Netidők Blogtársaság

Az elmúlt 2-3 év a mobiltelefonok energiaéhségéről szólt, és több megoldás is született arra, ha nincs hol csatlakozni az elektromos hálózathoz. Gyorsan kitalálták a külső akkumulátorokat, de ezek rendszerint nem túl elegáns, ám használható darabok voltak. De nem volt túl praktikus a használatuk, főleg a hordozásuk.

Most Japánban piacra dobtak egy elegáns megoldást. A Gokuusu Portable Battery hitelkártya méretű, és mindössze 4,5 milliméter  vastag. Az 1000mAórásd akkumulátor USB porton keresztül tölt, és ráadásul egyben egy 4 gigabájtos USB drive is. Három óra alatt feltölthető, és utána képes táplálni bármilyen lemerült kütyüdet. 30 dollár körüli áron megvásárolható az interneten.

Toochee, a Galaktikus

(via thanko)

Már azt gondolnám, hogy a tápegységekről nem tudok mit írni, miután alaposan végiggondoltam az az akkumulátor (http://netidok.postr.hu/akkumulator-es-elem/) a tápegység, a táp, az adapter és a töltő http://netidok.postr.hu/tapegyseg-adapter-es-tolto/ kifejezések jelentésszerkezetét, formáját. Ezek mind olyan egységek, amelyek az egyenáramú, kisfeszültségű eszközök (pl számítógépek, mobiltelefonok, táblagépek stb.) áramellátását biztosítják, illetve a hálózati, váltakozó áramot átalakítják. Ezek a kifejezések egyértelműek, világosak, közhasználatúak.

Fölmerül a kérdés, hogy miért jelenik meg a közérthető, bevált kifejezések helyett némely magyar nyelvű szaksajtóban új szóalak, mégpedig a PSU. Ez a mozaikszó az angol Power Supply Unit szerkezet rövidítéséből alakult ki, ami magyarul ’energiaellátó/áramellátó egység’. Miután már megfejtettük, egyértelmű és világos: ez egy összefoglaló értelmű szerkezet, amely miden áramellátó eszközt magában foglal. Ennek ellenére nem világos, hogy miért használják ezt az angol, a magyar szakmai és köznyelvi kontextusban szokatlan betűszót olyan szövegekben, cikkekben, amelyek a nagyközönségnek szólnak, miközben van rá régóta ismerős, közhasználatú alak (abban a cikkben, amelyben előfordult, a tápegység helyett használták a PSU-t). Erre csak az lehet a válasz, hogy az informatikai témájú írásokban igen gyakran szerepelnek angol kifejezések, ez nyelvi divattá vált, és elindult az a nyelvi változás, amely a már meglévő, meghonosodott szakkifejezéseket visszaidegeníti, és megőrzi az eredeti, mozaikszó formát. Magyar nyelvi környezetben a közszavak rövidítése hagyományosan szokatlan, ritka volt. Mindaddig igaz volt mindez, amíg a felhasználói szintű informatika és ezzel együtt a szakkifejezések is el nem terjedtek, meghonosítva az amerikai angol formákat.

Az csak hab a tortán, hogy a PSU kifejezésről a számítógépes játékok kedvelőinek könnyen eszébe jut a Play Station Universe (http://www.psu.com/) alak is, ami egy játékos weboldal címe.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Nem működött igazán, ezért gazdája szétszerelte.

Az informatikában gyakorlatilag minden eszköz elektromossággal működik, így az áramellátást biztosítani kell. Az alapprobléma az, hogy a falba épített vezetékeken folyó, hálózati áram 230 voltos váltakozó áram, ám a számítógépek, mobil eszközök viszont kisfeszültségű egyenárammal működnek. Ennek a különbségnek a kiküszöbölésére való az adapter, illetve a tápegység.

A mobil, illetve az ultramobil eszközöket (mobil telefonokat, táblagépeket, ultrabookokat, notebookokat) ráadásul kábelcsatlakoztatás nélkül szoktuk működtetni. Ehhez jellemzően az akkumulátorok biztosítják a feszültséget. Ahhoz viszont, hogy az akkumulátorokat feltölthessük, adaptert vagy ahogy a mobil korszak kezdete óta (nagyjából az 1990-es évek közepétől) mondjuk töltőt kell használni.

Érdemes tisztázni, hogyan viszonyul egymáshoz a tápegység, az adapter és a töltő kifejezés. Az adapter alapszava a latin adaptare 'hozzáalkalmaz', ami az ad- 'hozzá' és az aptare 'illeszt, készít' elemekből áll. Az adapter angol származék (a latin alapszó további származéka a magyarban az adaptál, adaptáció is), a jelentése speciális, elsősorban a műszaki szaknyelvben használatos, illetve innen szűrődött be a köznyelvbe, értelme: 'átalakító berendezés', esetleg 'olyan csatlakozó berendezés, amely a készülék használhatóságát kiterjeszti' vagy 'olyan kapcsolóelem, amely összeköt két különböző működési elvű készüléket'. Adaptereket már régóta használunk minden olyan elektromos berendezés üzemeltetéséhez, amelynél nem ésszerű a készülék házába beépíteni a hálózati 230 voltos váltakozó feszültséget kisfeszültségű egyenárammá alakító eszközt, közkeletű nevén a tápegységet. A hagyományos adapter tehát olyan vezetékkel ellátott áramátalakító, amelyet a hálózati áramforráshoz, illetve a készülékhez lehet csatlakoztatni. 2012 végétől, 2013 elejétől már a lakossági felhasználók körében is elérhetők olyan mobil eszközök, amelyeknek az akkumulátorát már vezeték nélküli adapterrel lehet tölteni, illetve gőzerővel zajlanak a további fejlesztések.

Az 1990-es évektől viszont az adapter kifejezés részben a mobil eszközök (laptop, notebook, mobil telefon, táblagép stb.) technikai jellemzői miatt - tudniillik akkumulátoruk van, amelyeket fel kell tölteni - az adapter kifejezés háttérbe szorult a köznyelvben, és leginkább a töltőt használjuk. A töltő kifejezés jelentéstani hátterében az áll, hogy csak arra az időre van szükség a használatára, ameddig az akkumulátort feltölti, míg az adapter mögött az a jelentéstani háttér áll, hogy folyamatos összeköttetést biztosít.

A tápegység viszont a készülékházba épített berendezés, amely az eszköz működéséhez szükséges feszültséget biztosítja (egyenletes, jó minőségben stb.), az adapter vagy a töltő pedig ennek a dugaszolható, az eszköztől leválasztható (jellemzően kevesebbet tudó) változata. Igen gyakori, hogy a kötetlenebb, informális szakmai nyelvhasználatban a tápegységet rövidebben, táp formában használjuk.

A táp vagy tápegység jelentéstani hátterében némi megszemélyesítő, metaforikus mozzanat van, hisz ennek az eszköznek köszönhetően képes működni az elektromos berendezés, hasonlóan, mint a táptól vagy a tápláléktól az élő szervezet.

Tápegységből egyébként sok típus létezik, amellyel itt most nem célszerű mélyebben foglalkozni, talán egyet érdemes kiemelni közülük, a szünetmentes tápegységet. Ezt az angol UPS betűszóval, az uninterruptible power supply kifejezéssel jelöljük. Ennek a kifejezésnek a közhasználatú magyar változata a szünetmentes tápegység. A szünetmentes táp olyan berendezés, amely a számítógép és az elektromos hálózati áramforrás között helyezkedik el, és biztosítja a gép folyamatos, jó minőségű áramellátását áramkimaradás, áramszünet, illetve feszültségingadozás és egyéb hálózati zavarok esetén is.

A köznyelvben tehát az a tendencia érvényesül, hogy a táp vagy tápegység, illetve ennek a dugaszolható, leválasztható változataként a töltő használatos a leggyakrabban. 

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Idén 30 éves a Commodore 64-es háziszámítógép. Ezen alkalomból a Netidők C=64 szakija, DJ Chatman, alias Spányik Balázs hetekkel ezelőtt sorozatot indított. A retrospektív epizódokban régi Commodore játékok hangulatát idézi fel a zene segítségével és legtöbbször kiderül, hogy a régi játékok zenéinek újabb változatai is vannak. Ezúttal a Comic Bakery c. játék zenéjével folytatjuk.

Eredetileg Konami játéktermi gép volt, onnan konvertálták C64-re, ZX Spectrumra és MSX-re.

A pékség ura Joe, a pék, akinek az 5 órakor induló teherautót kell megtöltenie minél több kenyérrel. A kenyér a kemencétől futószalagokon és két másik gépen keresztül becsomagolva automatikusan a teherautóba kerül. Joe-nak, tehát, semmi dolga nem volna, ha nem támadnának a boltra megátalkodott mosómedvék, akik képesek ellopni, megrágni a félkész kenyereket a futószalagról, vagy kikapcsolni valamelyik gépet, és ezzel óriási kalamajkát okozva a pékségben. Úgyhogy Joe-nak meg kell szabadulnia ezektől az állatoktól, ehhez pedig körbe-körbe kell járkálnia a pékségben, és elkapni a mosómedvék grabancát, vagy a távolabb levőkre használhatja a nála lévő kábítópisztolyt is, ami ideiglenesen mozgásképtelenné teszi a mosómedvét.

A játék óriásit bukott, lévén baromi unalmas. Üldözzük a mosómedvéket, közben a kenyerek mennek a teherautóba, a teherautó elmegy 5-kor szétosztja a kenyereket, GOTO 10, LEVEL +1. A grafikáját viszont mindenki dicsérte: a mosómedve és Joe is igényesen kidolgozott és animált sprite-ok képében voltak jelen, míg a gépek és a futószalagok több képernyőt is betöltöttek, ezért a képernyő tetején egy radarképen tekinthettük át, hogy mi zajlik a pékség különböző pontján. Sajnos mindez azonban nem menti meg a játékot.

Az eredeti:  

A TOP10 legjobb C64 sláger közé tartozó zenét Martin Galway szerezte. Egyike a legtöbbet feldolgozott, remixelt számoknak. Galway egészen durva hangszereket és hangeffektusokat szólaltat meg a zenében -- bár a tekintélyes Zzap! 64 című lap annak idején őt is cikizte, hogy ezt a hangzást már megszokták tőle, és ahhoz képest semmi újat nem hoz.

Hoztak viszont újat a feldolgozások, de érdekes módon mindenki a diszkóba képzelte el a kis péket, ahogy szeletel a levegőben a karjaival.

Például ez az Instant Remedytől megszokott Ibiza Dance Club remix:

Találunk még a Youtube-on Cosmic Bakeryt is -- űr ducc-ducc változat--, illetve ez egy melankólikusabb ducc-ducc SoundLogictól:

Na, de ami igazán híressé tette a Comic Bakeryt az a Press Play On Tape 2002-es "Larger Than Live" Boyband Remixe, amely természetesen megtalálható a már sokat emlegetett Run/Stop Restore című második lemezükön:

A véletlenek egybeeséséről annyit, hogy ha valaki ügyesen túr a Youtube-on, találhat olyan remixet is, amely az eredeti zenét a Rammstein Du Hast Nicht című számával keveri össze, és a kettő meglepő módon passzol egymáshoz.

DJ Chatman (Spányik Balázs)