Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Önportré - a selfie az év angol szava

Az Oxford-szótárak szerkesztői a selfie-t kiáltották ki az év angol szavának – írja a Huffingtgos Post. A szó olyan fotót jelent, amelyet valaki magáról készít, jellemzően okostelefonnal vagy webkamerával, majd ezt feltölti valamelyik közösségi oldalra. A magyar nyelvhasználatban még nem terjedt el a kifejezés, ám ennek ellenére a tevékenység nagyon régóta ismerős, már a közösségi oldalakat messze megelőző fórumok világában is kifejezetten általános volt bizonyos topicokban (témacsoportokban).

A selfie, ami a self ’önmaga’ szóalakra vezethető vissza, vélhetően például azért lett ilyen népszerű az angol nyelvterületen, mert maga a tevékenység is egyre népszerűbb és egyszerűbb, hisz gyakorlatilag minden mobiltelefonban van fényképezőgép, és az egyre általánosabb okostelefonokkal az állandó internetkapcsolatnak köszönhetően könnyen fel is lehet bárhova tölteni ezeket az önfotókat. Ezt a lehetőséget használja ki egy új közösségi alkalmazás, a Shots of Me is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

A HugaroCon nyomán

A HungaroCon találkozón jártam (http://hungarocon.hu/) vasárnap (2013. november 17-én), és a Netidők asztaltársaság nyilvános beszélgetésén olyan informatikai kifejezésekkel foglalkoztam, amelyeknek van valamiféle közük a sci-fihez. Íme egy kis válogatás.

Wi-Fi

Az audiotechnikából a már több évtizeddel ezelőtt közhasználatba került HIFI kifejezés mintájára épül fel ez a mozaikszó. A HIFI-hez pedig formailag a sci-fi hasonlít igazán. Ezekben a szerkezetekben az utótag és a hangtani felépítés a közös. A közös utótag a Fi: fidelity ’hűség, torzításmentesség’ (a sci-fi végén a fi pedig a fiction ’fikció’ rövidülése). A HIFI feloldása: high fidelity ’magas szintű (hang)hűség, torzításmentesség’. A Wi-Fi ugyanígy épül fel: a Wi előtag a wireless, azaz ’vezeték nélküli’ rövidítése, a Fi utótag pedig ’torzításmentesség, érzékenység’ jelentésű, ám az utótagnak nincs különösen fontos szerepe a kifejezésben. A Wi-Fi egyszerűen a ’vezeték nélküli internetkapcsolat’ jelentést hordozza, és a vezetékes internetkapcsolat alternatívájaként gyakran találkozunk vele. A Wi-Fi írásmódja ebben a változatban terjedt el a nemzetközi és a magyar írásbeliségben is.

 

robot

Ez a szó középkori szláv átvétel eredménye a magyar nyelvben. A töve a rabota ’munka’ jelentést hordozza. Maga a munka szó is szláv eredetű, valamikor a honfoglalás idején vettük át. A robot első jelentése: ’a jobbágyoknak kötelezően elvégzendő, ellenszolgáltatás nélküli munkája’, és csak a legutóbbi időtől jelenti az ’automata vezérlésű berendezést’.

A robot számítástechnikában használatos rövidebb alakja a bot, ami csonkolással jött létre az eredeti szóból. A botok az informatikában jellemzően önállóan, emberi beavatkozás nélkül működő szoftverek, ilyenek például a csevegőszobákban (chatroomokban) az új belépőknek köszönő botok, de vannak spambotok is, amelyek kéretlen reklámleveleket küldenek automatikusan az adatbázisban lévő e-mail címekre.

 

Android

Ez egy ógörög kifejezés, amely az androsz főnév (ami az anēr ’férfi’, főnév birtokos esete) és az –eidesz ’valami példánya’, ’valamihez hasonló’ utótag (ami az eidosz ’faj’ névszóból származik) kapcsolatából áll. Az android tehát eredetétől fogva nemhez kötött, hím nemre vonatkozik, ám a nemzetközi nyelvhasználatban nemtől függetlenül az ’emberhez hasonló’, ’emberalakú’ jelentést hordozza.

Kifejezetten gyakori az android kifejezés a kultúra, a tudomány számos területén. Maga az android szóalak már a 13. században belekerült az európai kultúrába, Albertus Magnus vagy más néven Nagy Szent Albert, a középkor egyik legnagyobb teológusa, filozófusa és univerzális polihisztora a legenda szerint alkotott egy androidot vagyis gépembert, amit aztán tanítványa, Aquinói Szent Tamás megsemmisített. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi lét, az intellektus lényege, az antropológia ’embertan’ Albertus Magnus gondolkodásának a középpontjában állt. Innentől kezdve időről-időre felbukkant az európai, illetve majd az amerikai kultúrában is az android ’emberhez hasonló’ kifejezés.

Sok területen használják az emberhez hasonló, emberformájú eszközök megnevezésére az android szót. Talán a legismertebb származéka a droid (ami csonkolással alakult ki) George Lucas Csillagok háborúja című filmjében jelent meg, és már nem csak az emberszabású, hanem mindenféle robot jelentésében is elkezdték használni.

Az informatikában az androidot olyan robotok vagy mesterséges organizmusok, rendszerek elnevezésére szokták használni, amelyek úgy néznek ki, mit egy ember, vagy emberi módon cselekednek. Ám filmcímként, különböző számítógépes és egyéb játékok neveként, zeneszámok címeként is előfordul. Tehát az emberkinézetű vagy ember módjára cselekvő mesterséges szerkezet gondolata megtermékenyítette a kulturális, a művészeti és a tudományos életet is.

Az informatikában, pontosabban a moblitelefónia világában az Android egy tulajdonnév, ami a Google által (illetve a Google által felvásárolt Android Inc. kezdeményezésével) 2007 novemberére mobiltelefonok részére kifejlesztett, nyílt forráskódú, Linux alapú operációs rendszer neve. A névadás motivációja tehát világos, az operációs rendszer a fejlesztő vállalat nevét vitte tovább, tehát itt egy névátvitellel találkoztunk. És az eredeti név, a vállalat nevének a jelentése jól átláthatóan kapcsolódik a technológiai környezet a jelentésvilágához.

Ám ennek a mobilos operációs rendszernek a népszerűsége hatására az android kifejezés hallatán a legtöbb ember elsősorban a mobiltelefonokra asszociál, és csak másodsorban jut eszébe az 'ember alakú' jelentés.

Lézer

Az angol laser szó magyarított formája a lézer, amely meglepő módon mozaikszó, tehát egy hosszabb szószerkezetből alkotott betűszó. A laser feloldása: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation, vagyis ’indukált emissziós sugárzással kibocsájtott fényerősség/összefüggő fénysugár’. A lézer tehát egy olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.

Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.

Sokfelé használjuk: műtéteknél, vizsgálatoknál, navigációnál (felületek, pozíciók letapogatása), felületek összeolvasztására, kiégetésére, fémpolírozásra, rakétatechnikában a hőkövetés ellensúlyozására, még a villámvédelemben is. Emellett a sci-finek köszönhetően a fegyverek, a rombolás eszközeként emlegetik, és történt ezen a területen egy metonimikus jelentésváltozás is, mert a lézer voltaképpen a rombolást végző fénysugár, ám a sci-fiben az ezt kibocsájtó fegyver nevére is értik.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Ma zárul az AppraMagyar

Ma jár le az AppraMagyar alkalmazásfejlesztő verseny meghosszabbított nevezési határideje. Érdemes körbenézni a verseny oldalán, ha mg nem tettük meg, ahol száznál jóval több magyar alkalmazás várja nem csak a zsűrit, hanem az érdeklődőket is. Vannak itt közlekedési programok, játékok, üzleti appok, könyvolvasók, időjárási vagy szabadidős alkalmazások... mindenki válogathat kedvére.

Miért fontos egy ilyen verseny? A négy legnagyobb alkalmazásboltban (Android, iOS, Windows Phone, Blackberry) összesen 2 millió(!) alkalmazást tartanak számon a világon (persze átfedésekkel). Az alkalmazások a lelkét jelentik a mobiltelefonos univerzum jelenlegi működésének. Mégis, az okostelefon felhasználók 85%-a legfeljebb 10 alkalmazást használ telefonján idehaza havi rendszerességgel* és csak minden ötödik okostelefonos tölt le legalább hetente egyszer alkalmazást a készülékére. A három leggyakoribb tevékenység pedig továbbra is a telefonálás, SMS-küldés és ébresztőóra használat. Bár feljövőben van a közösségi alkalmazások használata, az e-mailezés vagy a böngészés, mégis azt mondhatjuk, hogy nem használjuk ki a készülékeinkben rejlő lehetőségeket.

Okostelefonunk egy igen sokrétű eszköz, amit saját igényeinknek megfelelően tölthetünk meg alkalmazásokkal. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a mi szükségleteinket elégítsék ki - várható, hogy ezeket az igényeket legjobban a hazai fejlesztők ismerhetik, ráadásul az így készülő programok magyarul érhetők el, ami fontos szempont lehet az emberek számára.

Pár hét múlva az is kiderül, hogy mely alkalmazások kerülnek a december elején lezajló döntőbe - ahol nekem is van szerencsém zsűrizni - illetve, hogy ezek körül kik nyernek díjakat. Addig is, ki lehet próbálni a programokat és eldönteni, hogy nekünk melyik a kedvencünk (a verseny keretén belül kiosztásra kerül közönségdíj is).

 

* Az eNET 18 évesnél idősebb, rendszeresen internetezőkre reprezentatív kutatása szerint (N=1000 fő, 2013 szeptemberi adatfelvétel). A posztban szereplő valamennyi hazai adat ebből a kutatásból származik.

Pintér Robesz

0 Tovább

Az asztaltársaság újra hallható – program év végéig

Jó hírünk van! Elkészült és indul a Petőfi Rádióban elindított Netidők c. műsor asztaltársaságának alternatív programja év végéig! A műsor jelenleg pihen a rádióadásban, de az asztaltársaságnak sok témája van. Négy alkalommal készülünk kerekasztal-beszélgetéssel az év végéig, az események többségére a hallgatók is odamehetnek és végighallgathatják a témákat. Jó hír, hogy a beszélgetésekről hangfelvétel készül, amelyet az interneten publikálunk, így a Netidők törzshallgatói ismét hallhatják majd az asztaltársaságot utólag is.

Négy alkalom - három helyszín.


1.) ÚJ! ITT LEHET MEGHALLGATNI

November 17. vasárnap, 13:45, Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház - HungaroCon sci-fi találkozó, az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele a mozi emeleti kávézójában.

A program címe: "A megvalósuló jövő - sci-fi a digitális világban".

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Borek András mérnök-menedzser, „nyílt forrás” szakértő
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Keleti Arthur IT biztonsági szakember, az ITBN főszervezője 
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője

A rendezvény teljes programja itt található: www.hungarocon.hu
A rendezvény szervezője a Port.hu és az Avana Egyesület, az SFportal közreműködésével.
A HungaroCon egy országos sci-fi találkozó, amelyet 1980 óta minden évben megrendeznek.


2.) November 29. péntek, 18:00, Túrkeve, Finta Múzeum – „A Kibernetika hőskora - avagy volt élet a PC előtt” c. kiállítás. Az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai napja keretében.

A program címe: „Átéltük a kibernetika hőskorát! Kedvenc digitális emlékeink”

A beszélgetés közben az asztaltársaság és közönsége megismerkedik az Otis King logarléccel, a MINIKATI nevű magyar gyártmányú állatmodell robottal és ott lesz az első magyar számítógép, az M-3 elektroncsöves modulja is.

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Képes Gábor a kiállítás rendezője, a Magyar Műszaki és Közlekedés Múzeum osztályvezetője
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője


3.) December 6. péntek, 18:00, Budapest, a Kodolányi János Főiskola rádióstúdiója. Az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele, a főiskola hallgatóinak részvételével.

A program címe: „A digitális Mikulás, avagy légy te is rádiós!”

A főiskolások megnézhetik a kerekasztalbeszélgetést a rádióstúdióban, sőt az aktív és érdeklődő diákok bekapcsolódhatnak a beszélgetés bizonyos részeibe. Jelentkeznek a jól ismert témakörök, a Hírsziporka, az Infoszótár, a Biztonsági őr, a Nagy Testvér, a PC Tipp és hallhatóak lesznek pletykák a digitális világból…

Résztvevők:

Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Keleti Arthur IT biztonsági szakember, az ITBN főszervezője
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Spányik Balázs programozó-újságíró, a Játéknet.hu fejlesztője, „Chatman”
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője


4.) VÁLTOZÁS! December 20. péntek, 18:00, December 19. csütörtök, 19:00 Budapest, a Kodolányi János Főiskola rádióstúdiója. Az asztaltársaság beszélgetésének felvétele – az állandó hallgatóink számára.

A program címe: „2013 a digitális világban – a Netidők online kiadása”


Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Borek András mérnök-menedzser, „nyílt forrás” szakértő
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Spányik Balázs programozó-újságíró, a Játéknet.hu fejlesztője, „Chatman”
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője
és az este különleges vendége:
Szokoli Kata, azaz Cati, onlány

Mind a négy beszélgetést – a terveink szerint – rögzítjük és elérhetővé tesszük a neten MP3 formátumban (a publikálásban a VIPcast oldal lesz a segítségünkre), majd a letöltés lehetőségére felhívjuk a hallgatóink figyelmét a létező online csatornáinkon: a Netidők Blogtársaság blogoldalon (netidok.postr.hu) és a Netidők asztaltársaságának Facebook oldalán.

 

0 Tovább

A Facebook-hozzászólók típusai - egy szellemes ábrán

A napokban találkoztam egy fantáziadús ábrával, amely az írásjelek szimbolikus jelentéséből kiindulva ábrázol néhány jellemző facebookos kommunikációs típust. Az írásjelek (pont, vessző, pontosvessző, gondolatjel, kötőjel, kettőspont stb.) szimbolikus jelentéssel bírnak, vagyis meg kell tanulni jelentésüket, általános kulturális örökség szabályozza őket, illetve a pontos értelmük kizárólag kontextusban, szövegkörnyezetben derül ki. Szövegkörnyezet nélkül csak általános jelentésük van.

Az alábbi ábra szerzője éppen ezeket az általános, szimbolikus jelentéstartalmakat használta ki, és kapcsolt az egyes írásjelekhez egy-egy jellegzetes facebookos párbeszéd-stratégiát, kommunikációs magatartástípust.

 

A pont lezár egy gondolatot, tehát világos a hozzá kapcsolt magatartás, a vessző elhatárol, rövid szünetet tart, a gondolatjel egy újabb gondolatot vezet be, különít el a többitől, a felkiáltójel és a kérdőjel értelme világos, a három pont elgondolkodtat, hezitál, továbbgondolásra késztet, a kettőspont szembesít két gondolatot, és az egyiket kifejti, és az összes többi jel nyilvánvalóan értelmezhető. Egyedül a pontosvessző értelmezése nehézkes egy kicsit, hisz ez az írásjel a vesszőnél erősebben határolja el a tételeket, ám ebben az ábrában mégis a „szereti összehozni a hasonló embereket” értelmezés szerepel. Ahogy mondani szokás, minden hasonlat sántít egy kicsit.

 

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek