Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Fiúk az adatbányából: Internet Hungary, 2013

Október 15-16-án rendezték meg az idei Internet Hungary-t, amelynek mottója a „Fiúk az adatbányából” volt. A nyitó nap plenáris szekciójának fókuszában ennek megfelelően a Big Data és részben annak hazai alkalmazása állt. Maga a rendezvény természetesen jóval több témára koncentrált, a sokszínűséget a négy teremben párhuzamosan futó programok biztosították. Az alábbiakban szemezgettem a számomra érdekesebb előadásokból és kerekasztalokból.

Big Data akcióban

Az első napot megnyitó szekcióban számos érdekes tényre derült fény a Nagy Adattal kapcsolatban. Weiler Péter például elmondta, hogy 168 féle(!) hírlevelet küld ki a brands.hu, az alapján, hogy milyenek a felhasználói (mindez egy júzer szegmens elemzésen alapul). Az e-kereskedelem oldalon a szokásos nem, életkor stb. tényezők mellett legalább ugyanilyen fontos törésvonal a felhasználók között, hogy valaki vásárol-e ruházatot az interneten vagy sem. Mindez a vásárlói adatok alapos elemzéséből derült ki, ahogy az is, hogy az ilyen pontos célzás sokat segít a meglevő ügyfelek megtartásában és vásárlásra ösztönzésében, ami egy bizonyos ponton túl már hatékonyabb, mint folyamatosan új ügyfeleket bevonni.

Ugyancsak az értékesítés megértésére és ez alapján ösztönzésére törekszik az eNET adatbányász projektje, amiben 10 ezer(!) mobil értékesítési kampányból csinált elemzést majd előrejelző modellt a cég, ami jelenleg 75%-os pontossággal működik – tudhattuk meg Kis Gergőtől, az eNET egyik vezetőjétől. Ehhez persze az is kellett, hogy az adatokkal rendelkező partnercég megfelelő titoktartás biztosítása mellett megbízzon a kutatókban és odaadja értékes nyers adatait.

Az is kiderült – Csupor Eriktől hallhattuk – hogy több millió gigabyte adat termelődik naponta a WalMart-nál: ezen alapulnak az ajánlatai, ennek segítségével duplázta meg az online forgalmát az utóbbi időszakban és így most az egyetlen olyan cégnek tűnik a világon, aminek esélye lehet befogni az Amazont az online térben.

A Big Data persze nem csak értékesítésre alkalmas. A Wikipedia keresésekből akár pontos választási előrejelzéseket is lehet készíteni – mutatott rá Vicsek András a német választások kapcsán. Egy másik felhasználási példa a területi adatok fontosságát hangsúlyozta: egy városi projektben GPS alapú asztma inhalátor segített felfedni, hogy jellemzően hol vannak az embereknek légzési problémáik és utána rájönni, mi okozhatja azt – mesélte el Sirous Kavehercy Hollandiából.

Közösségi média és politikai mozgósítás: sztrájkok helyett lájkok?

Sztrájkok helyett lájkok vannak, nem elmegyünk az öklünket rázni, hogy free Tibet, hanem nyomunk egy lájkot és kész – állította Erdélyi Superman Zsolt egy kerekasztal beszélgetésben. A Facebook politikai aktivitásra való pontos hatásáról megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy a közösségi média hatással van a politikai kommunikációra és cselekvésre. Sükösd Miklós, Hong-Kongban oktató médiakutató a kínai környezetszennyezéssel kapcsolatos virtuális és valós tiltakozásokat vizsgálta egy átfogó kutatásban és mutatta be eredményeit a közönségnek.

Jelenleg körülbelül 500 millió netező van Kínában, 300 millió social média használó és legalább 100 ezren cenzúrázzák őket folyamatosan szoftverekkel. A kínai környezetszennyezési esetek értelmezési kerete a közösségi médiában a központi hatalom felelősségét veti fel, ami erősen emlékeztet a hazai Bős-Nagymarosra, azzal a jelentős különbséggel, hogy idehaza nem létezett akkoriban internet, így a tiltakozás sem ott öltött testet. Kérdésre Sükösd azt is elmondta, hogy Kínában sem a Weibo-n (leegyszerűsítve az ottani Facebookon) szerveződnek az utcai megmozdulások, de fontos terepe a véleménynyilvánításnak. Sükösd következő kutatása annak megértésére irányul, hogy a szamizdat köré tömörülő kelet-európai ellenzék és politikai aktivitása mennyiben különbözik a mostani, részben a közösségi médiában szerveződő kínai ellenzéktől.

