Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Nem veszik az adást

„A podcasting technológia lehetővé teszi hang-, videó- és más fájlok sorozatszerű közzétételét az interneten úgy, hogy a felhasználók feliratkozhatnak az adott anyag epizódjait tartalmazó csatornákra.” (Wikipedia)

Bevallom, meglepődtem, amikor megnéztem, mit is ír a podcastokról a Wikipedia. No nem a definíció miatt, hanem azért, mert a szócikk jelen pillanatban 44 magyar podcastot sorol fel, igencsak változatos témákban. Kínálat tehát van bőven itthon is, a külföldi csatornákkal együtt pedig igazán van miből válogatnia annak, aki ilyen típusú szórakozásra, tájékozódásra vágyik.

A nagy kínálat ugyanakkor nem generál nagy keresletet – az NRC legutóbbi felmérése szerint ugyanis a felnőtt magyar internetezők mindössze 4-5 százaléka szokott podcastokat hallgatni. A többes szám ráadásul nem is igazán indokolt, hiszen ennek a meglehetősen kicsiny szegmensnek a zöme jellemzően egy – esetleg két – csatorna hallgatója.

Érdekes, hogy maga a podcast fogalma sem igazán közismert: a netpolgárok több mint 70 százaléka még csak nem is hallotta a kifejezést, azok aránya pedig, akik hallották már, és a jelentésével is többé-kevésbé tisztában vannak, csupán 9 százalék. Megállapítható tehát, hogy jórészt azok tudják, mi fán terem a podcast, akik hallgatnak is ilyesmit, vagy legalábbis feliratkoztak már valamelyik csatornára.

A podcast-hallgatók körében egyébként háromszor annyi férfit találunk, mint nőt. Ez nem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy sok hasonló típusú internetes tevékenység (például a letöltés, streamelés) is tipikusan férfiak körében népszerű, valamint ha figyelembe vesszük, hogy az egyébként széles hazai podcast-palettán többségben vannak az inkább a férfiakat vonzó témák.

Az viszont már talán meglepő, hogy bár a podcast szó előtagja az iPodra, és ezen keresztül a hordozható zenelejátszókra utal, meglehetősen ritka, hogy valaki ilyen eszközön hallgatja az adást. Legtöbben asztali számítógépen vagy laptopon, notebookon játsszák le műsort – a hordozható kütyük (beleértve a mobiltelefont is) sokkal kisebb szerepet kapnak a tartalmak fogyasztásában.

Annak ellenére azonban, hogy kevesen tudják, mi is az a podcast, azok száma nem csekély, akik nyitottak az ilyen típusú médiafogyasztásra. Felmérésünk azon résztvevői közül, akik ma még nem hallgatnak podcastot, minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy a jövőben kipróbálja a dolgot (a legtöbben zenei vagy film tematikájú, illetve humoros adásokat hallgatnának). Ez a fajta nyitottság persze elméleti, és a valóságban csak akkor realizálódhat közönségként, ha a szolgáltatás ismertségében számottevő növekedés következik be.

Kurucz Imre


A felmérést az NRC 2012. október 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.

0 Tovább

Podcasting és vodcasting - a netes önkifejezés formái

A podcasting kifejezés eredetileg olyan szóösszevonás, amelynek előtagja az Apple iPod márkájú hordozható médialejátszója, az utótagja pedig az angol broadcast 'sugároz, adást közvetít' ige vége. A podcasting jelentése a következőképpen írható körül: 'az internetről egy ügyfélprogram segítségével a jellemzően .mp3 formátumú műsorszolgáltatások automatikus összegyűjtése és a felhasználó eszközére való letöltése'. A podcast jellemzően folytatásos, epizódszerű részekből álló, (például RSS segítségével) összegyűjthető video- vagy audioállományok sorozata. Tehát jól érzékelhető a jelentésszerkezet leírásából, hogy a podcasting kifejezést nemcsak az Apple iPodjai esetében használják, hanem minden médialejátszó környezetében. A podcasting a műsorszolgáltató szempontjából közelíti meg a kérdéskört, ezért szerepel az utótagban a broadcast 'sugároz' kifejezés. A felhasználó által letöltött műsorok, zeneszámok a podcastok. Az egyik kedvencem Szalay Dániel barátom podcastoldala: http://www.vipcast.hu/ .

A podcasting mintájára keletkezett a vodcasting szóösszevonás. A két kifejezés nemcsak alakjában, hanem jelentésében is hasonló: míg a podcasting elsősorban hanganyagokra vonatkozik, addig a vodcasting videoanyagok közzétételét jelenti. A szerkezet az angol vod betűszó és a casting szó összetételéből áll. A vod a video-on-demand kifejezés mozaikszószerű rövidítése, a 'felhasználó szándéka szerint letölthető videoanyag' jelentéssel értelmezhető. A vodcasting szerkezet előtagja tehát egy rövidítés, míg utótagja egy önálló szó.

Mindkét kifejezésnek összetett jelentése van, és a globális médiakultúrának köszönhetően magyarított formájuk nincs.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Egy magyar podcaster

A sorozat előző részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
2. rész: Ilyen a netrádió-portál
3. rész: Szolgáltatások a netrádió-portálon


A podcastról mint a rádiózás egyik jövőbeli formájáról szól a sorozatom, amelynek negyedik részéhez érkeztünk. Ezúttal egy olyan fiatalemberrel készítettem interjút, aki egyszemélyes podcastot hozott létre két évvel ezelőtt, melynek neve: Vipcast. Szalay Dániel évekkel korábban a műsorunk munkatársa volt, azóta dolgozott másik rádiónál, majd tévénél és most a Computerworld c. lap vezető szerkesztője.


Szilágyi Árpád: Miért indítottál podcastot?

Szalay Dániel: A gondolat már több éve motoszkált bennem, mivel a mindennapjaim során számtalan színes személlyel vagy érdekes témával kerülök kapcsolatba, ám ezek nem mindig kapcsolhatók azokhoz a jellemzően azért informatikai témájú cikkekhez, műsorokhoz, amiken épp dolgozom. Szerettem volna ezeket az egyéneket, akikkel a hagyományos média nem foglalkozik (eleget), jobban megismerni, a témákat alaposabban körüljárni. Emellett a podcast magyarországi népszerűsítését is célul tűztem ki. A hagyományos rádiózás esetében a mai magyar rádiós környezetben alig-alig van már egyáltalán beszélgetős műsor, ez pedig számomra hiányérzetet keltett.

Szalay Dániel, a Vipcast.hu alapító szerkesztője

A podcast viszont azért is más, mert bárki készíthet műsort, méghozzá kis befektetéssel, tehát nincsenek igazi korlátok. Ha egy embert érdekesnek találok, akkor akár egy 30-40 perces mélyinterjúra is lehetőség van, mint ahogy van is erre példa az oldalamon. Például egy "régi motoros" MALÉV pilótával készítettem ilyen terjedelmű interjút. Pozitív tapasztalat, hogy van, aki ilyen időtartamú hanganyagokat is meghallgat. Ez többek között annak köszönhető, hogy a podcast anyagait nem muszáj a számítógép előtt meghallgatni, magunkkal vihetjük egy repülőútra, vagy hallgathatjuk a vonaton is a szabad perceinkben.

Szilágyi Árpád: Miért egyszemélyes a podcastod?

Szalay Dániel: Szeretném bebizonyítani, hogy akár egy ember is képes lehet ellátni egy személyben a szerkesztő, a riporter, a vágó, a webfejlesztő feladatait, és minőségi tartalmat állíthat elő. Bár én szeretek csapatban is dolgozni, de az egyedül készített műsorok esetében van egy fontos előny: nem kell megfelelni tulajdonosi, hirdetői vagy más elvárásoknak. Ha épp egy tőzsdei elemző érdekel, akkor vele beszélgetek, ha pedig egy színésznővel szeretnék interjút készíteni, akkor ez is beleférhet.

A koncepció lényege egyébként az, hogy szándékosan nem korlátozom a témák körét, teljesen szubjektív a "merítés".

Ha mégis kategorizálni kellene a Vipcast anyagait, akkor talán leginkább a Lifestyle/Életmód húzható rá leginkább, hiszen például a tőzsdei elemzővel is alapvetően azért beszélgetem, hogy megismerjem az életét, és kevésbé a konkrét gazdasági, tőzsdei helyzetről beszélgetünk.

Szilágyi Árpád: Elképzelhetőnek tartod, hogy a rádiós újságírás egyik lehetséges jövőjét jelenti a podcast?

Szalay Dániel: A podcast nem fenyegeti a hagyományos rádiós piacot, legalábbis most még eléggé gyerekcipőben jár Magyarországon, szemben az Egyesült Államokkal, ahol már ismert podcast-sztárok is vannak. Ugyanakkor nem is gondolom, hogy veszélyeztetnie kellene a podcastoknak a rádiókat, a hagyományos rádiózás és a podcast megférhet egymás mellett, és kiegészíthetik egymást. Úgy gondolom, hogy a hagyományos rádiókkal szemben a podcast számtalan vonzó tulajdonsággal rendelkezik - például akkor hallgathatom meg az adott műsort, amikor épp van pár szabad percem - , de én például nem szívesen mondanék le a hírrádiók - mondjuk a Kossuth Rádió vagy az Inforádió - nyújtotta frissességről.

Vipcast.hu

A podcast tehát egy plusz lehetőség, hogy olyan témák, vagy zenék is megjelenhessenek a kínálatban, ami esetleg nem kerül adásba a rádióban.

Fontos különbség a rádiókhoz képest, hogy a podcastokra kevésbé vonatkoznak az elektronikus médiát korlátozó médiatörvény kitételei. Engem például sokszor bosszant egy-egy műsorban, hogy készítői nem mondják ki a meghívott vendégek, szakértők esetében, hogy mely cégtől érkeztek, mert attól tartanak, hogy burkolt reklámnak minősül a beszélgetés. A podcast esetében a műsorkészítő bátran megemlíthet olyat, ami egy rádióban már „necces” lenne.

A „hagyományos” műsorkészítés tulajdonsága, hogy lényegesen nagyobb tömegekhez szólhatunk. És mivel többeknek (szélesebb hallgatói körnek) kell megfelelni, a kötöttségek ilyen értelemben előnyként is mutatkoznak. De vannak témák, amiket jobb szabadabban feldolgozni, és olyankor alkalmasabb a podcast.

Szilágyi Árpád: Szerinted a rádiócsatornáknak kell-e podcastot üzemeltetniük manapság?

Szalay Dániel: Természetesen! A legtöbb rádió nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az Inforádió példája mutatja, hogy alig jelent plusz költséget számukra a podcast, miközben egy más fajta célközönséget is megszólíthatnak vele. A hangfelvételek így is, úgy is előállnak, és akkor miért ne osztanák meg azt egy plusz csatornán keresztül is hallgatóikkal?

Poscast-hallgatása egy táblagépen

Szilágyi Árpád: Sokan használnak már Magyarországon is MP3-lejátszót. Miért nem terjed gyorsabban a podcast?

Szalay Dániel: Úgy gondolom, hogy a legfőbb akadályozó tényező, hogy az emberek zöme magát a fogalmat nem ismeri, nem tudja, mit jelent a podcast és hogy ezt hogyan is állíthatná be. Pedig nagyon egyszerű, csak egy szoftvert kell telepíteni a számítógépre, feliratkozni az ígéretesnek tűnő podcastokra, és ettől kezdve amikor friss tartalom jelenik meg, akkor azok automatikusan letöltődnek az mp3 lejátszóra vagy számítógépre.

A másik probléma a magyar podcastok csekély száma. Óriási lehetőség rejlik benne, hiszen ha angol nyelvű podcastot készítünk, akkor akár „világrádiót” is készíthetünk, műsoraink a világ valamennyi pontjára eljuthatnak, kis költségből.

Egyébként a felhasználók szempontjából az Apple "i" betűs termékei, az iPhone, az iPad, iPod stb. tovább egyszerűsítik a podcastok letöltését. Abban reménykedem, hogy ahogy ezek az eszközök még divatosabbá válnak, úgy válik erősebbé a podcastok iránti igény is. Az "i" betűs kütyük tehát a lehetséges kitörési pontok egyikeként is funkcionálhatnak.

Azzal együtt, hogy a többi fejlettebb mobilon vagy mp3 lejátszón sem bonyolult beállítani a podcastokat.

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

Szolgáltatások a netrádió-portálon (podcast-sorozat 3. rész)

A sorozat további részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
2. rész: Ilyen a netrádió-portál
4. rész: Egy magyar podcaster


A podcast a jövő netes rádiózásának egyik lehetséges és esélyes iránya. Ezt a tételt igyekszem igazolni minisorozatomban, amelynek segítségével megnézzük, hogy hol tartunk most a podcast világában, milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésünkre, illetve milyen gyakorlatot valósítanak meg a podcasterek. Két héttel ezelőtt már elkezdtük böngészni a Podcast.com-ot, amit akkor a felépítése alapján a Web1-es portálokhoz hasonlítottam. Folytassuk az ismerkedést!


Letöltés és meghallgatás
De először is válaszoljuk meg a kínzó kérdést, hogy miképpen lehet hozzájutni a műsorszerű tartalmakhoz a Podcast.com segítégével. Induljunk ki abból, hogy van egy MP3-lejátszónk vagy egy lejátszásra képes mobiltelefonunk. E hordozható eszközöket ellátják azzal a funkcióval, hogy kívülről feltölthessük az eszköz háttértárába/memóriájába a hangfájlokat, például közvetlen kábeles összeköttetéssel, vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül, illetve ha az eszköz maga is rendelkezik mobilinternet kapcsolattal, akkor nyilván egyszerűen letöltjük a műsort és kész. Induljunk ki azonban abból, hogy a mobilinternet ma még nem mindenki számára kézzelfogható valóság, vagy a tarifacsomagok ára miatt vagy azért, mert a mobiltelefon még nem internetképes, illetve az is lehetséges, hogy egyszerűen az asztali számítógépen/notebook-on kényelmesebb a sokféle hangfelvételt és zenét rendszerezni, tárolni, illetve archiválni. Ezért aztán ma a jellemző felhasználási mód az, hogy a számítógépen az internet segítségével megkeressük a letöltendő műsort, lementjük a gép merevlemezére és feltöltjük az MP3 lejátszóra vagy mobiltelefonra.

A legutóbbi alkalommal megmutatott módon vagy akár a nyitó oldalról kiindulva keressük meg a bennünket érdeklő műsor-tartalmat. A műsor podcast oldalán felül látjuk az alapinfókat (cím, rövid leírás, link stb.) és alatta máris sorjáznak a meghallgatható műsorok, amelyeknek az újabb és újabb kiadásait a podcast világban epizódnak nevezik. Egyszerű, mint az egyszeregy: ha az epizód dobozában a Play gombra bökünk rá, akkor a böngészőben megszólal a műsor, ha pedig a Download gombot nyomjuk meg, akkor a megjelenő párbeszédablakban lementhetjük a fájlt. Ha pedig már lementettük, akkor onnantól a hordozható MP3 lejátszónk saját feltöltési metódusa szerint haladhatunk tovább és akkor indulhatunk is a városba a letöltött műsorral.

Widget – „csináld magad” netrádió a weboldalunkra
Van olyan szolgáltatás a Podcast.com-on, amit csak regisztrált tagként érhetünk el. Ilyen például az ún. widget-ek használata. Ha szeretnénk például a saját weboldalunkba befűzni azt a lejátszófelületet, amin keresztül a kedvenc podcast műsorunk aktuális epizódjait bármikor meghallgathatjuk, akkor érdemes is regisztrálni. Ha már a rendszeren belül vagyunk, akkor keressük meg az oldal jobb oldalán középtájon a „WIDGET” gombot és bökjünk rá. Az itt megjelenő oldalon található eszközzel az ízlésünk szerint alakíthatjuk ki a weboldalunkra beágyazható podcast lejátszó kódját. A demonstráció kedvéért én is összedobtam egy ilyen ablakot:

Csatlakozás a Podcast.com-hoz
Igen, van lehetőség arra, hogy ezen a podcast-portálon a saját műsorunk podcast-szolgáltatását is elérhetővé tegyük. Persze ez nem jelenti azt, hogy a szerverkapacitást is rendelkezésünkre bocsátja a portál, hanem csak annyit, hogy ha már létezik a podcast szolgáltatásunk, akkor azt be tudjuk kötni a portálon és azok számára elérhetővé válik, akik ezen a portálon keresgélik a számukra releváns tartalmakat. Vagyis azoknak a műsorkészítőknek, akik a podcastban látják a jövőt, első lépésben meg kell valósítaniuk a szolgáltatást (ehhez szükséges a szerverkapacitás, illetve, hogy a műsorok MP3 formában elérhetők legyenek, illetve meg kell valósítani a podcast feed-et, amin keresztül frissülnek az új epizódok. Ha ez megvan, akkor érdemes regisztrálni a Podcast.com-on (a bal oldali menüben az „Add a Podcast” gombra kell kattintani) és utána elérhetővé válik a podcastunk.

Szilágyi Árpád

 

0 Tovább

Ilyen a netrádió-portál (podcast-sorozat 2. rész)

A sorozat további részei:
1. rész: Podcast: rádió a neten
3. rész: Szolgáltatások a netrádió-portálon
4. rész: Egy magyar podcaster

Jelen vagy jövő? Mindkettő egyszerre. A múlt héten megkezdett mini sorozatomban azt állítom, hogy a jövő rádiós újságírásának egyik valószínűen lehetséges formája (vagy közvetítő közege) a podcast, amely ma még nem igazán elterjedt nálunk, de a legfontosabb feltételek talán már megvannak ahhoz, hogy elinduljon a fejlődés.

Szedjük csak össze, hogy mi is kell az elterjedéshez! Először is kellenek hangzó műsorok, hogy legyen mit meghallgatni. Rádiók léteznek, sőt, még beszélő műsorok is készülnek magyar nyelven. (Szerénytelenül hadd állítsam, hogy erre jó példa a mi Netidők műsorunk azon változata, ami a neten elérhető.) Aztán kell a megfelelő digitális csatorna, amin eljut a műsor a hallgatóhoz: a podcast rendszerű műsortovábbítás esetén ez egyértelműen a szélessávú internet-kapcsolatot teszi szükségessé. Hogy miért? Azért, hogy a tartalom letöltése ne legyen nagyon más ahhoz képest, mint bármilyen más dokumentum letöltése. (Világos, hogy egy műsor letöltése bizonyosan több ideig tart, mint akár egy nagyobb PDF állományé, de gondoljunk arra, nem mindegy, hogy 10-20 másodpercig töltünk le egy fájlt, vagy 10-20 percig… Hát ezért kell a szélessáv.) A feltételek közé tartozik még az is, hogy a közönség rendelkezzen a lejátszáshoz szükséges eszközökkel. Ez alkalmasint az MP3-lejátszókat jelenti, aminek ma már sokféle megjelenési formája van: önálló player, a mobiltelefon vagy éppen a notebook stb. Mi kell még az elterjedéshez? Kellenek olyan letöltőhelyek, ahol böngészni lehet a meghallgatható tartalmakat. Amolyan podcast-portálra gondolok, ahol egy kiinduló oldalról eljuthatunk bármilyen műsor-tartalomhoz, a legkülönfélébb útvonalakon keresztül. Mint később látni fogjuk, ilyesmi van már Magyarországon is, de olyan ésszerű megoldás, mint amilyen a Podcast.com, még nem létezik.

Podcast.com
Pedig az ötlet egyszerű: szervezzünk egy olyan portált, amely pontosan ugyanúgy épül fel, mint a hagyományos (Web1-es) portálok, csak a tartalmakat hangfelvételek reprezentálják. A portál mellett persze adódik egy másik analógia: legyen olyan, mint egy rádió. Kézenfekvő tehát, hogy egy podcast portálon is legyenek csatornák (Channels), meg is találjuk a Podcast.com főmenüjében, a bal oldalon. Ha rákattintunk, akkor a tartalmi felületen négy főbb csoportot találunk: kiemelt csatornák (featured channels), a szerkesztők ajánlatát (staff picks), kiemelt tartalomszolgáltatók (featured publishers) és a tematikus csoportosítást (podcast topics).

Foglalkozzunk most csak az utóbbi kettővel! A szolgáltatók között olyan nagy neveket találunk, mint az amerikai ABC, CBS és CNN, a brit BBC és Guardian. A leghasznosabb viszont mégiscsak a tematikus csoportosítás lehet, ahol az érdeklődésünk alapján indulhatunk el a meghallgatható tartalmak felé: művészetek, sport, oktatás, zene, hírek, egészség, technológia stb.

Podcast.com
Utóbbiba kattintsunk bele, keressünk olyasmit, mint a Netidők. Van is ilyen, nem is egy. A megnyíló kategóriák közül válasszuk a Talk Shows-t és máris ott vannak a rokon produkciók: Techpopuli (megszállottak beszélnek átlagos hallgatóknak), The Girl on Tech (kb. mint a műsorunkban a Netdoktornő vagy az Onlány rovat volt), vagy éppen Übergeek (a nagyon megszállottak :-) )

A nézelődést a jövő héten folytatjuk!

Szilágyi Árpád

0 Tovább
«
12

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek