Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ha most csinálnánk forradalmat, Petőfi Facebookra tolná fel a Nemzeti Dalt

Nagy tömeg állt a felújitott Kossuth-téren - nem új látvány, hetek óta egyre többen érkeztek. A kormány lemondását követelték és előrehozott választások kiirását. Nem szegte kedvüket a vizágyúzás a hideg ellenére sem, pedig biztos volt, akire majdnem odafagyott a vizes ruhája. Hétvégén állitólag gumilövedékkel is lőtték az embereket - akkor azt skandálták, hogy "kardlapot, kardlapot". Aki nem tudott kimenni a térre, az Facebookon követte az eseményeket, illetve egyre népszerűbbé vált a korábban kevéssé ismert twitter is az emberek között. A tüntetők nem számitottak semmi jóra, de elszántak voltak, többen az arab tavaszt és a kijevi Európa-téri (Majdan-téri) eseményeket éltették. Ha nekik sikerült, miért ne sikerülhetne a magyaroknak is? - kérdezgették reménykedve maguktól. A tömegmédia nem igazán foglalkozott az eseményekkel, inkább hallgattak róla, mintha semmi sem történne a fővárosban. Az interneten és a Facebookon azonban egyre többet lehetett olvasni a "felkelésről" - sokan videó beszámolókat tettek közzé, hol békés jelszó-skandálásról, hol arról, hogy a rendőrök és a tüntetők farkasszemet néznek egymással. Erőszakra, összecsapásra eddig nem igazán került sor, leszámitva a vizágyút és az állitólagos gumilövedékeket. A tömeg megpróbálta maga mellé állitani a rendőröket, de azért tapintható volt a feszültség. Nem lehetett tudni, hogy mi fog történni a következő pillanatban...
A fenti képzeletbeli szöveg egy jövőbeli magyar "forradalom" kitörése előtti képet mutat be. A jelenet talán ismerősnek tűnhet a közelmúlt arab vagy ukrán "felkeléseiből". Feltehető, hogyha 1848, 1918, 1956 és 1989 után a napjainkban is lenne egy újabb forradalom, az valahogy igy kezdődne idehaza. Nem bolondultam meg és nem kivánom, hogy nálunk is hasonló események bontakozzanak ki, mint Ukrajnában vagy egyes arab országokban, sem forradalmat, sem polgárháborút nem kivánok Magyarországnak. Csupán azért elmélkedek a politikai forradalmak jelenlegi szerkezetén, mert egyrészt március 15-e lesz, másrészt a héten az egyetemi információs társadalom órán a politika és elsősorban az arab tavasz, illetve érintőlegesen az ukrajnai események voltak teritéken. Ha megvizsgáljuk az eddigi, fentebb felsorolt magyarországi forradalmakat, abban mind közös volt, hogy az akkori kor tömegkommunikációs vivmányai nagy szerepet játszottak az eseményekben, a nyomda (1848), a sajtó és a mozgósitó plakátok (1848 és 1918), a rádió (1956) és a televizió (1989). Viszont, ha ma lennének forradalmak, feltehető, hogy nálunk is az internet, a közösségi médiumok és a(z okos)telefonok játszanák a meghatározó szerepet.
Madeline Storck szerint az egyiptomi forradalomban a közösségi média három fontos szerepet töltött be:
  1. Ezen keresztül, ennek segitségével szervezték a forradalmat, mozgósitották a tömeget.
  2. A közösségi oldalak alternativ médiaként is üzemeltek, amelyek szemben a hivatalos média által közvetitett képpel, a tüntetők szempontjából mutatták be az eseményeket, ráadásul nem csak az országban élők, hanem a nagyvilág számára is.
  3. A közösségi média növelte a tudatosságot, mivel transzparenssé tette az elégedetlenséget, ráébresztette az embereket, hogy nincsenek egyedül, ezzel ráerősitett az eseményekre és nagyban hozzájárult annak gyors eszkalálódásához.
Ugyanakkor túlzás volna azt állitani, hogy a Facebook vagy a közösségi média "csinálta" az egyiptomi forradalmat. Nem. A foradalmat a tömegek csinálták, az internet csak egy eszköz volt, amit használtak közben. Forradalmak ugyanis voltak a Facebook előtt is és ahogy a magyar forradalmak kapcsán már jeleztem, az emberek előszeretettel használták fel tájékoztatásra és mozgósitásra az adott kor legmodernebb kommunikációs eszközeit a politikai forrongások idején.
Persze azzal, hogy az internet forradalmi lenne, sokan nem értenek egyet. Például Mong Attila tavalyi, HVG-ben megjelent irásában egyenesen amellett érvel, hogy a Facebook árt a politikai aktivitásoknak, a Facebook bűne, hogy látszat-tevékenységekre sarkall, amiktől úgy tűnhet az emberek számára, mintha csinálnának valamit, miközben csak hőzöngenek egy karorszékben ülve. A forradalmak közös jellemzője ugyanis, hogy tömegek vannak az utcákon, a Facebook viszont paradox módon éppen ezt akadályozza meg, mert segit kiengedni a gőzt még a szobában ülve. Az arab forradalmakban is az jelentette a fordulópontot, amikor az addig elégedetlen tömeget sikerült végre mozgósitani és az utcákra vinni. De vajon a Facebook alapértelmezésben nem abban segit-e jobban, hogy az elégedetlen tömegek otthon maradjanak és az a ritkább, hogy az utcákra özönlik segitségével a nép?
Az internetről sokan és sokáig gondolták azt elsősorban a '90-es években, hogy alapvető politikai változásokat fog indukálni a világban. Valaha Jevgenyij Morozov is közéjük tartozott saját bevallása szerint, azonban az elmúlt években kiábrándult és egykori cyber-utópistaként most a legádázabb ellenfele minden techno-optimista elképzelésnek. 2011-ben megjelent, The Net Delusion cimű könyvében például amellett érvel, hogy a net inkább a cyber-hedonizmust erősiti: a fogyasztást, a szórakozást, a kikapcsolódást. Nem a politikai aktivitás a legfontosabb az emberek számára az interneten, hanem az, hogy jól érezzék magukat. De szerinte azok az autokráciákban élő emberek, akik elégedetlenek és az utcára mennek sem alapvetően demokráciát akarnak elsősorban - ez a Nyugat tévedése. Nem azt akarják, hogy négy évente megmondhassák ki vezesse az országot, hanem hogy a vezetőik ne legyenek korruptak, hogy ők is jó életszinvonalon élhessenek, hogy igazságosabb legyen a társadalom, rendes munkájuk lehessen, a gyerekeik iskolába járhassanak és egyről a kettőre juthassanak.
Egyelőre persze nem forradalom, hanem választások lesznek Magyarországon, mert mi még demokráciában élünk, igy négyévente választhatunk, hogy ki vezesse az országot - bár véleményem szerint mi sem akarunk sokkal többet és mást azoknál, akik az autokrata országokban többnyire elégedetlenül tengetik az életüket. Arra azonban egyelőre nincs recept, hogy ebben hogyan segithet a közösségi média - forradalmat csinálni viszont egész jól lehet a segitségével.
0 Tovább

Hibrid gép - alakváltás és platformváltás egyszerre

Ennek a kifejezésnek az ötletét az a hír adta, hogy az éppen most (2013. szeptember 6-11.) zajló berlini IFA kiállításon (http://b2b.ifa-berlin.com/en/) az ASUS megjelent egy újdonsággal, egy hibrid géppel (http://www.hwsw.hu/hirek/50908/windows-8-android-tablet-telefon-okostelefon-asus.html).

A hibrid nemzetközi jövevényszó, tehát minden európai nyelvben általános, és görög-latin eredetű, a biológiában a legáltalánosabb, jelentése ’keresztezett, keresztezésből létrejött’, kicsit bővebben ’különböző fajták egyedeinek keresztezéséből létrejött növények, állatok’. Az általános tudományos szaknyelvben pedig azt jelenti a hibrid, hogy ’több összetevőből álló’.

Az informatikában ez utóbbiból kell kiindulni, hisz a hibrid számítógép olyan eszköz, amely voltaképpen többféle géptípus és platform összekapcsolásából áll. Az ASUS legújabb hibridje olyan gép, amely leválasztható billentyűzettel rendelkezik, tehát transformer gépnek is nevezhetjük (http://netidok.postr.hu/alakvalto-tablagepek/), és futtat Windows és Andrioi operációs rendszert is. Érdekes megoldás, hogy a billentyűzettel kiegészíthető a gép, és így egy ultrabook lesz, ám a billentyűzet önmagában is használható számítógépként, ha csatlakoztatunk hozzá egy asztali kijelzőt, hisz a klaviatúra házában foglal helyet egy olyan hardver, amely Windowst futtat.

Ez tehát egy igazi hibrid gép, amely táblagép, ultrabook, aszatli gép, windowsos vagy androidos gép is lehet pici átalakítással.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Mennyi egy yottabyte? Infografika

Még, akik tisztában is vannak a mega-, giga-, tera-, peta-, exa-, zetta- és yottabyte fogalmával, azoknak is nehéz elképzelni, hogy valójában mit is jelentenek ezek, vajon minek feleltethető meg egy-egy egységnyi információ.

William Shakespeare összes műve 5 megabyte helyet foglal el. Egyetlen másodpercnyi HDTV minőségű felvétel egy Blu-Ray disc-en 9 megát. A szúnyog teljes genomja 66 megabyte-ba fér bele, míg egy férfi spermája 760 mega információt hordoz, egy átlagos nő összes petesejtje pedig 343 gigát. A Wikipédia 7300 gigabyte-ot (vagyis 7,3 terabyte-ot) foglal el, a Facebook-nak pedig 274 terabyte-ra volt szüksége 2012-ben, hogy egy átlagos napon tárolja a közösségi hálózaton megosztott képeket és videókat.

Nem folytatom tovább, akit érdekelnek az ilyen és ehhez hasonló számok az kellemes negyedórát tölthet el a BBC Future oldalán található infografikával, ahol a terabyte után még a peta-, exa-, zetta- és yottabyte fogalmát is megfoghatóvá, láthatóvá teszik a számunkra.

(Az infografikát az Információ gyönyörű c. könyv szerzőjének, David McCandless-nek a műhelye készítette.)

Pintér Robesz

0 Tovább

Facebookról jött a rablás ötlete

Bekövetkezett az, amit régóta megjósoltak a szakértők: Ausztráliában olyan bűntény történt, ahol a tippet a Facebook adta.

Sydneyben két rabló hatolt be egy nő házába, és bunkósbottal és késsel felfegyverkezve követelték a tulajdonostól a házban található pénzt. Átkutatták a házat, de csak egy kisebb összeget találtak. A rablók többet követeltek, közölték a tulajdonossal, hogy tudják, ennél több van a házban. A tulajdonos csodálkozására elmondták, a lány feltett a Facebook oldalára egy olyan képet, amelyen nagyobb összeggel játszadozik. A nő közölte a rablókkal, hogy a lánya már rég nem lakik ott. A rablók a csekély zsákmánnyal távoztak.

A nyomozás során kiderült, a hölgy 17 éves lánya valóban egy nagy rakás pénzzel pózolt a posztolt képen. A lány a jelentős összeg megszámolásában segített 72 éves nagymamájának.  A kép 120 kilométerre arrébb Bundanoonban készült, ott is töltötte fel.

A rablókat nem sikerült elfogni, de a történet rávilágít két tényre. Egyrészt mennyire meg kell gondolni, milyen információkat teszünk fel magukról. A másik, hogy a rablók eljutottak a lány lakásához, habár a Facebook oldalán nem volt fenn a címe. De egy kis keresgéléssel az interneten sikerült összekapcsolni a két adatot. A lánynak pusztán szerencséje volt, hogy addigra már elköltözött, és nem keményebb kezű rablókkal akadt össze a családja.

Toochee, a Galaktikus

0 Tovább

Nem lehet ennyire idióta

A Granite Reformatory nevű amerikai börtönből Facebookozott rendszeresen egy rab, amíg le nem bukott ritka ostoba módon.

A Facebook-oldala alapján a börtönélet nem is tűnik túlságosan nagy büntetésnek. A cellájába csempészett Blackberry segítségével a 32 éves Justin Walker viszonylag zavartalanul tudta a közösségi oldalt használni, így képeket is feltöltött a börtönből. A férfi Jus N Walk néven létrehozott adatlapjának fotói közt olyanokat is közölt, amelyeken a börtöncellájában füvezik, vagy éppen maga készítette bongjával és késeivel pózol, illetve egy cellatársával egy zacskó marihuánát mutatnak a kamerának. Ez mind külön-külön is tilos volna.

A férfi emellett szívesen posztolt arról is, hogy szereti a fantasy könyveket, az egyik kedvenc filmje a Született gyilkosok, valamint támogatja a szélsőséges neonáci white power skinhead ideológiát.

Walkert 2001-ben ítélték 30 évre egy oklahomai seriff meggyilkolásáért, most közepesen szigorú börtönből kemény fegyházba helyezték át. A maradék húsz évet már itt kell leülnie.

 Toochee, a Galaktikus

 

0 Tovább
«
12

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek