2013. február 25. 06:00
Mi a legjobb a fényképezőgép arcfelismerésének tesztelésére? Egy trükkös kép, ami még az embereket is összezavarja. Az LG új telefonját egy ilyen képpel tesztelte. A hat piknikező fiatalon kívül a szoftver további tizenhat arcot azonosított. Te is megtalálod?
2013. február 24. 08:55
Tegnap megérkeztünk Barcelonába, ahol ragyogóan sütött a nap. Miután este belaktunk jó féle tapasból, sétálni indultunk, de hamar belefutottunk focidrukkerekbe. Legalábbis azt hittük, azok – Sevilla – Barcelona meccs volt tegnap este. Tévedtünk, ez egy MWC ellentüntetés volt, erősen antiglobalizációs.
Amikor a transzparenseken megláttuk a curupción feliratot, meg a sarlós kalapácsot, gyanús lett, hogy ez talán nem focidrukkerek randalírozása. Azt végképp nem értettük, hogy miért a Movistar (az MWC-t támogató helyi mobiltársaság) boltja előtt állnak a legtöbben, illetve miért vannak tüntetők magában a boltban(!) is. Végül kerülendő a lehetséges balhé kitörését (a három gyerek hazavár minket otthon), sétálni indultunk. Hamar átértünk a tér túlsó oldalára, ahol a három szintes Apple Store-ban bezsongott tömegek nyomkorászták a kitett cuccokat (a feleségem azt mondta, hogy ez egy drog üzlet, a kék pólósok a dealerek, a többiek meg a függők – igaza volt). Viszont, ha már itt voltunk, megnéztük az interneten, hogy mi folyik a tér túlsó oldalán. Kiderült ebből az angol nyelvű blogposztból, hogy ez bizony egy MWC és korrupció ellenes tüntetés.
Röviden: miközben Spanyolországban dúl a gazdasági válság és a munkanélküliség 20%-os, az MWC helyi szponzorai is több ezer embert bocsátanak el – csakhogy közben nem csak az MWC-re futja nekik, hanem arra is, hogy korrupt hatalmasságokat tartsanak a fizetési listáikon, óriási pénzekért.
Mire visszaértünk a Movistar boltjához, helyreállt a forgalom, a jókedvű tüntetők elindultak haza. A bolt portálját pedig elkezdték takarítani, mivel annak rendje és módja szerint lefújták a tüntetők. Szóval, munkát adtak az előre odarendelt takarítóknak és a rendőröknek (akik nem csaptak rá a graffitizők kezére – mert ez itt demokrácia).
Éppen sikerült elkapni a pillanatot, amint a két takarító elkezdte mosni a feliratot, mielőtt gőzborotvával lemarták volna.
Mire megérkeznek az MWC-re érkező tömegek (vasárnap és hétfőn), nyoma sem marad a dolognak, így azok nem is tudnak róla (a twitteren is csak én tudósítottam #mwc hashtaggel az eseményről – hátha érdekel mást is. Közben pedig az index arról cikkezett, hogy szinte nincsenek női előadók az MWC-n – hát, lemaradtak a nap legfontosabb MWC-s eseményéről…)
Isten hozta az MWC résztvevőit Barcelonában!
További tudósítások várhatók folyamatosan a twitteren és a probesz blogon.
2013. február 22. 08:46
Ismét összegyűlnek Barcelonában a mobil szakma jeles képviselői, 70 ezer résztvevőt várnak és több mint 1500 kiállítót 94 ezer négyzetméteren. A hétfőtől-csütörtökig tartó rendezvényen számos érdekes bejelentésre lehet számítani, de emellett izgalmas előadásokra is sor kerül. Azért írok előre minderről, mert ebben az évben van szerencsém személyesen is ott lenni Barcelonában, köszönhetően a tavaly elnyert Mobile Influencer díjnak és a Ringier-nek.
Azt nem ígérem, hogy minden nap friss blogposztok tucatjaival fogok jelentkezni, de az biztos, hogy jövő pénteken, miután véget az ér esemény, itt a Netidők blogon be fogok számolni életem első MWC-jéről.
Mi várható idén Barcelonában? Ahogy év elején már írtam, új készülékek bejelentése várható, amelyek a mennyiség jegyében fognak rálicitálni az eddig csúcskészülékekre: még nagyobb kijelző (elérjük az átlagos 5 colos méretet) – itt vannak tehát a phabletek, még több és gyorsabb mag és jobb felbontású kamerák. Várható, hogy bemutatkoznak az új (elsősorban a fejlődő világnak szánt) tömegkészülékek, idén ugyanis feltehetően legalább ugyanannyi vagy több okostelefont fognak eladni világszerte, mint hagyományos mobilt ez pedig ilyen eszközök nélkül nehezen elképzelhető. Sokan fognak próbálkozni azzal is, hogy megmutassák mire jó szerintük az NFC vagy az LTE, és az m-commerce trendje is beindulni látszik.
Ugyanakkor a kiállítással párhuzamosan zajlik majd a szakmai konferencia és szponzorált rendezvények is, én a következő érdekes eseményekre szeretnék bejutni (meglátjuk sikerül-e, bizonyos beszélgetésekre korlátozott a hely és még függőben van a jelentkezésem):
A végére pedig egy kedvcsináló videó arról, hogy mit várnak iparági szakértők az idei Mobile World Congress-től.
2013. február 08. 06:00
Sokan egyszerre imádják és utálják a Facebook-ot. A közösségi oldal a világ legnagyobb időzabálója, több mint egy milliárd(!) felhasználó tölti online idejének egy jelentős részét a Facebook-on. Mivel? A kritikusok szerint macskás képekkel, Coelho idézetekkel és az éppen elfogyasztott ételek képeivel. A rajongók szerint ugyanakkor a barátokkal és ismerősökkel folyó rendszerint értelmes párbeszéddel. A Pew Research Center’s Internet & American Life Project most megvizsgálta, hogy hogyan használják az amerikaiak a Facebook-ot – a Coming and Going on Facebook címmel megjelent hét oldalas kutatási összefoglaló szabadon hozzáférhető az interneten, ennek érdekesebb eredményeiből mazsolázok alább.
Az amerikaiak 67%-a (tehát háromból kettő ember) használja a Facebook-ot. Sokuk szerint túlságosan is gyakran és sokat. A válaszadók több mint hattizede (61%) vett már ki saját döntésre néhány hetes „szabadságot” a Facebook használatban legalább egyszer életében és 27% tervezi, hogy így tesz az előttünk álló egy évben. Akik szüneteltették már valaha a Facebook használatát, több okot hoztak fel:
Az oldal számára jelzésértékű lehet, hogy a válaszadók 20%-a nyilatkozta, valamikor ugyan felhasználó volt, de ma már nem az, miközben mindössze 8% - tehát két-és-félszer kevesebb – netező mondta, hogy a jövőben Facebook felhasználó kíván lenni. Mindez természetesen fakad a szolgáltatás széleskörű elterjedtségéből (kevés már azok száma, akik sohasem használták az oldalt), de a lemorzsolódó „kiábrándultak” elég magas aránya mutatja, hogy az oldal bizonyos csoportokban elveszítette vonzerejét és túl van a fénypontján.
Ugyanakkor azok az amerikaiak, akik nem hagyják abba az oldal használatát, jellemzően gyakrabban használják az oldalt és több időt töltenek el ott. Míg 2011 augusztusában a közösségi média oldalak használóinak egyharmada állította, hogy naponta többször is felnéz az ilyen oldalakra, addig 2012 novemberében már 41% mondta ugyanezt.
Tovább árnyalja a képet az oldal szubjektív fontosságának megítélése: amikor a felhasználókat arról kérdezték, hogy mennyire fontos nekik a Facebook az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, akkor 59% mondta, hogy legalább annyira fontos számukra az oldal, mint egy évvel korábban, 12%-nak fontosabb, de 28% számára kevésbé fontos. Ez ismét inkább arra mutat, hogy több ember „jön le” éppen a Facebook-ról, mint amennyi újabban „rákattan”, de a többség viszonya stabilnak mondható.
Véleményem szerint az adatokat elnézve a Facebook – és a felhasználók számára – az az egyik legfontosabb kérdés most, hogy lehet-e megfelelő önkontrollal és hasznosan használni az oldalt, azért, hogy ne érezzék azt feleslegesnek, megterhelőnek vagy egyenesen függőnek a kialakult viszonyt. Az oldaltól teljesen elforduló felhasználók magas száma és az időpocsékolásra panaszkodó júzerek fentebb látott magas aránya ugyanis szerintem arra utal, hogy a Facebook egy markáns kisebbség számára (kb. 20%) függést jelent, amit nem tudnak másképpen kontrollálni, csak, ha teljesen elfordulnak tőle. Kábé 60-70% lehet azon Facebook használó amerikaiak száma, akik elégedettek az oldallal és kiegyensúlyozott a viszonyuk (nem terveznek több vagy kevesebb időt eltölteni ott a jövőben, illetve nem lett fontosabb vagy kevésbé fontos számukra az oldal az elmúlt egy évben). Ez szerencsére egy elég magas arány – ők azok, akik feltehetően megtanulták hogyan használják saját maguk számára hasznosan az oldalt, az beleépült a napi rutinjukba.
A Facebook jövőjét tekintve ugyanakkor kulcskérdés, hogy a lemorzsolódók és az elégedetlenek mennyire hangadók a Facebook megítélését tekintve a saját környezetükben, képesek-e ciki dologgá változtatni azt (ahogy az szinte egyik pillanatról a másikra megtörtént a MySpace-szel pár éve). Ha igen, akkor a Facebook úgymond „elindulhat a lejtőn” és tömegével pártolhatnak el a ma stabilnak számító felhasználói is – ne felejtsük el, hogy egy közösségi oldal értéke hatványozottan nő az ott lévő felhasználók számával. Lemorzsolódás esetén ez sokkal gyorsabb hanyatlást tud jelenteni, mint bárki előre feltételezné (gondoljunk csak a Facebook és iWiW villámháborúra).
Tehát akár sorsfordító trendfordulót is beleláthatunk ezekbe az adatokba, ami előrevetíti a Facebook hanyatlását az USA-ban, de akár azt is gondolhatjuk, hogy a fentiek természetesek egy felkapott divatból idővel mainstream-mé váló szolgáltatás használatának kikristályosodásában – hiszen nem mindenki marad használó, aki kipróbálja. Ettől függetlenül igaz azonban, hogy ha úgy érezzük túl sokat használjuk a Facebook-ot, tartsunk egy kis áramszünetet.
2013. január 12. 13:35
Logikusnak tűnik, hogy azok, akik rendszeresen vásárolnak az interneten, a karácsonyi ajándékokat is online módon veszik meg. A karácsonyi vásárlás azonban valamivel több kockázatot rejt magában, mint egy hétköznapi netes rendelés: ha valami hiba csúszik a folyamatba, könnyen megeshet, hogy nem lesz mindenki számára csomag a fa alatt.
A kockázatok ellenére a felnőtt magyar internetezők 29 százaléka rendelt valamilyen karácsonyi ajándékot az interneten – derül ki az NRC december végén végzett felméréséből. Az online vásárlás leginkább a húszas, harmincas éveikben járókra jellemző leginkább, így nem meglepő, hogy az ajándékvásárlásban is ők jeleskedtek leginkább: több mint egyharmaduk rendelt az interneten valamit, míg az 50 felettieknek csak a 16 százaléka tett így. A többség egyébként valamelyik hazai webáruházban vásárolt, külföldi oldalról a netezők mindössze 4 (vásárlók 14) százaléka szerzett be valamilyen ajándékot.
Az e-kereskedelem slágerterméke a könyv, ráadásul könyvet ajándékozni sosem rossz ötlet, így nem csoda, hogy ezt vásároltak a legtöbben: a netezők egytizede rendelt ajándékot valamelyik online könyváruházból, de közel ugyanennyien vásároltak elektronikai cikkeket – kütyüket, szórakoztató elektronikai cikket, háztartási gépet – is. Játékot a netpolgárok 7, ruhaneműt és kiegészítőket 6 százalékuk rendelt a neten, valamilyen élményt (utazást, üdülést, egyéb szabadidős programot) pedig 3-4 százalék ajándékozott az internet segítségével.
Ahogy a bevezetőben említettem, a karácsonyi internetes vásárlás rejt magában némi kockázatot, így talán nem is meglepő, hogy minden negyedik vásárló gyűjtött ezúttal is valamilyen negatív tapasztalatot. Az is épp elég stresszt okozhat, ha az utolsó pillanatban érkezik meg a csomag – a vásárlók egyötödével történt ilyen –, de voltak olyanok is szép számmal, akik ennél sokkal rosszabbul jártak. A vásárlók 12 százaléka egyáltalán nem kapta meg karácsonyig valamelyik csomagot, 8 százalék nem azt a terméket kapta, amit rendelt, 6 százalék hiányos pakkot kapott, és ugyancsak 6 százalék számolt be arról, hogy sérülten érkezett meg számára az áru. Az inkább a magyar boltok esetében fordult elő, hogy a kiszállított csomag nem tartalmazott mindent, vagy mást rejtett magában; míg az, hogy a termék sérülten vagy egyáltalán nem érkezett meg, a hosszabb és összetettebb szállítási folyamatot igénylő külföldi rendelések esetén volt jellemzőbb.
A problémák ellenére a vásárlók több mint 80 százaléka úgy érzi, a karácsonyi ajándékok interneten történő beszerzése még mindig kevésbé stresszes, mint járni a zsúfolt üzleteket, emellett az online vásárlással rengeteg időt spórolhatunk meg, sőt a többség úgy gondolja, a weben a választék is nagyobb, és olcsóbban is kijöhetünk az ajándékozásból, mint ha hagyományos módon vennénk meg a fa alá valót.
Nyilván a fenti előnyöknek is köszönhető, hogy az internetről ajándékozók idén decemberben is vállalják majd az esetleges kellemetlenséget, amit egy-egy későn vagy hiányosan megérkező csomag okoz: csupán alig több mint egy százalékuk tartja kizártnak, hogy idén is a netről vásárol majd, egyharmaduk ellenben úgy tervezi, hogy az összes ajándékot online módon szerzi majd be.
Kurucz Imre
A felmérést az NRC 2012. október 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.
Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.
Utolsó kommentek