Momentán társulat és rózsaszín kártyás fizetés a kuplerájban

Számomra a konferencia legüdítőbb „kerekasztala” a Momentán társulat improvizációs színháza volt, ami a mobil fizetés témakörét járta körbe. Ebből kiderült, hogy a Momentán Társulat bevezetné a kuplerájokba a rózsaszín kártyás fizetést, de persze nem érintésmentesen. A játékos, kreatív improvizáció jól felrázta a második nap ebéd utánjára már kissé elfáradt nézőközönséget, akik úgy érezhették, nagyon jól döntöttek, hogy ebéd után még nem hazafelé vették az irányt.

 

Az idei Internet Hungary is hozta tehát a máskor megszokott színvonalat, szellemi és társasági pezsgést, köszönet a szervezőknek az izgalmas programokért és a profi lebonyolításért.

Pintér Robesz

0 Tovább

Mobil trendfordulók (frissítve)

Évek óta hallani híreket az okostelefonok fokozatos térnyeréséről. A napokban azonban több hír egyszerre jelent meg, amik alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hordozható készülékek, elsősorban az okostelefonok válnak az elsődleges eszközökké és platformmá az emberek életében. 2013 második negyedéve fordulópontot jelez az informatikában.

A napokban látott napvilágot a hír a Lenovóról, hogy a 2013 júniusáig tartó negyedévben több okostelefont és tabletet értékesített darabszámra, mint számítógépet (igaz, a bevételekből az utóbbi jóval nagyobb részt tett ki). Annak ellenére megtörtént a helycsere, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon és legelső PC gyártója mobil készülékeinek 95%-át a kínai piacon értékesíti.

A Gartner friss adatai alapján egyébként az okostelefonok értékesítése először haladta meg darabszámra a butatelefonokét 2013 második negyedévében. Az IDC-nél már az első negyedévben megtörtént a trendforduló (viszont ők nem a kiskereskedelmi értékesítést - amikor eljut a vevőhöz a készülék - hanem a termékek kiszállítását veszik figyelembe, amikor még csak a kereskedőkhöz kerül a termék).

De nem csak az eszközök értékesítése, hanem használata alapján is trendfordulót érzékelhetünk. Az Egyesült Államokban az eMarketer becslése szerint először alakult úgy, hogy mobilon és tableten több időt töltenek online aktivitásokkal a felhasználók, mint számítógépen (US Time Spent on Mobile to Overtake Desktop).

Az e-kereskedelemben pedig a mobilos és tabletes vásárlás kezdi meghaladni a PC-n folyó vásárlásokat, szintén az Egyesült Államokban. A Millennial Media és a comScore közös kutatása szerint több időt töltenek online vásárlással az emberek ezeken a hordozható eszközökön, mint PC-n.

Végül, az online játékplatformok között is átvette a vezetést a mobil - szintén az Egyesült Államokban. Az eMarketer kutatása alapján a mobil válik az elsődleges online játék platformmá, mivel 126 millióan játszanak mobilon legalább egyszer havonta, míg ugyanez a szám 96,6 millió az online alkalmi (casual) játékok esetén, 80,3 millió az online közösségi oldalakon és 43,3 millió az online konzolos játékoknál.

Pár éve, amikor először megjelent a "Mobile First" jelszó (a design kapcsán), talán megmosolyogták néhányan, látva PC hegemóniáját, ám mostanra úgy tűnik, hogy azoknak volt igaza, akik a hordozható számítástechnika elsőségére számítottak. Szépen lassan, területről-területre egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mobiltelefon és a tablet, ami mindenhová elviszi az internetet, így az azon elérhető szolgáltatásokat is. A trend pedig erősödik, ahogy az íróasztalhoz kötött számítástechnika kiszabadul a "szobafogságból" és úgy érzem még csak a folyamat legelején járunk, a Google Glass vagy az okosórák azt mutatják, hogy megannyi hordozható (viselhető) eszköz van még, ami csak tovább fogja erősíteni azt, hogy a számítástechnika lassan mindenütt jelen legyen az életünkben (ubiquitous computing). Trendfordulóhoz értünk.

Pintér Robesz

0 Tovább

Újra szexi a tévézés?

Most akkor háború folyik a hagyományos és az internet televíziózás között? - tehetjük fel a kérdést a 18. Media Hungary előadásainak meghallgatása után. Egyesek szerint a Netflix és az HBO között az utóbbi 1-2 évben kibontakozó harc mára háborúvá terebélyesedett, mások szerint inkább azt látni, hogy a két modell egybeér és a szereplők megpróbálják az ideális konstrukciót kikeverni a modellek elemeinek elegyítésével. Végül vannak, akik azt hangoztatják, hogy a hagyományos tévézés erejét továbbra sem kezdte ki érdemben az internet, az emberek a kanapén ülve egyfajta zombiként úgyis azt nézik, amit éppen adnak.

Peter Broderick szerint a hagyományos lineáris és az internetes tévézés közötti harc háborúvá vált. Ez jól látszik abból, hogy az HBO megpróbál Netflix-szé válni (lásd HBO Go, amivel bárhol nézhető a neten is a csatorna műsora - igaz, ehhez még hagyományos előfizetés is kell) - a Netflix pedig HBO-vá (saját tartalom gyártásával, például a House of Cards sorozat bemutatásával Kevin Spacey főszereplésével, amely 13 órában készült el, reklámok, rész eleji emlékeztetők vagy rész végi váratlan fordulatok nélkül. A sorozat részeit egyszerre tette közzé a Netflix, nem egymás után, így akár egyszerre is megnézhetőek).

A televízió megújulása tehát megindult, amiről azonban igazán senki sem beszélt, hogy az olyan pici piacokon, mint a magyar, ahol ráadásul nagy részben szinkronizáltak a külföldi tévés tartalmak, vajon ki fogja elhozni nekünk a streaming alapú internetes tévézést legális formában? Belép-e valamikor a magyar piacra a Netflix? Ki fogja például a jellemzően amerikai sorozatokat magyar piacon jogosítani, szinkronizált formában az interneten legális formában közzétenni? Amíg ez nem valósul meg, addig egyelőre a magyar nézőknek marad a sima tévénézés, a műsorok rögzítése (time shift) vagy a kényelmes, de illegális torrentezés. Mindez ráadásul nem egyedi probléma, minden olyan, magyarhoz hasonló piacon ez a helyzet, ami a tévés világ (fél)perifériáján fordul elő és nem elég nagy vagy izgalmas a nagy szereplők számára, hogy a belépéshez szükséges beruházásokat megtegyék.

Persze van a televíziózáson kívül is mozgóképes élet. Magyarországon havi kb. 3 millió ember néz videót a YouTube-on, évente 8 milliárd alkalommal(!) néznek meg videó tartalmat a magyarok a YouTube-on. Ugyanakkor tudjuk, hogy a YouTube által a napokban elindított fizetős csatornák sem érkeznek meg Magyarországra. Hiába a relatív fejlettség és például az EU tagság, meg kell várnunk, amíg a főbb piacokon lezajlik a televíziózás átalakulása, a nagy szereplők csak utána fognak az ilyen piacokra nyitni, mint a magyar. Addig tehát van ideje a helyi piacon érdekelt szereplőknek felkészülni a várható versenyre, hogy elébe menjenek a televíziózás megújulásának.

