Netidők Blogtársaság

iPhone 5 alakú emlékművet, vagy inkább emlékoszlopot állítottak Steve Jobsnak. Mielőtt bárki azt hinné, a kaliforniaiak akanak így megemlékezni hősükről, az emlékművet Szentpéterváron emelték egy bérház udvarán. Az emlékmű aktív életet él, képernyőjén fotók és videók peregnek az elhunyt életének kulcsfontosságú pillanatairól.

Toochee, a Galaktikus

(via piximus)

Logikusnak tűnik, hogy azok, akik rendszeresen vásárolnak az interneten, a karácsonyi ajándékokat is online módon veszik meg. A karácsonyi vásárlás azonban valamivel több kockázatot rejt magában, mint egy hétköznapi netes rendelés: ha valami hiba csúszik a folyamatba, könnyen megeshet, hogy nem lesz mindenki számára csomag a fa alatt.

A kockázatok ellenére a felnőtt magyar internetezők 29 százaléka rendelt valamilyen karácsonyi ajándékot az interneten – derül ki az NRC december végén végzett felméréséből. Az online vásárlás leginkább a húszas, harmincas éveikben járókra jellemző leginkább, így nem meglepő, hogy az ajándékvásárlásban is ők jeleskedtek leginkább: több mint egyharmaduk rendelt az interneten valamit, míg az 50 felettieknek csak a 16 százaléka tett így. A többség egyébként valamelyik hazai webáruházban vásárolt, külföldi oldalról a netezők mindössze 4 (vásárlók 14) százaléka szerzett be valamilyen ajándékot.

Az e-kereskedelem slágerterméke a könyv, ráadásul könyvet ajándékozni sosem rossz ötlet, így nem csoda, hogy ezt vásároltak a legtöbben: a netezők egytizede rendelt ajándékot valamelyik online könyváruházból, de közel ugyanennyien vásároltak elektronikai cikkeket – kütyüket, szórakoztató elektronikai cikket, háztartási gépet – is. Játékot a netpolgárok 7, ruhaneműt és kiegészítőket 6 százalékuk rendelt a neten, valamilyen élményt (utazást, üdülést, egyéb szabadidős programot) pedig 3-4 százalék ajándékozott az internet segítségével.

 Ahogy a bevezetőben említettem, a karácsonyi internetes vásárlás rejt magában némi kockázatot, így talán nem is meglepő, hogy minden negyedik vásárló gyűjtött ezúttal is valamilyen negatív tapasztalatot. Az is épp elég stresszt okozhat, ha az utolsó pillanatban érkezik meg a csomag – a vásárlók egyötödével történt ilyen –, de voltak olyanok is szép számmal, akik ennél sokkal rosszabbul jártak. A vásárlók 12 százaléka egyáltalán nem kapta meg karácsonyig valamelyik csomagot, 8 százalék nem azt a terméket kapta, amit rendelt, 6 százalék hiányos pakkot kapott, és ugyancsak 6 százalék számolt be arról, hogy sérülten érkezett meg számára az áru. Az inkább a magyar boltok esetében fordult elő, hogy a kiszállított csomag nem tartalmazott mindent, vagy mást rejtett magában; míg az, hogy a termék sérülten vagy egyáltalán nem érkezett meg, a hosszabb és összetettebb szállítási folyamatot igénylő külföldi rendelések esetén volt jellemzőbb.

A problémák ellenére a vásárlók több mint 80 százaléka úgy érzi, a karácsonyi ajándékok interneten történő beszerzése még mindig kevésbé stresszes, mint járni a zsúfolt üzleteket, emellett az online vásárlással rengeteg időt spórolhatunk meg, sőt a többség úgy gondolja, a weben a választék is nagyobb, és olcsóbban is kijöhetünk az ajándékozásból, mint ha hagyományos módon vennénk meg a fa alá valót.

Nyilván a fenti előnyöknek is köszönhető, hogy az internetről ajándékozók idén decemberben is vállalják majd az esetleges kellemetlenséget, amit egy-egy későn vagy hiányosan megérkező csomag okoz: csupán alig több mint egy százalékuk tartja kizártnak, hogy idén is a netről vásárol majd, egyharmaduk ellenben úgy tervezi, hogy az összes ajándékot online módon szerzi majd be.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. október 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.

| Még több lehetőség

2012 közel sem volt unalmas év a mobiltelefóniában, viszont 2013 most még igencsak annak tűnik. Amik várnak ránk, azok legfeljebb a nagyobb kijelzők (tepsifonok), gyorsabb processzorok (figyelem, jön a nyolc mag!), a Samsung – Apple saga folytatása, továbbra is betegeskedő gyártók és folytatódó szabadalmi pereskedés minden fronton. De lássuk a részleteket – 2013-ra várható trendek szerintem a mobiltelefóniában:

- 2013 a Samsung éve lesz – még inkább mint 2012. Az utolsó negyedévben már közel 10 milliárd dollárt csináló (profitban!) cég letarolja a piacot. Ha tudni akarod milyen lesz 2013-ban az okostelefon piac, akkor a Samsung háza táján érdemes körbenézni. Várható például, hogy a hajlítható kijelzős telefonok prototípusa már megjelenhet.

- A Samsung uralkodása azt is jelenti, hogy az Apple-t leszámítva lényegében az összes többi gyártó szenvedni fog (Nokia, RIM - Blackberry, HTC, Sony, LG...)

- egyelőre nem látszik, hogy lenne minőségi megújulás is a piacon az előttünk álló évben, inkább mennyiségi változások láthatók: több processzormag, magasabb órajel, nagyobb kijelző (phablet – tepsifon). Olyan a mobiltelefon piac most, mint a TV piac néhány éve, nagy a verseny, várjuk a nagy dobást, addig is egymásra licitálnak a gyártók a már meglévő dolgokban, hogy kinek nagyobb.

- Talán az egyetlen érdemi változásnak tűnik, hogy az NFC tényleg használható lesz az év végére és a mobil fizetés új szolgáltatásokat, megoldásokat hívhat életre.

- Ami kicsit felkavarhatja az állóvizet (nem fogja még érdemben 2013-ban) azok az új mobilos oprendszerek, a Tizen (megint csak a Samsung malmára hajtja a vizet) vagy a Sailfish (Jolla, ex-Meego / ex-Nokia) – az Ubuntu bevallottan csak 2014-ben robbant. De kétlem, hogy az android üstökös szerű felemelkedését bármelyik rendszer meg tudná ismételni.

- A legnagyobb változás az lesz 2013-ban, hogy számos fejlett piacon többségbe kerülnek az okostelefon felhasználók: eddig előny volt, ha okostelefonod volt, mostantól viszont hátrány (sőt ciki) lehet, ha nincs.

Reméljük nem lesz igazam, mert akkor láthatunk idén is új izgalmakat, amik életben tartják a korábbi innovációs dinamikát a területen.

Pintér Robesz

Az információs társadalom elképzelhetetlen elektromosság nélkül, és az elektromosság ma, az ultra mobil korszakban elképzelhetetlen hordozható energiaforrások nélkül. De hogy is hívjuk ezeket? Elem vagy akkumulátor? A legtöbb embernek szinte mindegy, hogy melyik szót használja a kettő közül, ám igen is különbséget kell tenni a két energiaforrás között. Nem véletlen, hogy különböző szavakkal jelölik őket.

Az akkumulátor kifejezéssel már az Infoszótár könyv formájában is foglalkoztam: 

„Az akkumulátor latin eredetű nemzetközi vándorszó. Azokra a szavakra mondjuk ezt, amelyek sok nyelvben széleskörűen elterjedtek, és a köznapi nyelvhasználat során már az eredetük is elhomályosulóban van. A kifejezés tövének a kiinduló jelentése ’felhalmoz’, ’összegyűjt’. Az akkumulátor jelentésének a központjában az áll, hogy ez olyan eszköz, amely összegyűjti, felhalmozza az elektromos energiát. Az akkumulátor technológiájának a lényege pedig az, hogy kémiai úton állít elő elektromosságot, és ráadásul ezt megfordítható módon végzi, tehát képes befogadni is és kibocsájtani is elektromos energiát. Közkeletűen ezt a tulajdonságát úgy nevezzük, hogy tölthető.

Az akkumulátor tövéből számos más szóalak is kialakult a magyarban: akkumuláció ’felhalmozás’ (ezt a kifejezést számos tudományban használják, pl. közgazdaságtan, biológia), akkumulál ’felhalmoz’, ’összegyűjt’.

Jellemző nyelvhasználati probléma, hogy az akkumulátor (és az összes származék) kiejtése, és így az írásmódja is gyakran rövidül, hisz az eredeti alak tövéből a kettőzött, szó belseji -kk- egyszerűsödik, és a második -u- hang is gyakran kiesik, így a kötetlen társalgási nyelvben, különösen gyors beszédtempó esetén így hangzik: [akumlátor]. A helyesírás természetesen ezt a változást nem követi, tehát az *akumlátor írásmód eltér az akadémiai szabályzat ajánlásától.

A kötetlen társalgási nyelvben az akkumulátort gyakran használják aksi vagy akku formában is.”

Érdemes végre megmagyarázni, hogy mi a különbség az elem és az akkumulátor között. A leglényegesebb az, hogy míg az akkumulátor tölthető, az elem nem; miután leadja, elveszíti az elektromos energiáját, nem lehetséges újratölteni. Tehát alapvetően más eszközről van szó, az eldobható akkumulátor kifejezés technológiailag nem helyes, mivel az akkumulátor nem egyszer használatos, hanem nagyon sokszor újra lehet tölteni, míg használhatatlanná válik. Természetesen van ezen kívül más különbség is az akkumulátor és az elem között, ám a nagyközönség számára mindez nem számottevő.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az előző évet úgy fejeztem, be, hogy milyen lett volna a Google és a Twitter a nyolcvanas években. Hadd kezdjem úgy az új évet, hogy milyen lett volna az egyik legnépszerűbb játék, az Angry Birds a 8 bites korszakban.

Toochee, a Galaktikus