Netidők Blogtársaság

Mostanában (2012 őszén) terjed Budapesten a világszerte is csak néhány éves múltra visszatekintő dead drop hálózat. Ez egy nyilvános helyen lévő, anonim fájlmegosztó és -tároló rendszer, ami voltaképpen egy falba épített USB flash drive.

(A képek forrása: http://www.deaddrops.com) 

Ez egy rendkívül érdekes és izgalmas kísérlet, hiszen a nyilvános helyen való jelhagyási ösztönt szolgálja ki, hogy ha van nálunk egy USB csatlakozóval rendelkező, digitális adattároló és adatokat létrehozó eszköz, akkor arról állományokat menthetünk ki egy nyilvános helyen elérhető pendrive-ra. Természetesen ugyanez fordítva is lehetséges, a falba épített pendrive-ról a mások által arra kimentett állományokat letölthetjük, illetve azokat böngészhetjük. Néhány elemzésben előfordul az a vélemény, hogy ez lehet a digitális graffiti, hisz nyilvános, anonim, és alkalmas az önkifejezésre, a gondolatok megosztására, csak a graffitikhez képest a dead dropok olvasásához, írásához arra alkalmas informatikai eszközre van szükség. Másrészt a dead dropokat fel lehet fogni egy peer-to-peer (vagyis mellérendelt kapcsolatokon alapuló) nyilvános fájlmegosztó rendszernek. Rendkívül érdekes ennek a filozófiájába belegondolni, hisz a dead drop a valós térben érhető el, ám a fájlmegosztás elsősorban a virtuális térhez kapcsolódik.

Azt is érdemes végiggondolni, hogy mindez milyen biztonsági kérdéseket vet fel, hisz így igen egyszerűen lehet elhelyezni és letölteni kórokozó vírusokat. Ennek a hálózatnak a működése csakis a kölcsönös bizalmon alapulhat.

A dead drop elnevezése is rendkívül érdekes, hiszen a szerkezet előtagja, a dead 'halott', 'holt', és az utótagja ebben az esetben alapjelentésében a to drop 'bedob', ám aktuális jelentésében 'levélszekrény', 'postaláda'. A dead drop szerkezet jelentése is magyarázatra szorul, és azt is meg kell érteni, hogy miért nevezték el így a szóban forgó, falba épített pendrive-ot.

A dead drop először a titkos ügynökök szókincsében jelent meg, és azt a helyet (praktikusan levélszekrényt, egy rejtet zugot stb.) nevezték így, ahol az ügynökök anélkül rejthettek el egymásnak üzenetet, pénzt, egyéb anyagokat, hogy személyesen találkozniuk kellett volna. Számos kémfilmben, kémregényben játszik központi szerepet a történetben egy ehhez hasonló helyszín, dead drop. Az előtag tehát azt jelenti itt, hogy 'holt' azaz 'nem élő', 'nem szemtől szemben, nem azonos időben történő' (jól megvilágítja a jelentést, hogy ennek az ellentéte a live drop, vagyis az ügynökök személyes találkozását igénylő információcsere).

Az utótag, a drop több jelentésű szó, és előfordul a 'postaláda', 'levélszekrény' jelentésben is (a mail box, letter box, szinonimája a mail drop), ez a to drop 'bedob' ige jelentéséből kialakuló metonímia. A dead drop tehát a 'holt postaláda' jelentéssel írható körül.

A dead drop jelenleg tárgyalt informatikai jelentése pedig a konspirációs eszköz, helyszín jelentéséből kialakuló metafora, amelyben az azonosítás alapja a funkcionális hasonlóság: mindkét esetben a nyilvános helyen lévő anonim adatcsere a lényeg.

Tehát a jelentés és a kifejezés nagyon szemléletes, izgalmas, ám jelentős magyarázatra szorul.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Elsősorban az elektronikus zenében használják ezt a hardver vagy szoftver eszközt, amely bármilyen hangot képes rögzíteni, és változatlanul vagy bizonyos jellemzőit (leginkább a hangmagasságát) módosítva visszajátszani. A szintetizátor csak adott hangkészlettel rendelkezik, míg a szempler manipulálni, módosítani is tudja a rögzített hangokat. Fontos megjegyezni, hogy a szemplerek nemcsak hangszerek egyes hangjait képesek kezelni, hanem bármilyen hangot, zajt, tehát emberi hangot, zörejt, kopogtatást az asztalon, kutyaugatást, macskanyávogást, bármit, és egy-egy ilyen rögzített hangmintából képes létrehozni például egy teljes hangsort is.

A szempler - angolul sampler - tehát az angol sample 'példány', 'minta' névszó származéka, és nagyjából azt jelenti, hogy 'mintavételező', 'mintát kezelő'. A szempler tehát egy olyan névadási stratégia, mely a megnevezett dolog egyik tulajdonságát, itt éppen a működési elvét emeli ki. Ebből a névadásából tehát jól megérthető az eszköz működési logikája: a szempler a rögzített hangot egy mintának veszi, tehát voltaképpen a sok különbözőből, a hangsorozatból az egyiknek, és az eszköz képes a minta megfelelő részleteit úgy megváltoztatni, hogy abból például egy teljes hangsor jöjjön létre. Vagyis a rögzített hang a további műveletek alapjául szolgáló minta. Tehát a példány, más szóval a minta áll szemben a sorozattal, és a szempler egyetlen mintából képes létrehozni egy teljes sorozatot.

Ennél az erősen idegen alakú névszónál felmerül a kérdés, hogy miként magyarosodik. Hozzáteszem, hogy találkoztam már a mintázó kifejezéssel a sampler helyett, ám mind írásban, mind szóban az angolos változat használatos az elektronikus zenészek körében. Az idegen eredetű szakkifejezések magyarítása csak szakági, szakmai alapon mehet végbe, mert hiába keresünk egy ilyen terminológiára a magyar köznyelvben már megszokott változatot, illetve hiába fordítjuk le, ha a szakemberek (és azok, akikre vonatkozik) nem azonosítják az új szóalakot a jelentéssel. A szavak jelentése elég bonyolult módon áll össze, azonban az alapjelentéseknek van egy címkéző funkciója is, ami azt jelenti, hogy egy szó azonosít valamit, vonatkozik valamire, és ha ez félrevezető, akkor zavar történik a kommunikációban. Ha például a sampler helyett mintázót használunk, akkor csak keveseknek fog eszébe jutni, hogy ez voltaképpen a sampler névvel jelölt eszközre vonatkozik. Ehhez hasonló problémával találkoztam, amikor egy nyilvános helyen azt a feliratot láttam a klíma vagy a légkondicionáló helyett, hogy légjavító berendezés. Csak onnan ismertem fel, hogy mi a valós jelentése ennek a szószerkezetnek, hogy alatta szerepelt a felirat angolul és németül is, ahol az air conditioner alakból azonosítottam az alapjelentést.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Elektronikus zenei kifejezésekről nem lehet anélkül beszélni, hogy meg ne említenénk a MIDI-t. A MIDI betűszó, ami a musical instrument digital interface 'hangszeres digitális interfész' kifejezés rövidítése, és ebből rövidült a .mid fájlformátum, ami a MIDI kommunikációs szabvány szerint létrehozott állományok kiterjesztése. Azért hárombetűs, mert az informatika kezdetén a fájlnévformátumokban a kiterjesztések technikai okok miatt legfeljebb hárombetűsek lehettek.

A MIDI szóalakot betűszóként, követve az eredeti írásmódot, csupa nagybetűvel írjuk, a másikat fájlformátumként pont után kisbetűvel írjuk.

Informatikatörténeti érdekesség, hogy 2007 elején megjelent egy új számítógéposztály-elnevezés, a MID (Mobile Internet Device 'mobil internetes eszköz'), amely hangzásában egybeesett a .mid fájlformátummal. Az angol amerikai nyelvhasználatban a middle 'középső' melléknév igen gyakran lerövidül mid formára. A MID kategóriájú gépek neve tehát utalt arra, hogy ez egy középső, köztes kategória, mégpedig a 2006 februárjában bemutatott UMPC (Ultra Mobile PC) és például a mobiltelefon között. Hisz a MID-ek olyan egyszerű, kisméretű eszközök, amelyek kifejezetten böngészésre alkalmasak, és alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak hagyományos PC funkciókat. Mára már tudjuk, hogy ez a kategória nem terjedt el a közhasználatban.

Külön érdekesség, hogy a széles körben használatos, régi MIDI szabvány (1982-ben jelentették be, és 1983-ban fogadták el szabványként iparági együttműködésnek köszönhetően) sok különböző próbálkozás és továbbfejlesztési kísérlet ellenére is még mindig használatban van, bár sok tekintetben elavult. Dragon György, a Netidők társaság tagja, zeneszerző barátom szerint, úgy tűnik, hogy fokozatosan el fog tűnni a MIDI, mert pár éve már lassan minden fontosabb programba elkezdték beépíteni az OSC (Open Sound Control) kommunikációt, ami egy sokkal flexibilisebb, hálózati kommunikációra épülő sztenderd, és egyben egy újabb hárombetűs mozaikszó az informatikai kifejezések között.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Olvasom a hírt, hogy a teljes francia GDP ötezerszeresét meghaladó telefonszámlát küldött egy távközlési cég egy munkanélküli ügyfelének. A Dél-Nyugat-Franciaországban élő Solenne San Jose majdnem szívrohamot kapott, amikor szolgálatója, a Bouygues Telecom 11 721 000 000 000 000 euróról szóló telefonszámlát küldött neki. San Jose felhívta a társaság ügyfélszolgálatát, de azzal próbálták lerázni, hogy a számlák kiszámítása automatikus módon történik. Máskor azt mondták neki, hogy hamarosan megkeresik a részletfizetési megállapodás ügyében. Számos hívás után ismerte csak el egy munkatárs, hogy tévedés történt, valójában csak 117,21 eurót kell fizetnie. A cég végül elnézést kért, és a valódi összeget is elengedte.

Szinte heti gyakorisággal bukkannak fel a fórumokon olyan hírek, hogy valaki horribilis összegről, vagy éppen 0 forintról (euró, cent, dollár, stb.) kapnak számlát és csekket. Vagy éppen annyira alacsony összegről, hogy a kiküldött számlalevél az összeg többszörösébe került. Én is kaptam már két forintról csekket. arról már nem is beszélve, hogy az ügyfélszolgálatos többszöri igénybevétele mennyibe kerül a cégnek.

Nem értem, miért nem lehet a kimenő számlák nyomtatása, borítékolása, és postázása előtt még egy utolsó ellenőrzést beiktatni, amely kiszűrné a számla kibocsátójának számára roppant kínos összegeket. Pláne , hogy ezek a számlázó-rendszerek súlyos milliókba kerülnek.

Szeretnék segítséget nyújtani ezeknek a cégeknek. Ha ezt a 14(!) programsort befűzik a rendszerbe, megmenekülnek a kínos pillanatoktól. Természetesen teljesen ingyen felajánlom, legfeljebb annak örülök, ha legközelebb nem kapom meg a 2 forintról szóló számlalevelet.

Ja igen, és szóljanak a telfonos ügyfélszolgálatosoknak, hogy ne akarja meggyőzni az ügyfelet, hogy ez így jó.

Változó #minimum (0 forint, a legkisebb pénzérme, a postázás díja, a levél előállítás díja, stb)

Változó #irreál (Az a felső összeghatárt, amennyit már tényleg képtelen a fogysztó fogyasztani)

Feltétel nyomtatható a számla?

Ha #végösszeg kisebb mint #irreal és #végösszeg nagyobb mint #minimum

      nyomtatás

különben

      feltétel Ha #végösszeg kisebb mint #minimum

             #végösszeg hozzáadása következő havi számlához

            Számlán NEM kitölteni a csekket

      feltétel vége

      feltétel Ha #végösszeg nagyobb mint #irreal

            riasztás a kezelőnek "Te nézd már meg ezt a számlát, nagy gebasz van, ne hogy már ezt küldjük ki. Nagyon hülyének fognak minket nézni!!!"

      feltétel vége

feltétel vége

Toochee, a Galaktikus

A múlt alkalommal egy háttértároló típusról, az SSHD-ról azaz a hibrid meghajtóról volt szó, most tovább megyek ezen a vonalon, és egy sajátos merevlemez rendszert, a RAID-et tárgyalom. Azért érdekes ez a szóalak, mert az angolban egyszerre funkcionál betűszóként és közszóként. Természetesen a merevlemezek szövegkörnyezetben a betűszó értelmezhető.

Csak érdekességképpen érdemes tudni, hogy az angol to raid ige jelentése 'fosztogat', 'rajtaüt', 'portyázik', 'megtámad'. Esetleg ismerős lehet ez a szó a Tomb Raider, a Raiderz vagy a legendás C64-es Raid over Moscow videojáték címéből is. A játékosok világában a raid mást is jelent, ugyanis így hívják a szervezett, nagy létszámú csapatokat (pl. 25-ös vagy 40-es raid a 25 vagy 40 főből álló csapat), illetve a raid igei formája (magyarul raidel) magát a tevékenységet is jelenti 'nehéz, komoly stratégiát igénylő támadás'.

Természetesen ennek a szóalaknak és jelentéskörnek semmi köze nincs a szóban forgó merevlemez rendszerhez.

A RAID-nek mint betűszónak az informatikában két magyarázata is van: 1.) redundant array of inexpensive disks; 2.) redundant array of independent disks. A két magyarázat ugyanazt a technológiát jelenti, csak történeti és technológiai cél szerinti különbségek vannak a magyarázatok között. A redundant array of inexpensive disks jelentése 'olcsó lemezek redundáns tömbje'. Ennek a kifejezésnek a magyarázata arra vezethető vissza, hogy amikor 1987-ben a RAID technológiát a Kaliforniai Berkeley Egyetemen kitalálták, akkor az volt a technológiai cél, hogy két vagy több merevlemezt úgy kapcsoljanak össze, hogy azt a gép egy darab logikai meghajtónak lássa. Azért szerepel tehát ebben a szerkezetben az inexpensive 'olcsó' jelző, mert az 1980-as években ez egy költségkímélő, relatívan olcsó megoldásnak számíthatott a korabeli lassú, nagy méretű és igen drága nagy tárkapacitású eszközökhöz képest.

A másik magyarázat szerint a RAID betűszó a redundant array of independent disks szerkezet, magyarul a 'független lemezek redundáns tömbje' rövidítése. Ebben a szerkezetben már nem a megoldás költséghatékonyságán van a hangsúly (amiről időközben kiderült, hogy már nem is annyira olcsó), hanem a technológia egyik fontos elemén, vagyis azon, hogy a RAID rendszerekben hardveres vagy szoftveres úton egymástól független, fizikailag különálló lemezeket kapcsolnak össze.

Anélkül, hogy a RAID rendszerek technológiai magyarázatában elmélyednék, csak annyit jegyzek meg, hogy ennek a megoldásnak az a célja, hogy vagy sebességnövelés vagy kapacitásnövelés vagy biztonságnövelés (vagy ezen tényezők kombinálása) céljából kapcsolnak össze két vagy több merevlemezt. Ennek megfelelően a RAID 0-tól a RAID 6-ig, illetve ezek bizonyos kombinációjáig használhatunk RAID rendszereket. Mindebből az is következik, hogy a RAID manapság már nem egy darab technológia, hanem a többlemezes rendszerek gyűjtőnevévé vált, ami egyre inkább elérhetővé válik a magán felhaasználók számára is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség