Netidők Blogtársaság

Az interneten nemcsak dokumentumok, adatok rendeződek hálózatba, hanem emberek is, jól példázzák ezt a közösségi hálózatok, amelyeken a valós életben már meglévő kapcsolatrendszerét szervezi, erősíti, tartja fenn a felhasználó, ezek közül a legnépszerűbb a Facebook, de van még számos ilyen szolgáltatás. A felhasználók ezeken a közösségi hálózatokon és általában a mai weben egyre több adatot osztanak meg magukról tudatosan vagy akaratlanul is, és ezzel a ténnyel nem mindenki szembesül. Amikor kitöltjük és megosztjuk a profiloldalunkat a Facebookon vagy a Google-ben, vagy vásárolunk a neten és megadjuk a kártyaszámunkat, vagy egyszerűen böngészünk, keresőszolgáltatásokat veszünk igénybe, nyilvánosan vagy zárt adatbázisban azonosító adatokat adunk magunkról (felhasználónév, IP-cím, személyes adatok, lokális adatok stb.), megadjuk a felhasználói szokásainkat is.

Image: Salvatore Vuono / FreeDigitalPhotos.net

Képletesen, metaforikusan fogalmazva úgy is érthetjük, hogy a world wide web virtuális terében barangolva digitális lábnyomot hagyunk magunk után. Hogy a képi világ teljes legyen, azzal, hogy egy webhely URL-jét elérjük a böngészőnkön keresztül, úgy is mondhatjuk, hogy felkeressük azt, és ha felkeressük, és ott járunk, akkor a metaforikus lábnyomunkat is otthagyjuk a virtuális térben. Legfeljebb nem látjuk, viszont tudni kell róla.

A metaforikus lábnyom kifejezés egyébként nem csak az interneten használatos, hanem más témakörökben is, például divatos manapság az ökológiai lábnyom kifejezés is.

Nem kell idegenkedni a metaforikus kifejezések elemei közötti látszólagos távolságtól, hisz a képi kifejezésekben pont ezek a képzettársítások az izgalmasak.

A téma folytatásában a digitális lábnyomok nyelvészeti vonatkozásait olvashatják vasárnap (május 22-én).

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A trollok a skandináv népmesékből származó misztikus óriások, akik a különböző irodalmi feldolgozásokban vad, agresszív hősökként jelennek meg, gyakran szerepelnek sötét, erdei környezetben. A skandináv meseirodalomból a romantikán át vezetett a trollok útja a fantasy irodalomig, és például J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura és J. K. Rawling Harry Potter című regényében is szerepelnek. Természetesen a fantasy irodalommal kapcsolatos számítógépes játékokban is megjelentek a trollok.

Az internetes szövegkörnyezetben funkcionális, metaforikus jelentésváltozáson ment keresztül a troll kifejezés, és elsőként az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején jelent meg a troll új jelentéstartalommal. Ez az új jelentés a következőképpen írható le: a Usenet, majd később a fórumok, a csetszobák, a blogok közösségeiben azokat a szereplőket nevezik trolloknak, akik kizárólag provokatív, közösségromboló, heccelődő céllal jelennek meg, kötekedő magatartást tanúsítanak. A troll tehát egy misztikus, mesebeli lény nevéből valós, magatartásforma nevévé vált. A trollok magatartása és a közösségromboló, provokatív, vitázó internetes szereplők magatartása megegyezik, hisz veszélyesek egy közösségre nézve. Így módosult, bővült az alapkifejezés jelentéstartalma.

A troll főnév, ám az angolban a folyamatot is képesek kifejezni ennek a szónak a továbbképzett formájával: a trolling jelentése és alakja hozzávetőlegesen a trollozás, provokálás, közösségrombolás alakokkal fejezhető ki.

Ugyan nincs közvetlen nyelvi vonatkozása, de ha már a trollokról ejtünk szót, említsük meg, hogy nagyon fontos alapelv fejeződik ki A trollok etetése tilos! felszólításban. Ez azt jelenti, hogy ha troll téved a közösségbe, akkor ne válaszoljon senki a provokatív, közösségromboló hozzászólásaira, mert azzal csak kialakul egy senki által nem kívánatos vita. Azzal, hogy a troll hozzászólására való reagálást etetésnek nevezik, metaforikusan a vita táplálására asszociálunk. Emellett kicsit becsmérlő értelmezéssel A trollok etetése tilos! mondatról az állatkertben olvasható Az állatok etetése tilos! felhívásra gondolhatunk, így a közösségromboló trollokat az állatokkal azonosíthatjuk.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek: