Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Hogyan próbáljunk ki egy programot telepítés nélkül?

Nem, nem az a megoldás, ha a szomszéd gépére telepítjük. Bőven elég, ha a most megjelenő Ubuntu-t fogjuk használni.

Már csak párat kell aludni és megérkezik a legújabb Natty Narwhal kódnévre hallgató verzió a Canonical boszorkánykonyhájáról. A következő verzió hamarosan érkezik! Az utóbbi időben már megszokhattuk, hogy az újabb kiadások egyre több és jobb funkciót tartalmaznak az elődökhöz képest. Ezúttal sem lesz ez másképp, az új verzió telis-tele lesz mindenféle olyan dologgal, amit máshol még csak nem is láttunk. Az egyik ilyen újítás a

Test Drive

azaz Teszt Meghajtó névre hallgató szolgáltatás, amivel a Szoftverközpontban található programok jó részét ki tudjuk próbálni anélkül, hogy azt a saját gépünkre telepítettük volna. Jelenleg a több ezer elérhető program közül "csak" 1300-at próbálhatunk ki ilyen módon, de talán ez is elég lesz egy darabig.

Az Abiword kiválasztása a Szotverközpontban

A Test Drive úgy működik, hogy az alkalmazást egy távoli szerverre telepíti, amit azután összekapcsol saját számítógépünkkel, hogy kipróbálhassuk a programot. A program kipróbálásához tehát szükség lesz internet kapcsolatra is, de mivel a sima telepítéshez is, így ez nem akkora kihívás. Az internet kapcsolatunk sebességétől viszont majd függ a program sebességének érzete, mert nem a mi gépünkön fut az alkalmazás. Ezen felül van még néhány

Feltétel

Az Abiword távoli futtatás közben

hogy maradéktalanul élvezhessük a szolágáltatás áldásait. Egyelőre nem tudunk kipróbálni olyan programokat, melyek mérete meghaladja a 150Mbyte nagyságot, 3D-t, virtuális gépet vagy videóvágó technológiákat tartalmaz.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele az is, hogy egy 'qtnx' névre hallgató csomagot is telepítsünk, melyre a távoli futtatásnál használt 'NX' protokoll miatt van szükség. Ha mindezzel megvagyunk akkor, a Szoftverközpontban megjelenik egy "Test Drive" feliratú gomb amivel értelemszerűen kipróbálhatjuk a kiszemelt programot, ami ha tetszik, akkor a hagyományos módon telepíthető.

1 Tovább

Szolgáltatások a netrádió-portálon (podcast-sorozat 3. rész)

A sorozat további részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
2. rész: Ilyen a netrádió-portál
4. rész: Egy magyar podcaster


A podcast a jövő netes rádiózásának egyik lehetséges és esélyes iránya. Ezt a tételt igyekszem igazolni minisorozatomban, amelynek segítségével megnézzük, hogy hol tartunk most a podcast világában, milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésünkre, illetve milyen gyakorlatot valósítanak meg a podcasterek. Két héttel ezelőtt már elkezdtük böngészni a Podcast.com-ot, amit akkor a felépítése alapján a Web1-es portálokhoz hasonlítottam. Folytassuk az ismerkedést!


Letöltés és meghallgatás
De először is válaszoljuk meg a kínzó kérdést, hogy miképpen lehet hozzájutni a műsorszerű tartalmakhoz a Podcast.com segítégével. Induljunk ki abból, hogy van egy MP3-lejátszónk vagy egy lejátszásra képes mobiltelefonunk. E hordozható eszközöket ellátják azzal a funkcióval, hogy kívülről feltölthessük az eszköz háttértárába/memóriájába a hangfájlokat, például közvetlen kábeles összeköttetéssel, vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül, illetve ha az eszköz maga is rendelkezik mobilinternet kapcsolattal, akkor nyilván egyszerűen letöltjük a műsort és kész. Induljunk ki azonban abból, hogy a mobilinternet ma még nem mindenki számára kézzelfogható valóság, vagy a tarifacsomagok ára miatt vagy azért, mert a mobiltelefon még nem internetképes, illetve az is lehetséges, hogy egyszerűen az asztali számítógépen/notebook-on kényelmesebb a sokféle hangfelvételt és zenét rendszerezni, tárolni, illetve archiválni. Ezért aztán ma a jellemző felhasználási mód az, hogy a számítógépen az internet segítségével megkeressük a letöltendő műsort, lementjük a gép merevlemezére és feltöltjük az MP3 lejátszóra vagy mobiltelefonra.

A legutóbbi alkalommal megmutatott módon vagy akár a nyitó oldalról kiindulva keressük meg a bennünket érdeklő műsor-tartalmat. A műsor podcast oldalán felül látjuk az alapinfókat (cím, rövid leírás, link stb.) és alatta máris sorjáznak a meghallgatható műsorok, amelyeknek az újabb és újabb kiadásait a podcast világban epizódnak nevezik. Egyszerű, mint az egyszeregy: ha az epizód dobozában a Play gombra bökünk rá, akkor a böngészőben megszólal a műsor, ha pedig a Download gombot nyomjuk meg, akkor a megjelenő párbeszédablakban lementhetjük a fájlt. Ha pedig már lementettük, akkor onnantól a hordozható MP3 lejátszónk saját feltöltési metódusa szerint haladhatunk tovább és akkor indulhatunk is a városba a letöltött műsorral.

Widget – „csináld magad” netrádió a weboldalunkra
Van olyan szolgáltatás a Podcast.com-on, amit csak regisztrált tagként érhetünk el. Ilyen például az ún. widget-ek használata. Ha szeretnénk például a saját weboldalunkba befűzni azt a lejátszófelületet, amin keresztül a kedvenc podcast műsorunk aktuális epizódjait bármikor meghallgathatjuk, akkor érdemes is regisztrálni. Ha már a rendszeren belül vagyunk, akkor keressük meg az oldal jobb oldalán középtájon a „WIDGET” gombot és bökjünk rá. Az itt megjelenő oldalon található eszközzel az ízlésünk szerint alakíthatjuk ki a weboldalunkra beágyazható podcast lejátszó kódját. A demonstráció kedvéért én is összedobtam egy ilyen ablakot:

Csatlakozás a Podcast.com-hoz
Igen, van lehetőség arra, hogy ezen a podcast-portálon a saját műsorunk podcast-szolgáltatását is elérhetővé tegyük. Persze ez nem jelenti azt, hogy a szerverkapacitást is rendelkezésünkre bocsátja a portál, hanem csak annyit, hogy ha már létezik a podcast szolgáltatásunk, akkor azt be tudjuk kötni a portálon és azok számára elérhetővé válik, akik ezen a portálon keresgélik a számukra releváns tartalmakat. Vagyis azoknak a műsorkészítőknek, akik a podcastban látják a jövőt, első lépésben meg kell valósítaniuk a szolgáltatást (ehhez szükséges a szerverkapacitás, illetve, hogy a műsorok MP3 formában elérhetők legyenek, illetve meg kell valósítani a podcast feed-et, amin keresztül frissülnek az új epizódok. Ha ez megvan, akkor érdemes regisztrálni a Podcast.com-on (a bal oldali menüben az „Add a Podcast” gombra kell kattintani) és utána elérhetővé válik a podcastunk.

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

Az érintés nélküli érintés

NFC


A londoni olimpiára már lehet olyan mobil készülékünk, amellyel akár készpénz nélkül is vásárolhatunk jegyet. Az egyik legnagyobb mobiltelefongyártó ugyanis 2012-re kibocsájt egy olyan készülékcsaládot, amelyik ismeri az NFC (Near Field Communication) technológát, így alkalmas az úgy nevezett érintésmentes fizetésre - írta a pcworld.hu.

Fotó: Juan Pablo Bustos - jp.ubiqua

Az NFC betűszó tehát a Near Field Communication ’kis hatósugarú kommunikáció’ szerkezet rövidítése. A kifejezés a technológia legfontosabb jellemzőjét írja le, azaz a kis hatósugarú tulajdonságot, jellemzően 4 cm-nél kisebb távolságon működik. A szerkezet alaptagja a kommunikáció, ami nagyon tág jelentésű szó, de ebben az esetben az adatkommunikációt, azon belül is a rádiósugárzású adattovábbítást jelenti. Tehát ez egy olyan kifejezés, amelyik a jelzett eljárás legfontosabb tulajdonságát emeli ki, és nem írja körül precízen, pontosan a technológia lényegét.

Fotó: akaalias

A folyamat úgy zajlik, hogy van egy terminál, és egy NFC képes mobileszköz (pl. egy telefon), amelyik a terminál közelében adatkommunikációt végezhet. Az NFC alkalmas lehet azonosításra, fizetésre, belépési jogosultság ellenőrzésére, és még számtalan más célra, ahol személyes azonosításra és emellett valamilyen adatforgalmazásra van szükség.

Felmerül a kérdés, hogy magyarul mit mondhatunk az NFC helyett. Először is, szerintem a legvalószínűbb az NFC betűszó használata, emellett a következő körülíró szándékú kifejezésekkel találkoztam még: érintésmentes fizetés, kis hatósugarú rádió adatkommunikáció, elektronikus pénztárca, kis hatósugarú kommunikáció.

Bódi Zoltán

 

 

0 Tovább

Az oroszok betiltják a Gmailt és a Skype–ot?

Érdekes ötlettel állt elő a héten az FSZB, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat. A KGB utódszervezete (sokak szerint csak a név változott) le akarja tiltatni Oroszországban a Gmailt, a Hotmailt, és a Skype-ot. Az indoklás szerint ezek a szolgáltatók olyan kódolást használnak, amelyek révén ellenőrizhetetlenek lesznek az átáramló információk az FSZB számára.

Hogy mit jelent ez magyarul? Az FSZB dühöng, hogy ezeket a szolgáltatókat nem tudja lehallgatni. Az információk ellenőrizhetetlenül áramolnak, vagy is nem tudnak belehallgatni két skype-oló beszélgetésébe, és nem tudják elolvasni a Gmailes és Hotmailes leveleket. Ez egy ilyen jól ellenőrzött államban elképzelhetetlen.

Viszont ebből automatikusan adódik a következtetés: az FSZB minden mást képes ellenőrizni. El tudja olvasni a hazai szolgáltatók levelezését, le tudja hallgatni a mobil és vonalas szolgáltatókat. Vagyis totális ellenőrzést gyakorol az internet felett.

Ebbe rondítanak bele ezek a gaz imperialista szolgáltatók. Jönnek ezekkel az áldemokratikus kapitalista lózunggal, miszerint szólásszabadság, meg emberi jogok, pedig csak a rendszerükben lévő rendetlen anarchiát próbálják leplezni. Bezzeg a rendezett Oroszországban ott nincs helye az ilyen államra veszélyes lazaságnak.

Ezért a probléma megoldására kormánybizottságot alakítottak, munkacsoportot hoztak létre, amelynek október elsejéig kell megoldást kínálnia kormánynak.

Már maga az ötlet is óriás felháborodást keltett, nem csak a jogvédő szervezetek háza táján, de még az elnök emberi jogi tanácsadó testületének elnöke is felszólalt az ötlet ellen: „Ha nem tudjátok lehallgatni, oldjátok meg!”

Már maga az ötlet is azt bizonyítja, hogy ebben az országban sok minden nincs rendben. De még elérhetik a céljukat, hogy rálássanak az információkra. Nem kevés hacker él az országban, sok köztük a hazafias érzelmű, de biztos akad olyan leleplezett hacker is, akit a büntethetőségével szoríthatnak sarokba. Vagyis van ép elég szellemi tőke, amelyet a cél elérése érdekében mozgósítani lehet.

Az azonban még mindig látszik, hogy fenn, a döntéshozó helyeken még mindig nincsenek tisztában az internet működésével. Már most is módszerek tucatjai vannak arra, hogy tud két ember úgy társalogni, hogy senki ne tudja lehallgatni őket.

Toochee, a Galaktikus

 

0 Tovább

Közös ügy, csoportos vásárlás

Ha tudod, mit takar a közösségi vásárlás fogalma, akkor bizony kisebbségben vagy – a netezők 57 százaléka ugyanis nem tudja, mit jelent, sőt 29 százalékuk még csak nem is hallotta a kifejezést.

Pedig a közösségi vásárlás már nem annyira újkeletű dolog: tavaly ősszel nálunk is elindultak az első, erre szakosodott weboldalak, és azóta jónéhány cikket is olvashattunk a témában. A dolog lényege, hogy az internetezők kedvezményes áron vásárolhatnak kuponokat bizonyos termékekre, szolgáltatásokra, amennyiben megfelelő számú érdeklődő jelentkezik az akcióra. Egyfajta csoportos kedvezmény eléréséről van tehát szó, amihez mindössze regisztrálni kell a közösségi vásárlás lehetőségét kínáló honlapok valamelyikén, és ha minket érdeklő ajánlattal találkozunk, akkor megvásárolhatjuk a terméket vagy szolgáltatást. A kedvezmény – és ezzel együtt a vásárlás – akkor realizálódik, ha a megadott idő alatt összejön a megfelelő számú vásárló. A közösségi jelző tehát kissé megtévesztő – az akciót igénybe vevőknek nem kell ismerniük egymást, és természetesen a megvásárolt szolgáltatást sem kell közösen igénybe venniük.

Merthogy a közösségi vásárlások célpontjában – ma még – elsősorban szolgáltatások állnak: éttermi fogyasztás, szabadidős- és sportprogramok, egészségügyi és szépségápolási szolgáltatások vehetők kedvezményesen igénybe.

Az NRC friss – az elmúlt héten végzett – felmérése szerint a hazai internetezők egynegyede regisztrált már valamelyik közösségi vásárló oldalon, de eddig csak kevesebb mint 6 százalékuk próbálta ki az internetes vásárlást. Rendszeres közösségi vásárlóknak azonban közülük is csak egy kisebb szegmenst tekinthetünk, ötnél többször ugyanis csupán egynegyedük vett igénybe valamilyen kedvezményt, míg ugyanennyien vannak, akik eddig mindössze egy alkalommal vásároltak valamelyik közösségi vásárló oldalon.

A kifejezetten közösségi vásárlásra szakosodott weboldalak közül a Kupon Világ és Bónusz Brigád a legismertebb: előbbit az internetezők közel 40 százaléka, utóbbit csaknem egyharmada ismeri, a közösségi vásárlást kipróbálók körében pedig mindkét oldalt közel 90 százalék ismeri. Az ismertebb oldalak közé tartozik még a Citibrands, a Napi Tipp és a Tsoonami is, ugyanakkor a hazai piac egyik úttörője, a Veddvelem.hu a kutatás eredményei szerint kevésbé van benne a köztudatban.

Természetesen az egyes oldalakat használók száma összhangban van az ismertségükkel. Legtöbben a Bónusz Brigádon és a Kupon Világon regisztráltak, és a vásárlók száma is ezeken az oldalakon a legmagasabb. Azt egyébként egyelőre nem mondhatjuk, hogy a hazai közösségi vásárlók a lehető legtöbb helyre beregisztrálva vadásszák a kedvezményeket, közel 50 százalékuk ugyanis csak egy vagy két oldalnak regisztrált tagja, kétharmaduk pedig csupán egyetlen oldalon próbálta ki eddig a közösségi vásárlást – annak ellenére, hogy ma már tucatnyi ilyen honlap csalogatja csoportos akciókkal a hazai internetezőket.

Pedig az igazi akcióvadászoknak érdemes több lábon állniuk, hiszen az akciók nyomonkövetése nem igényel különösebb aktivitást – e-mailen, de akár közösségi oldalakon keresztül is kaphatnak értesítést az aktuális ajánlatokról. Előbbi megoldás igen jellemző, utóbbi már kevésbé: e-mailből a vásárlók 90, közösségi szájtról egyharmaduk szokott tájékozódni. A vásárlók egy kis részére ugyanakkor az is jellemző, hogy barátaiktól, ismerőseiktől értesülnek az akciókról, esetükben tehát valóban van valamilyen közösségi jellege a csoportos kedvezmény elérésének.

És hogy mit vásárolnak a közösségi vásárlásra szakosodott honlapokon? Legtöbben éttermi fogyasztást és szépségápolási szolgáltatást vettek igénybe kedvezményesen. Előbbire 60, utóbbira 38 százalékuk vásárolt kupont, de a közösségi vásárlók több mint egynegyede vett igénybe kedvezményesen valamilyen sport- vagy szabadidőszolgáltatást (például mozijegyet) is.

A megkérdezettek többsége úgy véli, a közösségi vásárlás hatására az ember hajlamos kipróbálni új termékeket, szolgáltatásokat, és akár olyat is megvenni, amit amúgy nem állt szándékában. Általános vélemény ugyanakkor, hogy a közösségi vásárlás jó lehetőség a spórolásra – több mint 90 százalék ért egyet ezzel az állítással annak ellenére, hogy csak minden ötödik vásárló érzi úgy, hogy valóban sikerült pénzt megtakarítania. Ennél többen vannak viszont azok, akik saját bevallásuk szerint is többet költenek szolgáltatásokra, amióta kipróbálták a közösségi vásárlást.

Kurucz Imre

1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek