Vajon lenne különbség a foci drukkerek, a tévé sorozat rajongók és a forma1 lelkes követői között a közösségi oldalak használatát és saját társadalmi hálózatuk erejét tekintve? Egy különös internetes kutatás akár erre is fényt deríthetne.
Tegnap lefekvés előtt azon gondolkodtam, hogy vajon miről írjak ezen a héten a blogon. Mivel múlt alkalommal szemrehányást kaptam, hogy csak valaki más angol nyelvű blogbejegyzését összegeztem magyarul (amit egyébként nem is titkoltam), valami eredeti tartalomban gondolkodtam. Végül – bármilyen meglepő – reggelre, közvetlenül óra csörgés előtt, megálmodtam a választ. Az álmom a következő volt: Manuel Castells (az egyik leghíresebb információs társadalom és internet kutató) és munkatársai olyan kutatást végeztek a weben, amely során üzeneteket küldtek ki egyes közösségi oldal felhasználók nevében, feltörve azok közösségi oldalon lévő profilját, majd összegezték, hogy az egyes csoportokba tartozó emberek hány pozitív visszajelzést kaptak az adott üzenetre. A foci drukkerek például 9%-ot, a tévézők 42%-ot – a többi számra már sajnos nem emlékszem.
Már az álmomban sem tetszett azonban, hogy kutatási célból közösségi oldalon lévő profilokat törjünk fel, mivel ez illegális – és nem hiszem, hogy aki épeszű, publikálna ilyen felmérést. A kutatási ötlet azonban szerintem használható (bár én elfogult vagyok, hiszen én álmodtam meg). Az elképzelés kis módosításával arra kaphatnánk választ, hogy az olyan jellemzőknek, mint a foci drukkerség vagy a tévésorozat rajongás van-e valami hatása a társadalmi hálózatunk alakulására, kapcsolataink kétirányúságára, aktivitására. Ugyanis lehetne úgy változtatni a kutatás felépítésén, hogy az legális is legyen és eredményeket is hozhasson. A Facebook esetében például a csoport oldalak kilistázzák a tagokat: a tagok közül véletlenszerűen válasszunk ki egy mintára valót, jelöljük őket ismerősnek, hogy visszajelölés után láthassuk a bejegyzéseiket (nem mellesleg, kutatás etikai és adatvédelmi szempontból is fontos, hogy a kutatás tényéről az érintetteket előre értesítsük). Azok között, akik visszajelöltek nézzük meg a saját oldalukon közzétett aktivitásokat, az arra adott reakciókat. Végül egy sablon üzenetet tegyünk közzé az oldalukon és figyeljük a hozzászólások számát, tartalmát.
Milyen következtetéseket lehetne ebből levonni? A teljesség igénye nélkül:
- egyik vagy másik csoport tagjai jelölnek-e inkább vissza egy ismeretlent? (Ha kétségeink vannak, hogy a visszajelölésre hatással van a jelölő profilja, bonyolítsuk meg a dolgot és hozzunk létre többféle profilt.)
- hasonlítsuk össze azokat, akik visszajelöltek: melyik csoportba tartozóknak van átlagosan több ismerőse, több üzenete, több visszajelzése a bejegyzéseikre (pl. több like-ja)?
- hol reagáltak pozitívabban a mi általunk feltett üzenetre?
A kutatási dizájn több ponton is „megbolondítható”, hogy még profibb legyen és kontrollálni tudjuk az egyes változók hatását. Például több vizsgálati profilt hozhatunk létre, több fajta rajongói csoportot vizsgálhatunk, osztályozhatjuk az alanyok üzeneteit, a reakciókat, végül az általunk megfogalmazott üzenet is lehet támogató, semleges vagy kritikus stb.
Azt hiszem a módszertan még közel sem tökéletes, de el tudnám képzelni, hogy kísérleti jelleggel ilyen kutatás folyjon, ami során finomítható volna. Első megérzésre a kutatás sikere nagy mértékben azon múlik, hogy a vizsgált tényezők (pl. csoport tagság) hatását el tudjuk-e megfelelően különíteni más hatásoktól (pl. életkor, nem stb.). Mindenesetre indulásképpen el tudnék képzelni néhány szakdolgozatot a témában (és szakdolgozót, aki kivitelezi "kicsiben" a kutatást), aztán, ha a módszer kellően kifinomult, akár felvételt nyerhetne a hálózatkutatás széles módszertani repertoárjába is.
Pintér Robesz
Utolsó kommentek