Netidők Blogtársaság

Sokan arra fogadtak, hogy az idei Olimpia lesz az első, ahol a közösségi média fogja vinni a prímet – úgy látszik azonban, hogy Londonra mégis inkább, mint az első mobilos olimpiára fogunk emlékezni. Persze a két dolog nem mond teljesen ellent egymásnak, míg a mobil elsősorban technológiai platformként jeleskedett, addig a közösségi média az események megosztására és megbeszélésére volt kiválóan alkalmas, tehát párhuzamosan használtuk ki a két lehetőséget.

A hordozható eszközök térnyerését jól mutatja például, hogy az NBC és a BBC – az USA és Nagy-Britannia hivatalos olimpiai közvetítő csatornái – online közvetítéseit majdnem felerészt mobilról vagy tablet-ről nézték az emberek és nem számítógép segítségével. Még meghökkentőbb, hogy a Google szerint az olimpiához köthető keresések az esemény megnyitásakor többségében mobil eszközről érkeztek és az első két nap dominált is a mobil platform (ne feledjük, az első hétvégéről van szó), a PC csak ez után vette vissza a hatalmat (amikor az emberek hétfőn dolgozni kezdtek). A megnyitót záró Paul McCartney nevére például a ceremóniát követően többen kerestek rá mobilról, mint számítógépről.

Persze hozzátartozik a teljes képhez, hogy a hagyományos televíziós közvetítést nem tudja elhomályosítani a hordozható eszközök megjelenése vagy a számítógépek jelenléte. Viszont az olimpia egyértelműen a legnagyobb többképernyős médiaeseménnyé vált. Akik nem tudták vagy nem akarták a sportversenyeket a kanapéhoz kötve követni, azoknak napközben kiváló alternatíva volt a munkahelyi számítógépen futó online közvetítés és sokszor csak az igazán fontos eseményeket izgulták végig a kollégákkal az olimpia idejére a munkahelyeken megtűrt televízió-készülékeken (emlékezzünk vissza például az Izland – Magyarország férfi kézilabda mérkőzésre). Közben pedig folyamatosan ellenőrizhették az eredményeket mobilon vagy tableten. Este viszont már az okostelefon bizonyult a legalkalmasabb eszköznek a tévé kiváltására, ahol volt megfelelő sávszélesség, ott akár a közvetítés is nézhető volt online, ahol erre nem kínálkozott lehetőség, ott a híreket-információkat lehetett valós időben megkapni.

Az olimpiát az is megkülönbözteti sok más, hasonló érdeklődésre számot tartó globális történéstől (mint amilyen az Oscar-díjkiosztó vagy a foci VB döntője), hogy időben teljesen elnyújtott, ráadásul folyamatosan zajló eseménysorozat, amit emiatt gyakorlatilag nem lehet végigülni (bár vannak, akik megpróbálják). Míg korábban a televízión túl a rádió vagy az újság, a 21. század második évtizedében a mobil és a számítógép segített abban, hogy naprakészek maradhassanak a sportrajongók az Olimpia idején is.

(Akit jobban érdekel, hogy az olimpia kapcsán milyen médiafogyasztási szokások a jellemzők és hogyan kutatják ennek segítségével a média átalakuló világát, annak javaslom az NBC ez irányú kutatási terveit összefoglaló cikket, amiben Alan Wurtzel, az NBC Universal kutatási igazgatója összegzi, hogy mit és hogyan kutatnak a londoni olimpia alatt, hogy kifürkésszék a jövő trendjeit).

Pintér Robesz

Egyre több képernyő vesz körül bennünket: immár nem csak a tévének a képernyőjére gondolhatunk, hanem a számítógép, a táblagép és az okostelefon kijelzőjére is. A magyar közmédia a foci EB-re készült egy olyan alkalmazással, amivel útközben is követhetők voltak a futball események Androidot és iOS-t futtató készülékeken. A műsorban vendégünk volt Ősi György, az MTVA IT tanácsadója, akivel a jövőbeli fejlesztésekről is beszélt egy keveset. A foci EB után ugyanis jön az olimpia és más sportesemények is.

Ősi György: Tervezünk az olimpiára is egy ilyen alkalmazást, ami az olimpia méretei miatt sokkal összetettebb lesz, mint a foci EB alkalmazás. Nem csak egy közvetítés lesz, hanem két videostream lesz, továbbá a Kossuth rádió közvetítése is elérhető lesz a mobilalkalmazásban. Nem csak Android és iOS alapon, hanem Windows 8-as desktop alkalmazás is készül. Megjelent már ugyebár a Windows 8-nak a nyilvános bétaváltozata és egyre többen töltik le és erre is készülünk egy platformspecifikus alkalmazással. Ez egy új megjelenési forma és szeretnénk innovatívak lenni és erre a piacra is elsőként betörni. 

Híradó.hu: Sikeres az iPhone-ra és az Androidra letölthető foci-Eb app
(Itt meghallgatható a Netidőkben elhangzott beszélgetés Ősi Györggyel.) 

A Híradó.hu foci EB oldala: http://www.hirado.hu/FociEB.aspx

Bár tegnapra (május 22-re) ígértem, a Postr rendszerhibája miatt csak most folytatom a múlt héten megkezdett új média sorozatot. Ezúttal a konvergenciáról lesz szó.

Az új médiának egyik különös jellemzője, amit médiakonvergenciának neveznek. Ez a jelenség egészen pontosan az új médiának köszönhetően jelent meg. A konvergencia kifejezés jelentése 'egy irányba tartó', 'összetartó'. Beszélhetünk technológiai konvergenciáról és tartalmi, szerkezeti konvergenciáról. A technológiai oldala a médiakonvergenciának, hogy egyre több olyan integrált számítógépes felületet, eszközt használunk, amelyeken az elektronikus és az új média tartalmait egyszerre megjeleníthetjük. Ez azt is jelenti, hogy az infokommunikációs eszközeink egyre jobban fel vannak készülve arra, hogy különböző funkciókat legyenek képesek betölteni (pl. okostévé, táblagép és okostelefon egyben stb.). A tartalmi konvergencia pedig az, amikor a médiatartalmakat úgy állítják elő, hogy minden felületen hozzáférhető legyen, illetve amikor a televízióban megjelennek webes tartalmak, illetve a weben megjelennek televíziós és egyéb hagyományos médiatartalmak.

Az új médiában tehát az újságírói, szerkesztőségi munkafolyamatok, eljárások is módosulnak a hagyományos médiához képest, másrészt a közönség, a tartalomfogyasztó szerepe is módosul, mert aktívabb közreműködővé válik, illetve a közösségi médiában könnyen válik a fogyasztóból tartalom-előállító (lásd pl. a blogokat), amivel a hagyományos média tartalomprodukáló monopóliuma megszűnik.

Némi helyesírási kérdés lehet, hogy egybe vagy külön írjuk. Véleményem szerint ez egy jelzős szerkezet, ami azt jelzi, hogy ez egy új fajta média, és ezért külön írom. Ám magyarázható az egybeírt újmédia alak is, mert ekkor az író új fogalomként kezeli.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az új melléknév ebben a szerkezetben összetett jelentéselemekkel rendelkezik. Elsősorban azért új az új média, mert viszonylag fiatal ága a médiának. Azonban az újdonságértéket érdemes jobban elemezni.

Az új média „a digitális hálózati kommunikáció révén létrejövő médiatípus átfogó neve. Az új média fogalma magába foglalja a multimédia és interakítv média jellegű tartalmakat, az újszerű egyéni és közösségi cselekvési formákat egyaránt" (Szakadát István: Új média, hálózati kommunikáció).

Tehát ez a médiaág attól lesz új, hogy új felületen jelenik meg, illetve új megoldásokkal él, valamint más a hozzá kapcsolódó befogadói szerep. Az új felület a web, ami a lehetőségei alapján digitális, hálózati, számítógépes felület, így a médiatartalmak előállításában (és fogyasztásában is) nagy szereppel bír az információtechnológia. Az új média az információs társadalom globális médiakultúrájának a része.

Az új média új megoldásai röviden összefoglalva a multimedialitásban, a hipertextualitásban, az interakcióban állnak.
A multimedialitás az online médiában már alapkövetelmény, és már nemcsak a képek, hanem a videók, sőt általában a multimédiás elemek is egyenértékű szereppel bírnak az írott szöveghez viszonyítva.
A hipertextualitás az információk hálózatosodásának és a szövegben ágyazott külső szövegnek a lehetősége. A hipertext kitágítja a hír, az újságírói tartalom határait, mert az előzményeket, a tematikus kapcsolatokat közvetlenül, interpretáció nélkül emeli be a szövegbe.
Az interakció pedig különböző szinteken valósulhat meg: az olvasók között, az olvasó és a szerző/szerkesztőség közötti párbeszéddel, illetve az olvasó és a tartalom szerkesztésének, befogadási sorrendjének, szerkezetének a szabad manipulációján keresztül.

(Folytatás következik május 22-én.)

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

17. alkalommal rendezték meg a médiások kétnapos konferenciáját, a Média Hungary-t, amin idén a a hagyományos médiumok mellett a közösségi média és a mobil is kiemelt szerepet kapott. A rendezvény mottója a „Pénz beszól” volt – amit az előadásokat hallgatva úgy fordíthatnánk le, hogy minden szereplőnek a piacon alapvetően b(ele)szól a pénz az életébe, még akkor is, ha ez sokszor nincs az ínyünkre.

A válság kitörése óta a médiavállalkozások folyamatosan költséget optimalizálnak, karcsúsítanak, konszolidálnak és előremenekülnek. 4 év alatt azonban eljutottunk arra a pontra, hogy felismerjük, ez már nem egyszerűen egy válság, hanem ez most már a minket körülvevő valóság. Vagyis nem átmeneti jelenségről van szó, hanem egy új, tartósnak ígérkező üzleti környezetről. A válság válik valósággá és nem látszik, hogy valaha visszatérhetnénk a megelőző időszak – ma már tudjuk – prosperáló világába.

Ugyanakkor a válság nem írja felül a régi kihívásokat sem – így a hagyományos médiumok, elsősorban a nyomtatott sajtó számára továbbra is erős az internet jelentette konkurencia. Ahogy Bayer József (Axel Springer) előadásából kiderült, friss kutatások szerint minden printben elvesztett 10$ bevétel kiesése csupán 1$-nyi új bevételt jelent a digitális piacról. Az internet hatására olyan mértékben zsugorodnak tehát a lehetőségek, ami nem teszi lehetővé a kivárást, a cégeknek miközben megszorítanak és konszolidálnak, folyamatosan innoválniuk is kell.

Hogy mit jelenthet ez a folyamatos innoválás, arra a Blikk kapcsán Mihók Attilától (Ringier) kaphattunk érdekes példát. Mihók azt mutatta meg egy gondolatkísérletben, hogy a hazai nyomtatott lappiac egyik legerősebb márkáját, a Blikket, hogyan lehetne kiterjeszteni és más piacon is kiaknázni annak erejét. Ezt a fajta kiterjesztő logikát, új üzleti modellek és piacok keresését az is indokolja, hogy az utóbbi 4 évben 70-80 milliárd forint tűnt el a vonatkozó magyar médiapiacról és az nagyjából 150 milliárd forintosra zsugorodott. A Blikk kapcsán izgalmas képekben láthattuk, hogy egy agyvihar kapcsán mi minden merülhetne fel: Blikk energiaital, Blikk chips, Blikk szósz, tabloid tartalmú fogkrém, mosópor, és étolaj... Blikk mobiltelefon, benzinkút, bank vagy hitelkártya. A márkakiterjesztési játék célja annak felvillantása volt, hogy miközben a lehetőségek száma látszólag hatalmas, aközben fontos észben tartani, hogy nem lehet ész nélkül minden említett területre betörni, egyrészt annak üzleti kockázatai miatt, másrészt az adott márka ereje leginkább akkor transzformálható az új piacra, ha az elég közel áll a márkához és nem tolonganak már eleve hasonló ötletekkel más szereplők (lásd a mobiltelefon vagy hitelkártya piacot az utóbbi pár évben, hónapban).

Sajnos egy blogposztba nem fér bele, hogy mind a két nap izgalmas előadásairól beszámoljunk (vagy legalábbis azokról, ahová sikerült eljutni), így most legyen elég annyi, hogy a fentieken túl érdekes dolgokat lehetett megtudni a mobilokról vagy tabletekről (például a magyar mobil piac méretéről – ahol én is előadtam, vagy a mobil alkalmazásfejlesztés kínjairól); a kínai média globális terjeszkedéséről (Sükösd Miklóstól); a média és az újságírók presztizsének társadalmi megítéléséről (Závecz Tibortól); a közösségi média marketing lehetőségeiről (ennek külön termet és számtalan előadást szenteltek), vagy a politikai szekértáborokban meglévő médiavakságról (a Szabó Anett vezette kerekasztalból). Szóval nem csalódtunk a rendezvényben ezúttal is remek előadásokkal és kiváló network építési lehetőséggel élhettek a résztvevők.

Pintér Robesz