Netidők Blogtársaság

Évek óta egyre jobban terjednek a kétdimenziós vonalkódok, jól látható helyeken, hirdetésekben, óriásplakátokon lehet fölfedezni, és az a funkciójuk, hogy egy webhelyre irányítsák a mobil eszköz segítségével a felhasználót. Hazánkban 2009. körül kezdett megjelenni, és először a magyar használatban mobilkódnak hívták, ám manapság az angol elnevezés gyakoribb. Az eredeti, angol elnevezése qr code, ami a quick response 'gyors válaszadás, gyorsan olvasható' kifejezésből származó rövidítés. A qr kód elnevezés, mellett mobilos környezetben használatos az újabb, angol mobile tagging 'mobil címkézés, mobil azonosítás' is.

Ezt a kétdimenziós vonalkódot eredetileg a japán Denso Wave nevű autóalkatrész-gyártó fejlesztette ki 1994-ben a termékek azonosítására, nyomon követésére. A qr code lényege, hogy mivel nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is képes adatot tárolni, ezért a hagyományos vonalkódhoz képest sokkal több adatot tud magában foglalni. Tehát a qr kód vagy mobilkód eredetileg jóval régebbi, mint gondolánk.

Világszerte igen népszerű, mert kiderült, hogy a qr code igen kreatívan használható fel (elektronikus kereskedelemben, személyazonosításban, hirdetésekben, személyre szabott információk kódolásában), és a mai mobiltelefonok a beépített fényképezőgépük, a nagy sávszélességű internet-hozzáférésük, a nagy tárhelyük következtében alkalmassá váltak ezeknek a kódoknak a leolvasására, értelmezésére, és az elérhető információk tárolására.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Viszonylag kevesen tudják, de még a második világháborúban, a rádió és a telefon feltalálása után is komoly szerepet kaptak a postagalambok. Ha elszakadtak a kábelek és nem működött a rádió életmentő lehetett a szárnyas futárok vitte üzenet. Érdekesség, hogy a kutyákhoz hasonlóan a galambok is be lettek sorozva, zsoldot kaptak, rangjuk, volt, kitüntetéseket kaptak és előléptetéssel jutalmazták őket.

A modern elektronika, a digitális technológiák, a műholdak, és az internet világában van még létjogosultsága a galambpostának? Vannak akik úgy gondolják, hogy igen. Az  informatikai háború korában soha nem látott méreteket öltött a támadásnál és védekezésnél használatos elektronikus zavarás, amely lehetetlenné teszi a kommunikációt. A bombázások és robbanások tönkre tehetik a kábeleket, és a műholdas összeköttetést se garantálja semmi.

A kínai hadsereg évtizedekig arról volt ismert, hogy technikai elmaradottságát az elképesztő mennyiségű katonai élőerővel pótolta. Ezek után nem csoda, hogy egy pár száz példányból álló postagalamb különítmény az 1950-es évek óta szolgál a kínai hadseregben. A hadsereg azóta sokat fejlődött minden téren, mégis a kínai hadvezetés nem régiben úgy döntött, felfejleszti postagalamb állományát pontosan az elektronikus kommunikáció sérülékenysége miatt. Arra az esetre tartalékolja üzenetvivőnek azokat a kínai néphadsereg, ha működésképtelenné válik elektronikus távközlési rendszere. Ezért 10 000 galamb kiképzése mellett döntöttek. A galambok „sorozása” már javában folyik, a kiképzése is folyik Kína középső részén.

Tücsi, a galaktikus