Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az okostelefon ígérete és illúziója

2010-ben még „csak” 300-an vettek részt az iPhone vs. Android konferencián, 2011-ben már 750-en zsúfolódtak össze a folytatásként rendezett Smartmobil rendezvényen most szerdán. A szervezőknek a nagy érdeklődés miatt már előző pénteken le kellett zárni a jelentkezést – a helyszínen nem is lehetett jegyet venni. Sőt, az érvényes regisztrációval rendelkezőknek is akár fél órába telt bejutni a Vörösmarty téren álló Üvegpalotába, amely helyet adott az eseménynek. De vajon mire fel ez a nagy érdeklődés?

Ma, amikor szinte mindenhol a hosszan tartó válságból fakadó kimerültség, fásultság és „kiéheztetettség” jelei láthatók a régi és új média, a régi és új IT világában, furcsa az a mohóság, amivel mindenki a mobiltelefóniára veti magát. Ugyanakkor érthető is, mindenkinek szüksége van ugyanis valamire, ami pörög, ami változást hozhat, ami felkavarja az állóvizet, ami „megmentheti” a hagyományos médiát, ami VALAMI, csupa nagy betűvel. Óriási várakozások (és ebből fakadóan félelmek) övezik az okostelefónia világát. Ez a fajta felfűtött várakozás az, ami megtöltötte a termeket a Smartmobil konferencián. Mindenki tudni akarja mi ez, merre megy és hogyan lehet ebből profitálni.

Ma (még) ugyanakkor sikk is az okostelefon témájával foglalkozni, még nem csömörlöttek meg az élenjárók sem, ma még „ömlik” a pénz a területre és ma még előtte vagyunk a nagy (hazai) pofára eséseknek és a szinte biztosan borítékolható jó néhány kiábrándulásnak (lásd a WAP-ot, az MMS-t és társait korábban). Ma még azt ígéri az okostelefon, hogy „nem kell félnetek jó lesz”. Ugyan nem fog mindenkit „megmenteni”, de addig is lehet reménykedni, hogy minket igen, még ha mindenki mást nem is.

Ebből a felfokozott várakozásból fakad az is, hogy ma mindenki ért, vagy inkább érteni akar az okostelefonok világához. Nem véletlen, hogy erről sokaknak a korai internet jut az eszébe – akkor szinte senki nem tudta mi vár ránk pontosan, de óriási volt a lelkesedés és abban is biztosak voltunk, hogy egy forradalom kellős közepén vagyunk, ami mindent felforgat majd. Végül is bejött, csak 15 év kellett hozzá és még mindig nem vagyunk a végén. Mivel a mobiltelefónia révén összenő az internet, a média és a távközlés világa, minden területről önjelölt szakértők néznek ránk, ezek azonban szinte kivétel nélkül ugyanazok az emberek, akik az elmúlt évtizedben már beleásták magukat az infokom vagy a média világába. Kérdés, hogy tudnak-e újat mondani, megújulni, vagy átlép rajtuk a valóság.

A jövő mindenféleképpen fontos szerepet szán a mobiloknak, de ha őszinték akarunk lenni, akkor még nem tudni, hogy milyet. Ahogy a mobiltelefon jövőjéről szóló kerekasztal summázata hangzott: jöjjenek végre az app messiások és mentsenek meg minket, vagy jöjjön az állam és költsön már el sok százmilliárdot fejlesztésre, legrosszabb esetben jöjjenek a fiatalok és találjanak fel újra mindent, mint ahogy Mark (Zuckerberg) is a semmiből érkezve teljesen felforgatta az internetet.

Ami jelenleg biztos idehaza, hogy egyelőre a mobil miatt nem (igazán) lesznek új állások, nincs új pénz sem, csak a régi helyről csoportosítják át ide – szóval, amit itt "elszórnak", az nagyon hiányzik máshonnan. A legjobb stratégia tehát, ha mindenki abba kapaszkodik, amibe tud, amivel már most is rendelkezik. Az okostelefon ígérete ugyanis könnyen illúziónak bizonyulhat bárki számára, mivel még ha összességében be is váltja a forradalmi ígéreteit, közben átgázolhat mindazokon, akik nem elég talpraesettek. Uraim, hölgyeim, készüljenek fel a nagy utazásra, de előtte kössék fel, amijük van!

Pintér Robesz

1 Tovább

A tévé forradalma

Alig három hete írtam a Netflix-ről és arról, hogy milyen forradalmi változást hoz majd a cég a televíziózásban. A cég egy kavicsot dobott az óceánba, de úgy tűnik cunamit okozott.

A streaming videó piacára nagyon hamar megérkeztek az régi-új szereplők és történtek felvásárlások is. Az Amazon az instant videó szolágáltatását erősítette meg. Míg a Facebook a Warnerrel karöltve szintén előállt a saját megoldásával. Közben a napokban a Dish megvásárlota a Blockbuster nevű céget, azzal a szándékkal, hogy ő is beszállhasson a streaming videó piacra. Ki is maradt ki? Ja persze a

Goolge

A keresőóriás tulajdonában van a legnépszerűbb videó megosztó oldal, de komoly áttörést még nem sikerült elérni, hogy a nappalinka is becsempésszék magukat. Pedig próbálkoztak erősen. Van GoogleTV, van Youtube Leanback szolgáltatás. A Netflixnek meg mindeközben lassan több előfizetője van mint a HBO-nak. A Google erre most 100 millió dollárt gondol elkölteni a szolgáltatásainak átalakítására. Új lendületet kívánnak adni a "channels" azaz csatornák nevű szolgáltatásának. Az induláshoz egyből 20 prémium csatornát kíván a cég létrehozni, amelyeken hetenként és csatornánként 10 óra jó minőségű gyártásban készült műsorral növelné a cég látogatók számát. A változásokat fokozatosan vezetné be a cég, de a teljes átalakulást még az év vége előtt elérhetőnek tartják.

A cég az elmúlt hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott a Hollywood-ban ami arra irányult, hogy az induló csatornák el legyenek látva tartalommal is. A csatornákra kerülő műsorok kiválogatása a jelenlegi elképzelések szerint kézzel történne, ami valószínűleg megfelelő garanciát ad majd a minőségi válogatásra. Mindeközben itthon lezajlott a

 

Médiapiac 2011

konferencia, amiról Pintér Róbert barátom már megírta az összefoglalót. A konferenciáról ezen a helyen is és máshol is olvastam beszámolókat, melyekből egyszerűen hiányzott ennek az új technológiai trendnek a vitája. Kár ezért a hozzáállásért, hiszen ezek a fent említett cégek elsősorban majd a hagyományos csatornáknak jelentenek majd konkurenciát és nem egymásnak.

Szerintem az elkövetkezendő években nagyon sokat fogunk majd hallani erről a témáról és lesz még meglepetés mindenkinek!

0 Tovább

Életvitelt segítő technológiák

Az eVITA, vagyis az életvitelt segítő infokommunikációs technológiák és alkalmazások volt a fő témaköre annak a szakmai fórumnak, amit már nem először rendeztek meg Budapesten, mi is beszámoltunk már róla a Netidők műsorban. A program fő szervezője, az eVITA Platform szakmai vezetője, Hanák Péter, aki egyúttal a Műszaki Egyetem egészségügyi mérnöki tudásközpontjának igazgatója..

Hanák Péter: Az infokommunikációval segített életvitel esetén tulajdonképpen bármelyikünk életviteléről lehet szó, de van egy különösen nagy létszámú célcsoport, az idősek, akiknek a létszáma – mint közismert – növekedni fog Magyarországon is, Európában is és mindenütt. Az informatika számukra rengeteg olyan lehetőséget kínál ma, amit egyszerűen nem használunk ki. Azt gondolom, hogy ma már az internet sokféle megfigyelésre alkalmas, ha valaki hajlandó otthon valamilyen számítógépet használni. Akár úgy is, hogy ő nem is tudja, hogy egy számítógépet használ. Pusztán azzal, hogy az internetbe be van kötve az eszköz és ő valamit tevékenykedik a közelében. Egy nagyon egyszerű példa: egy egyszerű és fillérekbe kerülő fényérzékelő dióda, amelyik USB-porton a számítógépre kapcsolódik, az képes azt felismerni, hogy felkapcsoltak egy lámpát a szobában este 8 órakor vagy töksötét van a szobában.



Szilágyi Árpád: Tehát bizonyos időközönként legyen valamilyen aktivitás abban a térben, ahol az idős ember él és ha van ilyen aktivitás akkor minden rendben. Ha pedig nincs ilyen aktivitás, akkor pedig jelez valahol?

Hanák Péter: A legegyszerűbb megoldás az, hogy valamelyik rokonnál jelez. Mondjuk az én mobiltelefonomon egyszer csak hallatszik egy berregő hang és megjelenik egy piros kis ikon, ami figyelmeztet, hogy valami történt. A másik lehetőség, hogy van egy diszpécserközpont, egy e-szociális szolgálat, vagy a szomszéd. Nem azt mondom, hogy ezeket egyszerű megszervezni, csak azt, hogy a technikai eszközök itt vannak a kezünkben, és a hasonló ötletek megoldhatók.

Szilágyi Árpád: A kiadott anyagokban olvasható, hogy már jó néhány magyar cég is foglalkozik ezekkel a technológiákkal, pedig ez még nem egy kialakult üzlet. Ennek ellenére olyan kifejezéseket olvastam a programban, hogy mobiltelefonos gyógyszer-emlékeztető, hangtolmács, minimalista tevékenységfigyelés, telemetriás sportöv. Ezek nagyon konkrét, hétköznapi életet segítő eszközök…



Hanák Péter: Így van. Akik részt vettek ezen a fórumon és bemutatón, azok egy része olyan cég, amely magánerőből fejlesztett különféle megoldásokat. Ezek működnek, de kevesen tudnak a magyar fejlesztésekről. Pedig ilyen van sokféle…

Szilágyi Árpád: De azért mégsem egy létező piacról beszélünk. Mégis miért gyűlnek össze a cégek?

Hanák Péter: Először is, ez valóban egy fórumsorozat, egy-két havonta jövünk össze. A mostani annyiban volt speciális, hogy egy beszámoló volt arról, hogy mit csináltunk 2,5 év alatt. Másrészt az is bennünk volt, hogy – ugye most mindenféle tervek vannak az országban: Digitális Megújulás Terv, Széchenyi Terv, Semmelweis Terv és így tovább. Azt gondoljuk, hogy egy csomó olyan munkát fektettünk mi ebbe bele, amit talán érdemes lenne felhasználni és nem kidobni a szemétkosárba.

Szilágyi Árpád: Tehát van egy sor ötlet, van egy sor alkalmazás, van egy sor jól használható eszköz. Rendszerbe kellene foglalni és használni?

Hanák Péter: …és vannak elképzelések, hogy milyen irányba kellene továbblépnünk. Mi az, ami már most használható, kinek kellene finanszírozni, milyen jogszabályokat kellene megalkotni hozzá, kinek milyen haszna van belőle és így tovább. Nagyon sokan azt gondolják, hogy ezt az államnak vagy a szociális rendszernek kellene finanszírozni. Egyetértés volt abban, hogy nem szabad várni, nem is lehet várni a kormányzatra, államra, közösségre, hanem a családoknak és a kisközösségeknek kell finanszírozniuk. És azt gondolom, hogy az informatikai eszközök olyan olcsóvá váltak az elmúlt időszakban, hogy ez valóban lehetséges.

Szilágyi Árpád


1 Tovább

Már az ablaknak is füle van!

tab


A modernebb böngészőkre jellemző, hogy egy ablakban több lapot is meg lehet nyitni. Logikusnak tűnik az ablak-lap elnevezéspáros, ám emellett többször fordul elő az angol tab szó is magyar nyelvi környezetben.

Az idegen szavak beáramlása a nyelvekbe természetesnek vehető, mindig is jellemző volt a kontaktusban lévő nyelvek közötti kölcsönhatás. A mai világban azonban feltűnik az angol nyelvi kifejezések megjelenése a magyarban, illetve az összes európai nyelvben. Az angol eredetű kifejezések azért feltűnőek, mert túlsúlyban vannak a többi idegen átvételhez képest, másrészt pedig szinte minden szakterületen, kultúrterületen az angol válik lassan a globális kommunikáció alapjává, így széleskörű tematikában jelennek meg angol nyelvi eredetű elemek. Mivel ez világjelenség, amit az angol nyelvű kultúra, gazdaság jelentősége, az általános angol-amerikai dominancia vezérel, ezért nehéz és fölösleges is ellenállni. A megfelelő attitűdöt, viszonyulást, stratégiát kell megtalálni. A honosítás, a beillesztés helyes arányát érdemes kialakítani és követni, ami közismert és közhasználatú, azt bátran használhatjuk függetlenül attól, hogy idegen eredetű vagy belső fejlemény. Ha egy idegen kifejezés erőltetetté válik, esetleg fölösleges, mert a belső keletkezésű szó közismertebb, akkor célszerű ezt használni. A tab jelentését a böngészők esetében tökéletesen kifejezi a lap, míg az egyéb felhasználói felületeken más kifejezésekkel lehet helyettesíteni (pl. fül), vagyis a tab általános, összefoglaló jellegű kontextusban jól használható, ha persze van, aki megértse.

Image: Jeroen van Oostrom / FreeDigitalPhotos.net


Az angol tab névszónak sok jelentése van, jelen esetben ezek a fontosak: ’címke’, ’fül’, ’szegély’, ’tabulátor’. Kitérésképpen megemlíthetjük, hogy a számítógép-billentyűn (illetve a korábbi írógépbillentyűn) szereplő Tabulátor gombot is szokták Tab formában rövidíteni, ez viszont egy szóelvonással alkotott rövidülés. A számítógépek grafikus felhasználói felületén jelentkező tab általános jelentése így írható körül: olyan grafikai eszköz, amely lehetővé teszi az egy ablakban hozzáférhető dokumentumcsoportok csoportjai közötti navigálást. Ilyen tabok segítségével lapozhatunk a különböző szoftverek beállításait lehetővé tevő párbeszédpanelek lapjai között, és némiképpen hasonló funkciójú a fent említett böngészőlapok megjelenése az ablak felső felületén. A tab a felhasználó felületnek egy kiálló, fülhöz hasonló grafikai eleme. Egyébként a tab a hagyományos, nyomtatott, irodai kartotékrendszerek csoportosítását végző eszköz (amikor a kartotékfiókban lévő dokumentumokat, dossziékat jellemzően színes, kiálló fülekkel látják el a könnyebb áttekinthetőség és hozzáférhetőség kedvéért). Logikusan innen áramlott be a szoftverek világába a tab.

Image: Rawich / FreeDigitalPhotos.net


Magyar nyelvi környezetben a divat, a megszokás és a gyakoriság miatt használhatjuk a tab szót, ám jól kifejezi a lényeget a fül, illetve a lap is.

Az már csak hab a tortán, hogy van egy Tab nevű magyar település is a Balatontól délre, Siófoktól 25 km-re.
Bódi Zoltán

 

0 Tovább

A szuperfazék igazi előnyei

A héten jelent meg egy interjú a Super Marmite (Szuperfazék) nevű közösségi oldal készítőjével. Röviden a szolgáltatás lényege, hogy egy térképes keresőt találunk, amely megmutatja, a közelünkben ki főzött éppen valamit otthon, amiből eladna pár adagot. A szájt segítségével vagy elvitelre kérhetünk ételt, vagy be is ülhetünk valakihez ebédelni, ha ő vállalja a vendéglátást, és bárki regisztrálhat rá, tekintet nélkül arra, hogy rendszeresen vár ötfogásos ebéddel vendégeket, vagy csak maradt egy kis makarónija a két személyre főzött vacsorából.

Komoly sikert jósolok az ötletnek, amely szerintem a második valamit is érő webkettes alkalmazás (Az elsőről itt olvashatsz). Bár a lehetséges sikerét én másban látom. Néhány szempont, amely igazán érdekessé teszi ezt az alkalmazást.

- Az embereket segít kiszabadítani a gyorséttermek-kifőzdék-szedvicsbárok ördögi köréből, igazi házi koszttal kényeztethetjük gyomrunkat. Ezt megtehetjük akár otthonról, akár munkahelyről.

- Különösen jól jöhet akkor, ha a gyerek otthon marad egyedül betegen, vagy esetleg a tavaszi szünetben, kényelmesen meg lehet oldani az ebédeltetését.

- Különösen jól működhet nyaralás közben. A nyaralóhelyünk környékén pásztázhatunk szakácsok után, elkerülhetjük az éttermek egyen kínálatát, miközben megismerkedhetünk a helyi ízekkel. Ez különleges kaland lehet külföldön is.

- Bővülhetnek kulináris ismereteink. Olyan ételeket kóstolhatunk meg, amelyekről nem  is hallottunk, vagy éppen nekünk ismeretlen módon készítik el a megszokott ételt.

- Nem elhanyagolható szempont, hogy ez kiegészítő pénzkereset lehet otthon dolgozóknak, fogyatékosoknak, vagy akár a nyugdíjasoknak.

- Vannak olyan ételek, amit a családban csak egyvalaki szeret, ezért nem főznek sohasem. De ha összeszedünk az adott napra 5-6-8 embert, akik szintén rajonganak azért a fogásért, már megéri megfőzni.

Vannak olyan ételek, amelyeket csak nagy mennyiségben lehet igazán jól elkészíteni, ezért csak nagy ritkán készítjük. Ezután ez sem lehet gond.

- Régi receptek nem mennek feledésbe, hiszen az öreg nénik, akik boldogan főznek másoknak, nem csak az ételt osztják meg szívesen, hanem a recepteket is.

- Kialakulhatnak új, gasztronómiára alapozott baráti körök.

- Komoly konkurencia születik az éttermeknek, és fel kell venniük a kesztyűt. Fel kell venniük a versenyt a házi koszttal. Viszont a környéken elfogyasztott ételeket fogyását figyelve a vendégeknek sokkal vonzóbb étlapot állíthatnak össze.

Biztos vagyok benne, hogy pillanatok alatt össze lehetne szedni, még vagy egy tucat érvet az alkalmazás mellett. De akit ez nem győzött meg, az menjen sajtburgert venni.

Tücsi a galaktikus

 

 

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek