Netidők Blogtársaság

Vajon mi vár ránk 2012-ben? Nem, most nem a maja világ végéről, a „fokozódó nemzetközi helyzetről”, vagy az olimpiáról lesz szó, hanem „csak” a 2012-es technológiai trendekről. A múlt héthez hasonlóan most is a Google-t hívtam segítségül a friss anyagok felkutatásában.

A népszerű téma találati listáját átnézve három anyag tűnik igazán érdekesnek, a PCWorld előrejelzése (Megan Geuss december 29 cikke), a Mashable 5 trendje (Lance Ulanoff-tól) és a Deloitte már ismerős listája, amely kétszer öt technológiát emelt ki ezúttal is. Lássuk először a 25 trendet dióhéjban, aztán nézzük össze, hogy vajon milyen irányba mutatnak.

A PCWorld várakozásai a jövő évre vonatkozóan:

1. szinte minden okostelefonba legalább kétmagos processzor kerül
2. az optikai meghajtó el fog tűnni az új laptopokból
3. széles körben elterjednek az olyan mobiltelefon csomagok, amelyekben nem a lebeszélhető percek, hanem az adatforgalom a meghatározó
4. Facebook hozzáférés nélkül egy sor szolgáltatás nem lesz használható
5. tovább terjednek az NFC chipek: mobil fizetés és egyszerű adatcsere
6. a számítási erő a felhőbe költözik
7. a HTML5 kezd szélesebb körben is elterjedni és egyre több weboldal úgy működik majd, mintha „alkalmazás” volna
8. az IPv6 még inkább elterjed
9. a felhasználók egyre több könyvet, filmet és zenét kölcsönöznek
10. kevesebb (de annál jobb) tablet érkezik

Mire érdemes 2012-ben figyelni a Mashable szerint?

1. kibővített valóság (augmented reality)
2. mikro-fizetéses gazdaság
3. az ultrabook felemelkedése
4. a közösségi / digitális „kimerülése”
5. mobil chip háború

Végül a Deloitte kétszer ötös listája:

(Re)emerging enablers” (olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket):

1. geo-lokatív vizualizáció
2. digitális identitások
3. felértékelődő komplex adatok
4. mérhető innovációk
5. rugalmasabb üzleti modellek és struktúrák

„Disruptive deployment” (azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben):

1. közösségi üzlet
2. hyper-hibrid felhők
3. mobiltelefónia az üzleti alkalmazásban
4. játékosodás (gamification)
5. a felhasználók megerősödése

Azt tudni kell a három listáról, hogy míg az első kettő a fogyasztói felhasználásról szól, addig a Deloitte listája a vállalati informatikai trendekből szemezget – ennyiben tehát nem ugyanarról szólnak, bár kiegészíthetik egymást.

Nem meglepő, hogy az idei év után 2012 is az okostelefónia, a hordozható eszközök és a közösségi oldalak (elsősorban a Facebook) éve lesz. Továbbra is fókuszban van ugyanakkor a számítási felhő, itt vannak évek óta kedvenc hívószavaink (amelyek még mindig csak az ígéret szintjén működnek): a kibővített valóság, a lokatív média és a játékosodás. Végül az internet is feliratkozik a HTML5 és az IPv6 révén a listára.

A három listát átnézve számomra egyetlen izgalmas új trend látszik, amely nem szakállas ígéret vagy 2-3 éve ismert technológiai trend folytatása, hanem valami tényleg új: a digitális anyagok kölcsönzése, azok értékesítése helyett. Érdekes, hogy ez sem technológiafüggő, hanem a gyökeresen új üzleti szemléletmódnak köszönhető. Persze ez is „ráül” a mobil és tablet eszközök elterjedésére, amivel ezt még inkább ki tudnánk használni. Mondjuk ez sem teljesen új, hanem már 2011-ben elkezdődött gyakorlat. Reméljük ilyen újdonságokat 2012 is fog szülni és nem csak a már ismert dolgok kiteljesedését fogjuk látni.

