Netidők Blogtársaság

Összesen 217 milliárd forintot költöttek a magyarok online áruházakban 2013-ban az eNET-ben készült kutatásunk alapján. Ezzel idehaza is meghaladta a 3%-ot az online kereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmen belül, amivel a középmezőnyben található az ország (a nyugati országokban többnyire magasabb ez az arány, a közép-európai régióban találni alacsonyabbat és magasabbat is).

2012-ben még "csak" 177 milliárd forint volt az online forgalom, így az éves növekedés közel 23%-os (értékben 40 milliárd forintos) volt. (Mutassatok nekem még olyan területet, amely ennyire dinamikusan tudna nőni évről-évre Magyarországon!) A teljes sajtóanyag itt érhető el, úgyhogy az alábbiakban csak néhány fontosabb vagy érdekesebb összefüggést, adatot emelnék ki a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK) gárdonyi konferenciáján tegnap bemutatott friss kutatás anyagából.

A 217 milliárdon felül kb. 10 milliárdra tehető az online piacterek kiskereskedelemhez sorolható része, valamint 13+ milliárd forint a napi ajánlatok (ún. daily deals) piac, amihez a bónusz-kupon piac is tartozik. Tehát a fentebb említett 217 milliárdos forgalom egy másik nézőpontból a 240 milliárdot is meghaladja, a magyar internetezők legalább ennyit költenek online termékekre (és akkor az online vásárolt szolgáltatásokról, mint amilyen az utazás vagy a biztosítás-követítés, nem is esett szó, mivel ezekkel hagyományos módon nem foglalkozott a kutatás).

A számokat kicsit félretéve, ha kicsit közelebb megyünk az online piachoz, akkor azt látjuk, hogy vannak érett részpiacok, amelyek átlagos vagy átlag alatti növekedéssel és nagy versennyel jellemezhetők, ilyen például a játékok vagy a számítástechnikai termékek piaca. De vannak az átlagot jóval meghaladóan növekvő, az utóbbi időszakban "berobbanó" piacok, mint, amilyen a baba-mama termékek, vagy a ruházat. Tehát korántsem egységes az online kiskereskedelem piaca...

Egy másik, nem webáruházi, hanem lakossági felmérésünk (eNET 2014 májusi, 1.218 fő rendszeresen internetező felnőtt megkérdezésével zajló lakossági felmérés az e-vásárlási szokásokról) szerint a netezők 72%-a vásárolt online az elmúlt egy évben. Közel kétharmaduk szokott asztali gépről vásárolni, felük laptopról, tizedük okostelefonról és minden huszonötödik tablettel is vásárolt az elmúlt egy évben.

Ezeknél a vásárlásoknál a legelterjedtebb fizetési mód a készpénzzel való fizetés (többnyire utánvét, kisebb mértékben személyes átvétel a boltban készpénzzel). Ezzel együtt is 2012-höz képest a vizsgált 2013-as évben 80+%-ról 75% alá csökkent a készpénz aránya.

Az online vásárlásoknál forgalomarányosan továbbra is a futáros kiszállítás a legelterjedtebb (40% feletti a részesedése a teljes forgalomból), de visszaszorulóban van. A személyes átvétel a boltban kicsit tudott nőni, ahogy a saját alkalmazott futárként való "használata" is - ez a top három kategória.

Végül pár szót a külföldi vásárlásokról: az elmúlt egy évben online vásárló netezők 37%-a rendel külföldi webáruházból, közel felük legalább félévente. Ami azt jelenti, hogy a magyarok az említett 240 milliárd forinthoz képest is jelentős további összegeket költhetnek el online, de ennek pontos nagyságát még becsülni is igen nehéz. Egy biztos, az online kereskedelem további jelentős bővülése várható Magyarországon a következő években.

Pintér Robesz

Szilveszter előtt nincs is aktuálisabb annál, minthogy az ivással foglalkozzunk, de ráadásul úgy, hogy összekötjük a piálást a netezéssel. Karácsony környékén a britek közel felével fordul elő az, hogy részegen ülnek le internetezni és vásárolnak is az online boltokban – ezt az eredményt hozta ki a Kelkoo nevű ár-összehasonlító oldal a szigetországban. Kurucz Imrét (NRC Piackutató) kértük arra, hogy értelmezze az adatokat.

Nagyistók Tibor: A vásárlás egyfajta megrészegülést jelent arrafelé?

Kurucz Imre: Nagy-Britanniában az internetes vásárlás sokkal jobban beépült a napi rutinokba, mint mondjuk nálunk, Magyarországon. Meg talán az italozás terén is magasabb fokon állnak, mint mi. Mindenesetre ez a hír engem megihletett és mivel lehetőségem volt arra, hogy néhány kérdést betegyek egy éppen induló kutatásunkba, így megvizsgáltuk, hogy nálunk mi a helyzet. Azt tapasztaltuk, hogy bizony azért nálunk sem ritka az, hogy valaki részegen ül le az internet elé, a felnőtt internetezők 20 százalékával fordult elő ilyen az elmúlt egy évben. Azaz úgy érezte, hogy túl sokat ivott és így ült le az internet elé. Az internetes vásárlás viszont nem igazán jellemző…

Nagyistók Tibor: Felelősségteljesebbek vagyunk?

Kurucz Imre: Sokkal inkább! Ami pénztárcához, pénzügyekhez kapcsolódik, azt mi részegen nem annyira intézzük az interneten. Azt gondolom, hogy ez amiatt is van, hogy a magyar internetezőknek még azért nem annyira épült be a mindennapjaiba, hogy interneten vásárol és interneten intézi a bankügyeit. Szokták egyre többen, de azért ezt még óvatosabban kezeljük. Úgyhogy azt lehet mondani, hogy akik leültek részegen az internet mellé, annak 2,5-3 százalékával fordult elő, hogy vásárolt, rendelt valamit, a bankügyek intézése pedig tényleg elenyésző arányban. Ami inkább jellemző a magyar internetezőkre ilyen helyzetben, hogy kommunikálnak. Nekiállnak e-maileket írni, a Facebook-on posztolgatnak, csetelgetnek. Sokan szoktak ilyen helyzetben kommentelni is egyébként – talán azt azért tapasztaljuk is, hogy azért a hozzászólások néha nem feltétlenül a józanságot tükrözik…

Bódi Zoltán: A gátlások ugye felszabadulnak és „na most akkor jól belemondom az arcába!”

Pintér Róbert: Azt tudjátok, hogy a Google-nek van a Gmailben egy kifejezetten olyan szolgáltatása, hogy hogyan kerüljük el, hogy később megbánjuk, hogy részegen kommunikáltunk? Be lehet kapcsolni ezt a szolgáltatást. A lényege: matematikai kérdéseket tesz fel a levél elküldése előtt és ha azt helyesen meg tudjuk oldani, akkor elküldi a levelet, egyébként pedig nem…

Kurucz Imre: Akik részegen ülnek le internetezni, azoknak az egyötöde ilyen helyzetben akár még ismerkedik is az interneten – ez megint csak a gátlások felszabadulása. De valóban nálunk nem annyira a vásárlásban ölt ez testet. Számomra érdekes tény, hiszen bevallom, velem is elő szokott fordulni, hogy olykor-olykor kapatos állapotban térek haza éjszaka és ilyenkor előveszem a laptopot és felmegyek az internetre.

Nagyistók Tibor: Olyankor mit csinálsz?

Kurucz Imre: Én online pókerezni szoktam: nagyon jól megy ilyenkor a játék! Vagy ha nem megy jól, nem érdekel.

Bódi Zoltán: Ez szép coming out volt, viszont engem kifejezetten érdekelne, hogy hogyan lehet ezt mérni? Megkérdezitek, hogy „voltál már részeg, miközben interneteztél?”

Kurucz Imre: Nyilván ez egy szubjektív dolog, hogy az ember ezt hogy ítéli meg. Én azért szoktam érezni, hogy most esetleg gátlások nélkül vagy lazábban ülök le az internet elé az alkohol hatására. És ugye szóba jött az, hogy megbánják-e ezeket a cselekedeteiket, amiket az interneten italos állapotban tesznek. Azt láttuk, hogy a kétharmada ezeknek az embereknek saját meglátása szerint másképpen internetezik ilyen helyzetben, sőt tíz százalékuk azt mondja, hogy gyökeresen más az internethasználatuk, tehát akár radikálisan megváltozhatnak a szokásaik. Ennek hatására az sem meglepő azért, hogy minden ötödik internetezővel, aki részeg ült le az internet elé, előfordult vele, hogy valami olyat tett (a kommunikáció során), amit egyébként nem tett volna meg és esetleg meg is bánta volna. De azt gondolom, hogy ez azért ha az ember iszik, nem feltétlenül csak az interneten tud testet ölteni, tehát akár már a kocsmában, pub-ban, étteremben is elhangozhat olyan, amit másnap talán megbán. És erre egyébként Hemingwaynek van egy kitűnő mondása: azt mondta, hogy „mindig tedd meg józanul azt, amiről részegen fogadkoztál, hogy megteszed – ez majd megtanít arra, hogy befogd a szád.”