Netidők Blogtársaság

„A podcasting technológia lehetővé teszi hang-, videó- és más fájlok sorozatszerű közzétételét az interneten úgy, hogy a felhasználók feliratkozhatnak az adott anyag epizódjait tartalmazó csatornákra.” (Wikipedia)

Bevallom, meglepődtem, amikor megnéztem, mit is ír a podcastokról a Wikipedia. No nem a definíció miatt, hanem azért, mert a szócikk jelen pillanatban 44 magyar podcastot sorol fel, igencsak változatos témákban. Kínálat tehát van bőven itthon is, a külföldi csatornákkal együtt pedig igazán van miből válogatnia annak, aki ilyen típusú szórakozásra, tájékozódásra vágyik.

A nagy kínálat ugyanakkor nem generál nagy keresletet – az NRC legutóbbi felmérése szerint ugyanis a felnőtt magyar internetezők mindössze 4-5 százaléka szokott podcastokat hallgatni. A többes szám ráadásul nem is igazán indokolt, hiszen ennek a meglehetősen kicsiny szegmensnek a zöme jellemzően egy – esetleg két – csatorna hallgatója.

Érdekes, hogy maga a podcast fogalma sem igazán közismert: a netpolgárok több mint 70 százaléka még csak nem is hallotta a kifejezést, azok aránya pedig, akik hallották már, és a jelentésével is többé-kevésbé tisztában vannak, csupán 9 százalék. Megállapítható tehát, hogy jórészt azok tudják, mi fán terem a podcast, akik hallgatnak is ilyesmit, vagy legalábbis feliratkoztak már valamelyik csatornára.

A podcast-hallgatók körében egyébként háromszor annyi férfit találunk, mint nőt. Ez nem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy sok hasonló típusú internetes tevékenység (például a letöltés, streamelés) is tipikusan férfiak körében népszerű, valamint ha figyelembe vesszük, hogy az egyébként széles hazai podcast-palettán többségben vannak az inkább a férfiakat vonzó témák.

Az viszont már talán meglepő, hogy bár a podcast szó előtagja az iPodra, és ezen keresztül a hordozható zenelejátszókra utal, meglehetősen ritka, hogy valaki ilyen eszközön hallgatja az adást. Legtöbben asztali számítógépen vagy laptopon, notebookon játsszák le műsort – a hordozható kütyük (beleértve a mobiltelefont is) sokkal kisebb szerepet kapnak a tartalmak fogyasztásában.

Annak ellenére azonban, hogy kevesen tudják, mi is az a podcast, azok száma nem csekély, akik nyitottak az ilyen típusú médiafogyasztásra. Felmérésünk azon résztvevői közül, akik ma még nem hallgatnak podcastot, minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy a jövőben kipróbálja a dolgot (a legtöbben zenei vagy film tematikájú, illetve humoros adásokat hallgatnának). Ez a fajta nyitottság persze elméleti, és a valóságban csak akkor realizálódhat közönségként, ha a szolgáltatás ismertségében számottevő növekedés következik be.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. október 25-29. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve.

Bár tegnapra (május 22-re) ígértem, a Postr rendszerhibája miatt csak most folytatom a múlt héten megkezdett új média sorozatot. Ezúttal a konvergenciáról lesz szó.

Az új médiának egyik különös jellemzője, amit médiakonvergenciának neveznek. Ez a jelenség egészen pontosan az új médiának köszönhetően jelent meg. A konvergencia kifejezés jelentése 'egy irányba tartó', 'összetartó'. Beszélhetünk technológiai konvergenciáról és tartalmi, szerkezeti konvergenciáról. A technológiai oldala a médiakonvergenciának, hogy egyre több olyan integrált számítógépes felületet, eszközt használunk, amelyeken az elektronikus és az új média tartalmait egyszerre megjeleníthetjük. Ez azt is jelenti, hogy az infokommunikációs eszközeink egyre jobban fel vannak készülve arra, hogy különböző funkciókat legyenek képesek betölteni (pl. okostévé, táblagép és okostelefon egyben stb.). A tartalmi konvergencia pedig az, amikor a médiatartalmakat úgy állítják elő, hogy minden felületen hozzáférhető legyen, illetve amikor a televízióban megjelennek webes tartalmak, illetve a weben megjelennek televíziós és egyéb hagyományos médiatartalmak.

Az új médiában tehát az újságírói, szerkesztőségi munkafolyamatok, eljárások is módosulnak a hagyományos médiához képest, másrészt a közönség, a tartalomfogyasztó szerepe is módosul, mert aktívabb közreműködővé válik, illetve a közösségi médiában könnyen válik a fogyasztóból tartalom-előállító (lásd pl. a blogokat), amivel a hagyományos média tartalomprodukáló monopóliuma megszűnik.

Némi helyesírási kérdés lehet, hogy egybe vagy külön írjuk. Véleményem szerint ez egy jelzős szerkezet, ami azt jelzi, hogy ez egy új fajta média, és ezért külön írom. Ám magyarázható az egybeírt újmédia alak is, mert ekkor az író új fogalomként kezeli.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A konvergens mobiltechnológia következtében egyre nagyobb szükség van egy újabb eszközosztályt jelölő kifejezésre. A konvergencia kifejezés manapság elég divatos, a jelentése: 'összetartás', 'egy irányba tartó változás'. A mobileszközök esetében konvergencián azt értem, hogy vannak olyan okos eszközök, amelyek nemcsak funkciójukban, hanem megjelenésükben is integrálják a mobiltelefont és a táblagépeket. Azon már túljutottunk, hogy a mobileszközök e telefonálás mellett médialejátszásra, telefonálásra, határidőnapló vezetésére is használható integrált eszközök. Ezeknek van egy olyan újabb, technológiailag konvergens csoportja is, amely telefonnak túl nagy, ám táblagépnek kicsi. De ennél szerencsésebb konvergens megoldás az, amikor egy táblagépet lehet összekapcsolni (akár fizikailag is) egy okostelefonnal, és a hagyományos táblagép méretű eszköz érintőképernyőjén lehet szöveget írni, képeket, videót nézegetni. Tehát amikor a feladat végrehajtásához egy nagyobb platform, egy nagyobb kijelzőjű gép szükséges, akkor fizikailag összekapcsoljuk az okostelefont a táblagéppel, és a két eszköz eggyé válik. Az Asus legújabb megoldásában az okoselefont lehet összekapcsolni egy táblagéppel, és a táblagéphez akár billentyűzetet is lehet illeszteni, így egy komplett netbookot kapunk. Eddig szerintem ez a mobileszközök funkcionális és formai konvergenciájának a csúcsa.

Fotó: blogeee.net

Az Asus konvergens táblagépének olyan márkaneve van, amely szerintem az új eszközosztály neve is lehet: PadFone. Az összevonással létrehozott összetétel előtagja a Pad, ami egyértelműen az Apple iPad tulajdonnevének az analógiájára született. Az analógia alapja ebben az esetben az eszközök formai és funkcionális hasonlósága. A jelentéstani logika pedig az, hogy az iPad és a PadFone is a táblagépek egyik típusa, ám a PadFone utótagja jelzi, hogy itt többről van szó. A Fone utótag a telefon kifejezés utótagja, és ez a nemzetközi vándorszó a 'hallást', a 'hangot' jelenti. Érdekes még a Fone írásmódja, mert nemzetközi, globális formában előfordul a ph- kezdetű és az f- kezdetű írásmód is, lásd: telephone, illetve Vodafone, a kiejtésben viszont nincs lényeges különbség egyetlen nyelvben sem.

Fotó: blogeee.net

Szerintem azért alkalmas a PadFone márkanév kategóriajelölő névnek, mert jelentéstani tömörítő ereje van, és analógiás hatása könnyen felidézi az integrált eszközöket, azaz egyértelmű a jelentése.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség