ePub

Androidos okostelefonomon birtokba vettem az e-book olvasót, apropó, miért is ne lehetne ezt e-könyv olvasónak vagy egyszerűen csak e-olvasónak nevezni? Tehát szükségem volt e-könyvekre (e-bookokra), ehhez letöltöttem egy programot, ami mindenféle szöveges formátumból képes az aktuális e-könyv olvasóhoz szükséges állományformátumot konvertálni. Az én rendszeremhez az ePub formátum szükséges.

Az ePub tehát egy fájlkiterjesztés, ami az állománynevekben szokás szerint .epub alakban fordul elő. Ám ez a jelölés egyben nyelvi jel is, így érdemes elgondolkodni a jelentésén, alakján. Az ePub az electronic publication ’elektronikus publikáció’ szerkezetből rövidült a fájlkiterjesztésekben megszokott néhány betűs, rövid alakra. Ez a szerkezet jól kifejezi ennek a formátumnak a lényegét is, hiszen publikálni mindenféle szöveget lehet, tehát az ePub formátum mindenféle szöveg elektronikus hozzáférését biztosítja. Ez az állománykiterjesztés egyébként az International Digital Publishing Forum (IDPF) szabad és nyílt formátuma, amit 2007 szeptemberében vezettek be, ám leginkább a 2010-es évben vált népszerűvé. A kifejezés írásmódja változatos, mert az általam használt belső nagybetűs ePubon kívül mindenféle alak előfordul (EPUB, ePUB, EPub, epub).

A másik népszerű e-könyv formátum a LIT, ami a literature ’irodalom’ kifejezésből rövidült. Ennek a kifejezésnek a jelentése kicsit szűkebb hátterű, hisz az irodalomra korlátozódik, szemben az ePub korlátok nélküli publikációjával. Ám hangsúlyozom, hogy itt csak a kifejezések jelentéstani hátteréről van szó, és nem a technikai tartalomról, hisz nyilvánvaló, hogy mint .lit, mind .epub kiterjesztéssel bármilyen szöveget lehet publikálni.

Az ePub utótagja, a pub egybeesik az angol pub ’kocsma’ szóalakkal, ám ez természetesen véletlen, és a két kifejezés olyan eltérő kontextusban használatos, hogy nem is zavarják egymást.

Engem meggyőzött az e-könyv olvasó, az irodalom már nem korlátozódik a könyvre, az elektronikus formátum is ugyanazt az értéket hordozza.

 

Bódi Zoltán