Netidők Blogtársaság

A finn parlament és a civil csoportok között szokatlan együttműködés keretében létrejött Finnországban a Nyílt Minisztérium projekt. A megállapodás értelmében közösségi fejlesztésként informatikusok létrehoztak egy nyílt forráskódú platformot, amit a pártoktól és a parlamenti képviselőktől függetlenül civil törvényelőkészítésre lehet használni. A webes alkalmazással a civilek teljesen szabályos parlamenti vitára alkalmas törvénytervezeteket készíthetnek.

Az így elkészült törvényszöveget aztán a civilek digitális szavazattal támogathatnak. Amennyiben összegyűlik a törvényjavaslatra 50.000 támogató aláírás, a parlamentnek napirendre kell tűzni a törvényjavaslat vitáját és a képviselőknek szavazni kell arról. Ezt egy márciusban elfogadott Civil Törvényalkotási Törvény elfogadása és a Finn alkotmány módosítása tett lehetővé. Ezt a törvény és alkotmánymódosítást az indokolta, hogy az ottani parlamentben az ellenzéki javaslatok szinte biztosan leszavazásra kerültek a parlamenti többség által, még akkor is ha esetleg a javaslatnak nagy társadalmi támogatottsága is volt. A rendszeren keresztül kétféle javaslatot lehet készíteni. Egy általános javaslatot, hogy valamely területet érintő törvényi szabályozást a parlament változtasson meg, vagy egy teljesen kidolgozott, minden oldalról szavazásra alkalmas törvényjavaslatot. Ez utóbbi esetben a parlamenti képviselőknek nagyon kis területük marad a javaslat szavazás előtti módosítására.

Az eddigi kidolgozott és szavazásra bocsátható javaslatok között ott van a magáncsődről szóló javaslat, a TV és rádióreklámok hangerejéről vagy a finn KRESZ megváltoztatásáról (lehessen kerékpárral az egyirányú utcában a forgalommal szemben haladni) szóló javaslat. De igen előrehaladott állapotban van a közbeszerzések keretében megvalósított szoftverbeszerzéseknél a nyílt megoldások és szabványok kötelezővé tételéről szóló csomag is. Amiért mégsem kerültek még a parlament elé ezek a javaslatok annak az oka az, hogy a digitális szavazásról szóló törvény, ami az online szavazást tenné lehetővé, még nem került elfogadásra. Bár ennek a megalkotásáról a márciusban elfogadott törvény rendelkezik, de a parlament most mulasztásos alkotmánysértéssel tudja egy kicsit még elodázni az indulást. A fejlesztők és civil szervezetek szerint a társadalmi nyomásra az elkövetkezendő hónapokban elfogadásra kerülhet ez a törvény is és akkor már kötelező lesz foglalkozni ezeknek a javaslatoknak a tárgyalásáról a parlamentnek.

A példa egyébként nem egyedi, hasonló kezdeményezés indult Lettországban is, de az Európa Tanács döntésének értelmében egy európai digitális petíciós rendszer is elindult, a WeSign.it, aminek a teljes elfogadásához még további fejlesztésekre van szükség.

Nagyon érdekes kezdeményezések ezek és hosszútávon a politikai kezdeményezés nem csak a parlamenti pártok előjoga lesz, hanem a civil társadalom erre fogékony tagjai is bekapcsolódhatnak a törvényalkotásba.

| Még több lehetőség

Eleink szemével nézve elmondható, hogy már most is egy megvalósult sci-fiben élünk, ahol nagyon furcsa volna akár az ötven vagy száz évvel ezelőtt élt dédszüleinknek is eligazodnia. Számunkra azonban ez a megszokott, a hétköznapi, a természetes, sőt, helyenként akár még unalmas is. De sokan kíváncsi izgalommal kutatjuk, hogy mit tartogathat számunkra a jövő. A jövő persze bennünk él: mi magunk hozzuk létre, a tudomány, a technika és társadalom összjátéka során. A sok lehetséges szcenárióból azonban végül egyetlen egy válik valósággá és nem tudhatjuk, hogy pontosan melyik. Aki azonban kíváncsi, kaphat támpontokat ezzel kapcsolatban.

A sci-fi rajongók 3T-jével (Tudomány / Technika / Társadalom) foglalkozó kiadvány jelent meg pár napja, amely elsősorban hazai kutatók, tudósok, szakemberek írásai alapján mutatja be, hogy milyen jövő, vagy inkább lehetséges jövők várhatnak ránk, ha a jelenből, a jelenleg elérhető tudásunkból indulunk ki.

A HVG Extra jövővel foglalkozó tematikus kiadványának legújabb (második) száma három hónapig lesz kapható az újságárusoknál.

(Disclaimer: a tematikus HVG számnak jelen sorok írója is a szerzői közé tartozik az oktatás jövőjéről szóló cikkével.)

Pintér Robesz

Ahogy idén már többször említettük, jubileumi év 2012 a digitális világban, hiszen idén 30 éves a háziszámítógépek nagy klasszikusa, a Commodore 64. Az elmúlt hetekben kicsit kalandoztunk a Commodore Amiga zenei világában is, de most Spányik Balázs, alias DJ Chatman visszatér kedvenc, barna műanyag házba épített háziszámítógépünkhoz, a C=64-hez, és egy újabb játék klasszikusát idézi fel a zene segítségével.

Következik tehát DJ Chatman és a One Man and his Droid!



One Man and His Droid (Mastertronic, 1985)

Eredeti

Hubbard élőben szintin

C64 Orchestra

És egy "Ramboid" remix az OCRemixtől

| Még több lehetőség

Ez egy olyan hangszernév, amely közismert, gyakori, ám érdemes végiggondolni, hogy az alapkifejezés milyen egyéb formai és jelentéstani változatokban él.

A szintetizátor görög-latin eredetű kifejezés, jelentése az Idegen szavak szótára szerint: 'számítógéppel összekötött elektronikus hangképző eszköz', illetve ezen az elven működő hangszer. Jelentéstanilag érdemes elemezni ezt a szót, arra kell választ kapni, hogy miért éppen ez a szó fejezi ki ezt a jelentést. Ehhez az vezet el, ha megfejtjük, mit jelent a kifejezés tövében szereplő ige, a szintetizál.

Ha valaki szintetizál, akkor a köznyelv szerint egy olyan gondolkodási művelet végez, amely során magasabb szinten összefoglal két vagy több alacsonyabb szintű jelenséget, vagyis szintézist hoz létre. A szintézis pedig 'összefoglalás', 'egységbe foglalás', 'valaminek rendezett, egységes egészbe foglalása', 'két egység magasabb szintű összefoglalása'. A kémia tudománya alkalmazza ezt az eljárást, és itt a szintézis útján egyszerűbb anyagokból, elemekből bonyolultabb, összetettebb vegyületeket állítanak elő. Tehát mesterségesen előállított vegyületek a szintetikus vegyületek.

Szintetizátort nemcsak a zenében használnak, hanem ismerjük a beszédszintetizátorokat is, amelyek egyszerű hangelemekből mesterségesen hoznak létre folyamatos beszédet. A 70-es 80-as években pedig népszerű volt a videoszintetizátor is, ami videojeleket szintetizált.

Egyes sci-fi alkotásokban is előfordul a szintetizálás, amikor például ételt, illetve egyéb tárgyakat szintetizálnak.

A nyelvtudományban is használják a szintetikus nyelv kifejezést, olyan nyelvtípust jelent, amely a szavak mondatbeli szerepét és viszonyát a szavak ragozott alakjaival fejezi ki (ennek az ellentéte az analitikus nyelv, amely önálló, egymástól elkülönülő szóalakokkal, azok pozícióival fejezi ki a viszonyokat, mondatbeli szerepeket). A szintetikus nyelv tehát összekapcsol, egységbe foglal több szóelemet egy nyelvtani jelentés kifejezése érdekében.

Tehát ebben a szócsoportban az a közös jelentéstani elem, hogy több, egyszerűbb komponensből mesterségesen egy bonyolultabb, összetettebb egységet állítanak elő.

A szintetizátor pedig ugyanezt teszi: összetett hangokat hoz létre mesterségesen egyszerűbbekből.

A szintetizátor szóalak és a tő összes származéka régóta van közhasználatban, beilleszkedett formailag, hangzásában, írásképében és jelentésében a nyelvünkbe, továbbképezzük, sőt bizonyos szakterületeken szakkifejezésként is él, így jövevényszóvá vált.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Egy divatos slágert sok féle képpen fel szoktak dolgozni. Gotye számát Egy komputer rajongónak sikerült teljesen egyedien feldolgoznia: öreg elektronikus eszközök szólaltatják meg. Az énekszólamot egy HP szkenner viszi, a gitárszólamokért egy AMIGA 600 felelős, az ütősöket néhány merevlemez helyettesíti.