Az informatikai kifejezésekről úgy tudjuk, hogy főként amerikai angol alapú, globális, tehát nemzetközi környezetben is általános, egységes formájú szókinccsel rendelkezik. Éppen emiatt lepődhetünk meg, ha egy informatikai kifejezésről valódi nemzetközi környezetben kiderül, hogy senki sem érti rajtunk kívül, pedig nyilvánvalóan angol eredetű.

Erre jó példa az SMS (short message service - rövid üzenet szolgáltatás), amelyet Európában általában text message ('szöveges üzenet') formában használnak. Sőt az angol nyelvhasználatban kialakult ennek az igei formája is: texting 'szöveges üzenetet írni/küldeni'. Magyar nyelvi környezetben igen gyakori a winchester kifejezés 'merevlemez' jelentésben. A winchester onnan kapta a 'hard disk' jelentését, hogy a mai merevlemez-technológia legelső példányának tekinthető IBM 3340-es tárolóegység fejlesztése során két 30 megabájtos cserélhető "forgótárat" használtak; a 30/30 jelölés Kenneth E. Haughton vezetőmérnököt a leghíresebb Winchester puskára, a .30-30 jelzésű 'Model 1894'-esre emlékeztette, így ezt választották a projekt kódnevéül. Ez a winchester kifejezés terjedt el a köznyelvben is, és mi magyarok valahogy megőriztük ezt a belső használatú kódnevet, és a jelentését általánosítottuk.

Legújabban arra bukkantam rá, hogy a pendrive kifejezést nem ismerik a belga és általában a nyugat-európai nyelvi környezetben, helyette az USB stick szerkezetet használják. Ebben az az érdekes, hogy a magyar szókészletben az USB stick a mobilinternetezéshez szükséges eszköz neve, amelyik valóban úgy néz ki, mint egy pendrive, csak nem adattárolásra szolgál, hanem vezeték nélküli internetkapcsolatot biztosít. A pendrive-ot a spanyolok egyébként memoria USB-nek hívják, a franciáknál a clé USB-t használják, ami magyarul USB kulcsnak felel meg. Ezek a példák is jól mutatják, hogy az informatikai szaknyelv rétegzett, hisz az USB kulcsot mi is használjuk penrive jelentésben, ám pontosabb, ha az USB kulcs szerkezetet 'másolásvédelmi USB kulcs' értelemben alkalmazzuk.

Ezeknek az interkulturális különbségeknek és esetleges félreértéseknek a lehetséges okai a következőek: stílusrétegbeli eltérések vannak a szaknyelveken belül is, tehát vannak szakmai köznyelvi, szaktudományos rétegek, van szaknyelvi szleng és helyi szóalkotás, helyi divatok is kialakulhatnak. Az IT szókincs sem egységes stílusú, hanem nagyon változatos rétegekből áll: a szaknyelvi terminológia jellemzően szabványosított, szabályozott, ami egységes és esetleg honosított változatokból áll. Itt jelenhetnek meg a nemzeti nyelvekre jellemző, illetve a globális, közös kifejezések, a szakirodalomban találkozhatunk ezzel a szókincsréteggel. A szakmai köznyelv az a réteg, amelyet a szakemberek használnak a laikusokkal, jobbára ezt találjuk a számítástechnikai lapokban, a sajtótermékekben, a műsorokban. Emellett kialakulhat a laikus szókincs is, amely egyenetlen, esetlegességekkel teli, nem szabványszerű, de köznyelvivé váló kifejezésekből áll. Az nagyon nehezen követhető, hogy melyik nyelv melyik rétegből veszi át a külső forrásból származó, idegen kifejezéseket. Tehát még a globálisnak hitt IT szaknyelv sem egységes, ennek is vannak egyedi, kulturális változatai.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség