Netidők Blogtársaság

Az idősek internet használata Európa szerte igen alacsony. Az EUROSTAT jelentése szerint az 55-64 évesek több mint négytizede, a 65-74 év közöttiek kétharmada soha életében nem használta még az internetet az EU-ban. Ugyanez az arány a 25-54 évesek körében csupán 15%. Vajon elterjedhet-e valaha az internet az idősek körében olyan mértékben, ahogyan a fiatalabbaknál?

Ahhoz, hogy az idősek is egyre nagyobb számban csatlakozzanak a netezők széles táborához véleményem szerint elsősorban az kellene, hogy az internet szexivé váljon a körükben, vagyis, hogy izgalmas, érdekes dolog legyen, amit érdemes csinálni – ugyanakkor pedig azt is lássák az idősek, hogy a környezetükben egyre többen használják az internetet a hozzájuk hasonló emberek.

Malcolm Gladwell Fordulópont című könyvében azt vizsgálja, hogy mitől és mikor kezdenek el terjedni dolgok, viselkedésmódok, vírusok stb. egy társadalomban. A fordulópont azt jelenti, ahonnan felgyorsul egy innováció terjedése - ahonnan vírusszerűen terjedni kezd, ahonnan megállíthatatlan hullámként, szinte divatszerűen továbbterjed.

Erről egyelőre nem beszélhetünk a hazai idősek IT használatával kapcsolatban. Eddig egy nagyon lassú terjedést láthattunk, ahol az 55-60 év felettiek 10 év alatt az 1-2%-os penetrációs sávból jutottak el a jelenlegi kb. 30%-os penetrációs szintre. Erre nem mondhatjuk, hogy robbanásszerű. Sem azt, hogy divat lenne az idősek körében netezni. Egyelőre. Az viszont igaz, hogy egy kirívóan alacsony szintről eljutottunk egy olyan magas szintre az internet használatában, ahol az tömegjelenséggé vált, amit egyetlen idős sem tud megkerülni vagy negligálni.

A jelenség (fordulópont az idősek körében az internet használatban, ahonnan begyorsul a terjedés) egyébként létezik, az amerikai internet használat történetében volt egy pár éves időszak, amikor a növekedés motorját az ún. ezüst szörfölők (silver surfers) adta, kb. az ezredforduló utáni években. Ekkor ebben a generációban az átlagos növekedést jelentősen meghaladó ütemben kezdtek el rövid idő alatt internetezni nagyon sokan. Ott tehát volt annyira gyors a dolog, hogy fordulópontról vagy átbillenésről beszélhettünk. (A silver surfer jelenségről bővebben például itt lehet olvasni.)

Az ugyanakkor érdekes, hogy a magyar net terjedésének dinamikája rendesen rácáfol az innovációk diffúziójával (terjedésével) foglalkozó rogersi elméletre, ahol kellene lennie egy lassú felívelésnek, nekilendülésnek és kisimulásnak (a híres S-görbe). Ezt nem igazán látni a magyar net terjedésében, inkább egy lineáris, évről-évre szinte egyenletes, csak 1-2 évben néhol kiemelkedőbb, helyenként viszont megtorpanó növekedést láttunk eddig, ahol a 2001-es 17%-ról (World Internet Project) jutottunk el a 66%-os szintre 2011-re (Eurostat).

Pintér Robesz

Elsősorban az elektronikus zenében használják ezt a hardver vagy szoftver eszközt, amely bármilyen hangot képes rögzíteni, és változatlanul vagy bizonyos jellemzőit (leginkább a hangmagasságát) módosítva visszajátszani. A szintetizátor csak adott hangkészlettel rendelkezik, míg a szempler manipulálni, módosítani is tudja a rögzített hangokat. Fontos megjegyezni, hogy a szemplerek nemcsak hangszerek egyes hangjait képesek kezelni, hanem bármilyen hangot, zajt, tehát emberi hangot, zörejt, kopogtatást az asztalon, kutyaugatást, macskanyávogást, bármit, és egy-egy ilyen rögzített hangmintából képes létrehozni például egy teljes hangsort is.

A szempler - angolul sampler - tehát az angol sample 'példány', 'minta' névszó származéka, és nagyjából azt jelenti, hogy 'mintavételező', 'mintát kezelő'. A szempler tehát egy olyan névadási stratégia, mely a megnevezett dolog egyik tulajdonságát, itt éppen a működési elvét emeli ki. Ebből a névadásából tehát jól megérthető az eszköz működési logikája: a szempler a rögzített hangot egy mintának veszi, tehát voltaképpen a sok különbözőből, a hangsorozatból az egyiknek, és az eszköz képes a minta megfelelő részleteit úgy megváltoztatni, hogy abból például egy teljes hangsor jöjjön létre. Vagyis a rögzített hang a további műveletek alapjául szolgáló minta. Tehát a példány, más szóval a minta áll szemben a sorozattal, és a szempler egyetlen mintából képes létrehozni egy teljes sorozatot.

Ennél az erősen idegen alakú névszónál felmerül a kérdés, hogy miként magyarosodik. Hozzáteszem, hogy találkoztam már a mintázó kifejezéssel a sampler helyett, ám mind írásban, mind szóban az angolos változat használatos az elektronikus zenészek körében. Az idegen eredetű szakkifejezések magyarítása csak szakági, szakmai alapon mehet végbe, mert hiába keresünk egy ilyen terminológiára a magyar köznyelvben már megszokott változatot, illetve hiába fordítjuk le, ha a szakemberek (és azok, akikre vonatkozik) nem azonosítják az új szóalakot a jelentéssel. A szavak jelentése elég bonyolult módon áll össze, azonban az alapjelentéseknek van egy címkéző funkciója is, ami azt jelenti, hogy egy szó azonosít valamit, vonatkozik valamire, és ha ez félrevezető, akkor zavar történik a kommunikációban. Ha például a sampler helyett mintázót használunk, akkor csak keveseknek fog eszébe jutni, hogy ez voltaképpen a sampler névvel jelölt eszközre vonatkozik. Ehhez hasonló problémával találkoztam, amikor egy nyilvános helyen azt a feliratot láttam a klíma vagy a légkondicionáló helyett, hogy légjavító berendezés. Csak onnan ismertem fel, hogy mi a valós jelentése ennek a szószerkezetnek, hogy alatta szerepelt a felirat angolul és németül is, ahol az air conditioner alakból azonosítottam az alapjelentést.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Minden eddiginél jobban hajlítható és nyújtható, vezetőképességét mégis megtartó anyagot hozott létre egy nemzetközi kutatócsoport. A technológia lehetővé teszi, hogy a gumiszalaghoz hasonló tulajdonságú, kényelmes elektronikus eszközökkel felügyeljék az orvosok pácienseik egészségi állapotát.

Egyre nagyobb igény lenne az orvosi távfelügyeletre, amikor például egy szívbeteg páciensnek nem szükséges rendszeresen bejárnia ellenőrzésre a kórházba, hanem megfelelő elektronikus eszközzel követik nyomon fiziológiai paramétereit.

Az ilyen távfelügyeletet ma még nehezíti, hogy a jelek érzékelésére és továbbítására felhasznált elektronika túlságosan merev. Évek óta dolgoznak már a mérnökök azon, hogy a mostaninál rugalmasabb, hajlítható és nyújtható elektronikus eszközöket fejlesszenek ki. A rugalmasság növelése azonban eddig azzal a következménnyel járt, hogy csökkent az anyag elektromos vezetőképessége.

Az amerikai Északnyugati Egyetem McCormick Mérnöki Iskolájának kutatói kínai, dél-koreai és az Illinois-i Egyetemen tevékenykedő kollégáikkal közösen fejlesztették ki azt a jó vezetőképességű anyagot, amely hajlékony és az eredeti méretének több mint kétszeresére nyújtható, vagyis nyúlásának mértéke négyszerese a ma alkalmazott legjobb technológiának.

A jelenleg piacon lévő, szilárd fémből készült áramkörök csak kismértékű hajlítást bírnak ki, ha mégis meghajlítják őket, akkor pedig elektromos vezetőképességük lezuhan az eredeti érték századára. Yonggang Huang vezetésével azonban a nemzetközi kutatócsapat megtalálta a megoldást arra, hogy az anyag vezetőképességét megőrizve egyúttal hajlítható és nyújtható is legyen.

Először egy olyan, igen porózus háromdimenziós mátrixot hoztak létre egy polimerből, a poli-dimetil-sziloxánból (PDMS), amelyet eredeti mérete háromszorosára lehetett nyújtani. Ezt követően galliumból és indiumból álló folyékony fémötvözetet juttattak a pórusokba, ezzel téve lehetővé, hogy az elektromos áram akkor is folyhasson a térhálóban, amikor éppen meghajlították.

A folyékony fémet a pórusos polimerrel kombinálva 200 százalék nyújthatóságot értek el az anyagban, amely ettől a nyújtástól nem szenvedett el sérülést. Az új technológiával bármely elektronikai eszköz gumiszalaghoz hasonlóan viselkedhet.

Toochee, a Galaktikus

(via MTI)

Google Nexus, iPad Mini vagy Microsoft Surface RT? Esetleg Kindle Fire? Megjelent a tabletek új generációja, még élesebbé válik a harc az android és az iOS között és a Microsoft is helyet követel magának ezen a piacon saját, tabletekre szánt operációs rendszerével, a Windows RT-vel. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy aki mostanában tervezi egy tablet beszerzését, az mi alapján válasszon? Szubjektív mérlegelés következik a tabletekről és a választási szempontokról.

A kiindulópont természetesen az legyen, ha tabletet választunk, hogy egyáltalán mire szeretnénk használni a készüléket Ne vakítsanak el minket a cégek csábító kütyüi, meglehet, hogy nem is tabletre, hanem ennél kisebb vagy nagyobb kijelzővel rendelkező készülékre van igazándiból szükségünk (okostelefonra vagy laptopra). Nagyon fontos, hogy a tabletek a számítógépekhez képest ma még kivétel nélkül kompromisszumot jelentenek. Az új Alkotmányt leszámítva például kevés olyan szöveget írtak még tableten, ami lényegesen hosszabb lett volna, mint egy alapos bevásárlólista vagy egy ömlengős e-mail. A tabletek elsősorban tartalom fogyasztására és annak megosztására jók. A Microsoft Surface ígérete, hogy egyesíti a laptop és a tablet előnyeit, az első tesztek alapján biztosan nem igaz az ARM-os gépekre szánt Windows RT-re. Ez ugyanis nem képes a „hagyományos” Windows programok futtatására vagy huzamosabb munkára. És ezzel el is jutottunk a következő szemponthoz, ami nálam a funkcionalitás, vagyis, hogy egyáltalán mire használható az adott tablet platform. Nem biztos ugyanis, hogy arra szánták, amire használnánk, ideális esetben persze a vágyaink és a lehetőségek találkoznak, de nem árt előre mérlegelni még a tábla beszerzése előtt. Ebből a szempontból jelenleg az iPad van a legelőnyösebb helyzetben a 275 ezer, kifejezetten tabletre optimalizált alkalmazással. Ezt követi az android, leginkább még okostelefonos alkalmazásokkal, amelyek a tableten is elfutnak (legtöbb esetben probléma nélkül – mint több androidos tablet tulajdonosa ezt nyugodtan kijelenthetem). Majd a már említett Windows RT következik, ahol év végére – kincstári optimizmus – már több tízezres alkalmazás portfóliót ígér a Microsoft. Ha azonban az első tesztekből indulunk ki – például a szinte használhatatlan Kindle alkalmazással, vagy a rendszeres „lefagyásokkal” – akkor a Surface és a Windows RT ezen a fronton még jelentős javulásra szorul, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A következő szempont a választásnál a képernyőméret és az azzal szorosan összefüggő hordozhatóság. Ez persze kapcsolatban van a használhatósággal is. Egy túl nagy táblát például kényelmetlen lehet elővenni tömegközlekedés közben, de ha úgysem tervezünk gyakran ilyet, akkor számunkra ez elhanyagolható kérdés. De a nagy és nehezebb tábla egyszerű kanapészörfölés közben is kényelmetlen lehet tartós használatra, egyszerűen azért, mert elfáradunk a folyamatos kézben tartásától. A nagyobb tablet azonban alkalmasabb videó nézésre vagy, ha fényképeket szeretnénk mutogatni rajta, esetleg üzleti tárgyalásokon anyagokat prezentálnánk vele. Ebből a szempontból az android és most már az iPad is rendelkezik kisebb (7-8 col közötti) és nagyobb (9-10 col körüli) kijelző méretű készülékekkel. A Microsoft Surface egyelőre csak a nagyobb méretben érhető el, de elképzelhető, hogy más gyártók kirukkolnak kisebb tablettel is hamarosan.

A végére hagytam az egyik legfontosabb szempontot, ez pedig a pénztárcánk vastagsága. Ha csak a bevezetőben említett gépeket nézzük, akkor ár-értékben az androidos tabletek verhetetlenek, majdnem hogy profit nélkül, anyag áron „vágják hozzánk” a Nexust vagy a Kindle Firet. Ennek oka, hogy részben piacot akarnak a gyártók maguknak, részben, mert nem a vason, hanem később a tartalmon csinálnak bevételt. (Utóbbi Magyarországon sajnos korlátozottan igaz, magyar piacon a beépített zenei, filmes vagy könyves szolgáltatások csak korlátozottan vagy sehogy sem érhetők el az androidnál vagy az Amazonnál, sajnos.) Árban az iPad is előrukkolt a mini révén egy, a korábbinál sokkal kedvezőbb ajánlattal, idehaza a lélektani 100 ezer forintos bruttó áron már hozzá lehet férni a legolcsóbb almás tablethez. A legmagasabb árat pedig a Surface-nél találjuk, ahol az 500 dolláros induló ár egyáltalán nem nevezhető dömpingárnak, amivel a piacot le szeretné tarolni a redmondi gyártó. A teljes funkcionalitást ígérő, várhatóan januárban megjelenő Surface Windows 8-as tablet / laptop hibridje pedig még ennél is drágábbnak ígérkezik (hivatalos ára még nincs).

Persze a választásnál felmerülhetnek további szempontok is, mint amilyen a kiegészítők hozzáférhetősége, a háttértár mérete, a kamera megléte és minősége, vagy, hogy csupán wifis vagy mobil nettel is rendelkező modellről van-e szó. A legfontosabbak szerintem azonban a fentebb említettek. 

Pintér Robesz

Ez egy olyan elektronikus (hardver) eszköz vagy szoftver, mely egymás után sorozatban következő utasítások végrehajtására alkalmas - írja a Wikipedia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sequencer). Az elektronikus zenében a szekvencer vagy angolosan sequencer sorozatba, szekvenciába rendezi a zenei adatokat (lényegében olyan ez, mint a hagyományos kottajelek sorozata, csak itt elektronikus és digitális zenei adatokról van szó), és ez a hardver eszköz vagy szoftver utasítja az elektromos hangszereket egy-egy szekvencia lejátszására. A szekvencer a zenész által lejátszott hangsort valamilyen formátumban tárolja, például MIDI jelek vagy bármilyen más digitális jelek formájában, illetve az éppen használatban levő kommunikációs szabvány állományaként. A szekvencer általában nem magát a hangszer által lejátszott hangot tárolja, hanem a rögzített zenéből a megfelelő kommunikációs szabvány jellemzőinek megfelelően digtális adatsorozatot, adatfolyamot hoz létre, lényegében megalkotja a digitális, elektronikus kottát, így ugyanaz a tárolt adatsor lejátszatható különböző elektronikus hangszereken is.

A szekvencer automatizálja a lejátszást, így a zenész kiegészítheti játékát, például gitáron a szólózásra koncentrálhat, miközben a kíséretet egy vagy több megfelelően programozott szekvencer produkálja. A szekvencerszoftverek általában ennél többre is szolgálnak, sok előadó ezek segítségével komponálja a teljes zenét, ez a zenei alap a zeneszerzés során.

Érdekességként és szemléletes magyarázatként megemlítem, hogy a réges-régi wurlitzerek felfoghatók a mai szekvencerek mechanikus ősének, hisz itt is arról van szó, hogy egy eszköz részekre, elemekre (a hengeren lévő pöckökre) bontja a zenét, és azokat a részleteket sorba rendezve visszajátssza, csak természetesen a wurlitzerek mechanikus gépek voltak, a mai szekvencerek pedig elektonikus, digitális hardver vagy szoftver eszközök.

Tehát a szekvencer lényege, hogy egy adatállományt sorba rendez, és ebből adatfolyamot produkál, majd azt lejátssza. A hangsúly tehát az folyamaton és a részletek összerendezésén van. Az angol squence ugyanolyan latin eredetre vezethető vissza, mint a magyar nyelv elsősorban szakmai rétegeiben használatos szekvencia. A szekvencer tehát a szekvencia  'sorozat', 'sor', 'sorrend' névszó származéka.

Több tudományterület szakkifejezéskészletében is szerepel tehát a szekvencia; zene: 'egy zenei motívum többszöri megismétlése szomszédos hangfokon'; vallás: 'a miseénekek egyike (valamely - dallam és szöveg - motívum más-más hangfokon való többszöri ismétlése)'; biológia, genetika: DNS szekvencia 'DNS sorozat', 'az aminosavak kapcsolódási sorrendje'; kémia: 'kapcsolódási sorrend'; informatika: 'az elemi programozási struktúrák egyike', 'a sorban egymás után következő utasítások végrehajtási sorrendje'.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség