Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Fanyalgó a rövidítésekről

Szóval LOL, OMG, WTF, mint ugye immár tudhatjuk. Rendben van, ha ez az élet legújabb menete, ismét egy olyan irányváltás, melyben garantáltan a leszakadók táborát fogom gyarapítani.

Az még rendben van, ha nem értem az orvosomat, amint aggódva fölém hajol, majd komoran a másik kollégára mered. Normális, ha a földi halandó egy kukkot sem képes követni abból a diskurzusból, mely eldönti: 50 napja vagy épp éve van még hátra.

Azt is elfogadja az ember: bizonyos szakmák bennfentességéhez hozzátartozik, hogy lehetőleg a kutya se értse művelőit. Így a repülőgépszerelők, számítástechnikusok, sőt még a futárok is azt hihetik: vitték valamire, hiszen a köz ámulva nézi azt, amit akár érthetne is, de mivel nem érti, még inkább olybá tűnik: itt kérem komoly tudás van, amihez csak a  szakirányú tohuvabohu magaslatairól lehet hozzájutni.

Most azonban becsapott a bomba. Mert eddig ugye volt a normálisan beszélő NÉP, amihez KÉPEST nem értettük egy adott réteg szóhasználatát és kifejezéseit. De ha az Oxford English Dictionary szócikkbe szedi a LOL-t meg az OMG-t - amelyek hazai ragozásáról, ha ugyan van nekik, most ne nyissunk eszmefuttatást, az pedig tiszta szerencse, hogy a WTF kimaradt a szótárból, bár ezzel az erővel, használatának általános gyakorisága okán akár bele is kerülhetne -, szóval így eljutottunk oda, hogy én, Gróf Miklós, immár a népet sem értem. Illetve a NÉP ezek szerint, kollektíve, csak úgy, magától, ért valami olyanhoz, amihez én nem, miközben állítólag nép vagyok. Vagy még egy dolog lehetséges: már rég nem olyan a nép, mint én, partra került nép-maradványként tengetem életem régimódi dolgaim között, miközben a fősodorban geek-cuccokról huhorásznak egy másik, kizárólag maguknak bennfentes nép tagjai.

Azért az jól esik a májamnak: ez a nép sem kevésbé őrült, mint az előző. Képesek sorban állni valami kütyüért, ami a múlt pénteken délután 4-kor jelent meg - hogy miért pont akkor és mi ennek a jelentősége túl azon, hogy délután 15.58-kor még minden rendben volt, a fene se tudja -, remegve várják az 5 mg-mal könnyebb kamerájukat meg a 4 mm-rel vékonyabb design-t, geek-faktorokról fecserésznek, mintha enélkül a kis izé nélkül leállna az élet, és ha az első szállítmány késne 40 percet, még a Föld is kitérne pályasíkjából.

Szocializmuson edződött fogyasztóként gyermekkorom Tesla-lemezjátszója rémlik fel, amint heteken át vártuk, hogy végre legyen a Keravill-ban. Nyilván a mai geek-kütyü iPad2 mánia is ilyen, csak kapito-szocialista fogyasztói köntösbe öltöztetve. Ráadásul trendi, ha az ember látványosan sorban áll, hogy egy iPad-akárhánnyal távozzon, elsőként a mögötte sorakozó 7 milliárdból. Mégse egy dülledt szemű pontyot himbál a kis zacsiban 2011 amúgy alapvetően türelmetlen és követelődző gyermeke. Ha a kütyü geek, és az ember, összecsapván kezét, az üzlet közepén trendi módon felordít: OMG! - nyilván így kell tennie, ha nem akar új szerzeményével nagyon kilógni a környezetből, azt, hogy "Uram Isten", vagy hogy "Szüzmáriám", nyilván a kutya se értené - , nos ha így van, feltételezhetően ennek az élethelyzetnek - az új iPad-del elsőként való távozásnak, majd elegánsnak szánt nagyívű tovaflangálásnak - is kell legyen a többiek számára érthető rövidítése.

A legjobb úton haladunk tehát a "netkori" szótag- sőt: "utalós zanzaírás" kifejlődése felé, melynek legvégső stádiumában csupán a puszta, sivár, elektronikus EMLÉKEZET marad, mindenféle látható fosszilis nyom nélkül.

Gróf Miklós

1 Tovább

Médiapiac és internet (konferenciabeszámoló)

2011. március 29-30-án rendezték a Médiapiac 2011 konferenciát Tapolcán, amelynek második napján jómagam vezettem az internettel foglalkozó Web 2.011 szekciót. A szekcióban elhangzó kilenc előadás meglehetősen sok témát fedett le be a területen folyó történésekből, így beszéltünk a számítási felhő adatvédelmi vonatkozásairól (cloud computing), a HTML5-ről, a márkák és a keresők viszonyáról, az online marketing szerepéről a média munkahelyeken, a céges rajongói oldalakról, a webes hatékonyságnövelés eszközeiről, egy alternatív kézbesítési rendszerről, a digitális fogyasztókról, végül a mobilok térnyeréséről. Konferenciabeszámoló következik.

Első ránézésre talán túlságosan is sokszínűnek tűnik ez a program, de van benne rendszer: a technológiától indulva jutottunk el a márkákig, majd az online marketingig, onnan az online kereskedelemig, és a mobil megoldásokig. Minden előadás a friss, 2011-es internetes jelenségekkel, foglalkozott és szinte kivétel nélkül a hazai helyzetre reflektált. A teljesség igénye nélkül szemezgetek az előadások gondolataiból, szubjektíven kiemelve néhány számomra meghatározó elemet.

A nyitó előadásban Kulcsár Zoltán (Privacy Policy Online Services) a számítási felhővel kapcsolatos adatvédelmi aggályokat mutatta be. Miután a számítási felhő nem egyetlen fizikai helyhez kötött, nehéz meghatározni, hogy a segítségével nyújtott szolgáltatásokra milyen adatvédelmi és egyéb szabályozási elvek vonatkozzanak. Bár egyre többen vesszük igénybe a számítási felhő alapú rendszereket, a szabályozásban még számos luk található, nem tisztázott például, hogy pontosan mihez járult hozzá előzetesen a felhasználó, milyen jogai vannak és mi történik, ha kiszivárognak vagy elvesznek az adatai.

Kolozsi István (fps webügynökség) előadásából megtudhattuk, hogy mi az a HTML5, mi hívta életre, milyen területei vannak és milyen hatással fog járni, ha elkészül. Gyakorlatilag egy olyan webes szabványról van szó, ami 2014-ig készül el, fokozatosan vezetik be és a böngészők kompatibilitásától függően gondoskodik arról, hogy nekünk internetezőknek egyszerű legyen böngészni (ne kelljen plusz kiegészítőket telepítenünk). Ezen felül a webre fejlesztő cégek számára jelent egy egységes környezetet, amiben sokkal kevesebbet kell a fejlesztéssel, dizájnnal, webes optimalizálással foglalkozni, tehát a tartalomipar és egyéb webes szereplők számára is előnnyel jár majd a bevezetése.

Varga Péter (Optimalizálás Bt.) arról beszélt, hogy miközben nagyon sokan keresnek a nagy márkákra, illetve a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekre, ezek sok esetben nem vezetnek el magának a márkának az oldalára. Vagyis nem az a kérdés, hogy egy nagy márka tulajdonosa mit nyerhet a keresőoptimalizálással, hanem, hogy mit veszíthet, ha a felé irányuló figyelmet átengedi másoknak.

Damjanovich Nebojsa (Senpai Consulting) arra hívta fel a figyelmet, hogy a marketing szakma technologizálódik, digitalizálódik, a médiában dolgozó szakembereknek egyre inkább nem csak egyszerűen ismerni kell az online világot, hanem abban, annak az eszközeivel dolgozni, ezért nem mindegy, hogy milyen tudással rendelkeznek, milyen képzéseken vesznek részt.

Forgács Mariann (MarketingMorzsák) a Facebook céges rajongói oldalainak világába kalauzolt el minket. Bemutatta, hogy még a kis cégektől is tanulhatnak a nagy márkák, például többek között az egyszerűséget és hatékonyságot. Megtudhattuk, hogy a rajongói oldal nem értékesítésre való, hanem folyamatos párbeszédre, ahol a közösségépítés meghatározó, ezért a tartalom minősége és nem az önmagában vett mennyisége a mérvadó.

Dunder Krisztián (Dunder.hu) a webes hatékonyságnövelésről beszélt. Ma már a felhasználók gyakran csak átfutják az oldalakat és nem olvassák el a tartalmat, miközben egyre tudatosabban használják a keresőket – bár sok esetben a lustaság is meghatározó lehet a tevékenységükben. A weben egyszerre, egymás mellett található a hasznos tartalom és a szemét, miközben mindkettő ingyen van, mivel ehhez hozzászoktak az emberek. Emiatt szükség van hatékonyságnövelésre, amihez számos, sok esetben ingyen is hozzáférhető eszközt nyújt számunkra a web.

Sipos György (Lapker) az Inmedio és Relay boltok rendszerét mutatta be, mint csomag kézbesítésre használható alternatív eszközt. Ha rendelünk valamit az internetről, akkor nem muszáj azt futárszolgálattal kiszállíttatni és lesni a futár érkezését. A megrendelt csomag egyre több webáruháznál (jelenleg kb. 200 partnere van a cégnek) kérhető a Lapker boltjaiba, amelyek forgalmas, könnyen megközelíthető helyeken találhatók. A csomagok biztonságos kiszállítását összetett logisztikai rendszer biztosítja, az átvételkor pedig tudunk készpénzzel vagy kártyával is fizetni.

Bacher János (GfK) a digitális fogyasztóról (Digital Connected Consumer) szóló friss magyar kutatás adatait ismertette. Ezek szerint a 15-49 éves, legalább hetente internetező lakosság netes és digitális fogyasztási szokásai alapján öt csoportba sorolható: megszállott (8%), neten lógó (11%), kütyümániás (17%), célzottan tájékozódó (26%), bizalmatlan (39%). Elsősorban milyen tevékenységeket vált ki az internet már idehaza is? Újságolvasást, tévézést, bankba járást, hivatalos ügyek személyes elintézését, könyvvásárlást. A digitális fogyasztás már jelen van a magyar emberek egy részének az életében, viszont csalóka lehet csak Budapestről, egy íróasztal mögül figyelni mindezt, mert így túlértékelhetjük a jelentőségét és súlyát.

Az utolsó előadásban Dobó Mátyás (Peer) a mobil platformokról mesélt. Véleménye szerint átmeneti időszakban vagyunk, végleg lezárult a PC-korszak, amikor a felhasználónak értenie kellett az eszköz működéséhez, amikor nem egyszerűen csak használnia kellett azt, de működtetnie is. Minden népszerű fogyasztói technológia életében eljön az a pillanat, amikor használata megnyílik az egyszerű tömegek számára, akik nem érteni, hanem csak használni akarják. Mert három -féle használó van, a mérnök, a nerd és „anyu, apu”. Az informatikában az okostelefonok és a tabletek elhozzák az infokom eszközök használatát a harmadik csoport számára is – aminek a kisebbségbe szorult mérnök és nerd csoportokat leszámítva mindenki örül.

A fentebbi beszámoló alapján is látszik, hogy a média és az internet viszonya sokrétű, összetett és szerteágazó. A kilenc előadás alapján úgy tűnik, hogy aki ebben a világban vállalkozóként, média tulajdonosként vagy akár szakmában dolgozó alkalmazottként boldogulni akar, annak egyszerre kell figyelnie a technológiákra, marketing eszközökre, képzésre, fogyasztóra, szolgáltatásokra, újdonságokra... És még így sem garantált, hogy nem marad le valami fontosról, ami végzetes lehet számára.

Pintér Robesz

 

0 Tovább

Villants egy pótmacával!

A legkönnyebb módja, hogy barátnőd legyen, ha már van. Ha pedig nincs, akkor vegyél magadnak!

Egy hamarosan induló online szolgáltatás (Cloud Girlfriend) arra vállalkozik, hogy álmaid nőjét szállítja neked akivel virtuális kapcsolatban élhetsz. Csak meg kell mondanod, hogy számodra milyen az ideális nő, létre kell hoznod a szolgáltatás honlapján keresztül, vedd fel az ismerőseid közé a közösségi oldalon, mint akivel kapcsolatban élsz és máris élvezheted a távkapcsolatot az álomnővel.

A pótbarátnőd majd irkál az üzenő faladra romantikus üzeneteket, beállítja, hogy veled kapcsolatban éli mindennapjait. Azt gondolhatnánk, hogy ez majd valami jól megírt program, de nem. Az cég alapítója szerint a virtuális élettársat valódi emberek töltik majd meg élettel, egy később nyilvánosságra kerülő összeg fejében.SzerelmesekA cég szerint a valódi emberek alkalmazásával valódi érzelmeket lehet közvetíteni, amit semmiféle program nem tudna pótolni. Azt is fontos tudni, hogy ez nem valamiféle cyber-szex szolgáltatás, ez csak a külvilágnak szóló álca, amit a magányos ember magára ölt, hogy ne lógjon ki abból a sorból amit társadalom nagy része képvisel.

Amitől még bizarrabb az egész, hogy a jelenlegi tervek szerint, csak barátnőt lehet készíteni. Aki barátra vágyik, annak még sokat kell várni mert a jelenlegi felállásban erre nincs mód.

A szolgáltatáshoz, még valószínű lesz egy-két keresetlen szava majd a Facebooknak is, hiszen az felhasználói feltételek között szerepel, hogy az oldalra csak valódi emberek (és szervezetek) regisztrálhatnak. Volt már rá példa ugyanis, hogy akár többmilliós felhasználótáborral bíró szolgáltatást a Facebook egyszerűen letiltott, mert megsértette a felhasználási feltételeket. Ilyen volt a Szakítós figyelmeztető (Breakup Notifier) is amelyik csak arról értesítette az érdeklődőket, hogy valaki épp most lett szingli. Igaz ez automatikus program volt, amit könnyen lehetett azonosítani. Ezzel szemben a Cloud Girlfriend-nél hús-vér emberek fognak regisztrálni és nem derül ki, hogy a kapcsolat kamu.

0 Tovább

Ilyen a netrádió-portál (podcast-sorozat 2. rész)

A sorozat további részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
3. rész: Szolgáltatások a netrádió-portálon
4. rész: Egy magyar podcaster

Jelen vagy jövő? Mindkettő egyszerre. A múlt héten megkezdett mini sorozatomban azt állítom, hogy a jövő rádiós újságírásának egyik valószínűen lehetséges formája (vagy közvetítő közege) a podcast, amely ma még nem igazán elterjedt nálunk, de a legfontosabb feltételek talán már megvannak ahhoz, hogy elinduljon a fejlődés.

Szedjük csak össze, hogy mi is kell az elterjedéshez! Először is kellenek hangzó műsorok, hogy legyen mit meghallgatni. Rádiók léteznek, sőt, még beszélő műsorok is készülnek magyar nyelven. (Szerénytelenül hadd állítsam, hogy erre jó példa a mi Netidők műsorunk azon változata, ami a neten elérhető.) Aztán kell a megfelelő digitális csatorna, amin eljut a műsor a hallgatóhoz: a podcast rendszerű műsortovábbítás esetén ez egyértelműen a szélessávú internet-kapcsolatot teszi szükségessé. Hogy miért? Azért, hogy a tartalom letöltése ne legyen nagyon más ahhoz képest, mint bármilyen más dokumentum letöltése. (Világos, hogy egy műsor letöltése bizonyosan több ideig tart, mint akár egy nagyobb PDF állományé, de gondoljunk arra, nem mindegy, hogy 10-20 másodpercig töltünk le egy fájlt, vagy 10-20 percig… Hát ezért kell a szélessáv.) A feltételek közé tartozik még az is, hogy a közönség rendelkezzen a lejátszáshoz szükséges eszközökkel. Ez alkalmasint az MP3-lejátszókat jelenti, aminek ma már sokféle megjelenési formája van: önálló player, a mobiltelefon vagy éppen a notebook stb. Mi kell még az elterjedéshez? Kellenek olyan letöltőhelyek, ahol böngészni lehet a meghallgatható tartalmakat. Amolyan podcast-portálra gondolok, ahol egy kiinduló oldalról eljuthatunk bármilyen műsor-tartalomhoz, a legkülönfélébb útvonalakon keresztül. Mint később látni fogjuk, ilyesmi van már Magyarországon is, de olyan ésszerű megoldás, mint amilyen a Podcast.com, még nem létezik.

Podcast.com
Pedig az ötlet egyszerű: szervezzünk egy olyan portált, amely pontosan ugyanúgy épül fel, mint a hagyományos (Web1-es) portálok, csak a tartalmakat hangfelvételek reprezentálják. A portál mellett persze adódik egy másik analógia: legyen olyan, mint egy rádió. Kézenfekvő tehát, hogy egy podcast portálon is legyenek csatornák (Channels), meg is találjuk a Podcast.com főmenüjében, a bal oldalon. Ha rákattintunk, akkor a tartalmi felületen négy főbb csoportot találunk: kiemelt csatornák (featured channels), a szerkesztők ajánlatát (staff picks), kiemelt tartalomszolgáltatók (featured publishers) és a tematikus csoportosítást (podcast topics).

Foglalkozzunk most csak az utóbbi kettővel! A szolgáltatók között olyan nagy neveket találunk, mint az amerikai ABC, CBS és CNN, a brit BBC és Guardian. A leghasznosabb viszont mégiscsak a tematikus csoportosítás lehet, ahol az érdeklődésünk alapján indulhatunk el a meghallgatható tartalmak felé: művészetek, sport, oktatás, zene, hírek, egészség, technológia stb.

Podcast.com
Utóbbiba kattintsunk bele, keressünk olyasmit, mint a Netidők. Van is ilyen, nem is egy. A megnyíló kategóriák közül válasszuk a Talk Shows-t és máris ott vannak a rokon produkciók: Techpopuli (megszállottak beszélnek átlagos hallgatóknak), The Girl on Tech (kb. mint a műsorunkban a Netdoktornő vagy az Onlány rovat volt), vagy éppen Übergeek (a nagyon megszállottak :-) )

A nézelődést a jövő héten folytatjuk!

Szilágyi Árpád

0 Tovább

És mégis forog! Giroszkópok régen és ma

Néhány éve még tátott szájjal figyeltem azokat a mobiltelefonokat, amelyek képesek voltak arra, hogy ha az eszközt elfordították, akkor vele fordult a kijelzőn látható kép is. Elgondolkodtam, vajon honnan tudja a kép, hogy elfordították a telefont! Mindenesetre nagyon látványos, ha egy kijelzőn a fekvő formába rögzített fényképet nem a hosszúkás, hanem a széles, természetes pozíciójában nézhetjük meg. Ráadásul milyen előnyös lehet ez egy videofilm megtekintésénél, esetleg egy sok oszlopból álló táblázat áttekintésénél!




Ma már nekem is olyan mobiltelefonom van, amelyik képes erre a funkcióra, tehát ha elfordítom, akkor a kijelzőn látható kép is szépen elhelyezkedik az optimális formátumban. Azt az eszközt, amelyik a tárgyak térbeli elhelyezkedését, elfordulását képes érzékelni, giroszkópnak hívják. A klasszikus fajtája a mechanikus giroszkóp, amelyik gyűrűk vagy korongok körpályára felfüggesztett rendszeréből áll, amelyet a 19. század első felében kezdtek el használni oktatási célokra, ezzel demonstrálták a Föld forgását is, illetve a hajózásban navigációs célokra is használták. A giroszkópot több célra is használják, például így hívják azt az eszközt is, amelyik a kamerát rögzítő állványon van, és a filmezés során lehetővé teszi a kamera vízszintes, függőleges mozgását. A mechanikus giroszkópok mellett ma már vannak elektronikus, mikrocsip alapú giroszkópok is, amelyekkel a köznapi életben legtöbbször a mobileszközökben (okostelefonokban, érintőkijelzős eszközökben, táblagépekben) találkozhatunk.

Image: tungphoto / FreeDigitalPhotos.net


A giroszkóp görög eredetű összetétel, amelynek az előtagja a giro-, jelentése ‘forgó’, ‘forgás’, tehát az összetételben a forgással kapcsolatos jelentést hordozza. Több származéka is használatos elsősorban a műszaki, illetve természettudományos szaknyelvben, pl. giromágnesesség, girométer. Az alakulat utótagja a -szkóp szintén görög eredetű, a jelentése ‘vizsgálati eszköz’, ‘megfigyelő berendezés’. Tehát a szkópok a megfigyelésen, a szemrevételezésen alapuló vizsgálat eszközei. A giroszkóp összetétel jelentése ezek alapján így írható körül: ‘forgó mozgásokat, a forgásirányt érzékelő eszköz’.
Bódi Zoltán

 

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek