrből is láthattuk a Sandy vihar képét valamint a NASA is élőben csiripel(t) a Marsról.

De nem csak egyetlen csiripelés lehet érdekes, hanem, ha ugyanarról a dologról kezdenek el hirtelen beszélni az emberek - amivel a hírek szinte valós időben követhetővé válnak. Erre példa a már említett Olimpia és az elnökválasztás vagy az MTV Music Awards díjkiosztó, a foci EB és a Bajnokok Ligája elődöntője (Barcelona - Chelsea), a Sandy hurrikán, Whitney Houston februári halálhíre vagy a SOPA/PIPA kalózkodás elleni törvények.

Egyébként a twitter elkészítette a maga Zeitgeist-ját is 2012-re, csak ebben az esetben a Google-től eltérően nem a keresésekről kapunk képet, hanem a twitteren hömpölygő bejegyzésekben leggyakrabban előforduló cimkékről (ún. hashtag-gel, kettőskereszttel megcimkézett témákkal jelölik a felhasználók, ha egy adot témához szólnak hozzá) és a gyakori nevekről, szavakról. Így például a legnépszerűbb tv-műsor a Family Guy lett, a legtöbbet csiripelt ország Szíria, a technológiai csiripekben pedig az AT&T volt a leggyakraban előforduló kifejezés.

További mazsolázgatnivaló érdekességek a Twitter 2012-es évéről a https://2012.twitter.com/ címen találhatók. Így például nem említettem eddig a New Voices (új hangok) kategóriát, ahol a 2012-ben népszerűvé vált felhasználók vannak témák szerint csoportosítva. Végül, aki esetleg mégis twitter felhasználó olvasóink közül, az maga is megnézheti a saját 2012-es évét a twitter szerint - a Vizify segítségével. Mint kiderült nekem például a májusi Media Hungary konferenciáról beszámoló csiripeléseim voltak a legérdekesebbek, aranyérmes követőm pedig a Piackutatás Blog, aki 53 alkalommal említett eddig az évben - köszönet érte!

Pintér Robesz

Toochee, a Galaktikus

Elég radikális megoldást talált ki a japán Kazutaka Kurihara, Koji Tsukada (National Institute of Advanced Industrial Science and Technology és Ochanomizu University) kutatópáros, hisz egy eszközzel néhány milliszekundummal késleltetve visszasugározza a beszélőnek a saját szövegét, amitől összezavarodik. De nézzük a részleteket.

Az emberi beszédprodukció igen összetett folyamat, hiszen egyszerre zajlik a beszéd témájának a megtervezése és a nyelvi szerkezetnek, kifejezéseknek a kiválogatása, elrendezése, a meghangosítás, a beszéd akusztikai kivitelezése, valamint a visszacsatolás, amelynek során felügyeljük, kontrolláljuk a saját beszédünket. Az ellenőrzés során értelmezzük saját szövegünket, javítjuk az esetleges hibákat, ekkor alkalmazkodunk a környezet, illetve a beszélő igényeihez, halkítunk, hangosítunk beszédünkön.

A SeechJammernek elkeresztelt szerkezet működési elve a következő: a beszélő felé irányítanak egy célzott mikrofont, amely néhány milliszekundummal késleltetve szintén célzottan visszasugározza a beszélő felé a saját szövegét. Ezzel a beszélő belső hallása mellett egy külső forrásból is visszahallja a saját szövegét, ami a visszacsatolással együtt járó beszédprodukciós folyamatot erősen összezavarja, hisz a beszélő hirtelen nem tudja, mire figyeljen.

Ez viszonylag radikálisan hallgattatja el a beszédpartnert, igaz, elég életszerűtlen, hogy egy hosszú előadás közben a partner vagy a közönségből valaki elővesz egy kézi készüléket, és azt ráirányítja a beszélőre. Nehéz elképzelni ezt. Ráadásul a hatása is időleges, mert ha elhallgatott a beszélő, nyilván újrakezdi a mondókáját, és ha észreveszi a készüléket, valamit az általa kibocsájtott lézerfényt, akkor lelepleződik a csalás. Kísérletnek viszont igen érdekes.

Itt meg is lehet nézni a szerkezet működéséről készült videót:

Források:

https://sites.google.com/site/qurihara/top-english/speechjammer

http://arxiv.org/abs/1202.6106

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség