Netidők Blogtársaság

Most már biztos, hogy az idei év a fájlmegosztás körüli harc jegyében fog eltelni. A múlt héten a helyzet egyre drámaiabban alakult.

A kalózkodás elleni SOPA (Stop Online Piracy Act) jogszabály-tervezet megalkotásával a képviselőház foglalkozik, az intellektuális tulajdon védelmét célzó PIPA (Protect Intellectual Property Act) törvénytervezetével pedig a szenátus foglalkozik. A törvénytervezetek támogatói szerint a filmekhez és zeneművekhez való jogosulatlan hozzáférés évente sokmilliárd dolláros kárt okoz az amerikai vállalatoknak, az ellenzők szerint viszont a tervezett szabályozás az internet cenzúrázásához vezethet és megbéníthatja az innovációt.

Szerdán, a törvénytervezetek elleni tiltakozás napján leállt a Wikipedia angol nyelvű, valamint több ezer más internetes cég összes szolgáltatása, a Google pedig 7 millió felhasználó támogatását szerezte meg a petíciójához. Egyetlen nap leforgása alatt a legkevesebb 6 szenátor visszakozott a PIPA támogatásától.

Az első áldozat a MegaUpload, a világ egyik legnagyobb fájlmegosztó szolgáltatása. Az a MegaUpload, amelyről dal is készült, és klipjében sztárok  biztosították a világot a fájlmegosztó iránti szeretetükről.


A legviccesebb az egészben, hogy a dal nem sokáig volt fent a YouTube-on, mert a Universal Music levetette a videomegosztóról szerzői jogsértésre hivatkozva. De a szolgáltatás víruskampányát nem tudta megállítani a kiadó, a jelenleg elérhető verziót több mint 11 millióan tekintették meg.

Azonban csütörtökön eltűnt a fájlmegosztó oldala, és helyette csak az alábbi kép jelent meg:

Az amerikai hatóságok vádjai szerint ötszázmillió dollárnyi kárt okoztak az oldalon megosztott filmek, zenék és egyéb fájlok jogtulajdonosainak a MegaUpload működtetői. Az amerikai igazságügy-minisztérium közleménye szerint a céget vezető Kim Dotcomot és három társát Új-Zélandon tartóztatták le a hatóságok az Egyesült Államok kérésére.  A jogsértésekben való közreműködéssel két további személyt vádolnak, akik egyelőre szabadlábon vannak.

Még aznap az Anonymous hackereinek bosszút álltak. Tíz amerikai kormányzati honlap, többek közt az FBI és az igazságügy-minisztérium honlapjának megtámadását vállalták magukra. Az oldalak csak ideiglenesen váltak elérhetetlenné a hackertámadás nyomán. A hackercsoport lemezkiadó cégek, a Warner Music a BMI és a Universal Music honlapját is megtámadta. A hackerek az egyik, általuk feltört oldalon közölték az amerikai filmipari szövetség, az MPAA vezetőjének, Chris Dodd connecticuti szenátor személyes adatait is. Az Anonymous megtámadta a MPAA oldalát, és a lemezkiadókat tömörítő szervezet, az RIAA honlapját is.

Péntek este jött a nagy pofon az amerikai kongresszus határozatlan időre felfüggesztette az internetes kalózkodás elleni törvénytervezetek, a SOPA és a PIPA kidolgozását. Indoklásul az online szolgáltatók ezreinek, és a felhasználók millióinak tiltakozását hozta fel.   A törvénytervezetek további kidolgozásának felfüggesztését pénteken a szenátus részéről Harry Reid, a demokrata többség vezetője, a képviselőház nevében pedig Lamar Smith, a ház jogi bizottságának elnöke jelentette be.

Kíváncsian várom, hogyan folytatódik ezen a héten.

Toochee, a Galaktikus

Egy 19 éves filozófiaszakos egyetemista, Isak Gerson Svédországban megalapította azt a vallást, amely az internetes fájlcserélés szabadságát hirdeti. A svéd hatóságok kétszer elutasították a bejegyzési kérvényt, de most már bejegyezték, mégpedig a Kopimizmus Missziós Egyházaként. A Netidők műsor szerkesztésekor megkértem svédországi hallgatónkat és egyben civil tudósítónkat, Matolcsi Ferkót, hogy nézzen utána az egyháznak az észak-európai országban. Hiszen érdekes lehet, hogy miért alakulhat ki Svédországban ilyen jelenség, mint a Kopimista Egyház?

Matolcsi Ferkó: Hát ehhez pihent agyra, elszántságra, és főleg lehetőségre van szükség. Ugye nemrégen felbukkant ez a Kalóz Párt, aminek az a fő célja, hogy a kínálat és a kereslet egyensúlyát helyreállítsa a művészetek és a fogyasztók között és hogy a nem jövedelemszerzés céljára letöltött művészeti anyagokat szabadon használhassák. Tehát az információ szabad áramlása a lényeg. Engem nagyon érdekelt ez a jelenség, ezért megkerestem az alapító misszionáriust, aki a bejegyzett egyház vezetője és itt van velünk a vonalban. Rögtön meg is kérdezem, hogy milyen egyházi szertartásokat képzelhetünk el, hogy például megáldják a torrent szervert vagy megátkoznak egy operációs rendszert?

Isak Gerson: A rituálék azok körülbelül úgy néznek ki, hogy egy szerverszobában találkozunk és fájlokat másolunk át egymás gépei között. Tehát egy óriási fájlmegosztó szertartást tartunk.

Matolcsi Ferkó: Milyen erkölcsi normák érvényesülnek a Kopimista Egyházban? Mi az, amit erkölcsös másolni és mit nem? Mi a véleménye az illegális fájlmásolásról?

Isak Gerson: Véleményem szerint mindent kell másolni és minden másolható. Szerintünk a szerzői jog, mint olyan alapjaiban téves és rossz.

Matolcsi Ferkó: Hogyan lehet valaki tagja ennek az egyháznak?

Isak Gerson: Hittel kell másolni! Bármit, bárhol és bármikor. A honlapunkon fent lesz egy jelentkezési űrlap, ahol bárki jelentkezhet és így tagja lehet a gyülekezetnek.

Kovács Tücsi Mihály: Ebben az egyházban ki számít bűnösnek?

Isak Gerson: Szerintünk az a bűn, ha valaki megakadályozza vagy meg akarja akadályozni, hogy egy másik ember másoljon.

Nagyistók Tibor: A történelemben emlékszünk vallásháborúra. A Kopimista Egyház tervez ilyet, hogy az ellenzők ellen indítanak hasonlót?

Isak Gerson: Hiszek a demokráciában és hiszek abban, hogy politikai úton meg lehet oldani ezeket a kérdéseket, és hogy nem kell feltétlenül harcba bocsátkozni.

Dragon György: Minden vallásnak van rá jellemző speciális köszönése, mint „Áve” vagy „Dicsértessék”. Itt mi a köszönés? Talán a „Jó estét, jó másolást!”?

Isak Gerson: Jelenleg még nincs ilyen, mivel egy frissen bejegyzett vallásról beszélünk. Viszont mikor búcsút veszünk egymástól, akkor szoktunk egymást arra ösztökélni, hogy „Másoljatok, testvérek!”

***

Nagyistók Tibor: Ez most komoly vagy egy vicces paródia?

Borek András: Ha akarom ez, ha akarom az. Ha azt nézzük, hogy szabad vallásgyakorlás van és ha a másolás a vallás részévé válik, onnantól nagyon érdekes lesz az a filozófiai vagy jogi vita, hogy lehet-e korlátozni a vallásgyakorlást a szerzői jogok előtérbe helyezésével? Ez is egy vicces dolognak hat, de ha ez a két dolog találkozik egy perben, mondjuk a két ellenérdekelt törvény, akkor onnantól ez már nem a vicc kategóriája, mert ott már büntetésre, ne adjisten börtönbüntetésre megy majd a dolog.
A dolog vicces részéhez azért mindenféleképpen emlékezzünk meg arról, hogy kétszer is, ahogy említetted visszautasították az egyháznak a bejegyzési kérelmét. Az volt az indoklásban, hogy az egyház bejegyzéshez nem tudták felmutatni azt a hitrendszert, amiben megtestesül ez az egyház, valamint az imádság módját.

Bódi Zoltán: Mitől lenne ez vallás? Hogy lehet hinni vallásosan-dogmatikailag a copy-paste-ben vagy a fájlcserélésben? Ezt én nem tudom megérteni. Félve szeretnék vitatkozni a dologgal, mert egy filozófus jegyezte be, tehát csak tudja… de hívő római katolikusként fel nem bírom fogni!

Borek András: Itt a szentségeket a Ctrl+C és a Ctrl+V testesíti meg. Ez attól szentség, hogy dogmatikusan kijelentik, hogy Szent Kontrol Cé és Szent Kontrol Vé!

Bódi Zoltán: Nem tudom, hogy lehet ebben vallásos módon hinni? De oké, ha ezt félretesszük, a dolog tényleg zseniális, hiszen ha hivatalosan elismerték ezt a valamit egyháznak, és ennek most már ezek szerint tényleg le van írva a dogmatikája rendesen, tehát a vallásgyakorláshoz tartozik a torrentezés meg a fájlmegosztás, meg a szerzői joggal védett tartalmaknak a lopása és terjesztése és ez el van ismerve egyházi tevékenységként, akkor nem perelhető!

Borek András: Nem a szerzői jogsértés a vallás alapja, hanem általában a másolás! Tehát lehet azt jóra is használni, meg rosszra is használni. Innentől érdekes, hogy amikor majd valaki gyakorolja a vallását és azt mondják, hogy „Te olyan módon gyakoroltad, hogy ezzel szerzői jogot sértettél!”, na itt lesz majd érdekes az a jogvita hogy akkor most melyik kerül előtérbe: a szabad vallásgyakorlás joga vagy a szerzői jog. Annyira felkapott lett az egyház a bejegyzés hírére, hogy az oldaluk elérhetetlen jelen pillanatban, a szerverük nem bírja a sok látogatót.

A bestyoutubevideos.tv összeállította a 2011-es év legnépszerűbb videóinak TOP tizes listáját. A filmeket összefoglalták egyetlen klipben:

A napokban fordul velem elő, hogy vonaton utaztam, és gyorsan meg kellett írnom egy szöveget, és utána publikálni kellett volna az interneten. Volt nálam laptop és egy androidos okostelefon. A laptopnak nem volt 3G modulja, nem tudtam vele internezni, a telefonom ugyan internetképes volt, ám rajta keresztül nem tudtam a szövegszerkesztővel megírt szöveget feltölteni az internetes adminisztrációs felületre. A szöveget újra írni nem volt kedvem, időm sem volt rá, és egy érintőképernyős okostelefon kezelőfelülete amúgy sem hosszú szövegek szerkesztésére van kitalálva.

Image: Getideaka / FreeDigitalPhotos.net

Kézenfekvő lett volna a megoldás, hogy kössem össze a telefonomat és a laptopomat, és a telefonom internet-hozzáférésén keresztül csatlakoztassam a számítógépemet a nethez. Ehhez azonban olyan szoftveres szolgáltatásra lett volna szükségem, ami ezt lehetővé teszi: ezt hívják tethernek. Ez egy olyan alkalmazás, amely a mobilkészülékből internet acces pointot (internet hozzáférési pontot) vagy wi-fi hotspotot (wi-fi hozzáférési pontot) varázsol. Tehát a tether segítségével vezetékkel (USB kábellel) vagy vezeték nélkül (wi-fin keresztül) egy számítógép kapcsolódni tud a telefonnal elérhető internethez. A tether szolgáltatás androidos, iPhone és Blackberry okostelefonokon, valamint symbianos telefonokon is elérhető.

Image: Michal Marcol / FreeDigitalPhotos.net

A tether angol szó, a jelentése ’kipányváz’, ’kiköt’, ’láncra köt’. A tether alkalmazás tehát a telefonhoz, illetve annak az internet-hozzáféréséhez pányvázza, láncolja a számítógépet. Ez a képi, metaforikus kifejezés tehát arra utal, hogy olyan szoros kapcsolat jön létre a két eszköz között, amit nem lehet felbontani a cél, vagyis az internethez való kapcsolódás érdekében. A tehtert magyarul nem mondjuk, egyelőre nincs elterjedt magyar változata, ráadásul a szóbelseji [–th-] ejtése is nehézkes a magyar beszélőnek, rendszerint [-sz-] esetlen [-t-] hanggal helyettesítjük. Ezt a funkciót körülírással fejezhetjük ki, például így: internetmegosztás.

A mobileszközökön az operációs rendszer típusától és verziójától függően vagy alapszolgáltatásként vagy külön telepíthető alkalmazásként érhető el a tether, és jellemzően ezeknek az alkalmazásoknak a nevében is szerepel a tether kifejezés (pl.: Tether for Android, Tether for Root Users stb.).

Csak érdekes, szubjektív megjegyzésként fűzöm hozzá, hogy a régi, kb. négyéves, már használaton kívüli symbianos telefonomon mindig is alapfunkció volt, amit most tethernek neveznek, és viszonylagos újdonságként emlegetnek az okostelefonok világában, csak nem így hívták. Tehát egy régóta meglévő szolgáltatás az újabb eszközökön is elterjedt, és számunkra (magyarok számára) kaphat új nevet.

Bódi Zoltán