Netidők Blogtársaság

Olyan kísérteties egybeeséseket fedeztem fel egy tudományos kutatás-fejlesztésről szóló hír és a StarTrek sorozat egyik eleme között, hogy igazán zavarban vagyok, igaz lehet vagy sem?

A hír. A Microsoft kutatói kifejlesztettek egy beszédszintetizálóval összekapcsolt fordító eszközt, amely a felhasználó saját hangján képes megszólalni. Az eszköz, miután azonosította a fordítandó szöveget, a felhasználó hangján mondja el olyan nyelven, amelyen a felhasználó valójában nem beszél. A fejlesztés során tehát nemcsak a gépi fordítást oldották meg különböző nyelvek között, hanem a beszédfelismerést és a beszédszintetizálást is. A felhasználó beszédét (és annak prozódiai elemeit is) körülbelül egy óra alatt képes az eszköz elsajátítani olyan szinten, hogy képes legyen azt szintetizálni. Az eszköz 26 nyelvpár között képes oda-vissza fordítani, és megszólalni a memóriájában tárolt személy hangján. Itt lehet meghallgatni a példákat. A példából nyilvánvaló, hogy ezek nem ugyanannak a szövegnek a fordításai, hanem valószínűleg egy szöveg folytatásai.

És ami miatt azonnal a StarTrekre asszociáltam, a következő. Először is, a StarTrek filmsorozatban központi szerepet játszik az univerzális fordító, amelynek segítségével az Enterprise csillaghajó legénysége fel tudja venni a kapcsolatot idegen kultúrákkal. De ez nem lenne elég, hanem tegyük hozzá azt is, hogy a StarTrek The Next Generation sorozatában Datának, az androidnak kiváló univerzális fordítója és beszédszintetizátora van, és a film története szerint Data alkotója a zseniális Noonien Soong professzor volt. És a Microsoft jelenlegi fejlesztéseit Frank Soong professzor vezette. Kísérteties a nevek és a téma egybeesése. Olyannyira, hogy fölmerült bennem a kétely: lehet, hogy egy jó kis médiahackről van szó? Kétségeimet viszont eloszlatta a források ellenőrzése: a cikk eredeti változatát az MIT Technology Review című orgánumán publikálták, Soong professzorról pedig olvasni lehet a Microsoft Research oldalán.

Azt mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a fejlesztés során számos tudományos és technológiai kihívással kellett megküzdeniük a kutatóknak, mérnököknek. Ha csak a nyelvészeti problémákat nézzük, először is, egy valós idejű fordító automatára van szükség, amely 26 nyelvpár között működik, ez nem kis kihívás. Másodszor pedig meg kellett alkotni egy olyan eszközt, amelyik képes szintetizálni egy hang- és szövegminta alapján a felhasználó beszédét. Harmadszor, a nyelveknek és beszédkörnyezetnek megfelelő prozódiai sajátosságokat is szintetizálnia kell az eszköznek. Vagyis a nyelvek és a tartalmak jellemzőinek megfelelő, helyes nyomaték, beszédritmus, szünet, hanglejtés és hangerő váltakozási módokat kell alkalmazni. A publikált eredmények alapján kijelenthetjük, hogy különösen e tekintetben még van mit tenniük a fejlesztőknek.

Bódi Zoltán

http://infoszotar.wordpress.com

| Még több lehetőség

Először semmibe vesznek, utána nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened és végül nyersz (M. Ghandi). A redmondi szoftveróriás hozzáállása a nyílt platformokhoz, szépen bejárta ezeket a stációkat. Viszont most olyat mutattak, ami itthon elképzelhetetlen lenne, kiváltképp ha politikusokról lenne szó.

Több eseménnyel is készül a Linux Alapítvány idén, hogy méltó módon ünnepelje meg az operációs rendszer születésének a 20. évfordulóját. Az egyik ilyen, hogy videókat várnak, amelyek kiemelik ennek az elmúlt két évtizednek a legfontosabb eseményeit vagy csak egyszerűen boldog születésnapot kívánnak az ünnepeltnek.

Pár napja egy olyan feladótól kaptak egy videóüzenetet, amit senki sem várt igazán. Az animációs film küldője a Microsoft volt és gratulált a kis pingvinnek. A film a két világ közötti kutya-macska szerelemről szól. A rövid kis film végén aztán kicserélődik a "Microsoft vs. Linux" a "Microsoft and Linux?" feliratra. Ha nagy egymás nyakába borulás nem is volt, de a "Happy Birthday!" őszinte volt.

Olvasom a hírt, egy orosz lap szerint a Microsoft lehetővé teszi, hogy az általa nemrég felvásárolt Skype-ot lehallgathassák az orosz titkosszolgálatok, így elkerülik a betiltását az országban. A Vedomosztyi arról számolt be, hogy az amerikai társaság kész átadni az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az általa májusban felvásárolt Skype titkosítási algoritmusát. Amennyiben ez megvalósul, úgy a helyi hatóságok belehallgathatnának az internetezők telefonbeszélgetéseibe. A Microsoft várhatóan a Skype felvásárlásának lezárulta után nyújtja át a programkódot.

A hír természetesen gyorsan szétszalad, a kommentek alapján kapásból mindenki feltételezi a Redmonti cégről ezt a hozzáállást. Hamarosan Spányik Balázs cáfolja nekem a hírt. Elolvasta az eredetit, és kiderült félrefordításról van szó, a Microsoft a forráskódot hajlandó átadni.

Forráskód vagy titkosítási kulcs, nem mindegy. De a forráskódnak semmi köze a titkosítási kulcshoz. A forráskódból meg lehet állapítani, hogy mit is csinál valójában a program, de ezzel nem férünk hozzá a titkosításhoz.  A MS-nál évtizedes gyakorlat, hogy átadja a forráskódokat betekintésre bármelyik kormánynak, aki azt igényli. Biztonsági okokból ellenőrizheti, mit is csinál a program.

Akkor miért lett ez hír? Egyrészt valószínűleg nyár van, uborkaszezon, nincs miről írni. De ennek ellenére nem feledkezhetünk meg egy tényről: egy szoftver használata bizalmi kapcsolat. Megbízunk a szoftver gyártójában, hogy a program azt és úgy csinálja, ahogy azt kell. A szoftver védi az adataikat, és nem kerülhetnek harmadik fél kezébe.  Napjainkban egyre nagyobb probléma az adatbiztonság, egyre kényesebbek vagyunk a témára. Különösen érzékeny hír az, ha egy cég a beleegyezésünk nélkül, gyűjt, továbbít, vagy ad át adatokat. Akár másnak, akár a hatalomnak.

Ez a bizalom a MS esetében már 2000 táján megrendült, amikor egy „NSA-key” nevű változót találtak a Windows NT szervízcsomagjában. A Microsoft közleménye szerint ennek semmi köze a titkosszolgálathoz, nem egy hátsó ajtó.  Az "NSA key" feliratú kulcs azt jelöli, hogy a termék megfelel az amerikai export előírásoknak: az NSA technológiailag felügyeli az amerikai szoftverexportot, a kulcs pedig annak bizonyítására szolgál, hogy a termékben alkalmazott titkosítási szolgáltatások megfelelnek az előírásoknak. Ezt a bejelentést mindenki vérmérséklete szerint elfogadta vagy elutasította.

Azután 2007-ben a francia titkosszolgálat javaslatára megtiltották a francia kormánytisztviselőknek a BlackBerry készülékek használatát, mert attól tartottak, hogy az Egyesült Államok kémtevékenységének célpontjai lehetnek. A Le Monde szerint a francia elnöki és miniszterelnöki hivatal munkatársait arra figyelmeztették, hogy így küldött e-mailjeik külföldi kezekbe kerülhetnek, mert a BlackBerryk amerikai és brit szervereket használnak. Szemmel láthatóan nem bíztak saját szövetségeseikben.

Már a francia titkosszolgálat döntése (vajon saját tapasztalat alapján???) is sejteni engedte, hogy egy állam több féle képpen is nyomás tud gyakorolni cégekre, hogy hozzáférjen az őt érdeklő adatokhoz. Az egyszerű halandó nem sejtheti milyen megállapodások lehetnek a kormányok és a nagyvállalatok között.

Az  orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB, leánykori nevén KGB)  áprilisban felvetette a Skype, a Gmail és a Hotmail oroszországi betiltásának lehetőségét. Az illetékes kormánybizottság úgy döntött: a főhatóságok bevonásával alakítandó munkacsoportra bízza a kérdést és a javaslat kidolgozását október 1-re várja.

De vajon nyomást tud gyakorolni egy idegen ország? Valójában igen, ha azzal fenyegeti meg a céget, hogy kitiltja piacairól, ezzel nagyon komoly bevételektől fosztva meg a társaságot. Ekkora cégek (és ekkora piacok) esetében dollár százmilliókról beszélünk. Egy ilyen esetben csak a cégvezetés politikáján/tisztességén múlik, hogy engednek a zsarolásnak, vagy távoznak.

Mi lesz ennek a vége? Megtudjuk október 1-e után.

Tücsi, a galaktikus

Steve Ballmer bejelentette, hogy az Office 365 még idén júniusban útjára indulhat. Ez korábbi időpont ahhoz képest, amit eddig tudni lehetett.

Május végén Steve Ballmer, egy Új-Delhiben tartott fejlesztői konferencián beszélt arról, hogy nagy erővel fejlesztik az irodai alkalmazásokat és még idén júniusban elindítják az Office 365 névre keresztelt felhő alapú alkalmazást, amely egyesíti a Lync, Exchange, SharePoint és Office kínálta lehetőségeket.

A bejelentés persze lehet, hogy nem is a felhasználóknak, hanem inkább a befektetőknek szólhatott, hiszen napokkal korábban David Einhorn, egy nagy tekintélyű befektetési alap vezetője egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy Microsoftnak jót tenne Ballmer távozása a vezérigazgatói posztról. Einhorn érvelése a távozás mellett teljesen racionális volt, hiszen a redmondi óriás évek óta képtelen a megújulásra. Aki 10 évvel ezelőtt 100.000 dollárt fektetett a cégbe, annak ma a részvényei 69.000 dollárt érnek. Márpedig a befektetők azt várják el, hogy az a cég amelyikbe pénzt fektetnek azok a működésük során profitot termeljenek. Ennek tükrében Einhorn kérése teljesen megalapozott. Azt is mondhatnám, hogy egy kicsit megkésett. Aki figyelmesen követi a cég negyedéves és éves pénzügyi jelentéseit, az már évekkel ezelőtt ugyanerre a következtetésre juthatott. A cégnek van néhány jól működő részlege amelyik hozza a pénzt, de mellette sok olyan is van amelyik meg viszi. A helyzet komolyságát az mutatja, hogy Einhorn kijelentése után a cég részvényárfolyama egyből 2.3%-ot emelkedett. Ez pedig azt jelenti, hogy a lófej ott van Ballmer ágyában.

A Microsoft igen kevés üzleti sikert könyvelhetett el, amióta Ballmer vezeti azt. Nem sikerült nagyot dobni sem az internetes sem a mobil szektorban. Az XP sikerét a Vista nem tudta megismételni, gyakorlatilag a Vista 2.0, most Windows 7 néven fut. Elvileg jön majd 2012-ben a Windows 8 is, de azért a céget ismerve a dátumokat illik fenntartásokkal kezelni. Az idei évben a legnagyobb feltűnést eddig a Skype felvásárlásával okozták, nem is a felvásárlás tényével, hanem azzal, hogy irreálisan magas áron jutottak hozzá a céghez. A keresőpiacon sem sikerül az áttörés, bármivel is próbálkoztak eddig.

Ballmernek nem csak a cég miatt, hanem a saját székének megőrzése miatt is szüksége van egy olyan sikerre, amely azt bizonyítja, hogy a cég stratégiája helyes, melyet ha rendesen végrehajtanak újra növekedési pályára áll a vállalat. Márpedig az Office 365 akár alkalmas is lehet arra, hogy egyszerre több helyen is helyrehozza a kicsit megtépázott renomét. Az irodai alkalmazások az egyik jó terméke a cégnek, mely nem csak piaci részesedésben áll igen jól, de nyereségtermelő képességével sincs baj. Az Office 365 kiválóan alkalmas lehet arra, hogy egyrészről tovább növelje a jövedelmezőséget és bevigyen egy ütést a Google-nek a felhőalapú alkalmazások területén. Ezzel legalább két legyet ütnének egy csapásra. A vállalati ügyfelek egy jól használható terméket biztosan jól fogadnának és ezen a terepen a Microsoft sokkal otthonosabban mozog, mint a Google, főleg ha a terméktámogatást is mérleg serpenyőibe rakjuk.

Az Office 365 egyébként a jelenlegi Business Productivity Online Suite (BPOS) leváltására született. A zárt béta tesztelést 100.000 felhasználó bevonásával végezték. Most pedig már elérhető a publikus béta verzió is bárkinek.

A júniusi indulás nekem kicsit korainak tűnik, de a fentiek tükrében talán érthető, hogy miért is szorgalmazza Ballmer ennyire a minél korábbi bevezetést.

Nem túl jó hírek érkeznek a Skype felvásárlása után. Az ígéretek ellenére bizonyos platformokon megszűnik a támogatás.

Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan visszatérek a témára, azt meg főleg nem, hogy a téma a támogatás megszűnéséről írok majd. A felvásárlás idején kiadott bejelentésben ez szerepel: "Microsoft will continue to invest in and support Skype clients on non-Microsoft platforms.", azaz biztosítottak mindenkit, hogy továbbra is támogatják a nem Microsoft platformokat. Ha olyan a támogatás amit a Digium-nak, a legjobb szoftveres telefonközpont fejlesztőjének nyújtanak, akkor semmi jóra nem számíthatunk.

A Digium hírlevele arról értesít, hogy a Skype for Asterisk termékük értékesítése és aktiválása 2011. július 26-ot követően megszűnik, mivel a Skype nem írta alá a két cég közötti megállapodás meghosszabbítását. A jelenlegi használónak és azoknak akik a következő két hónapban még regisztrálják a kiegészítést, még van két évük a szerződés értelmében, de ez csak szépségtapasz a helyzeten. Az irány azonban látszik.

Mi is az az Asterisk?

Ez egy Soft-PBX, azaz szoftveres telefonközpont, melynek segítségével saját telefonhálózatot hozhat létre a felhasználó egészen az egy telefonos megoldástól a több telephelyes összetett rendszerekig bármit. Én már évek óta használom ezt a rendszert, melybe több szolgáltatást is "bedrótoztam". A hazai vezetékes hívásokhoz a NeoPhone-t használja a rendszer, míg a nemzetközi irányokba egyéb nemzetközi szolgáltatásokat (pl. Vonage). A megoldás ráadásul elérhető közösségi verzióban is (nyílt forráskód), mely nagyban megkönnyíti a technológia iránt érdeklődők és kísérletezők dolgát. Mikor a telepítés mellett döntöttem, akkor a legfőbb motiváció az volt, hogy a vezetékes telefonköltségek otthon havi szinten bőven meghaladták a tízezer forintos határt (rokonok, ismerősök az országban szerte-szét más és más szolgáltatónál). A rendszer telepítése után viszont az éves költség nem érte el a korábbi havi költségeket sem. Kellemes mellékhatásként a hazai hívószám a 21-es körzetszámmal kezdődik (VoIP telefonok), így én is mindenkit helyi tarifával hívok és aki engem hív, az is helyi tarifát fizet csak. Amerikából pedig lehet 1-800-as számmal is hívni (Ford mi a számod? 1-800-Perfect... :-)

A nagyobb felhasználóknak érdemes egyébként beágyazott rendszerként beruházni egy ilyen rendszerbe, mellyel az üzemeltetés a karbantartás gondjai jelentősen lecsökkennek. A szolgáltatóktól való függőség is megszűnik, hiszen azt engedhet be a saját telefonrendszerébe akit akar, valódi versenyre kényszerítve a piac nagy szereplőit.

Egy ilyen rendszerben fontos szolgáltató a Skype ami most kihullani látszik egyelőre. Az egyéni felhasználók majd valahogy megoldják a gépükre telepített kliensek segítségével, hogy továbbra is elérhetőek maradjanak. Vállalati felhasználóknál ez már sokkal macerásabb. Ráadásul pont ezek a felhasználók a Microsoft legfontosabb partnerei, akik majd jól elgondolkodnak, hogy mire is biztosíték a a redmondi cég ígérete. Remélem hamar visszakozik a majd a Microsoft és lehetővé teszi továbbra is a Skype for Asterisk használatát, mert az imázsának ez nagyon sokat árthat.