Netidők Blogtársaság

Egyre többen vagyunk a világban, akik régi hardverek iránt rajonganak, ezeket mentik, javítják, sőt vannak, akik tovább is gondolják az eredeti készülékeket.

MiST

A MiST a lengyel fejlesztő, Lotharek munkája, aki már több érdekes retro-eszközt készített, főleg Amigára, de Atari ST, Commodore, ZX Spectrum gépekre is fejleszt. Legújabb fejlesztése a MiST, ami egy FPGA masina (FPGA = Field-programmable Gate Array, magyar fordításban a felhasználás helyén programozható logikai kapumátrix) egy olyan eszköz, amely programozható logikai komponenseket és logikai összeköttetéseket tartalmaz.

MiST alaplap

Egyszerűen elmagyarázva egy FPGA úgy programozható, hogy viselkedésében már létező (vagy akár képzeletbeli, tervezés alatt álló) processzoroknak, vagy chipeknek feleljen meg anélkül, hogy ezeket a chipeket meg kéne venni. Például ma már nem lehet kapni a Motorola 68000-es családjának tagjait, azonban az FPGA segítségével a rendszert fel lehet úgy programozni, hogy olyan legyen, mint egy igazi 68000-es. Ugyanezt a rendszert utána át lehet programozni mondjuk egy MOS 8502-es processzorra, ami például a C64-esben is volt. Ez nem emuláció, hanem gyakorlatilag a processzorok „lemásolása”, virtualizálása.

A MiST egy ilyen FPGA alapú készülék, a neve azért MiST, lévén az a AMiga és az Atari ST neveiből van összetéve. Korszerű eszközökből felépítve 4 USB csatlakozót, VGA kimenetet, Atari és Amiga kompatibilis joystick bemeneteket és kártyaolvasót is tartalmaz. Ez utóbbi segítségével fel lehet rá tölteni az Atari ST „magot” és a TOS 1.04 operációs rendszert, amelytől a rendszer teljes értékű, de mai, korszerű eszközökkel (billentyűzet, egér, monitor) felhasználható Atari ST lesz. Egy reset és egy kártyacsere után egy Amiga mag és egy KickStart feltöltésével a MiST teljes értékű Amigaként működik. Csoda? Dehogy, csak az FPGA és az okos tervezés eredménye. Szinte biztosra vehető, hogy a MiST a jövőben további 68000-es alapú számítógépeket is futtathat majd, olyanokat, mint az ősi MacIntosh, Sega Megadrive, Neo Geo, vagy akár a 68008-as alapú Sinclair QL. Azt hiszem minden retro rajongó álma válna valóra, ha ezek a magok is elkészülnének.

A MiST egy apró kis dobozban kapható, ára a vásárolt darabszámtól függően 176-194 euró között váltakozik. A készülékhez egyik operációs rendszer és mag sem jár, azokat az internetről lehet letölteni.

MiST dobozban

Elkészültek az első C64 laptopok!

Március 23-án az Ebay-en jelentek meg az első elkészült C64P-k, amelyek gyakorlatilag C64 laptopok. A készülék a C64 DTV (joystickba épített C64) alaplapját, egy SD2IEC kártyát (ezzel lehet SD memóriakártyáról tölteni programokat) tartalmaz egy 7”-es, színes képernyős netbook házban. A C64P televízióhoz is csatlakoztatható, és sztenderd C64 (9 tűs) joystickokat is fogad. A licitben 310 fontig jutott el a készülék, amelyből eddig 5 darabot gyártottak - a problémát a nagyon nehezen beszerezhető C64 DTV alaplapok okozzák.

C64 DTV

Ezért aki ilyen C64 laptopot szeretne jobban jár, ha a készítőknek elküld egy C64 DTV alaplapot vagy készüléket a megrendeléssel - a többit ők már intézik.

C64p - hordozható Commodore

Amiga 500 egy floppy dobozában?

Spanyol fejlesztők nemrégiben érdekes retro projecttel rukkoltak elő - úgy gondolták, hogy nagyon sok nosztalgiázónak megvannak még a régi lemezei, netán eredeti tartalmakkal, amelyeket ma már nehéz elolvasni, hiszen a PC-k lemezegységei nem kompatibilisek az Amigával. S bár az internetről szinte minden Amiga tartalom letölthető ADF fileok formájában, az igazi Amigás imádja hallgatni, ahogy kattog a floppy meghajtó (én speciel sosem szerettem).

Armiga prototípus

Készülékük az Armiga névre hallgat, ugyanis egy két magos ARM procis apró alaplap emulálja az Amigát, amely egy saját gyártású interfész segítségével kezeli a floppy meghajtót, amely segítségével a készülék úgy viselkedik, mint egy 1 MB memóriával rendelkező Amiga 500-as. A különbség csak annyi, hogy az egész akkora, mint egy külső Amiga 3,5”-es floppy meghajtó. Az Armiga rendelkezik USB portokkal, ahova sztenderd billentyűzetet és egeret lehet csatlakoztatni, van HDMI kimenete a korszerű TV-khez, felszerelték SD kártya olvasóval a modern ADF file-ok elolvasásához és megtalálható rajta egy ethernet csatlakozó hálózati adatforgalomhoz. Maga a készülék képes az ADF file-okat kiírni floppyra, illetve a floppykból ADF file-okat gyártani. Érdekesség, hogy az Amiga üzemmód mellett a készülék Android 4.2 operációs rendszerrel is rendelkezik, így pedig teljes értékű Androidos asztali számítógépként is használható, lehet vele böngészni, játszani, filmeket nézni stb...

Az Armiga maga

A fejlesztők tervei szerint amennyiben sikeres lesz a gyűjtés, akár MegaDrive, Neo Geo vagy Atari ST emuláció is elképzelhető a jövőben. A projectet jelenleg közösségi gyűjtéssel próbálják megvalósítani, ennek linkje: http://igg.me/at/armigaproject

Gyu, a sziporkamester

A számítógép egyik legfontosabb eleme, az alaplap tanulmányozása közben bukkanhatunk rá az integrált kifejezésre. Bizonyos kompakt, mobil, egyszerűbb, hatékonyan felépített eszközök, megoldások esetében találkozhatunk az alaplapra integrált kezdetű szerkezetekkel. Alaplapra lehet integrálni hangkártyát, videokártyát akár processzort is.

Az integrálás alapjelentése ’beolvasztás’, ’becsatolás’, ’összevonás’, a kifejezés lényegi jelentése az, hogy a különálló elemeket összevonjuk fizikailag vagy elméletileg egységes rendszerré, az integrálás tehát az összevonás, összekapcsolás. Ennek persze különböző módjai lehetnek. Az informatikában a hardverek világában ’beolvasztás’, ’összevonás’ fizikai folyamatát jelenti, míg a szoftverek világában, a rendszerelméleti megközelítés értelmezhető, tehát az összevonás, összekapcsolás elvi módjai.

Bizonyos eszközök, amelyek perifériaként, külön csatolósínen, csatlakozón vagy foglalaton kapcsolhatók az alaplaphoz, azokat hozzá is lehet adni, elválaszthatatlanul rögzíteni is lehet az alaplaphoz. Amit az alaplapra előre rögzítenek, pedig (elvileg vagy gyakorlatilag) külön is csatlakoztatható lehet, azt úgy szokták nevezni, hogy integrált vagy alaplapra integrált. Jellemzően a hangrendszereket, videorendszereket vagy más perifériákat integrálnak az alaplapra. A kifejezés egyértelmű és világos, és az idegen eredetű forma megfelelő szakmai környezetet ad: alaplapra integrált hangrendszer, alaplapra integrált videorendszer, alaplapra integrált CPU (central processing unit – processzor).

Az elektronikában természetesen igen régóta ismerjük az integrált jelzőt, hisz az integrált áramkörben is megtalálható. Ez egy angol, elektronikai szakkifejezés, amely az integrated circuit szerkezet rövidítéséből kialakult betűszó. A szerkezetet lefordítottuk, és tükörfordításszerűen integrált áramkör formában használjuk. Jellemző a magyar szaknyelvekre, hogy – mint itt is – számos idegen eredetű kifejezést lefordítunk, de a nemzetközi rövidítést megtartjuk: IC, de integrált áramkör. Az integrálás itt is azt jelenti, hogy sok, külön álló elektronikai komponenst összevonunk, összekapcsolunk.

Egy újabb kontextust teremt az integrált fejlesztői környezet (integrated development environment – IDE) ’a programozást megkönnyítő, részben automatizált fejlesztői rendszer’: magukban foglalnak olyan kiegészítő eszközöket, amelyek megkönnyítik a programozást. Tehát több eszköz egy csomagban összekapcsolva, együtt, amit külön-külön is használnia kell vagy lehet a programozónak.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az alaplap az a számítógépelem, amely összeköti és magában foglalja a számítógép legfontosabb alkatrészeit (processzor, memória, videovezérlő, különböző perifériák csatlakozói stb.). Az alaplapok egyik legfontosabb technikai eleme a lapkakészlet.

Az angol chipset kifejezés elterjedt magyar megfelelője a lapkakészlet, amelyben a chip előtag sokjelentésű főnév, alapvetően valami pici, vékony dolgot jelent, pl. ’szilánk’, ’morzsa’, ’szelet’, tehát a lapka igen korrekt, pontos fordítás. A set egyszerűen ’készletet’ jelent, a chipset tehát lapkakészlet.

Érdekesség, hogy a helyesírási szótáraink szerint az angol chip szót ebben a jelentéskörnyezetben le lehet írni fonetikusan, magyarosan csipként is, ami egy kicsit furcsa lehet a hangutánzó szóval való alaki egyezés miatt.

A lapkakészlet mikrochipek csoportja, amely a processzor, a memória, a videovezérlő és a többi periféria közötti adatáramlásért felelős. A lapkakészletnek két nagy csoportja van, amelynek a jelentésszerkezete igazi nyelvi csemege. Az egyik az északi híd, a másik meg a déli híd.

Az északi hidat alkotó lapkák vagyis chipek felelősek a processzor és a nagy adatáramlási sebességet igénylő eszközök, tehát a memória és a videovezérlők összeköttetéséért. A déli híd így már kitalálható, hogy a lassabb adatáramlást is megengedő perifériákat köti össze a processzorral (pl. a PCI és egyéb bővítő síneket, az USB portot stb.

Az, hogy ez a két csipkészlet ilyen egységes földrajzi kognitív metaforakörbe tartozik, nagyon szép példája az emberi gondolkodásnak és fogalomalkotásnak. Képzeljük el, hogy az alaplap fő részeit térképszerűen ábrázoljuk, ekkor a térkép tetején (a tájolás szerint északon) szerepel a processzor, és azt hídként köti össze a memóriával, a grafikus vezérlővel az északi híd. A déli híd pedig a processzor alatt, azaz a tájolás szerint délre helyezkedik el.

Hozzá kell ehhez tenni azonban, hogy az eredeti szándék szerint minden ilyen jellegű vezérlést a processzorba, vagyis a CPU-ba akartak építeni, de a technológia korai fejlettsége (kb. a kétezres évek elejéig) ezt nem tette lehetővé, ezért elválasztották a CPU-tól, így létrejött az északi híd, eredeti nevén: Memory Controller Hub, (röviden: MCH); valamint a déli híd, született Input/Output Controller Hub (ICH).

Ám a CPU teljesítményének dinamikus növekedésével jött a következő probléma: hiába volt a processzor és a memória is rendkívül gyors, ott volt közöttük a már nem olyan gyors északi híd, amelyen az adatok mentek. Erre megoldásul az AMD 2003., az Intel 2008. óta gyárt olyan processzorokat, amelyek saját maguk tartalmazzák a memóriavezérlőt, és 2010 után megjelentek azok az új Intel, majd AMD processzorok, amelyek bekebelezték az északi hídból a GPU-vezérlést (videovezérlés) is, így most már a CPU közvetlenül maga kommunikál ezekkel az eszközökkel, így az északi szint eltűnt.

A déli híd a perifériák és az alaplap különböző funkcióinak támogatására továbbra is megmaradt, ám az elnevezés kezd okafogyottá válni, lévén nincsen már északi párja. Ezért az Intel környezetében mostanában már Platform Controller Hubként (PCH) emlegetik az egykori déli hidat.

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Chipset

http://en.wikipedia.org/wiki/Northbridge_(computing)

http://en.wikipedia.org/wiki/Southbridge_(computing)

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az alaplapról már az Infoszótár nyomtatott változatában is olvashatnak, mert már régen feldolgoztam, ezúttal az alaplapi processzorfoglalatokról írok. Az alaplapról röviden csak annyit, hogy az angol neve a fantáziadús motherboard, ami az anya (mother) és a lap (board) elemek összetételéből alakult ki, és ebben az esetben az anya az anyacsavar összetételben lévő előtag jelentésében használatos. Tehát a motherboard, illetve magyarul az alaplap egy csatlakozókkal ellátott, bonyolult nyomtatott áramkör, amelybe a számítógép alkotóelemeit lehet behelyezni.

Az alaplap csatlakozóit a magyar szakmai nyelvben leginkább foglalatnak szokták nevezni, hisz ez jól megfelel az eredeti, angol connector főnévnek. A processzorfoglalatok esetében viszont a helyzet kicsit bonyolódik, mert itt kis túlzással annyi foglalattípus van, amennyi csillag az égen. Minden felhasználónak rémálma lehet manapság egy alaplapcsere, mert már 1-2 évvel korábbi processzorok tokozásához nem nagyon vagy csak aránytalanul drágán lehet alaplapot találni, hisz a gyártók a processzorok újabb típusainál nagyon gyakran változtatják meg a CPU (központi műveleti egység) csatlakozását, tokozását, így a régebbi processzor a vadonatúj alaplapba nem biztos, hogy belemegy.

A látszólagos nagy káoszban is kirajzolódik, hogy alapvetően két processzorfoglalat-típus (és ezeknek rengeteg alváltozata) fordul elő: a socket és a slot. Hozzáteszem, hogy az ezredforduló óta már leginkább csak a socket típusú tokozással találkozunk. A technológiai bonyolultság, és a viszonylag szűk körű szakmai előfordulás miatt a socket és a slot alpítusainak megnevezéseit itt nem elemzem.

Az angol socket főnévnek több jelentése van, itt a ’foglalat’, ’tok’ az aktuális, mégpedig a socket olyan foglalat, amelybe bele lehet helyezni valamit, például a falba épített elektromos csatlakozó aljzat is socket, míg a processzorok esetében ennél a foglalattípusnál tűk és kis, hozzájuk illeszkedő lyukacskák találhatók. Érdekesség, hogy a fejlesztések során kezdetben a processzorok alján voltak a tűk (szinte modellenként eltérő számban) és a socket foglalatban a csatlakozók, ám később ezek bizonyos modelleknél helyet cseréltek, és az alaplapi socekt foglalatra kerültek a tűk, és a processzor tokjára a foglalatok.

Tehát az elektronikában ugyan magyarítjuk a socketet aljzat, csatlakozó aljzat formában, ám az informatikában, az alaplapi processzorfoglalatok esetében ez is csak egyszerűen foglalat, és ha a típusát akarjuk jelölni, akkor csak az angol socket formát használjuk magyar környezetben is.

A másik jelentős processzorfoglalat-típus a slot. Hozzáteszem, hogy a slot viszonylag rövid karriert futott be a processzorfoglalatok világában, mert jellemzően az 1990-es évek vége és 2000 közötti pár évben fejlesztettek ilyen tokozású processzorkokat, és hozzájuk való alaplapokat. Az egyéb bővítőkártyák (pl. videokártyák) viszont mind a mai napig slot foglalatban illeszkednek.

Az angol slot főnév jelentése ’retesz’, ’horony’, ’rés’. Ebből a jelentésből kiderül, hogy a slot típusú foglalatok csatlakozója egészen más, mint a socketé. A slotok esetében inkább egy retesszel ellátott csatlakozó sínbe illeszkedik a procsesszor. A technológiai különbség ellenére ezt is foglalatnak nevezzük magyarul, és a pontos típus esetében hozzátesszük, hogy slot (illetve annak altípusát).

Hangzatos volna, ha a socket helyett az aljzat, a slot helyett például a retesz lenne a magyarított forma, ám ez mégsem így van. A magyar szaknyelvben tehát a processzorfoglalat egy gyűjtőnév, amely egyszerre jelenti az összes típust, míg az altípus jelölésére az eredeti, angol megnevezéseket használjuk.

Igazi nyelvi csemege, hogy a slot foglalatok viszonylag rövid élettartama, és szűk körű használata miatt, 2000 körül gyártottak olyan átalakítókat, amelyek lehetővé tették socket tokozású processzorok behelyezését slot foglalatba, ezt egy érdekes szóösszevonással sloketnek nevezték el, ami a slot és a socket szóalakok csonkolt formáiból áll.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

• Kövess minket, hogy első kézből értesülj mindenről, ami velünk történik, vagy iratkozz fel a napi hírlevelünkre.

  Email címed:

Sokan vagyunk olyanok, akinek van otthon régi számítógépe, és nem tudja, mit kezdjen vele. Itt egy jó példa arra, hogy hogyan lehet kreatív módon megszabadulni a régi számítógépektől.

A legtöbben, akik szeretik a számítógépüket, nem könnyen válnak meg tőle. Akik nem adták el a régi PC-jüket időben, képtelenek megtenni most, mert senki nem akar megvásárolni mondjuk egy régi Pentium II számítógép többé. Még olyat is nehéz találni, aki elfogadná ajándékba.

Ez a különleges geeky asztalt több tucat alaplapból és egyéb alkatrészből építették, amelyeket mind régi PC-kből szereltek ki. A takarítása és használata egy rémálom lenne, ha nem lenne üveglapokkal borítva. Mindenesetre nem egy barátnőbarát műtárgy.

Toochee, a Galaktikus