Boldog Új Évet Kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében, olvassanak és hallgassanak minket jövőre is!

Pintér Robesz

Minden év végén számos technológiai előrejelzés lát napvilágot, hogy miről fog szólni a következő év. Ennél sokkal ritkább azonban, hogy számot vetünk ezek helytállóságával. Múltba révedő jövőnézés következik, avagy vissza a jövőbe.

A Google a „2011 technology trends” kifejezésre számos neves cég tavalyi anyagát adja ki, amelyben a mögöttünk álló évre tettek előrejelzéseket, még 2010-ből. Emeljünk most ki ebből csak kettőt, a Deloitte és a Gartner előrejelzéseit.

A Deloitte 10-es listáját kétfelé osztotta: „(re)emerging enablers” – olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket:

• vizualizáció,
• majdnem vállalkozás alkalmazások,
• cyber intelligencia,
• CIO-k (az információval foglalkozó vezetők), mint forradalmárok,
• az ERP halálának vége.

A másik ötös a „disruptive deployment” – azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben:

• valódi analitika,
• social computing,
• felhasználók elköteleződése (engagement),
• alkalmazott (applied) mobilitás,
• képesség-felhők, kapacitás felhők helyett.

A Gartner még 2010 októberében tette közzé előrejelzését, hogy mik lesznek 2011 stratégiailag meghatározó technológiái, amelyekről a cégeknek el kell dönteni, hogy mit kezdjenek vele a következő 2-3 évben:

• felhő számítástechnika,
• mobil alkalmazások és média tabletek,
• közösségi (social) kommunikáció és együttműködés,
• videó,
• következő generációs elemzések
• közösségi elemzések
• kontextus-tudatos számítástechnika
• flash memória 
• ubiquitous computing (mindenütt jelen lévő számítástechnika)
• moduláris infrastruktúra és számítógépek

A fenti két előrejelzésen túl tavaly év végén jómagam is írtam ezeken a virtuális hasábokon a 2011-re várható mobilos trendekről a Juniper Research jelentése alapján. Ebben többek között a megnövekvő adatforgalomra, augmented reality („kibővített valóság”) mobilos játékokra és felhőkre számítottunk…

Érdekes így visszanézni a technológiai előrejelzésekre. Őszintén, arra számítottam, hogy megmosolyogtató nagyotmondással és döbbenetesen pontos látlelettel egyaránt fogunk találkozni, miközben a legtöbb megjósolt trend tulajdonképpen elfogadhatónak fog látszani. Ehhez képest olyasmire ébresztett rá ez a három lista, amit tulajdonképpen mindig is tudtam, de furcsa volt így szembesülni vele: a trendek nem egyetlen évig tartanak, ráadásul mesterkélt ezekben két naptári év között határvonalat húzni (de milyen szórakoztató elfoglaltság). Még a gyorsan változó technológiai világban is 2-3 évre van szükség ahhoz, hogy valami elinduljon és gyökeresen felforgassa a valóságunkat. Egy év után nem igazán lehet megítélni sem a nagy „mellényúlásokat”, sem a nagy „megérzéseket” – ehhez hosszabb időtávra lenne szükség, csakhogy ezek az előrejelzések egyetlen évről szólnak.

Persze visszanézve szinte majdnem biztos, hogy nem ezeket a technológiai változásokat emelnénk ki az elmúlt évből, mint a legfontosabbakat. Számomra a három legfontosabb technológiai trend-jelenség 2011-ben: az android szinte mindent elsöprő diadala, a Facebook és a Google közötti háború új szintre lépése (és a Google+ megjelenése), végül a Siri és a hangalapú vezérlés valósággá válása. Ezeket részben lehetett látni 2010 végén is (az android sikerét leginkább, bár a Google+-t kevésbé), mert már akkor ismert folyamatok eredői, a Siri azonban olyan újdonságot jelent, amiről tudtuk, hogy lehetséges, mégis 2011 egyik nagy meglepetése lehetett, amikor egyszer csak beköltözött a hétköznapok világába.

Vajon jövőre milyen hasonló „kiteljesedésekkel” és meglepetésekkel fogunk találkozni? Jövő héten ezt fogom körbejárni, amikor a 2012-es előrejelzésekről írok, de addig is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében is!

Pintér Robesz

Itt az év vége, a számvetések és a jövőbenézés ideje. Ma foglalkozzunk az előbbivel és nézzük meg vajon mi foglalkoztatta az internetes társadalmat 2011-ben? Megjelent a Google Zeitgeist, a keresőóriás éves keresési trendeket összefoglaló jelentése, amiből kiderül, hogy mi érdekelte leginkább az embereket idén.

A top10 újonnan megjelenő kifejezés – amelyek vagy 2011-ben tűntek fel, vagy ebben az évben nőtt meg a leginkább utánuk az érdeklődés:

1. Rebecca Black
2. Google+
3. Ryan Dunn
4. Casey Anthony
5. Battlefield3
6. iPhone5
7. Adele
8. Tepco (a fukushimai erőművet üzemeltető társaság)
9. Steve Jobs
10. iPad2

Öt ember, egy új közösségi szolgáltatás, egy játék, két technológiai eszköz (mindkettő az Apple-től) és egy katasztrófa. A listát elnézve 2011 (is) az Apple éve volt, még ebben az évben is sikerült hatalmas érdeklődést generálni az újdonságai iránt, illetve Steve Jobs is folyamatosan az érdeklődés homlokterében állt (visszavonulása, betegsége, majd halála okán).

Persze egy blogposzt nem elég a Zeitgeist aranybányájának bemutatására, megszokhattuk már, hogy a Google ilyenkor számtalan kategóriában publikál keresési listákat. A minket érdeklők közül először nézzük meg a hazaikat. Például vajon mik voltak a magyarokat leginkább érdeklő újonnan felbukkanó, felemelkedő dolgok?

1. Éden Hotel
2. Való Világ
3. Kapi Hospital
4. Csillag Születik
5. Nav
6. Összeesküvők
7. Ezel
8. Népszámlálás
9. Samsung Galaxy
10. Balaton Sound 2011

Két dolgot emelnék ki: 2011 egyértelműen a valóságshow-k éve volt Magyarországon. A másik egy meglepetés: az Apple vagy a termékei nem fértek fel ugyan erre a listára, ott van azonban a Samsung Galaxy termékcsaládja, amit nagy érdeklődés kísért idehaza. Magyarországra vonatkozóan egyébként összesen hat listát állított össze a Google, az előbb már bemutatott üstökös-kifejezéseken túl a további kategóriák és az egyes top3-ak:

• Hírek: az időjárás, a balesetek és Japán alkotja a képzeletbeli dobogót
• A magyarokat leginkább érdeklő mozik: The Secret Circle, Batman, Conan a Barbár
• Celebritások, akiknek 2011-ben a legtöbbet emelkedett a csillaga: Seherezádé, Adele, Alekosz
• Tévéműsorok: Odaát, Való Világ, Supernatural
• Utazási célpontok: Balatonkenese (egyetlen magyarként), Disneyland Párizs, Aruba

Végül nézzük meg röviden a technológiai trendek közül a 2011-ben kiemelkedő elektronikai kütyüket: meglepetésre az első a Kindle Fire, majd az iPhone 4S, a Sidekick 4G. A listára háromszor fért fel az Apple, de ott van a HP (Touchpad), a HTC (Sensation), a Samsung Nexus Prime) és a Sony (NGP) is.

Akinek nincs kedve a listákat bogarászni, annak is azt javaslom, hogy nézze meg a Google videóját, 3 percben összefoglalja, amit 2011-ről tudni érdemes. Egyszerre fantasztikus, borzasztó és felemelő látni, hogy mi minden történt velünk 2011-ben: az arab forradalmaktól kezdve az athéni tiltakozásokon keresztül, a japán földrengésen át, az űrsiklók utolsó útjáig, Steve Jobs elvesztéséig és Osama bin Laden megöléséig…

Pintér Robesz

Az LTE (Long Term Evolution, azaz „hosszútávú evolúció”), vagyis a negyedik generációs mobil adatátvitel eljöveteléről már tudunk egy ideje. Immár belátható távolságba került a technológia bevezetése, hiszen január elsejétől Magyarországon is elérhető lesz. A lehetőségekről Maradi István, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt a műsorunkban.

Maradi István: Sokan emlékszünk rá, hogy 1990-ben elindult a 450 MHz-es rendszer, emlékszünk a nagy telefonokra – ez volt az „1G”. Aztán 1992-ben elindult Európában, majd 1994-ben Magyarországon a „2G”, vagyis a GSM. Ez már tudott egy picit „adatozni”, de ez is arról szólt alapvetően, hogy hogyan tudnak az emberek beszélni egymással. Majd 2005-ben következett egy nagy lépés: ekkor készült el a 3G rendszer, amellyel alapvetően azt tűzte célul a fejlesztő közösség, hogy lehessen internetezni és a mai napig ez van igazán üzemben, ez van a kereskedelmi forgalomban, ezt használjuk. Aztán megjelent a „4G”, amelyet az az igény hozta létre, hogy hihetetlen sokat internetezünk, hihetetlen sokat szeretnénk átvinni adatban a mobileszközökön. Megjelentek az iPad-ek, az okostelefonok, amelyek esetében az adatéhség megjelent abban, hogy akadozik a kép. Tehát nem csak a hangátvitel minőségét néztük, meg azt, hogy e-mailt át lehetett küldeni vagy nem, hanem lehet-e mozgóképet, 3D-s filmet letölteni vagy nem és ezt az igényt elégíti ki ez a negyedik generációs világ, ahol az adatsebesség gyakorlatilag 100 megabit/s-os tartományig el tud jutni.

- Most Magyarországon egyelőre csak kísérletezünk – hiszen január 1-én indul az üzemszerű működés –, de milyen szolgáltatásokat tud az LTE, amit a korábbi technológia nem tudott?

Maradi István: Két-három évvel ezelőtt jelent meg a szabvány, majd a gyártók nekiálltak fejleszteni készüléket és rendszert is, majd jöttek a szolgáltatók. Nagyon sok minden kell hozzá: nem csak ezek az eszközök, hanem kell hozzá frekvencia (a frekvencia itt az az „út”, ahol a jelek közlekednek és ha nincs ebből elegendő, akkor az adat sem tud átmenni). Nagyjából most alakult ki az a helyzet, hogy van frekvencia és van technológia, ezért lehet az LTE-t elindítani. Azt gondolom, hogy az elkövetkező 20 évben az LTE különböző lépcsőiről fogunk majd beszélni és ez viszi felfelé az adatsebességet ebbe a 100 megabit/s-os tartományba.

- Tulajdonképpen ez a 3G-nek a felturbózása?

Maradi István: A 3G egy fejlődés-sorozaton ment keresztül 2005 óta. Ha megnézzük, hogy akkor milyen sebesség volt, akkor azt látjuk, hogy kezdtük 300 kilobit/s-mal és nagyon-nagyon büszkék voltunk rá, hiszen akkor leváltott egy olyan technológiát, ami tudott 40-50 vagy maximum 100 kilobit/s-ot. Innen jutottunk el oda, hogy a 3G különböző lépcsőkön keresztül eljutott a 20-40 megabit-es tartományba és ez azt jelenti, hogy már szinte az utolsó cseppet is kifacsartuk a rendszerből, az elméleti technológiai határokat feszegetjük ezzel. Ez volt az a pont, amikor megérett a helyzet egy gyökeresen újabb technológia fejlesztésére. Ez lett a 4G, vagyis az LTE. A Long Term Evolution azt írja le, hogy ez egy hosszabb távon, modulárisan fejleszthető rendszer, ahol az operátorok, a készülékgyártók és a rendszerfejlesztők együtt találták ki azt, hogy milyen szempontoknak kell megfeleljen az új rendszer. Nagyobb sebesség, kisebb átfutási idő. Arról is érdemes beszélni, hogy ez nem fogja helyettesíteni az otthoni nagy sávszélességű vezetékes internetet. Hiszen ha a család egyszer beindul és a nappaliban meg a két gyerekszobában mindegyikben egy-egy 3D-s film megy, ami folyamatosan érkezik a videotékából, akkor az azt jelenti, hogy mindenkinek külön csatornája van… Nem erre van a 4G-s mobilrendszer, hanem arra, hogy digitális hordozható eszközökön (iPad-en, laptop-on, okostelefonon) tudjuk elérni azt, amit szeretnénk. Nem csak a videókat, hanem azt is, hogy egy nagy fájl nagyon gyorsan átmenjen. Vagy egy fényképezőgépről a stúdióba beérkezzen a kép, a fotó elsütése után néhány másodpercen belül. Tudjuk, hogy egy nyers kép a maga 12 megapixelével óriási méretű és ez „husss” át tud menni. Az ilyen mobileszközökre van igazán kitalálva az, hogy legyen 4G. Majd később biztosan lesz 5G meg 6G is…

Idén 20 éve indult útjára a Linux operációs rendszer, mely mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált az informatikának. Ennek a húsz évnek a mérföldköveiről érdemes megemlékezni az évforduló kapcsán.

1991

Egy finnországi egyetemista bizonyos Linus Torvalds úgy felhúzta magát a Minix operációs rendszer licencelésén és technikai korlátain, hogy visszakézből írt egy kernelt (rendszermag), amit azon nyomban meg is osztott a világhálón az azóta híressé vált kísérőszöveggel:

Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).

A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)

- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)

Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van :-(.[1]

1992

Ettől az évtől a Linux rendszermag a GNU General Public Licence (GPL) felhasználói licenc alatt alatt került kiadásra. Ez a licenc egyébként a szabad szoftveres mozgalmak másik géniuszának Richard Matthew Stallman-nak (RMS) az agyszüleménye. A licence egyébként jogi szempontból egy briliáns megoldás, hiszen pont az alkotó által elítélt erős copyright rendszer kereteit használja fel annak érdekében, hogy a GPL alatt kiadott munkák nyíltságát szavatolja. RMS meg is alkotta copyright mintájára a copyleft fogalmat, ami egyébként semmi más mint egy remek angol szójáték, ami azt hivatott kifejezni, hogy a copyright szöges ellentéte.

A Linux rendszermag GPL alatti kiadása is olyan mozzanat volt, mely elengedhetetlen volt a későbbi sikerek eléréséhez. Akkoriban viszont inkább a Minix licencelési problémáira keresett válasz volt csupán.

1993

Ekkor már több, mint 100 fejlesztő dolgozott a rendszermagon és adaptálva lett a GNU környezetre is. A két fejlesztés házasságából jöttek létre az első disztribúciók, melyek egy rendszermag és válogatott programok gyűjteményét jelenti. A legelső disztribúció a Slackware volt, amit azóta is az egyik legjobbnak tartanak. Majd még ugyanebben az évben megjelent egy másik nagyon fontos "disztró" a Debian.

1994

Linus szerint a rendszermag eddigre elérte azt a fejlettségi szintet, hogy 1.0-ás verziószám alatt kerülhessen kiadásra. Ebben az évben kapott a rendszer grafikus kezelőfelületet is, melyet az XFree86 projekt fejlesztői hoztak létre, hogy az X Window grafikus felület szabad alternatívájaként lehessen használni. Két másik fontos "disztó" is ebben az évben indult útjára: a Red Hat 1.0 és a SuSE 1.0. Ekkor már körvonalazódott, hogy a GNU/Linux mozgalom és köré épülő gazdasági vállalkozások anyagilag is kifizetődő vállalkozásokká válhatnak. Ezt a későbbiekben igazolta a Red Hat, mint az első olyan vállalat amely leginkább Linux támogatások nyújtásával átlépte az egymilliárd dolláros küszöböt.

1995

A kezdeti szerény hardver támogatás ebben az évben teljesen új architektúrák támogatásával egészült ki. Úgy is mint DEC Alpha és SUN SPARC. Ezzel a rendszer megindult azon az úton, hogy ez váljon a legtöbb hardvert támogató rendszerré. Az eltérő architektúrák támogatása ezek után szinte sporttá vált a fejlesztők körében és ma már inkább az a kérdés, hogy mi az a hardver amin nem lehet Linuxot futtatni? Az utóbbi években a legnagyobb fejlődési ütemet a különféle beágyazott rendszerek produkálták (telefonok, televízió készülékek).

1996

Két év alatt a fejlesztők eljutottak a rendszermag 2.0-ás verziójáig és ezzel együtt komoly versenytársa lett más rendszereknek is. Ebben az évben vált a pingvin a Linux totemállatává. A történet szerint azért, mert Linus-t megcsípte egy pingvin. Persze a pingvines affér igaz, de az már 1993-ban történt és csak mint érdekesség említette Linus a levelező listán. Ebből lett a legenda.

A valódi ok amiért TUX-ra esett a választás az volt, hogy maga Linus kedveli ezt az állatot. A grafikát Larry Ewing alkotta meg a GIMP első nyilvános változatával. Magát a TUX nevet Henning Schmiedehausen találta ki a Torvalds és Unix szavak összegyúrásával hozta létre.

Egyébként TUX sosem vált hivatalosan a Linux logójává, inkább kabalafigurának lehet tekinteni. Ehhez képest mára ha valaki meglátja a Buddha szerű vízi madarat, akkor arról egyből a Linuxra asszociál. Akár totemállat, kabalafigura vagy logónak hívjuk, bejött az amin egyébként komoly marketing szakemberek szoktak dolgozni, az figurával az ember összekapcsolja a Linuxot.

1998

Nagy informatikai vállalatok. mint az IBM, Oracle és Compaq sorra jelentik be, hogy támogatják a Linux operációs rendszert. Ezzel nagykorúvá válik az operációs rendszer alig hét év leforgása alatt. Ekkor jelenik meg a KDE 1.0 grafikus felhasználói felület, melyet Matthias Ettrich kezdett el fejleszteni és hamar népszerűvé is vált a felhasználók között. Egyetlen egy szépséghibája volt a fejlesztésnek, mégpedig az, hogy az akkori Qt (Trolltech) könyvtár licence a fejlesztők jó részének elfogadhatatlan volt, mely a GNOME kezelőfelületet fejlesztéséhez vezetett. Az viszont vitathatatlan érdeme volt a KDE-nek, hogy ezzel sikerült először olyan felhasználói élményt biztosítani ami alkalmassá tette az asztali környezetben való mindennapi használatot is akár.

1999

Az IBM ebben az évben további projekteket jelent be a Linux támogatására megerősítve ezzel az egy évvel korábbi vállalását. Amikor a nagy szereplők nem csak egyszeri fellángolásáról van szó, akkor illik azt komolyan venni. A Linux egyre inkább erős szereplőjévé vált az informatikának és annyira komoly üzletté nőtte ki magát a támogatásra szakosodott cégek piaca, hogy a Red Hat elsőként tőzsdére vonult és ezzel "A Linux" céggé vált, mely első sorban a vállalati felhasználók kiszolgálását célozta meg.

2003

Az IBM híres Linuxos reklámja az amerikai Superbowl alatt ebben az évben futott:

Novell megvásárolja a SuSE Linuxot 220 millió dollár készpénzért. A tranzakció lezárása idején már

2004

volt a naptáron. A Novell első lépésként GPL licenc alá helyezte a YaST2 csomagkezelő rendszert, ami nagyban hozzájárult a SuSE népszerűségéhez. Később a teljes rendszert elérhetővé tették ISO formátumban is. Ebben az évben az XFree86 fejlesztői kettészakadnak és egy részük a X.Org keretein belül folytatja a munkát, mely a grafikus motor gyorsabb ütemű fejlesztését tűzték ki célul.

Ez volt a mára vezető Linux disztribúcióvá váló Unbuntu első éve is.

2005

A Novell elindította az OpenSUSE projektet és ebben az évben jelent meg az OpenOffice 2.0-ás verziója is, mely az ODF nyílt dokumentum formátumot már támogatta. Ebben az évben a BusinessWeek hetilap címlapjára felkerült Linus Torvalds. A magazin egyébként méltatta Linus munkáját és abban az évben a legjobb managerek közé választotta. Közben a Linux köré épülő gazadaság már több mint 10 milliárd dolláros üzletté vált.

2005-ben is volt egy fontos felvásárlás, mégpedig a Google megvásárolta az Android nevű céget, amellyel nagy terveik voltak. Ez akkoriban nem volt különösebben érdekes hír.

2006

A Novell és Microsoft bejelenti, hogy együttműködnek az egymás rendszereinek jobb támogatása érdekében. A bejelentés elég nagy hullámokat vetett, hiszen eddig a két operációs rendszer mint tűz és víz volt. Persze a döntés logikus volt, hiszen a vállalati felhasználók ekkorra már szinte kivétel nélkül heterogén informatikai rendszert üzemeltettek, amiben bőven jutott hely mindkét operációs rendszernek, így azok a cégek melyeknek fontos volt a vállalti szegmens, azok kénytelenek voltak mindkét rendszert elismerni.

2007

A Dell megkezdi az Ubuntuval előtelepített laptopok forgalmazását, és megalakul a Linux Foundation is mely a korábbi OSDL (Open Source Development Labs) és a FSG (Free Standards Group) összeolvadásából jött létre és elsődleges céljául a Linux népszerűsítését, védelmét és szabványosítását tűzte ki célul.

Ebben a z évben alakul meg az Opena Handset konzorcium amely a legnagyobb telefongyártókat, csipgyártókat és szolgáltatókat hozza egy fedél alá. Majd a konzorcium megalakulásának napján bemutatták az Android platformot mely a 2,6-os Linux rendszermagra épült.

2008

Ennek az évnek a végén jelenik meg az első mindenki számára elérhető Androidos készülék a HTC Dream. Ezt a gyártót csak a mobil iparban jártas emberek ismerték akkor. A megjelenéskor bátorkodtam megjósolni, hogy ez a platform lesz a kihívója az Apple-nek, bár ezt sokan megmosolyogták akkor.

2010

A Linux alapú Android ebben az évben leelőz minden más operációs rendszerrel szállított okos telefont az USA-ban és a trendeket figyelve az világ többi országában is ez várható. Az operációs rendszer népszerűségének növelése érdekében az Android a legjobb dolog ami történhetett.

2011

A Linux 20 éves születésnapját ünnepli és ma a világ leggyorsabb szuperszámítógépeitől, a tőzsdéken és banki ATM-eken át, szinte minden elektronikus készülékben megtalálható. Az otthoni router-ben és az új lapos tévében ugyanúgy mint a zsebünkben.