Netidők Blogtársaság

A vallási témájú weblapok látogatói nagyobb valószínűséggel szednek össze valamilyen számítógépes vírust, mint a pornóoldalakra kattintó felhasználók - derült ki egy új tanulmányból.

Az információs adatvédelemre és vírusirtásra specializálódott amerikai Symantec vállalat Internet-biztonsági fenyegetés (Internet Security Threat Report) című jelentése szerint a vallási, illetve világnézeti témájú oldalak esetében háromszor magasabb a virtuális fenyegetések átlagos száma, mint a felnőtt tartalmakat kínáló weboldalaknál.

Mint arra a jelentés rámutatott: a pornográf tartalmaknak otthont adó oldalak mindössze a tizedik helyen állnak a vírusok szempontjából legkockázatosabb weblapok sorában. "Az elméletünk szerint ennek az az oka, hogy a pornóoldalak tulajdonosai jelentős bevételre tesznek szert az internet révén, és ebből kifolyólag fokozottan érdekükben áll, hogy vírusmentesen tartsák az oldalaikat" - olvasható a tanulmányban, amely a Symantec Global Intelligence Network nevű hálózat által tavaly gyűjtött információk alapján készült.

A hálózat több mint kétszáz országban kíséri figyelemmel a kibertámadásokat a szolgáltatásai és érzékelői révén. A Symantec szerint 2011-ben összesen 5,5 milliárd - a korábbi évhez képest 81 százalékos emelkedést jelentő - virtuális támadást sikerült blokkolnia.

Az internetes biztonsággal foglalkozó többi céghez hasonlóan a Symantec is jelentős növekedést tapasztalt az okostelefonok, illetve táblagépek elleni, valamint a vállalatoknál és kormányhivataloknál dolgozó alkalmazottakat célzó kibertámadások tekintetében.

 (MTI/HVG)

Ha már vesztettek el adatokat a gépükről, vagy előfordult már az, hogy nem találtak meg valamit, amiről pedig meg voltak győződve, hogy elmentették, akkor meg kell tanulni, hogy kell adatot menteni és mit jelent a frissítés, a szinkronizálás és a tükrözés. Manapság már nem ritka a több terabájt méretű háttértároló, és hamar eljutunk oda, hogy meg is töltsük ezeket a hatalmas háttértárakat. Ekkor hamar felmerülhet az igény, hogy az állományokról biztonsági másolatot készítsünk. A helyzetet tovább bonyolítja, ha több eszköz is van, az otthoni számítógép mellett van egy laptop vagy egyéb hordozható gép is, és mindegyiken keletkeznek állományok. Ilyen esetben, gyorsan előáll az átláthatatlan rendetlenség, és elengedhetetlen a rendcsinálás, az adatok szisztematikus archiválása.

A frissítés (update) az a folyamat, amikor a forrás meghajtón lévő fájlokat és a cél meghajtóban lévő fájlokat összehasonlítja a rendszer (vagy mi, saját kezűleg) dátum szerint, és ha a forrásban lévő fájl későbbi időbélyeggel rendelkezik, akkor azzal felülírja a cél meghajtón lévőt; ha pedig a forrásban olyan fájl van, ami a célban nincs, akkor azt a célba bemásolja.

Image: jscreationzs / FreeDigitalPhotos.net

A szinkronizálás során a két meghajtót összehasonlítja az eszköz vagy a felhasználó, és ahol újabbat vagy olyat talál, ami a másik meghajtón nem szerepel, akkor azt bemásolja a másik mellé, tehát a frissítés két irányban zajlik, aminek eredményeképpen a két meghajtón teljesen egyformák lesznek az adatok.

Image: jscreationzs / FreeDigitalPhotos.net

A tükrözés pedig azt jelenti, hogy az adatmentés két tárolóra történik, és az archiváló eszköz a két meghajtót (a forrást és a célt) teljesen egyformára igazítja (a forrás formájára igazítja a célt).

Image: jscreationzs / FreeDigitalPhotos.net

A három különböző technika három különböző célt szolgál. A frissítés ebben az esetben az angol update magyarítása, tehát a jelentése így írható le: 'dátum alapján történő frissítés', 'dátum szerinti növekvő sorrend'. A magyar változat tehát itt nem a dátumot ragadja meg a jelentés központi elemének, hanem ennek az eredményét, az új, friss állapotot. Úgy is mondhatjuk, hogy a frissítés naprakésszé teszi az adatokat. Némi zavart okoz a jelentésben, hogy a szoftverek újabb verzióra való emelését is frissítésnek mondjuk, ám az angol erre más szót használ, az upgrade-t, amelyben az upgrade az 'egy fokozattal feljebb' jelentést fejezi ki.

A szikronizálás töve a szinkron, ami nemzetközi vándorszó, tehát az európai nyelvekben megtalálható a származéka, a kifejezés ókori görög eredetű, két elemből áll, egyrészt a szün- 'együtt' előtagból, illetve a kronosz 'idő' utótagból. A szinkron tehát azt jelenti, hogy 'időben együtt', 'egy időben', minden olyan folyamatot szinkronnak hívunk, ami egyszerre, egy időben zajlik. A szinkronizálás ennek az eredménye: együtt zajlanak, egyszerre történnek a folyamatok, egyforma lesz a végeredmény.

A tükrözés az angol mirror 'tükör', 'tükröz' tükörfordítása, ami gazdag jelentéstartalommal rendelkezik. Metaforikus, képi kifejezés, és a tükör funkciójából vezethető le a jelentése: visszatükröz egy képet, az eredeti példány tökéletes másolatát hozza létre. Innen már könnyen levezethető az informatikai jelentés is azzal a megszorítással, hogy a köznyelvi jelentésben a tükörkép az eredeti fordítottja, az informatikában pedig az adatok tükrözése pontos másolatot jelent.

Bódi Zoltán

Az internethasználat, a számítógép-használat, a mobiltelefonálás olyan kézelfekvő tevékenység sokunknak, hogy szinte el sem tudjuk képzelni a hétköznapjainkat nélkülük. Ám vannak olyan társaink, akiknek fizikai akadályokba ütköznek az információs társadalomban való életnek ezek az alapvető tevékenységei is. Pusztán azért, mert hátrányosságaik, hiányosságaik vannak fizikai vagy egyéb tekintetben. De nekik is joguk van az információs infrastruktúrához.

Az e-befogadás vagy e-inclusion kifejezéshez tartalmilag közel áll az e-esélyegyenlőség, másként az e-akadálymentesítés, amit angolul leginkább e-accessibilitynek neveznek. Ez a fogalom az internethez való hozzáféréshez, az információs társadalomba való beilleszkedéshez való szabad döntést hangsúlyozza. Tehát az e-esélyegyenlőség keretében a társadalom olyan feltételeket biztosít, hogy az esetlegesen csökkent képességű, hiányosságokkal élő személyek (pl. látássérültek) is akadálymentesen használhassák a világhálót, és elérjék a weboldalakat. Az e-esélyegyenlőség megfelelő körülményeinek köszönhetően az akadályok átléphetőek. Persze mindehhez komoly összefogás, szabályozórendszer és befogadó, toleráns társadalmi, szakmai környezet kell, hisz az e-esélyegyenlőség biztosítására a szabványokat is úgy kell alakítani, hogy azok ezt a nemes célt szolgálják. Ideális körülmények esetén tekintet nélkül korára, nemére, esetleges hiányosságaira, hátrányaira szabadon hozzáférhet bárki az infokommunikációs eszközökhöz.

Az e-esélyegyenlőség kifejezés jelentésének középpontjában a felhasználói érdek áll, az e-akadálymentesítés pedig inkább az környezet aktivitását hangsúlyozza.

Az e-esélyegyenlőség hangzása kicsit szerencsétlen, mert az e- után az utótag is e hanggal kezdődik, de ez nem okozhat komoly akadályt a használatában.

Bódi Zoltán

Szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy az első posztom itt a Magyar Elektronikus Könyvtár elindításának 15. évfordulója kapcsán íródik, hiszen a MEK az egyik direkt megjelenése az új írásbeliségnek, amelyet az Internet hozott el a hétköznapjainkba. S mivel Moldován István könyvtáros – aki számomra az évek során a MEK-nek afféle szóvivőjévé is vált – már a 15 évvel ezelőtti első műsoraink egyikében is szerepelt és igyekezett az akkori fogalmainkkal érthetővé tenni, mi is az e-könyvtár, ezért nem volt vitás, hogy most is vele beszélgessek a MEK első 15 évéről. (Ez az az időszak, aminek az elején még csak 15-20 ezer internet felhasználó volt Magyarországon, tehát a jóval nagyobb hallgatottságú rádióban el kellett magyarázni, hogyan működik az elektronikus könyvtár és mi értelme van. Az online archívumunkban – könyvtárunkban? – mind a mai napig meghallgatható a beszélgetés.) A MEK ötlete egyébként már 1993 májusában felmerült Drótos László részéről egy szakmai levelezőlistán, itt vannak a főbb mérföldkövek. Tény, hogy ma már 8000-nél is több dokumentum található a MEK állományában és a hagyományos (könyv-)szolgáltatáson túl az évek során elindult az EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) valamint a DKA (Digitális Képarchívum).

Az elektronikus könyvtár előnyeit valószínűleg ma már mindenki tudja: 24 órás „nyitvatartás”, a könyveket feltölthetjük egy e-book olvasóra, a könyvek szövegében villámgyorsan lehet keresni, akár kutatni is lehet a szövegeket a számítógépes elemzés módszereivel, gyors keresés a könyvek között a digitális katalógusban. És nincs kölcsönzési idő, vagyis az egyik legismertebb mozzanat, ami a hagyományos könyvtárhoz kötődik, bizony elmarad, hiszen a könyvet nem kell visszavinni, ha már egyszer letöltöttük.

A különutas bécsi elektronikus könyvtár

Vagy mégis? Nem kell nagyon messzire menni, hogy másfajta gyakorlatot találjunk, hiszen Bécsben bizony van kölcsönzési idő az ottani elektronikus könyvtár gyakorlatában. (Egyébként ott még csak 2300 dokumentum található az állományban.) Csak itt persze nem visszatölteni kell a könyv tartalmát a kölcsönzési idő lejártakor, hanem a szöveget tartalmazó dokumentum automatikusan megsemmisíti a tartalmat. Nem meglepő a magyar elektronikus könyvtáros, Moldován István reakciója: „Ilyenről már hallottam amerikai könyvtárakban, sőt, az Országos Széchényi Könyvtárban is volt ilyen terv, de végül nem valósult meg. Én kicsit tamáskodom az ilyen vállalkozással szemben, a digitális szövegek alapvető természete a szabad másolhatóság, ez az önmegsemmisítés pedig ennek az alaptermészetnek a megerőszakolása. Nem lennék meglepve, ha egy ügyes fiú szépen otthon rájönne, hogyan lehet kikapcsolni a dokumentumok önmegsemmisítését :-)

Szerintem ez kicsit olyan, mint amikor az autóval a a XIX. század végén a lovaskocsit utánozták, mert akkor az volt az elterjedt. De a digitális könyv (az autó) már alapvetően más, mint a nyomtatott könyv (a lovas kocsi). Nemigen lehet ráhúzni a régi modelleket, ideig-óráig rákényszeríteni ugyancsak technikával igen.”

15 év – 15 könyv

A MEK a születésnapja alkalmából tizenöt új könyvet tett elérhetővé az olvasói számára, mégpedig úgy, hogy felkértek tizenöt hazai és határon túli írót (köztük például Csányi Vilmost, Heller Ágnest, Lőrincz L. Lászlót, Nemeskürty Istvánt, Nyíri Kristófot és Szilágyi Szabolcsot), hogy ajánljanak fel egy-egy művet a gyűjteménybe. Mint írják a MEK-en: „A felhívás olyan sikeres volt, hogy néhányan több könyvet is adományoztak a MEK-nek, így szaporítva a világhálón szabadon elérhető kortárs magyar szak- és szépirodalom mennyiségét.”

Az október 25-i műsorunkban Képes Gábor muzeológus a témához kapcsolódva elmesélte, hogy 2008-ban szerveztek egy kiállítást a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Reneszánsz év tiszteletére, amelynek ő az „Ősnyomtatványtól az e-book-ig” munkacímű részét gondozta, s ott kiállítottak néhány érdekes tárgyat, köztük Horváth Ivántól kölcsönkapott tárgyakat (például egy keletnémet peremlyukkártyás válogató eszközt, amellyel versadatbázist készített) és Papp Tibor versgenerátorát is.

A számítógép kétségtelenül a műveltségterjesztés egyik eszköze lett.