Netidők Blogtársaság

Ez egy olyan hangszernév, amely közismert, gyakori, ám érdemes végiggondolni, hogy az alapkifejezés milyen egyéb formai és jelentéstani változatokban él.

A szintetizátor görög-latin eredetű kifejezés, jelentése az Idegen szavak szótára szerint: 'számítógéppel összekötött elektronikus hangképző eszköz', illetve ezen az elven működő hangszer. Jelentéstanilag érdemes elemezni ezt a szót, arra kell választ kapni, hogy miért éppen ez a szó fejezi ki ezt a jelentést. Ehhez az vezet el, ha megfejtjük, mit jelent a kifejezés tövében szereplő ige, a szintetizál.

Ha valaki szintetizál, akkor a köznyelv szerint egy olyan gondolkodási művelet végez, amely során magasabb szinten összefoglal két vagy több alacsonyabb szintű jelenséget, vagyis szintézist hoz létre. A szintézis pedig 'összefoglalás', 'egységbe foglalás', 'valaminek rendezett, egységes egészbe foglalása', 'két egység magasabb szintű összefoglalása'. A kémia tudománya alkalmazza ezt az eljárást, és itt a szintézis útján egyszerűbb anyagokból, elemekből bonyolultabb, összetettebb vegyületeket állítanak elő. Tehát mesterségesen előállított vegyületek a szintetikus vegyületek.

Szintetizátort nemcsak a zenében használnak, hanem ismerjük a beszédszintetizátorokat is, amelyek egyszerű hangelemekből mesterségesen hoznak létre folyamatos beszédet. A 70-es 80-as években pedig népszerű volt a videoszintetizátor is, ami videojeleket szintetizált.

Egyes sci-fi alkotásokban is előfordul a szintetizálás, amikor például ételt, illetve egyéb tárgyakat szintetizálnak.

A nyelvtudományban is használják a szintetikus nyelv kifejezést, olyan nyelvtípust jelent, amely a szavak mondatbeli szerepét és viszonyát a szavak ragozott alakjaival fejezi ki (ennek az ellentéte az analitikus nyelv, amely önálló, egymástól elkülönülő szóalakokkal, azok pozícióival fejezi ki a viszonyokat, mondatbeli szerepeket). A szintetikus nyelv tehát összekapcsol, egységbe foglal több szóelemet egy nyelvtani jelentés kifejezése érdekében.

Tehát ebben a szócsoportban az a közös jelentéstani elem, hogy több, egyszerűbb komponensből mesterségesen egy bonyolultabb, összetettebb egységet állítanak elő.

A szintetizátor pedig ugyanezt teszi: összetett hangokat hoz létre mesterségesen egyszerűbbekből.

A szintetizátor szóalak és a tő összes származéka régóta van közhasználatban, beilleszkedett formailag, hangzásában, írásképében és jelentésében a nyelvünkbe, továbbképezzük, sőt bizonyos szakterületeken szakkifejezésként is él, így jövevényszóvá vált.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A popzene igényes hangzásáért aggódók régóta fanyalognak, hogy a szintetizátorok és a számítógépek olcsóvá válása miatt a nagy szimfónikus zenekarok kiszorultak a slágerekből. A vonósokat és a fúvósokat is szintivel helyettesítik, mert olcsó. Kevin, alias Fine Cut Bodies most egy olyan érdekes megoldást mutat be, amelyben a hollywoodi filmek zenéjét eljátszó nagyzenekartól (MGM) lehet rendelni nagyzenekari hangzást. Csak beküldjük a kottát és megkapjuk a vonósokat... A beszélgetésből kiderül, hogy hogyan működik a szolgáltatás és mi a szerepe ebben a megoldásban a digitális technikának.

Most már megszokhattuk, hogy Kevin barátunk mindenféle érdekes elektronikus hangzásokat hoz a Netidők műsorba. Ezúttal bemutatja a folyamatosan emelkedő vagy folyamatosan süllyedő hangmagasságú hangokat előállító szintetizátort, és kiderül, mi az az ADDITÍV szinti. Sőt, fény derül arra is, hogy ez tulajdonképpen olyan illúzió, mint M. C. Escher képei, csak éppen hangban...

Példák az additív szintézisre:

Björk: Cosmogony csökkenő Shepard Tone

Mindbuffer - PanFM (Fine Cut Bodies' indian summer melancholy)  (2:30 kürül hallható)
http://soundcloud.com/fine-cut-bodies/mindbuffer-panfm-fine-cut

Bach: Canon a 2, per tonos (Bach's Musical Offering)

Az "Endless Series V3" szoftszintetizátor, ami az úgynevezett Shepard Tone nevű audio illúzión alapul és egy folyamatosan emelkedő, vagy folyamatosan süllyedő hangmagasságú hangot lehet készíteni vele.

A Netidők 2012. május 28-i adásában olyan témákat idéztünk fel, amelyek a zene és a digitális világ találkozási pontjairól szóltak. Mindennek apropóját az adja, hogy a Petőfi Rádió most öt éve alakult át zenei rádióvá. Ezúttal az asztaltársaság nélkül Nagyistók Tibor beszélgetett Szilágyi Árpáddal, a műsort elindító rádióssal és megidéztek néhány momentumot a műsor múltjából, olyanokat, amelyek a zenéhez és természetesen a digitális világhoz kapcsolódnak.

1.)
A műsor szignálzenéjét 1998 és 2007 között használhatta, a zenei rádióba már nem hozhatta magával – mert egységes hangzást alakítottak ki. Az első felvételből az derül ki, hogy hogyan keletkezett a szignál, majd meghallgathatjuk, hogy a Netidők hallgatóit hogyan ihlette meg ez a zene…

2.)
A második bejátszásban egy közel 9 évvel ezelőtti adást idéztünk fel, a szenzáció ekkor az volt, hogy robotok énekeltek el egy dalt megdöbbentő minőségben...

3.)
A Netidők egyik legfontosabb témaköre volt a 90-es évek végén az MP3. Igaz, hogy ezt a formátumot és a hozzá tartozó hangtömörítési eljárást már évekkel korábban kifejlesztették a német Fraunhofer intézetben, de az igazi áttörés 1999 körül következett be. Ez év elején egy teljes adást ennek a témának szenteltek, mert érzékelhető volt, hogy a zene-terjesztés módszerei gyökeresen alakulnak át. Gőz László, aki akkor a Jazz + Az producere és a BMC kiadó vezetője is volt egy személyben, elmondta a véleményét.

4.)
A 2001. október 25-i adásban az derült ki, hogy a számítógép improvizálja a zenét! Ekkor volt először a műsor vendége MS3, vagyis ifj. Mester Sándor, akinek a neve nem az MP3-ra rímel. Szóval MS3 a feltalálója a Digimpro rendszernek, amivel a számítógép is képes zenét improvizálni, persze a legfontosabb zenei szabályok betartásával.

5.)

A Petőfi Rádió mai fiatal hallgatói számára meglepő lehet, hogy a mai „Petőfi-kompatibilis” zenészek, együttesek egy része annak idején a Netidőkben mutatkozott be. Ilyen például Tövisházi Ambrus is, aki akkor jelent meg a zenei életben az Amorf Ördögök nevű formációval. (De ebbe a sorba illeszkedik Zsagar Balázs a Yonderboi projekttel, és Dudás Marcell a Golden Army-val.) A bejátszásból kiderül, hogy Tövisházi Ambrus hogyan került a digitális világgal foglalkozó műsorba.

A műsorvezető Nagyistók Tibor, az adásszerkesztő Neltz János volt.
Programszerkesztő: Szilágyi Árpád