Mikor az Oracle megvásárolta a Sun Microsystems céget, megörökölte az OpenOffice nyílt forráskódú irodai programcsomagot is. A fejlesztők nem értettek egyet az új tulajdonos stratégiájával ami az OpeonOffice-t illete és kiválva a projektből létrehozták a LibreOffice programcsomagot. Erre az Oracle válaszul zárttá tette az OpenOffice-t.

A két irodai alkalmazás egy rövid ideig egymás mellett létezett, de míg a LibreOffice egyre fejlődött, addig az OpenOffice a fejlesztésekben lemaradt és a közösségi támogatás is elsorvadt. A vezető disztribúciók is inkább a LibreOffice verziót szállították ami végképp megpecsételte a sorsát a projektnek.

Az Oracle előtt két út volt. Vagy visszatér a nyílt fejlesztési modellhez, vagy a makacsságával nevetségessé válik és elveszti a tekintélyét. Valószínű, hogy az arcvesztés sokkal többe került volna a cégnek, mint a visszatérés a gyökerekhez. Így a héten a cég egyik vezetője Edward Screven bejlentette, hogy a cég visszahelyezi a fejlesztést a közösség kezébe és nem üzleti alapon fog tekinteni a projektre. Továbbra is fontosnak tartják a nyílt közösségi fejlesztések támogatását.

Nem véletlenül fújt visszavonulót a cég, hiszen nem ez az egyetlen olyan projekt aminek fejlesztői nem értettek egyet a cég irányvonalával. A MySQL adatbázis szintén hasonló cipőben jár, mint az OpenOffice. A fejlesztők egy része ott is búcsút intett az Oracle-nek. Márpedig a nyílt forrsákódot használók és fejlesztők között, mindkét projekt szimbolikus jelentőséggel is bír. A két eset nem vetett túl jó fényt a cégre melyet, most megpróbálnak helyrehozni. Sajnos közben olyan dolog veszett el, ami pénzzel nehezen pótolható: a bizalom. Talán ha korábban kapcsolnak néhány hónappal, megelőzhető lett a bizalomvesztés. Most viszont, kérdéses, hogy egyáltalán helyreállítható-e majd ez a renomé. Az látszik, hogy még ha helyre is hozható a hiba, akkor is sokkal tovább fog tartani, mint amennyi idő kellett a leromboláshoz.

Egyelőre a LibreOffice csak néhány dologban tud többet, mint riválisa, de ezek fontos részletek. Az egyik ilyen, hogy SVG (scalable vector grapics) vektoros képeket, ezzel lehetőség van a Microsoft Visio, Adobe Illutrator, Xara és CAD programokkal készített képek kezelésére a dokumentumban. A PDF importálás is olyan tulajdonság amivel nem tud versenyezni az OpenOffice (ott csak PDF exportra van lehetőség).