A tévézést tekintve jöhetne a változás a mobilok felől is. Ludanyi Arnold érdekes előadásában a mobil tévézésről beszélt. Tézise szerint a mobil szolgáltatók, műsorszórók, televíziós műsorszolgáltatók különböző metszeteiben más-más modellekkel láthatjuk a mobil tévézést vagy videózást. A mind a három szereplőt érintő közös metszetben lett volna a DVB-H (földfelszíni, digitális, mobilos műsorszórás), de mint tudjuk, ez nem váltotta be a hozza fűzött reményeket. 2007-ben 2015-re még 200 millió DVB-H műsornézőt vártak. A várt áttörés azonban elmaradt. De ez nem jelenti azt, hogy a mobilon tévézés, a mobil videózás ne lenne népszerű. A mobil szolgáltatók erősek lehetnek ezen a területen, illetve a műsorszórók is kísérleteznek a műsorok mobil hálózaton való továbbításával (lásd például az Antenna Hungária mobil alkalmazását, amelyet az elmúlt hetekben 80 ezerszer töltöttek le okostelefonokra mindenféle különösebb csinnadratta és kampány nélkül is.) A mobilok felé való nyitás teljesen logikus lépés: egy amerikai kutatás alapján a mobil videózás a harmadik legnépszerűbb okostelefon használati terület. Az emberek mobilon néznek zenei klipeket, filmelőzeteseket, vicces videókat, reklámvideókat, „hogyan csináljuk” videókat, stb. A mobil videózás szemben a hagyományos televíziózással inkább tekinthető közösségi tevékenységnek: a jó tartalmakat rögtön megosztják a neten, de előfordul az is, hogy közösen nézik meg a készüléken barátokkal a videót. Ugyanakkor egyértelműen kiegészítő tevékenység (tehát nem tesz ki napi 3-4 órát, mint a rendes tévézés), de bizonyos rész célcsoportokban egészen erős, a nap végére elég sokan néznek mobilon videót. Mindent összevetve tehát, amíg a mobil broadcasting (műsorszórás) nem igazán működik, a streaming (mobil neten nézhető műsor) vagy a mobil videózás viszont igen. De inkább kiegészítő, mint helyettesítő tevékenység. Nem véletlen, hogy a YouTube a mobilos forgalom 24%-ért felelős globálisan.

Végeredményben, hogy a kiinduló kérdésre válaszolják (újra szexi-e a tévézés) azt kell mondjam, hogy a mozgókép lett újra izgalmas. A médiumokat (nyomtatott sajtó, online sajtó, rádió, tévézés…) elnézve jelenleg a legforradalmibb változások ezen a területen zajlanak, a szemünk előtt újul meg a tévézés előző évtizedekben ismerős modellje, amiből remélhetőleg a tévénézők profitálnak majd a legtöbbet.

Pintér Robesz

1 Tovább

2013: az m-kereskedelem éve?

Ma és tegnap rendezik meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelem (SZEK.org) hagyományos konferenciáját, amely az e-kereskedelem témájával foglalkozik. Az idén tíz éves rendezvény ezúttal a SmartCommerce-t, azon belül is elsősorban a mobil kereskedelmet állította az esemény középpontjába.

Az eNet konferencián ismertetett kutatása szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2013 az m-kereskedelem előretörésének éve lesz idehaza is. Az e-kereskedők ugyanis túlnyomó többségben úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben előrukkolnak mobilos megoldással, ha még nem rendelkeznek azzal. Egyelőre még csak a kutatásban részt vett boltok 6%-ának van mobilos alkalmazása, leginkabb androidos és iOS megoldása. A konferencián az is kiderült, hogy elsősorban azoknak éri meg saját alkalmazást fejleszteni, akiknek rendszeresen visszatérő mobilos vásárlói vannak. A többieknek inkább mobilra optimalizált weboldalakkal érdemes készülni az okostelefonok terjedésére. Ez estben is egyszerűsíteni kell azonban a négy lépéses kosaras vásárlás modelljén, ami az asztali (laptopos) számítógépes környezetben jól működik, de a mobilon túl bonyolultnak bizonyul.

Kis Ervin Egon, a SZEK elnöke megnyitja a X. Elektronikus Kereskedelem konferenciát

Kis Ervin Egon, a SZEK elnöke megnyitja a X. Elektronikus Kereskedelem konferenciát

Jómagam előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon divat vagy trend az m-kereskedelem. Nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőnél több, olyan jelenség, amely biztosan velünk marad, amíg lesznek hordozható infokommunikációs eszközök - tehát az okostelefonon túl, az okosórák, okos szemüvegek világában is meg fog jelenni a kereskedelem. A hordozható, internetre kötött eszközök, így az okostelefonok, ugyanis alapvetően változtatják meg az emberek szokásait több területen is, ezek közül az egyik a vásárlás. A vásárlás előtti keresgélésben egyre inkább több csatornán, több eszközzel előre tájékozódnak a vevők, utána olvasnak a terméknek az interneten, a hivatalos oldalakon túl a vásárlói véleményeket is megnézik, összehasonlítják az árakat... Terjed az a Nyugaton ismert jelenség is idehaza, hogy a boltokat pusztán bemutatótermeknek tekintik, ahol szabadon, megtapogatható, felpróbálható vagy kipróbálható a megvásárolni kívánt termék. A mobiltelefon elősegíti, hogy az offline vásárlás közben online is tájékozódjunk. Ez nem pusztán böngészést vagy internetes keresést jelenthet, már Magyarországon is létezik olyan alkalmazás, amely vonalkód alapján képes az árak összehasonlítására. Tehát beolvassuk a nekünk tetsző áru vonalkódját a telefonunkkal és az alkalmazás megkeresi a terméket, illetve, hogy hol mennyiért lehet kapni online vagy offline. Így lesz pillanatokon belül a teljes online kínálat annak a boltnak a versenytársa, ahol vagyunk. Nem véletlen, hogy számos boltban már idehaza is árgus szemekkel nézik a biztonsági őrök és az eladók, hogy ki használ okostelefont.

Az is kiderült a konferencián, hogy az okostelefonos vásárlók bár számban felülmúlják az e-boltokban a táblagéppel érkező látogatókat, a táblagépes vásárlókra mégis érdemes nagyon odafigyelni, mivel arányaiban többen vásárolnak közülük és rendszerint többet is költenek alkalmanként. Vagyis a néhány százezernyi tabletesből több bevétel származhat, mint a több millió okostelefonosból...

A konferencián ezeken kívül szó esett a mobil fizetési megoldásokról, a web és mobil ergonómiáról és a felhasználók mentális modelljeiről, a nagy technológiai cégek kudarcainak okairól, a mobilos becsekkolásokról (a SoLoMo területről: social, local, mobile – közösségi, lokális és mobil) valamint a várható jövőbeli technológiákról. Mindent összevetve izgalmas konferencián vehettek részt az érdeklődők – köszönet a szervezőknek.

Pintér Robesz

0 Tovább

Egyhelyben fut Magyarország? - megjelent a 2013-as ICT felkészültségi rangsor

2013-ban is napvilágot látott a Global Information Technology Report (GITR), amelyben Magyarország a 44. helyen, egy hellyel hátrébb foglal helyet, mint tavaly. A GITR a világ 144 országát rangsorolja (amelyek a világ GDP-jének 98%-át állítják elő) azok információs társadalmi felkészültsége alapján. A rangsort idén Finnország vezeti Szingapúr és Svédország előtt. A listában hagyományosan a skandináv államok, néhány ázsiai kistigris, az USA és Hollandia valamint az Egyesült Királyság szerepel az első tízben. A 22. Észtország az első a kelet-európai államok közül és a 75. Románia az utolsó (az EU tagállamai közül). 

Magyarország mondhatni, hogy megőrizte helyét, ugyanakkor olyan országok előznek meg minket, mint Kazahsztán (43.), Omán (40.), Barbados (39.) vagy Malajzia (30.). 

A részletes országprofil alapján a nagy-jövedelmű (high income) országcsoporton belül, ahová hazánk tartozik, alulteljesítünk a csoportátlagot tekintve, mind a 8 vizsgált területen.

A GITR nagy előnye ugyanakkor, hogy részletesen megmutatja mely részterületeken teljesítünk jobban és rosszabbul, mint "illene" (a számok a 144 ország közötti helyezésre utalnak):

Néhány sikeres terület:

  • Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges napok száma – helyezés: 10
  • A felnőtt lakosság írás- és olvasástudása – helyezés: 14
  • Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges lépések száma – helyezés: 20
  • A digitális tartalom hozzáférhetősége – helyezés: 26
  • Illegális szoftverek aránya – helyezés: 28
  • Szélessávú internet előfizetések száma – helyezés: 28


Elmaradó területek:

  • A jogrendszer hatékonysága a kihívást jelentő területek kezelésében – helyezés: 135
  • A kormányzat sikere az IKT támogatásában – helyezés: 120
  • A jogrendszer hatékonysága a vitás ügyek kezelésében – helyezés: 117
  • Befektetői (venture) tőke hozzáférhetősége – helyezés: 115
  • Az adó teljes mértéke – helyezés: 114
  • A kormányzat közbeszerzése a fejlett technológiák terén – helyezés: 110

Magyarországról bővebben lásd a GITR 196. oldalán.

A 12 éve készülő GITR kiemeli, hogy évek óta először látszik javulni az üzleti környezet és beindulni látszik a gazdasági növekedés, ami jót tesz az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) is, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ehhez az IKT-k is hozzájárultak. 

Pintér Robesz 

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek