Ez egy olyan hangszernév, amely közismert, gyakori, ám érdemes végiggondolni, hogy az alapkifejezés milyen egyéb formai és jelentéstani változatokban él.
A szintetizátor görög-latin eredetű kifejezés, jelentése az Idegen szavak szótára szerint: 'számítógéppel összekötött elektronikus hangképző eszköz', illetve ezen az elven működő hangszer. Jelentéstanilag érdemes elemezni ezt a szót, arra kell választ kapni, hogy miért éppen ez a szó fejezi ki ezt a jelentést. Ehhez az vezet el, ha megfejtjük, mit jelent a kifejezés tövében szereplő ige, a szintetizál.
Ha valaki szintetizál, akkor a köznyelv szerint egy olyan gondolkodási művelet végez, amely során magasabb szinten összefoglal két vagy több alacsonyabb szintű jelenséget, vagyis szintézist hoz létre. A szintézis pedig 'összefoglalás', 'egységbe foglalás', 'valaminek rendezett, egységes egészbe foglalása', 'két egység magasabb szintű összefoglalása'. A kémia tudománya alkalmazza ezt az eljárást, és itt a szintézis útján egyszerűbb anyagokból, elemekből bonyolultabb, összetettebb vegyületeket állítanak elő. Tehát mesterségesen előállított vegyületek a szintetikus vegyületek.
Szintetizátort nemcsak a zenében használnak, hanem ismerjük a beszédszintetizátorokat is, amelyek egyszerű hangelemekből mesterségesen hoznak létre folyamatos beszédet. A 70-es 80-as években pedig népszerű volt a videoszintetizátor is, ami videojeleket szintetizált.
Egyes sci-fi alkotásokban is előfordul a szintetizálás, amikor például ételt, illetve egyéb tárgyakat szintetizálnak.
A nyelvtudományban is használják a szintetikus nyelv kifejezést, olyan nyelvtípust jelent, amely a szavak mondatbeli szerepét és viszonyát a szavak ragozott alakjaival fejezi ki (ennek az ellentéte az analitikus nyelv, amely önálló, egymástól elkülönülő szóalakokkal, azok pozícióival fejezi ki a viszonyokat, mondatbeli szerepeket). A szintetikus nyelv tehát összekapcsol, egységbe foglal több szóelemet egy nyelvtani jelentés kifejezése érdekében.
Tehát ebben a szócsoportban az a közös jelentéstani elem, hogy több, egyszerűbb komponensből mesterségesen egy bonyolultabb, összetettebb egységet állítanak elő.
A szintetizátor pedig ugyanezt teszi: összetett hangokat hoz létre mesterségesen egyszerűbbekből.
A szintetizátor szóalak és a tő összes származéka régóta van közhasználatban, beilleszkedett formailag, hangzásában, írásképében és jelentésében a nyelvünkbe, továbbképezzük, sőt bizonyos szakterületeken szakkifejezésként is él, így jövevényszóvá vált.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek