Netidők Blogtársaság

A jövő rádiózásának útkeresésében jelenleg az egyik kulcsfogalom a hibrid rádió. Ennek lényege az, hogy ugyanaz a készülék képes a kisugárzott rádióműsor vételére és egyúttal kapcsolódik az internetre, hogy megkeresse az éppen hallgatott rádióállomás interaktív szolgáltatását. Ennek egyik megvalósítása a RadioDNS nevű rendszer, amely két brit műsorszolgáltató, a közszolgálati BBC és a kereskedelmi Global Radio (jelenlegi neve: GCap Media) együttműködésében hoztak létre azért, hogy összekapcsolják a rádiós műsorszórást az internetes lehetőségekkel. A rendszer koncepcióját 2008 májusában Münchenben mutatták be, majd 2010-ben nonprofit szervezetet alapítottak a rendszer képviseletére.

A RadioDNS weboldalán, három pontban foglalják össze a rendszer főbb szolgáltatásait:

- RadioVIS: Fotók, ábrák, képsorozatok, valamint szöveges üzenetek megjelenítését teszi lehetővé egy kijelzőn. (Itt néhány videón megnézhető, hogy különféle rádiókészülékeken, illetve mobiltelefonokon hogyan működik a RadioVIS.) A VIS egyébként az angol Visualisation, azaz megjelenítés, láthatóvá tétel szóból ered.

- RadioEPG: A más rendszerekből már jól ismert elektronikus műsorújság. (Ez fontos eszköz a hallgató számára, hogy megtudja, éppen mit hallott, hall vagy mit fog hallani, legyen az műsor vagy egy zenei felvétel.)

- RadioTAG: Ez talán a legizgalmasabb lehetőség, mivel e funkcióval ténylegesen interaktívvá válhat a rádióműsor hallgatása, mert lehetővé teszi a hallgató számára, hogy visszajelzést küldjön a rádiósoknak, illetve felcímkézzék és könyvjelzőkkel jelöljék meg a rádiós tartalmakat.

Pure Sensia - íme egy hibrid rádió, ami a RadioDNS rendszer szerint működik

A rendszer hibrid jellegében az a szép, hogy nem csak a jól ismert analóg FM rádiózással, és a Nyugat-Európában erősen terjedő (digitális) DAB rádiózással, hanem még a középhullámú (AM) rádióadásokkal is összekapcsolható. A fentebb linkelt videók egyikében egy mobiltelefonon behangolnak egy FM rádióadást, majd látható a kijelzőn, hogy a rádióadó RDS kódjával küldött weblinket a rendszer automatikusan betölti és már láthatjuk is a műsorral kapcsolatos információkat és képeket.

Többféle megvalósítás lehetséges a készülékek terén: a hagyományos rádiókészülékek érintőképernyővel és Wifi modullal ellátva (lásd képünkön) vagy az okostelefonokat dokkoló készülékmegoldások (itt az érintőképernyőt maga az okostelefon adja), sőt mobil applikációként is beépíthető okostelefonokba vagy táblagépekbe. Néhány készülék itt megnézhető.

A RadioDNS weboldalán még a mobilszolgáltatók számára is üzentek: „A rádióhallgatás a mobiltelefonokon egyre népszerűbbé válik. Az amerikai okostelefon tulajdonosok 33%-ának van rádiós applikációja a telefonján, az Egyesült Királyság okostelefon használói esetében ez az arány 48%.”

A RadioDNS projektet azzal a szándékkal hozták létre, hogy olyan szabvány legyen belőle, amit a műsorszolgáltató és a gyártók sora használhat fel fejlesztései során.

Szilágyi Árpád

Netidők Blogtársaság

A tízéves Facebook változásokat indított el a társas kapcsolatokban, a társadalmi kommunikációban, az életmódban, a médiában és a tájékozódásban. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyelvben is változásokat kellett elindítania a legnagyobb közösségi hálózatnak, hiszen az előbb felsorolt területeket a nyelv köti össze, a kommunikáció elképzelhetetlen nyelv nélkül.

A Mashable 2014. január végén közölt egy cikket, amely felsorolja azt a tíz szót, ami az angol nyelvben változást indított el, tehát ezek a kifejezések új funkciókat töltenek be az angol nyelvű kommunikációban. Amellett, hogy én felsorolom a Mashable tíz szavát, megpróbálom mellettük felsorolni a magyar párhuzamokat is.

Facebook official: ’valakinek az olyan fajta romantikus kapcsolatát jelzik ezzel a szerkezettel, amely a Facebook nyilvánosságának a hatására szilárdult meg’

Magyar változata kb.: Facebook nyilvános

Pl.: Ha Facebook nyilvánossá tesszük, az talán segít rajta.

Friend (ige – és eben éppen ez az érdekes): ’barátként megjelölni egy másik Facebook felhasználót’, ’digitálisan barátkozni’

Az biztos, hogy a közösségi hálózatokon a digitális, virtuális térben kicsit másképp, lazábban értelmezzük a barátság fogalmát, könnyebben szerezzük és könnyebben is veszítjük el a barátainkat. A térbeli valóságban, a hagyományos értelmezés szerint a barátság nagyon mély emberi érzelem, amely tartós és rendszeres, intenzív kapcsolatot igényel.

Magyar változata: barátkozik, esetleg Facebook-barátkozik.

Pl.: Nem akarok barátkozni Janival, bár ő tényleg a barátom, ám nem szeretném, ha tudná, hogy Justin Bieber-rajongó vagyok.

Like: Ez az a szó, amelyet tényleg nem kell bemutatni senkinek, a lájkolás forma a magyar nyelvben is erős változást indított el. Speciális jelentésköre egyértelműen a közösségi oldalakhoz kapcsolódik.

Poke: ’megbökni valakit’, ’egyszerű figyelmeztetést küldeni valakinek’

Ez a funkció szerintem alig használatos, számomra teljesen értelmetlen. Inkább nyitok egy csevegést valakivel, mert ha megbököm, és reagál, úgy is csevegés lesz belőle!

Magyar változat: megbök.

Pro Pic: ’profilkép’ (ez egyben a magyar változat is).

Az angolban a profil lerövidült pro alakra, de magyarul megtartjuk a teljes formát. A profilkép egy műfajt, egy stílust indított útjára, amelyet az alábbi példamondat jól magyaráz.

Pl.: Szerintem ez igazi profilképnek való, de én mégsem raknám ki a helyedben, mert törvénybe ütköző cselekedet lenne.

Stalk: ’túl mélyen kutakodni valakinek a Facebook posztjai és képei közt, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk közeli viszonyban az illetővel’

Az angol facebookos nyelvben a cserkészés, kutakodás (stalk) gyakran használatos, hisz ez egy Facebook magatartás típus is. A nyilvánosságra hozott személyes információk kifejezetten vonzzák a kutakodásra hajlamos embereket.

Magyarul: becserkészni, kutakodni-

Tag: ’valakinek a profilját belinkelni, hozzákapcsolni egy képhez, poszthoz vagy kommenthez’

A személyes kapcsolatokat a közösségi hálózatokon keresztül már egyes személyek szöveges említésekor vagy képi megjelenítésekor is meg tudjuk közvetlenül jeleníteni. Ezzel az említéskor egy valóságos hiperlinken keresztül az idézett személy (illetve annak profil oldala) közvetlenül is megjelenik.

Magyarul: teggel.

Unfrined ’eltávolítani valakit a Facebook-barátaink közül’

Magyar megfelelője nincs, így csak a Mashable angol példamondatát idézhetem.

I unfriended you because your frequent statuses about how you miss the beach upset me.

Unlike ’visszavonni valakitől a korábban megadott lájkot úgy, hogy ismételten megnyomjuk a lájk gombot’

Magyar változata nincs, hisz még a lájkolás formát sem fogadta el minden nyelvváltozat. Az *unlájkolás még nem terjedt el.

Wall: ’az a nyilvános felület a közösségi hálón, amelyen a saját posztjaink, illetve az ismerőseink velünk megosztott posztjai megjelennek’

A fal egyértelműen újabb jelentést vet fel, és ez a jelentéskör jól mutatja, hogy a közösségi oldalak kognitív környezete a faliújsághoz kapcsolódik, amelyre mi is és az ismerőseink is kitehetnek szövegeket, képeket, egyéb anyagokat.

Magyarul: fal.

Bódi Zoltán 

Az internet tele van a Nokia mobilgyártórészlegének eladásáról szóló hírekkel, elemzésekkel. Amit erről az ügyről el lehetett mondani, azt már elmondták. Én inkább megmutatom, mennyire meghatározó volt a mobiltelefonok történetében a Nokia. A lista természetesen nem lehet teljes, hiszen volt olyan időszak, amikor a világ minden tájára több mint kétszáz típust gyártottak egyszerre. Időutazás mobillal a kézben.

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének?

A 920-ra való áttérés előtt két hónapig egy iPhone 4S-t nyüstöltem, azt megelőzően pedig több mint egy évig egy Lumia 800-at. Mindezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni itt az elején, hogy világos legyen, már volt előzetes tapasztalatom a Windows Phone rendszerrel és közelről ismertem az iOS-t is (valamint a feleségem telefonja és két tablet révén behatóbban elmélyültem az androidos rendszer bugyraiban is). Másrészt, mint a felsorolt készülékekből látszik, költöztem már egy párszor új készülékre, így tudtam mire érdemes odafigyelni, illetve mire számíthatok.

Ennek köszönhetően az átköltözés simán és flottul ment a készülékre, az első bekapcsolástól számított kevesebb, mint egy óra alatt minden adatom rajta volt az új Lumián és beállítottam az összes fiókomat (levelezés, közösségi oldalak, felhő szolgáltatás stb.). Azóta volt részem egy Android készülék iOS-re költöztetésében is, még napok múlva is a névjegyzék beállításával, majd a jegyzetek egyenkénti mentegetésével kellett foglalatoskodni.

iPhone vs. Lumia 920: személyes nézőpontból

Mielőtt utoljára kikapcsoltam volna az iPhone-t, alaposan végiggondoltam, hogy mi fog hiányozni az almás készülékből – vagyis előre készültem rá, hogy össze tudjam vetni a két rendszert és a két konkrét készüléket egymással. Nagyon szerettem például az iOS-ben a Safari böngészőnek az olvasási nézetét és még inkább azt, hogy a teljes szöveget megoszthatóvá teszi e-mailben, anélkül, hogy bármit ki kellene jelölnöm és be kellene illesztenem. Ez azóta is hiányzik. Az elmúlt egy hónapban sokszor botlottam olyan cikkbe a Lumián, amit teljes szöveggel el szerettem volna menteni (mondjuk az Evernote-ba) vagy meg szerettem volna osztani ismerősökkel, ilyenkor nem maradt más hátra, mint képernyőn kijelölni a szöveget (aprólékos munka), másolni és beilleszteni egy levélbe. Erre azóta sem találtam jobb megoldást (például teljes szöveg kijelölése egy-két mozdulattal), szóval ilyen feature jöhetne a Windows Phone-ba.

A csere előtti utolsó pár hétben nagyon rákaptam az iPhone-nal az Instagram használatára és annak ellenére, hogy a Lumiám fényévekkel többet tud a fényképkészítésről (lásd később a Cinemagraph-ról szóló részt), ez az alkalmazás nagyon hiányzik a telefonról azóta is, sajnos Windows Phone-ra ugyanis nem elérhető hivatalosan az Instagram. Most az Instance nevű alkalmazással próbálkozom, ami csinos és képességekben is hozza az eredeti Instagram színvonalát, de nem hivatalos alkalmazás.

Aki ismer, tudja, hogy imádok jegyzetelni, az Evernote viszont telefonon (tableten) előfizetés nélkül csak online kapcsolattal működik, offline nem. Az iOS-en ezt pótolja félig-meddig, hogy a rendszer alap jegyzetelő alkalmazása szinkronizálja a jegyzeteket a Google fiókba, amikor van net, tehát nem szükséges Evernote-ot használni. Ez nagyon kényelmes és praktikus. A Lumián ezzel szemben a OneNote használható, amit a SkyDrive-ba (tehát a Microsoft felhő szolgáltatásába) szinkronizál a készülék, sőt az egyes jegyzetek ki is tűzhetők a telefon kezdőképernyőjére. Itt tehát nem kellett kompromisszumot kötnöm az áttéréssel.

Szintén előre hiányoltam, hogy a Lumiával készült fotók nem kerülnek automatikusan szinkronizálásra a fotóadatfolyamom révén az iPad Minimre, mint ahogy az iPhone-nál történt. De elfogadtam, hogy ez az ára annak, ha az ember külön telefon és tablet rendszert használ (tudom, ez keveseket érint még idehaza). Ami vigasztalt, hogy az iPhone-ról túl körülményes a képeket PC-re menteni, illetve továbbküldeni, a Lumiával készült képeket viszont szinte azonnal elérhetem a PC-n a SkyDrive-om megfelelő folderében az automatikus szinkronizálásnak köszönhetően. Az elmúlt egy hónapban sokszor kihasználtam ezt a jellemzőjét a rendszernek és nagyon örültem neki. Az iPhone-nal képeket menteni a gépre egy kínszenvedés volt (igen, mivel iTunes kell hozzá).

Végül, amire szintén azt gondoltam, hogy hiányozni fog, az az index.hu iPhone alkalmazása – elég sűrűn látogattam mobilról az index oldalát és azt hittem nincs Windows Phone alkalmazásuk. Itt is kellemeset csalódtam, van a Windows Phone rendszerre index alkalmazás, remekül használható, kint is van a Lumiám kezdőképernyőjén.

Azt is tudtam, hogy lesz néhány dolog, ami egyáltalán nem fog hiányozni az iPhone-ból. A bosszantó autocorrection, vagyis a gépelés automatikus javítása, ami bár többnyire jól működik iOS-en, de az ember azért naponta egyszer biztosan agyvérzést kap tőle. A Lumián ehhez képest a prediktív szövegbevitel megdöbbentően jól működik, gépelés közben a billentyűzet felett egy szövegsávban jelennek meg a javaslatok, amiből bármit kiválaszthatok, viszont, ha olyan szót gépelek, aminek nincs ékezetmentes verziója, akkor automatikusan kicseréli a szót a jóra, ha lenyomom a szóközt a szó végén. Nem mondom, hogy hibamentes a rendszer (például a szókezdő kisbetű-nagybetű néha bezavar), de a magyarban gyakori ragozott szavakkal és egyáltalán a gépeléssel sokkal hatékonyabban elbánik, mint az iOS féle autocorrection. Csillagos ötös.

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal: működik

Szintén a „nem fogok sírni miatta” kategóriába estek iPhone-on az esti homályos képek és videók, mert az iPhone vakuja rendszeresen nem kapcsolt be. Nem fogom hiányolni a túlságosan kicsi kijelzőt sem, valamint azt, hogy az iPhone nem szinkronizálta folyamatosan a vállalati e-mail címemhez tartozó Outlook névjegyzéket (tehát az egy idő után már nem volt naprakész), illetve, hogy az olvasatlan Gmail levelek megtekintéséhez külön alkalmazást kellett telepítenem és futtatnom, mert a gyári levelezőben nem volt ilyen nézet. A Lumia képei és videói sem tökéletesek, de rossz fényviszonyok mellett is sokkal jobbak, mint az iPhone-nal készültek. A kijelző nem csak érzésre lényegesen nagyobb, mint az iPhoné, azt mondanám, hogy az első két hétben szinte alig használtam a tabletemet, mert a Lumia mérete miatt még szinte azt is helyettesíteni tudta. Az Outlook névjegyzékem folyamatosan naprakész és ehhez mindössze egyetlen egyszer kellett beállítanom a dolgot, ami fél percembe telt. Végül, a beépített levelező a Lumián rendelkezik olvasatlan levelek nézettel, nem kell ahhoz külön alkalmazás. Nagyon hasznos, imádom.

Jövő héten folytatjuk... (A második rész 2013. július 12-én reggeltől itt olvasható.)

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

Korábban sohasem látott mértékben sűrűsödő társadalmi hálózatok, spontán aktivitás, előre nem jelezhető izgalmi állapotok és az erejüket felismerve társadalmi mozgalommá szerveződő emberek. Az internet alapjaiban változtatja meg a társadalom működését és a hatalomhoz való viszonyát. Kruse professzor a Bundestag tagjainak mutatta be mire kell felkészülniük a politikusoknak a közeljövőben.

Ritkán fog el olyan „aha élmény”, mint amit P. Kruse professzor mindössze 3 perces alábbi videójának megtekintése után éreztem.

Professzorok nem szoktak tudni ilyen rövid idő alatt, ennyire koncentráltan, ilyen fontos igazságokat kimondani – ezért külön le a kalappal az előadó előtt. Persze az is lehet, hogy mindössze arról van szó, hogy a március 15-i hóvihar kapcsán kialakult közösségi aktivitás élményével rezonált bennem a videó. De eme aktualitás ellenére azt gondolom, hogy Kruse-nek általános értelemben és hosszabb távon is igaza van. A Facebook, a közösségi média és az internet nem csak az arab tavaszban játszott meghatározó szerepet, hanem a demokráciákban is. És még csak nem is kell jövő időben fogalmaznunk, elég csak, ha vigyázó szemünket Olaszországra vetjük, ahol egy blogger, ellenfelei által „bohócnak” tartott civil politikus által vezetett mozgalom lett a legerősebb politikai erő a friss választások után. Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a régi elit.

Egyetlen dolgot emelnék ki, mivel a videó magáért beszél: ahhoz, hogy lássuk, merre megy ez a világ, empátiára van szükség, arra, hogy kellően közel legyünk az emberekhez és megérezzük mire érzékeny, mire rezonál a társadalom. Ha a hatalomnak nincs elég empátiája, hogy ezt megérezze, hogy tudja, hol jön létre a következő társadalmi „begerjedés”, akkor a következő években komoly problémákkal fog szembesülni. 

Pintér Robesz