A kapcsolati hálózatok, a közösségi média, a web 2.0 világának terjedésével egyre többet tudunk meg a felhasználók közösségi szerepléséről viselkedési stratégiáiról. Ezek közül mutatok be most néhányat.
A trollok azok a felhasználók, amelyek bármely online közösségbe képesek behatolni, ám a közösségi élethez nem adnak hozzá semmit, hanem mindent lerombolnak. A trollok a témától, a közösségtől függetlenül csap pusztítani tudnak. A troll kifejezéssel már korábban foglalkoztam, és leírtam többek között, hogy a trollok a skandináv népmesékből származó misztikus óriások, akik a különböző irodalmi feldolgozásokban vad, agresszív hősökként jelennek meg, gyakran szerepelnek sötét, erdei környezetben. A skandináv meseirodalomból a romantikán át vezetett a trollok útja a fantasy irodalomig, és például J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura és J. K. Rawling Harry Potter című regényében is szerepelnek. Természetesen a fantasy irodalommal kapcsolatos számítógépes játékokban is megjelentek a trollok. Az internetes szövegkörnyezetben funkcionális, metaforikus jelentésváltozáson ment keresztül a troll kifejezés, és elsőként az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején jelent meg a troll új jelentéstartalommal.
Szintén negatív attitűdű szereplő a közösségi oldalak színterén a gyűlölködő, angolul hater. A hater kifejezés jelentése 'gyűlölködő', 'utálkozó'. Azokat nevezzük haternek, azaz utálkozónak, gyűlölködőnek a virtuális és a valós világban is, akik nem képesek elégedettek lenni, egy bizonyos témával kapcsolatban kizárólag negatív, elutasító véleményt képesek megfogalmazni. És fontos ebben az attitűdben a megalapozatlan, rövidlátó, rendszerezetlen tudáson vagy éppen teljes ismerethiányon alapuló, sztereotip véleménynyilvánítás. Ilyen attitűdű viselkedésformával találkozhatunk a valós életben és a virtuális világban is. Tehát a virtualitás és a realitás között az emberi veselkedés szempontjából is van kapcsolat.
A hater a sztereotip módon elutasító véleményalkotó, nem képes vagy valamilyen körülmény miatt nem akarja objektíven mérlegelni a döntéseinek a körülményeit. Ráadásul ezek a közösségi utálkozók a csoport, a közvélemény tagjait erőteljesen befolyásolni, manipulálni is akarja. Ez egy igen kényelmes magatartás, mert sokkal könnyebben, gyorsabban lehet úgy véleményt alkotni, hogy az érzelmeinkre hallgatunk, és nem mérlegelünk, értékelünk racionálisan. Egy legutóbbi konkrét esetben, 2012 júniáusában, amkir a Microsoft kifejlesztette és piacra dobta az Android felhasználóknak az On-X nevű alkalmazást, hamar nagy tömegek kezdték el szidalmazni a fejlesztőt, és becsmérelni az alkalmazást. Könnyű és belső konfliktusoktól mentes a Microsoftot és az On-X-et tömegesen elutasító véleményformálás, ami abból indul ki, hogy utálunk mindent, ami Microsoft, így az On-X-et is utáljuk. Ezzel nem okoz magának az ilyen gyűlölködő belső feszültséget, hisz nem kell holmi racionális értékeléssel ellentmondásba kerülnie korábbi meggyőződésével.
Egyébként valljuk be, hogy minden ember hozott már haterszerű döntéseket, amikor csípőből, mérlegelés nélkül, unszimpátia alapon utasít el valamit. Ennek ellenére - ésszerű határokon belül - érdemes tudatosan küzdeni a sztereotip véleménynyilvánítás ellen.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek