Netidők Blogtársaság

Ma és tegnap rendezik meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelem (SZEK.org) hagyományos konferenciáját, amely az e-kereskedelem témájával foglalkozik. Az idén tíz éves rendezvény ezúttal a SmartCommerce-t, azon belül is elsősorban a mobil kereskedelmet állította az esemény középpontjába.

Az eNet konferencián ismertetett kutatása szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2013 az m-kereskedelem előretörésének éve lesz idehaza is. Az e-kereskedők ugyanis túlnyomó többségben úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben előrukkolnak mobilos megoldással, ha még nem rendelkeznek azzal. Egyelőre még csak a kutatásban részt vett boltok 6%-ának van mobilos alkalmazása, leginkabb androidos és iOS megoldása. A konferencián az is kiderült, hogy elsősorban azoknak éri meg saját alkalmazást fejleszteni, akiknek rendszeresen visszatérő mobilos vásárlói vannak. A többieknek inkább mobilra optimalizált weboldalakkal érdemes készülni az okostelefonok terjedésére. Ez estben is egyszerűsíteni kell azonban a négy lépéses kosaras vásárlás modelljén, ami az asztali (laptopos) számítógépes környezetben jól működik, de a mobilon túl bonyolultnak bizonyul.

Kis Ervin Egon, a SZEK elnöke megnyitja a X. Elektronikus Kereskedelem konferenciát

Jómagam előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon divat vagy trend az m-kereskedelem. Nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőnél több, olyan jelenség, amely biztosan velünk marad, amíg lesznek hordozható infokommunikációs eszközök - tehát az okostelefonon túl, az okosórák, okos szemüvegek világában is meg fog jelenni a kereskedelem. A hordozható, internetre kötött eszközök, így az okostelefonok, ugyanis alapvetően változtatják meg az emberek szokásait több területen is, ezek közül az egyik a vásárlás. A vásárlás előtti keresgélésben egyre inkább több csatornán, több eszközzel előre tájékozódnak a vevők, utána olvasnak a terméknek az interneten, a hivatalos oldalakon túl a vásárlói véleményeket is megnézik, összehasonlítják az árakat... Terjed az a Nyugaton ismert jelenség is idehaza, hogy a boltokat pusztán bemutatótermeknek tekintik, ahol szabadon, megtapogatható, felpróbálható vagy kipróbálható a megvásárolni kívánt termék. A mobiltelefon elősegíti, hogy az offline vásárlás közben online is tájékozódjunk. Ez nem pusztán böngészést vagy internetes keresést jelenthet, már Magyarországon is létezik olyan alkalmazás, amely vonalkód alapján képes az árak összehasonlítására. Tehát beolvassuk a nekünk tetsző áru vonalkódját a telefonunkkal és az alkalmazás megkeresi a terméket, illetve, hogy hol mennyiért lehet kapni online vagy offline. Így lesz pillanatokon belül a teljes online kínálat annak a boltnak a versenytársa, ahol vagyunk. Nem véletlen, hogy számos boltban már idehaza is árgus szemekkel nézik a biztonsági őrök és az eladók, hogy ki használ okostelefont.

Az is kiderült a konferencián, hogy az okostelefonos vásárlók bár számban felülmúlják az e-boltokban a táblagéppel érkező látogatókat, a táblagépes vásárlókra mégis érdemes nagyon odafigyelni, mivel arányaiban többen vásárolnak közülük és rendszerint többet is költenek alkalmanként. Vagyis a néhány százezernyi tabletesből több bevétel származhat, mint a több millió okostelefonosból...

A konferencián ezeken kívül szó esett a mobil fizetési megoldásokról, a web és mobil ergonómiáról és a felhasználók mentális modelljeiről, a nagy technológiai cégek kudarcainak okairól, a mobilos becsekkolásokról (a SoLoMo területről: social, local, mobile – közösségi, lokális és mobil) valamint a várható jövőbeli technológiákról. Mindent összevetve izgalmas konferencián vehettek részt az érdeklődők – köszönet a szervezőknek.

Pintér Robesz

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a Smartmobil konferenciát, amelyen ezúttal közel ezren vettek részt a már megszokott helyszínen, a RAM Colosseumban. Az elsősorban jól láthatóan fejlesztőknek és a start-up cégeknek, valamint befektetőknek szóló konferencia ezúttal is vonzotta a terület után érdeklődő rokon szakmák képviselőit, bár mintha médiásból, FMCG cégekből és az ügynökségek képviselőiből kevesebb lett volna a korábban vagy hasonló rendezvényeken megszokottnál. A mobilos terület rakétaszerű bővülésével együtt immár jobban azonosítható részterületekre szakad és ezzel párhuzamosan a hozzá kapcsolódó várakozásokra ráülő lila köd is oszlani látszik a fejekben. Ez összefügg azzal, hogy egyre többen kézzelfogható tapasztalatokat szereznek mobilos projektekben és nem csak a megmentőt vagy a gyors meggazdagodás lehetőségét látják benne - sokszor hamis illúziókat kergetve.

2010-ben - az első alkalommal - még arról szólt a rendezvény, hogy "jön-e a forradalom" és még az iPhone és az Android csatározása volt a középpontban, ahol az Android még nem volt az a nyomasztóan hatalmas ökoszisztéma, mint most. 2011-ben már tavasszal kijelenthettük, hogy ez az Android éve lesz - a várakozások beigazolódtak, megállíthatatlanul terjedt a rendszer világszerte, viszont, ahogy feljebb említettem a területről sokan tudtak keveset, így inkább ködös elképzelések hajtották a tömegeket a rendezvényre. 2012-re már nem az volt az érdekes, hogy jön-e a terület, mert biztosak lehettünk benne, hogy igen, hanem az volt a kérdés, hogy mekkora felfordulást okoz, mi mindent változtat meg az életünkben gyökeresen. Végül 2013-ban már arra fókuszálunk, hogy mit mutatnak a hazai és a nemzetközi tapasztalatok, a mi saját projektjeink tapasztalatai (sikereink és kudarcaink). Amiből az is kiderül, hogy mit és hogyan kell csinálni ezen a területen és mi várható még a jövőben, merre érdemes továbbindulni. Éppen ezért már nem kérdés, hogy jön-e a terület, hogy mekkora, hogy mit ígér és mit változtat meg - mert már nyakig benne vagyunk mi is, ezért tudjuk, érezzük és csináljuk. Vagyis mi magunk is alakítjuk a jövőnket. Nem csak beszélünk róla. Első kézből tudunk saját tapasztalatokat megosztani, hogy nekünk hogyan megy, hogy éppen mi mit csinálunk és mit tanultunk belőle (például mozgó daru alá nem állunk). Ugyanakkor kíváncsiak vagyunk, hogy mások mivel foglalkoznak, mit fejlesztenek éppen és merre tart ez az egész a világ. A Smartmobil idejére mindenki kicsit félrerakja azt a munkadarabot, amin éppen dolgozik, megáll a forgácsok hullása, lerakjuk a munkaruhát, felvesszük az ünneplőt és elmegyünk tapasztalatokat cserélni. És nagyon jól van ez így, jobb arról beszélni, amit  csinálunk, mint amit mások csinálnak (több ezer kilométerre tőlünk) vagy, amit csinálni kellene, ha végre nekifognánk.

A 2013-as Smartmobil konferencia nagy lépést tett a nemzetközivé válás felé is. Érezhető a szervezők törekvése, hogy regionális rendezvényt (eseményt) csináljanak a Smartmobilból, ami kitör a köldöknézős, ej mi magyarok vagyunk a bokréta a Jóisten "okostelefonján" megközelítésen. Már korábban is voltak nemzetközi előadók, de ez volt az első év, hogy a nagyteremben szinte alig hangzott el magyar előadás. Mindez kell ahhoz, hogy érdemes legyen idejönnie egy cseh, osztrák vagy éppen finn fejlesztőnek, szakértőnek, mert nem csak valamennyi networking lehetőséget kap, hanem érdekes, csámcsognivaló tartalmat is. Ahhoz, hogy felrakjuk Magyarországot (Budapestet) az okostelefonos világ térképére, szükség van egy ilyen eseményre.

Végül a Smartmobil bevallottan a hazai (nem csak) mobilos start-upok seregszemléje is akar lenni. Hogy megmérettessenek a hazai világmegváltó ötletek és még inkább becsatlakozhassanak a nemzetközi vérkeringésbe. Seregszemle is ez, de több annál, a családi ezüst megmutatása. Az irány jó, a következő lépésben az kell, hogy nemzetközi összevetésben is megmérettessenek a projektek, ne csak a zsűri legyen világlátott, tehát ne csak szinte kizárólag magyar csapatok versenyezzenek.

Szóval mindent összevetve jó volt az idei rendezvény is, az irány jól látható, gratula és köszönet a szervezőknek!

Pintér Robesz

Beszámolóim a korábbi Smartmobil rendezvényekről:

2012: Smartmobil 2012 - nomofóbok egymás közt

2011: Az okostelefon ígérete és illúziója

2010: Jönnek az okostelefonok - iPhone vs. Android konferencia

Dezintegráló hazai kultúra, inkompetens szabályozási környezet, lemaradás okostelefóniában, innovációs kényszer, ötletes új megoldások. 2013. március 12-én, kedden rendezték meg Budapesten az Evolution ’13 konferenciát, amely a legújabb online, mobilos és közösségi médiás trendekkel foglalkozott.

A Hotel Héliában három teremben párhuzamosan zajló rendezvényt György Péter, az ELTE professzora nyitotta meg. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos belátnunk, hogy az Egyesült Államokból érkező új technológiai trendek vagy kulturális jelenségek teljesen más léptékben értelmezendők nálunk, mint eredeti közegükben. A lépték fogalma ebben az esetben a térképészetből jön, és azt jelenti, hogy mekkora kicsinyítésben-nagyításban látunk egy környezetet, mi rajzolódik ki a térképen (ezzel ugyanis láthatóvá tehetünk és el is tüntethetünk dolgokat). Magyarország egy pici ország, más lehetőségekkel és problémákkal, mint az USA – ez még önmagában nem lenne baj, de jelenleg a hazai szabályozási környezet, a jogalkotók képtelenek lefordítani a hazai közegre a világban zajló technikai vagy kulturális változásokat és megfelelő szabályozási környezetet teremteni számukra. Jól láthatóan nem is értik ezeket. Ezt még tetézi, hogy a legfontosabb (legtöbb embert elérő) média, a televíziózás, különösen az MTVA produktumai alapján nincs tisztában azzal, hogy milyen kulturális változások zajlanak a világban. A kereskedelmi média sem sokkal jobb, ha megnézzük például a saját gyártású sorozatokat, akkor abból egy züllött, „kavarós” emberekkel teli kriminalizált Magyarország képe rajzolódik ki. Miközben a médiának az lenne a szerepe, hogy integratív közeget teremtsen, segítsen értelmezni a világot, hogy miről mit gondoljunk, hogyan viszonyuljunk hozzá össztársadalmi szinten. Ezt azonban nem teszi meg, helyette a rendszerint amerikai filmek és sorozatok próbálják betölteni ezt a szerepet idehaza is – csakhogy ezeket nem egy ilyen kis léptékű országnak szánták, így nálunk nem is képesek integrálni a társadalmat. A hazai média úgy tűnik inkább dezintegrál, műsorai pedig rendszerint nemzetközi mércével mérve nézhetetlenek, egy állatkert belső terjesztésű anyagainak tűnnek. Kemény szavak ezek – nem véletlenül érezhette a közönség, hogy most jól „megkapta”.

A központi teremben tartott megnyitót a két kisteremben is közvetítették, majd ezekben is elkezdődött a program, jómagam az elsősorban az okostelefóniával foglalkozó Mobile Hungary-t választottam és ültem végig az előadásokat egészen kora délutánig. A mottó az „Elmosódó határok: ahol az offline és az online találkozik” volt, ami röviden annyit jelentene, hogy a mobiltelefon képes elszakítani az internetet a helyhez kötött számítógépektől, lehetővé tenni, hogy bárhol és bármikor hozzáférjünk az internethez, tartalmakhoz, alkalmazásokhoz. A mobilban így találkozhat az offline és az online világa.

Az előadásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy bár ez a lehetőség idehaza is létezik, de a hazai evolúció elég lassú, sokan, akiknek van okostelefonja, nem használják azt internetezésre (40%-a az okostelefon tulajdonosoknak az eNet 2012 decemberi mérése szerint). Az okostelefonosok közel fele nem nézi a telefonján sem a levelezését, sem a közösségi médiát, végül 60%-uk nem tölt le alkalmazásokat sem a készülékére. Költői kérdésemre, hogy akkor „mi a fenének nekik okostelefon” a hallgatóság néhány tagja provokálva érezte magát és érdekes párbeszéd alakult ki. Egyetértettünk abban, hogy sokaknak azért van okostelefonja, mert a szolgáltatóknál szinte csak ilyen készüléket kapni kedvező áron. Mások pedig egyszerűen divatból vesznek ilyen készüléket. Sokan azonban nem érzik szükségét, hogy ki is használják ezek tudását, vagy, hogy adatforgalmi csomagot is válasszanak hozzá. Annak ellenére sem, hogy a belépő csomagok elég olcsóak (akár 1000 forint alatt is elérhetőek) – bár ahogy nemzetközi összevetésben láttuk a hazai mobilozás árai Európában a drágábbak közé tartoznak, ami részben hozzájárul ahhoz, hogy a mobil internet használatát tekintve tavaly sereghajtók voltunk Európában. Innen nézve elég nehézkes ez a mobilos evolúció idehaza – ami lehet, hogy nem csak engem emlékeztet arra, ahogy a ’90-es években az internet használata (nem igazán) terjedt idehaza.

Az előadásomat Erdélyi Zsolt, Kis Ervin Egon és Novák Péter kerekasztal beszélgetése követte. Elsősorban abban nem értettek egyet hárman, hogy kell-e, érdemes-e Magyarországon innoválni. Erdélyi Zsolt szerint inkább a Volkswagen kiváró, követő logikáját kellene itthon is alkalmazni, ha valami már bevált máshol, akkor kell a hazai közegre átültetni – bár ekkor sem garantált a siker. Kis Ervin Egon szerint viszont muszáj felkészülni a változásokra, mert azok sokkal gyorsabbak, mint bárki gondolná. Példának a VHS hazai eltűnését említette, ami az egyik évben még rekord eladásokat generált a karácsonyi szezonban, majd a következő tavasszal a nagy kiadók bejelentették, hogy nem adnak ki több filmet VHS-re. Attól, hogy most még úgy tűnik, számos feltétel nem kedvez a mobiltelefonos megoldásoknak, az sokkal gyorsabban fordítja majd fel gyökerestül a viszonyokat, mint gondolnánk. A postakocsi hálózatot működtetők sem féltek az autóktól annak idején, mert azokhoz rendes úthálózat, benzinkúthálózat és elérhető javítóműhelyek sokasága kellett. Olyan komplex infrastruktúra, aminek kiépítése lehetetlenül összetett és hosszan tartó folyamatnak tűnt akkor… A mobilra is most kell felkészülni, mert sokkal gyorsabban jön, mint az a hazai viszonyokból tűnhet.

Végül hagy zárjam ezt a töredékes beszámolót egy érdekes innovációval. Ottlik „Hajnali háztetők” című regényéből készítettek interaktív sétát okostelefonra a MOME KTL, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA SZTAKI e-Learning Osztálya közreműködésével. A séta segítségével nem csak a regényt ismerhetjük meg, hanem azt a fizikai környezetet is, ahol a regény a múlt évszázad ’30-as éveiben játszódott. Az irodalmi séta elérhető a Budapest Guide@Hand alkalmazás ingyenes budapesti sétái között – ha végre kitavaszodik, akkor érdemes, akár több részletben is, bejárni a 16 kilométeres kulturális túrát, amiben találkozik az offline és az online világ.

Ottlik: Hajnali háztetők irodalmi séta from Creative Technology Lab on Vimeo.

Pintér Robesz

Ismét összegyűlnek Barcelonában a mobil szakma jeles képviselői, 70 ezer résztvevőt várnak és több mint 1500 kiállítót 94 ezer négyzetméteren. A hétfőtől-csütörtökig tartó rendezvényen számos érdekes bejelentésre lehet számítani, de emellett izgalmas előadásokra is sor kerül. Azért írok előre minderről, mert ebben az évben van szerencsém személyesen is ott lenni Barcelonában, köszönhetően a tavaly elnyert Mobile Influencer díjnak és a Ringier-nek.

Azt nem ígérem, hogy minden nap friss blogposztok tucatjaival fogok jelentkezni, de az biztos, hogy jövő pénteken, miután véget az ér esemény, itt a Netidők blogon be fogok számolni életem első MWC-jéről.

Mi várható idén Barcelonában? Ahogy év elején már írtam, új készülékek bejelentése várható, amelyek a mennyiség jegyében fognak rálicitálni az eddig csúcskészülékekre: még nagyobb kijelző (elérjük az átlagos 5 colos méretet) – itt vannak tehát a phabletek, még több és gyorsabb mag és jobb felbontású kamerák. Várható, hogy bemutatkoznak az új (elsősorban a fejlődő világnak szánt) tömegkészülékek, idén ugyanis feltehetően legalább ugyanannyi vagy több okostelefont fognak eladni világszerte, mint hagyományos mobilt ez pedig ilyen eszközök nélkül nehezen elképzelhető. Sokan fognak próbálkozni azzal is, hogy megmutassák mire jó szerintük az NFC vagy az LTE, és az m-commerce trendje is beindulni látszik.

Ugyanakkor a kiállítással párhuzamosan zajlik majd a szakmai konferencia és szponzorált rendezvények is, én a következő érdekes eseményekre szeretnék bejutni (meglátjuk sikerül-e, bizonyos beszélgetésekre korlátozott a hely és még függőben van a jelentkezésem):

• "The World at Your Fingertips" - WIN/Gallup presents results from 54 country mobile consumer research study: megnézhetjük, hogy milyen felhasználói trendek láthatók a világban
• Learning from Consumer Behaviour: mit lehet tanulni a fogyasztói viselkedésből
• The Mobile Location Revolution: mit adhat a mobil a helymeghatározáson alapuló szolgáltatások piacán
• Big Data: hogyan lehet a mobilosok által maguk után hagyott rengeteg adatból valami értelmeset kihámozni
• Retail Therapy: Enhancing the Shopping Experience through Mobile: mobil vásárlás – milyen élményeket nyújt és hogyan javítható?
• Social Entertainment: van még „kakaó” a mobil számára a közösségi médiában és az ehhez kapcsolódó szórakoztatásban?

A végére pedig egy kedvcsináló videó arról, hogy mit várnak iparági szakértők az idei Mobile World Congress-től.

Pintér Robesz

A héten rendezték a Digitália 2012 konferenciát, amely a legfrissebb digitális és média trendekkel foglalkozott. A délelőtti programban jómagam is részt vettem egy vitaindító és egy kerekasztal erejéig (az előadás diái elérhetők itt a kerekasztal kérdéseivel). A vitaindító azt a kérdést vetette fel, hogy vajon milyen viszonyban van az új média technológia a fogyasztóval, hogyan terjed és közben miként értelmeződik újra a használata (tehát milyen a technológia és társadalom kapcsolata). A kerekasztalban pedig azt a kérdést jártuk körbe, hogy vajon hogyan lehet edukálni, terelgetni, nevelgetni a felhasználókat abban, hogy hogyan használják ezt a technológiát. Az alábbiakban a vitaindító gondolati ívét mutatom be.

A technológia és társadalom kapcsolatáról legtöbb esetben meglehetősen technológiai determinista a laikusok képe (a technológia és az azt létrehozó feltaláló vagy cég határozza meg, hogy mire való), pedig ennél sokkal árnyaltabb a helyzet. Valószínűleg inkább a társadalmi konstruktivizmusnak lehet igaza: újraértelmezzük az eszközöket a használat során és közben kialakul egy társadalmi - üzleti közmegegyezés, hogy ezek mire valók és hogyan használhatók. Erre a folyamatra azonban lehet hatni, mind a tervező, mind a technológiából termékeket gyártó cégek, különböző érdekcsoportok, felhasználók versengenek az adott technológia használatának értelmezésében. Ezért fordulhat elő, hogy az eszközöket a feltalálók, közreadó cégek szándékaitól teljesen eltérő módon használnak és sokszor az az érzése az embernek, hogy hamarabb érkezik meg egy-egy eszköz, mint hogy tudnánk mire való az igazán.

Nincs ez másképp az új, digitális média terén megjelent technológiák (mint amilyen az okostelefon, a tablet, a smart TV vagy a közösségi média) kapcsán sem: folyamatosan keresi, keressük a helyét ezeknek az eszközöknek, megoldásoknak. Néhány kiemelt trend a Digitália szempontjából, vagyis, hogy mit jelenthet a technológia társadalmi konstruálása itt, milyen hatásokat vált ki és indukál ezek széleskörű elterjedése:

• always on – everywhere on: ma már mindig és mindenhol hozzáférünk az internethez, digitális tartalmakhoz, közösségi hálózathoz, személyes kommunikációs csatornákhoz.
• élethelyzethez, aktivitásokhoz, napi rutinhoz kötött médiafogyasztás: reggeli ébredés, közlekedés, munkavégzés, újra közlekedés, esti szabadidő. Tevékenység-és időháztartásunkba beépül a folyamatos kommunikáció, a tartalom fogyasztása (és előállítása).
• multitasking: egymást kiegészítő eszközök (a legfontosabb képernyők: okostelefon / tablet, számítógép, televízió), a linearitás sokszor párhuzamossággá válik, egyszerre használjuk ezeket az eszközöket és megosztjuk a figyelmünket.
• közösségben (is) terjedő tartalmak: social filtering. A napi elfogyasztott tartalommennyiséget már nem csak a követett hivatalos médiumok, csatornák, orgánumok határozzák meg, hanem a közösség, amibe beágyazódunk és annak érdeklődési körei.

Végeredmény a perszonifikáció: a technológiák, eszközök használatából személyes(ebb), egyénibb információfogyasztói szokások alakulnak ki. Még, ha ez egyelőre nem is ujjlenyomat-szerű (nem teljesen egyedi) és várhatóan nem is lehet az, de már jóval sokszínűbb és fragmentáltabb, mint akár 10 éve (pláne, mint 20 évvel ezelőtt).

Pintér Robesz