Netidők Blogtársaság

Az előző részekben [1 2 3] igazából hagyományos módon használtuk a könyvolvasót. Viszont ha jobban utána gondolunk, van minden háztartásban olyan "könyvecske", ami nem kell nekünk rendszeresen, de ha kell, akkor nagyon és biztos, hogy nem fogjuk megtalálni.

Használati utasítás

Ilyen az összes otthoni berendezésünk használati utasítása és még számos más nem igazi könyv. Nekem szokásom, hogy a különféle háztartásban előforduló berendezéseknek a használati utasításait letöltöm a netről és lehetőleg eltárolom egy mappába a számítógépen. Ez jó is, meg nem is. Egyrészről jó, mert legalább megvan, de egy számítógéppel billegni egy programozható kazántermosztát, vagy táviránytó felett a nem éppen kényelmes mutatvány. Arról már ne is beszéljünk ha az a valami pedig a kertben használatos, akkor biztos, hogy a legnagyobb verőfényes napsütésben lesz dolgunk, nehogy valami olvasható legyen a használati utasítás. Ilyenkor jön jól, ha inkább a könyvolvasón is megvan a kézikönyv. Márpedig ezeket csak egy mozdulat átrakni PDF formátumban az olvasóra. Próbálkoztam azzal is, hogy a PDF dokumentumot átültetem a Calibre-vel igazi elektronikus formátumba. Mivel a legtöbb PDF kézikönyv is mérsékelten kiváló színvonalon készült el, így a konverzió utáni végeredmény sem hoz nagy javulást. Próbálkozni azért érdemes.

Receptek

Ki ne látott volna már saját szakácskönyvet otthon? Ez általában valami lerobbant régi füzet teleírt lapokkal, és gazdagon tele van tűzdelve mindenféle újságokból kivágott receptekkel, de ott lapulnak még a körlevelekben kapott csodakuglófok kinyomtatott receptjei is. Ez is egy járható út szó se róla, de én mást javaslok. Fogjuk munkára a könyvolvasót. Az internet kifogyhatatlan tárháza a különféle jobbnál-jobb ételek receptjeinek. Ha ráakadunk egy olyanra amit magunk is szívesen elkészítenénk akkor elég csak megnyomni a Kindle-It gombot a böngészőnkben, majd az oldalt elküldeni az olvasóra. Pontosan ugyanúgy, mint egy hosszú újságcikket, vagy könyvet, amit később szeretnénk elolvasni. Az olvasón aztán megfelelően rendszerezhetjük a friss szerzeményeket, hogy később könnyen megtaláljuk majd azokat. Az én gyűjteményem szépen gyarapodik és volt már nálunk olyan hétvégi nagy főzés, ahol már nem papírral vagy laptoppal billegtem a konyhában, hanem a könyvolvasómmal.

Utazáshoz

Itt nem arra kell gondolni, hogy jó sok könyvet veszünk magunkhoz digitális formában. Hanem arról, hogy az utazáshoz szükséges dokumentumokat is inkább elektronikus formában érdemes eltárolni. Ilyenek lehetnek a repülőgép és szálloda foglalások, a biztosítási kötvényünk vagy egyenesen az útlevelünk másolata. Ha valami baj van, akkor az útlevél számát szinte biztos, hogy nem fogjuk fejből tudni. A biztosítási kötvényünk számát sem tudja senki szerintem és azt sem, hogy külföldön hova kell fordulni a segítségért. Ezeket az információkat is eltárolhatjuk az eszközön. Ebben az esetben viszont gondoskodni kell arról, hogy az olvasó bekapcsolása, csak jelszó ellenében legyen lehetséges.

Ezzel zárom is egy időre a könyvolvasós sztorikat, mindenkinek jó olvasást kívánok!

Két hete azzal foglalkozom, hogy bemutassam, hogyan tölthetjük meg könyvolvasónkat magyar nyelvű olvasnivalóval. A klasszikus irodalomtól a kortársakig. Most pedig bemutatom, hogyan csinálhatunk "újságot" az általunk naponta látogatott weboldalak tartalmából.

Ehhez megint a Calibre segítségére lesz szükségünk. Ha megnézzük a program menüsorát, akkor találunk egy N betűt és mellette egy lenyíló menüt. Ez utóbbira kattintsunk rá, hogy kiválasszuk azt az online hírforrást, amiből újságot szeretnénk csinálni az olvasónkra.

Megnyitva a "Schedule news download" (hírek időzített letöltése) menüpontot, elénk kerül egy lista azokkal a hírforrásokkal, amelyekhez már elkészült az a plug-in, amivel a cikkeket letölti a program. A hírforrásokat nyelvek szerinti csoportosításban találjuk.

A megnyíló ablakban alul van egy mező (Delete downloaded news older than) ami azt mutatja meg, hogy hány nap után törölje a program a korábbi híreket. Én ezt 1 naposra állítottam be magamnak. A példa kedvéért az egyik kedvenc híroldalamból (CNN) készített újság beállítását fogom bemutatni.

Válasszuk ki a CNN-t, mint hírforrást.

A Schedule (időzítés) fül alatt találunk egy sor beállítást. A legfontosabb, hogy a Schedule for download-ot jelöljük be, ezzel állítjuk be, hogy ezt a hírforrást szeretnénk bizonyos időközönként letölteni. Ha már nem szeretnénk kapni az újságot, töröljük innen a kijelölést és nem fogunk több újságot kapni innen. Én a mindennapi letöltést választottam ki. Napi rendszerességgel frissülő tartalmaknál nekem ez a logikus beállítás. A haladó beállítások között megadhatjuk, hogy a letöltött tartalmat milyen címkével lássa el a Calibre, ami a későbbi rendszerezést nagyban megkönnyíti.

A Calibre az oldalakat háttérben futó programmal olvassa, jó lassan. Ennek nem elsősorban a Calibre az oka, hanem az, hogy a programnak el kell látogatnia a kérdéses weboldalra. Ott körül kell néznie és kicsemegézni a linkeken keresztül a fontos tartalmat. Ez nekünk embereknek egyszerű feladat, de a legtöbb weboldal - még a legnagyobbak is - meglehetős trehánysággal készültek, amelyekből valóságos művészet kinyerni a lényegi információkat. Az éppen futó folyamatokról a főképernyő jobb alsó sarkában forgó ikonra való kattintással bővebben is tájékozódhatunk.

Az éppen futó folyamatok ablaka:

Ha a program megküzdött a weboldallal, akkor készít belőle egy újságot majd a beállított Amazon-os email címünkre elküldi azt, amit az olvasónk következő szinkronizálásakor megkapunk.

Amióta kitanultam a Calibre kezelését a kedvenc oldalaimat így szemlézem napi, heti rendszerességgel. A könyvolvasóval aztán egy nyugodt hétvégi délelőttön leülhetünk egy meghitt sarokba vagy ha az időjárás engedi akkor a szabadba. Kell még hozzá egy jó tea vagy kávé és visszaköltözik az a pillanat, amikor még évtizedekkel ezelőtt az újsággal tettünk ugyanígy.

Legközelebb még egy alkalmazását mutatom meg a könyvolvasónak, aminek időnként hallatlan nagy hasznát veszem.

Nem értem mi értelme van még a tankönyveknek nyomtatott, papírzabáló, táskanehezék formájában. Nem csak a táskát terheli, a diákot, de a pénztárcát is teljesen feleslegesen. Inkább könyvolvasót kéne venni, amivel az első osztálytól a doktori címig el volna mindenki, sőt az után is.

Mi az a könyvolvasó?

Ez egy olyan eszköz, ami a hagyományos táblagépekkel szemben elektronikus tintával működő kijelzővel vannak ellátva. Ez leginkább egy papírra nyomtatott könyv olvasási érzését nyújtja, ami napfényben is tökéletes olvasást biztosít és nem erőlteti meg a szemet, szemben az LCD kijelzőkel. Ezen felül csak a lapozáshoz használ energiát amivel több hetes üzemidőt is elérhető egyetlen feltöltéssel. Aki még nem látott ilyet, annak feltétlenül meg kell néznie egyet élőben, mielőtt azzal jönne, hogy elektronikus berendezésen nem lehet huzamosabb ideig olvasni.

Amazon Kindle

A könyvolvasók piacán az első sikeres szereplő az Amazon volt a Kindle névre keresztelt eszközzel. Ezzel a cég új trendet teremtett és Amerikában már a nyomtatott könyvekkel szemben ez a platform az amelyen a legtöbb könyvet értékesítik. Az első szériát már leváltotta a második, majd a harmadik verzió is. A megjelenés előtt már akkora volt az érdeklődés, hogy csak hónapos várakozási idő után lehetett a készülékhez hozzájutni. A újabb generációs készülék már rendelhető volt 3G-s verzióban is, amivel a világ szinte bármely pontján minden egyéb korlátozás és járulékos költség nélkül vásárolhatott elektronikus könyvet minden tulajdonos az Amazon kínálatából.

Barns & Noble Nook Simple Touch

A kihívója az Amazon készülékének a Barns & Noble kiadó és könyvkereskedő vállalat lett a Nook fantázianévre hallgató olvasójával. Ez a készülék is már a második generációs változatnál tart, de a Kindle-lel szemben érintőképernyős interfésszel van ellátva. Valamint ez a berendezés is rendelkezik azokkal tulajdonságokkal és szolgáltatásokkal, amivel a Kindle. Azaz lehet 3G-n keresztül vásárolni a B&N kínálatából és ez is több hetes üzemidőt biztosít egy feltöltéssel, az alkalmazott technológiának köszönhetően.

Mindkét készülék rendelhető csak WiFi-s verzióban, amivel szükség van egy vezeték nélküli internet elérésre, amin keresztül elérhetjük az elektronikus könyváruházakat. Vannak a piacon más független gyártók is, de ezeknek a készülékei mögött nem áll rendelkezésre olyan hatalmas könyvkínálat, mint az előző kettőnél.

Úri huncutság?

Röviden: egy frászt. Az igazi pénzpocsékolás, az a tankönyvek évről-évre történő megvásárlása. Minden évben 15-20 ezer forintot kidobálni olyan kiadványokra amelyeknek a szavatossága nem több 10 hónapnál, egyáltalán nem indokolható semmivel a XXI. századi technológiai fejlettség mellett. Hihetetlen elpocsékolása ez az erőforrásoknak mindenféle értelemben: szervezés, nyomtatás, raktározás, szállítás, finanszírozás csak, hogy pár dolgot említsek. Aztán itt van a minden évben menetrendszerűen megérkező politikai cirkusz is, hogy melyik önkormányzat nem fizetett még a terjesztőnek. Ez mind felesleges.

Egy könyvolvasó most olyan 25-30 ezer forintos nagyságrendű dollárért, euróért, angol fontért beszerezhető. Ez igaz, hogy magasabb összeg, mint egy éves tankönyvkészlet beszerzése, de a készülék nem egy évre szól, hanem sokra. Ha csak a tankönyvek árát vesszük az egész csomagból és a munkafüzeteket továbbra is hagyományos formában vásároljuk - ezt is ki lehetne váltani, de ezt most hanyagoljuk, erről majd jövő héten írok -, akkor is évente alsó hangon 7-10 ezer forintot költünk egy tanévben egy tanuló tankönyveire. Ha a készülék mondjuk 5 év alatt lestrapálódik annyira, hogy újat kéne venni, akkor is 35-40 ezer forintnyi könyv áll szemben a 25-30 ezer forintos eszközzel. Ha azt mondjuk, hogy ne finanszírozza meg az állam semmilyen módon ennek a könyvolvasónak a beszerzését és azt piaci alapokon, mondjuk pénzintézetek tennék meg haszonnal, akkor is ugyanott vagyunk anyagilag, mint amennyit most kidobunk az ablakon. Egyébként az elsők között piacra dobott Sony könyvolvasók immár 7 éve működnek tökéletesen, így az előbbi öt éves időt nyugodtan tekinthetjük annak az időnek, amikor egy banki finanszírozott eszköz, egálba kerül a hagyományos könyvekkel. Öt évet meghaladó élettartam esetén pedig egyértelműen olcsóbb az e-olvasó, mint a hagyományos könyv. Ha a kötelező olvasmányokat is bele vesszük a pakliba, akkor megkockáztatom, hogy a megtérülési idő valahol a 3 év körül van.

Ki ír majd e-tankönyvet?

Azt kell, hogy mondjam, hogy meg vannak írva, csak nem használjuk őket. Kezeket fel, hogy ki hallott az SDT-ről? Aki azt hiszi ez valami újfajta vírus, az látogasson el a Sulinet Digitális Tudásbázis oldalra és csemegézzen a tananyagokból. Persze az itt lévő tananyagok nem tekinthetők teljesnek, de jó kiindulópont, ahhoz, hogy az első párszáz e-tankönyvet kieresszük a palackból. A többi ma használatos tankönyv sem az Erika írógépen készült, így ezeknek az átültetése elektronikus könyv formátumba sem nagy ördöngösség, pár hónap leforgása alatt az összes tankönyvet át lehetne konvertálni. Ehhez a legjobb lenne a crowd-sourcing, amikor civilek a saját idejüket és erőforrásaikat felhasználva átültetnék ezeket a digitális anyagokat. Működik, tessék példát venni a nyílt forráskódú fejlesztésekről!

A tananyagok írásában később ugyanúgy lehetne építeni a közösségi hozzájárulásra, mint az előbb emlegetett nyílt forráskódú fejlesztések esetében, de említhetném a Wikipédiát is, mint remek példát. A minőségbiztosítás is megoldható, mint ahogy ez már más crowd-source projekt esetében is megoldott volt. A dög unalom ellen lehetne játékot is szervezni, pl. hiba vadászatot az elkészült anyagokban. A legjobb tananyagok a közösség által biztosított természetes szelekciónak köszönhetően nem csak szakmailag lennének jók, de a diákok is szívesen forgatnák. Figyeljetek a jövő héten, mert akkor folytatom a módszertannal és bemutatok néhány remek példát.

Mit nem helyettesít?

Az elektronikus könyvolvasó nem csodafegyver, így nem képes kiváltani a tollat, ceruzát és a papírt, ha a megtanult tananyag gyakorlásáról van szó. Erre szerintem még mindig a legjobb a hagyományos füzet, munkafüzet páros. A munkafüzetet esetleg át lehet költöztetni elektronikus formába, ami feladatok leírását és a megoldásokat illeti, de a gyakorláshoz nekünk magunknak kell felgyűrni az ingujjat és papíron megküzdeni a gyakorló példákkal. Az esszé típusú feladatok természetesen át kéne, hogy költözzenek a számítógépre és az írással egyidőben a gépírást is meg kéne tanítani már az általános iskolában. Én mai napig nem tudok rendesen gépírni, ami egyre jobban frusztrál, mert ez egyértelműen a termelékenységem rovására megy. Egy év alatt meg fogok tanulni rendesen gépírni ígérem.

Ha rajtam múlna én már a jövő héttől bevezetném az általános iskolától kezdődően ez elektronikus könyvolvasót és az elektronikus tankönyvet. Még csak pénzbe sem kerül, csak elhatározásba.

Vajon melyik a népszerűbb kütyü mostanság: a könyvolvasó vagy a tablet? Ez kiderül a Pew Internet legutolsó megkérdezéses felméréséből. Nem csak az adatok érdekesek, hanem a kirajzolódó trendek is.

A Pew Internet 2009 óta negyedévente készít piackutatást a könyvolvasók piacáról és 2010-től táblagépek elterjedtségéről is. Az eddigi felmérések eredményében nem volt semmi különleges, ám az utolsó két negyedév adatiból kirajzolódó trend már figyelemre méltó.

<

Az lehet látni, hogy a könyvolvasók elterjedtsége sokkal gyorsabban bővült az elmúlt két negyedévben, mint a táblagépeké. A növekedés ilyen gyorsulása nehezen magyarázható kizárólak az új olvasók megjelenésével, hiszen a táblagépek piacára is beléptek az iPad mellé új szereplők, mint a Samsung és a Motorola.

Bár az elterjedtsége ezeknek a készülékeknek folyamatosan növekszik, de még így is sereghajtók a többi kütyühöz képest. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen új kategóriát teremtve nehéz egyből az élre törni a régebbi berendezésekkel szemben.

Ha megnézzük kicsit közelebbről azokat a felhasználókat, akik legalább az egyik fajta készülékkel rendelkeznek, akkor láthatjuk, hogy a könyvolvasó tulajdonosoknak mintegy 20%-a rendelkezik táblagéppel. Míg a táblagép használók majdnem a felének van könyvolvasója. Ez azért is érdekes, hiszen a táblagépeken ugyanúgy van lehetőség az elektronikus könyvek olvasására, mégis a felhasználóknak majd a fele szükségét érzi egy könyvolvasó megvásárlásnak.

Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a könyvolvasó sokkal alkalmasabb eszköz a könyvek megjelenítésére és olvasására, mint akár a legjobb táblagép.

A könyvolvasó tulajdonosok demográfiai adatai tartogatnak meglepetéseket. Azt várnánk, hogy a könyvolvasót lényegesen több férfi vásárolja mint nő (ez a kütyüpiacra általában igaz). Most viszont azt látjuk, hogy a férfiak és a nők egyaránt kiveszik részüket ami a készülékvásárlást illeti. Ezzel szemben az igazság az, hogy mindkét nem egyformán kedveli ezt az eszközt.

A táblagépeknél viszont már kiütközik a nemek közötti eltérés. Sokkal több férfi kedveli ezeket az eszközöket, mint nő. Az életkor szerinti eloszlás összehasonlításakor pedig azt látjuk, hogy a fiatalabb korosztály körében nő dinamikusan a táblagép használat.

Konklúzió

A két eszköz terjedése a magasabb jövedelmi sáv mellett a közepes jövedelmi zónában is egyre markánsabban jelenik meg. Ennek eredményeként valószínűleg még nagyobb ütemű növekedést fogunk látni az elkövetkezendő időkben. Annak ellenére, hogy a táblagépek piacán jóval erősebb a marketing, mint a könyvolvasó piacon, mégis ez utóbbi növekedési üteme sokkal nagyobb. Az én meglátásom szerint a könyvolvasók piaca inkább örvendetes módon bővül, szemben azokkal a véleményekkel melyek korábban napvilágot láttak itthon. A teljes lakosságra vonatkoztatott 12%-os elterjedtség és a növekedés üteme olyan mértékű amely joggal teheti optimistává a könyvolvasók és az elektronikus kiadványok forgalmazóit.

A táblagépek pedig a növekedés ellenére sem tudnak olyan mértékben terjedni, mint ahogy azt várnánk. Ha az adatokat nézzük akkor elsődlegesen a korosztályi megoszlásban vannak még kihasználatlan lehetőségek. A középkorú fizetőképes vásárlókat kéne valamivel megszólítani a gyártóknak, hogy növeljék az eladásokat. Ez egyelőre még várat magára és ha így marad, akkor a könyvolvasók megőrzik az előnyüket azzal együtt is, hogy a táblagépek amúgy jóval több feladat ellátására alkalmasak.

Táblagép, netbook, okostelefon, könyvolvasó, tévé és digitális fényképezőgép… Vajon mi a közös bennük? Mindegyik elfér a karácsonyfa alatt és minden bizonnyal sokan fognak ma este ilyesmit kapni vagy ezzel örvendeztetni meg szeretteiket. Idén sem maradhat el a kütyüparádé karácsonykor.

Az Extreme Digitalnál december elején, az Év Honlapja díjátadó apropójából beszéltek a magyarok karácsonyi vásárlási szokásairól. Ezek szerint náluk idén a LED TV és a táblagép megjelenése mellett továbbra is népszerű ajándék a netbook, az okostelefon vagy a digitális képkeret, míg az e-könyvolvasók a magyar nyelvű tartalom hiánya miatt kevésbé népszerűek, mint külföldön.

A T-Mobile három online portálon végzett nem reprezentatív online felmérést, ez alapján az okostelefon az egyik legnépszerűbb ajándék-ötlet, tízből kilencen örülnének, ha ilyen meglepetést találnának a fa alatt. Egyesek akár ejtőernyős ugrást, vagy 200 fekvőtámaszt is bevállalnának, csak megkaphassák a vágyott készüléket az ünnepekre.

A kütyük előretörése azonban nem csak egy-egy helyen tapasztalható, megerősíti a kirakat.hu és az Ipsos közös reprezentatív felmérése is, ami szerint a számítógépes eszközök bekerültek a top 10 ajándék közé a magyarok körében, kiütve a sportszereket a listából. A Kutatócentrum felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy inkább a férfiak szerzik be az internetről az ajándékot. Mindkét felmérés alapján elmondható, hogy átlagosan 20-30 ezer forintot szánnak az emberek az ajándékokra, így sokan az olcsóbb kütyük közül választanak - az Ipsos kutatása szerint ugyanis legfeljebb városi legenda az áruhitelből eladósodva ajándékozó magyar képe.

Akinek viszont van mit a tejbe aprítani, az vígan válogathat idehaza is a boltok kínálatából és adhat régi klasszikus kütyüt – mint amilyen például a digitális fényképezőgép – vagy újíthat be, hogy olyasmit ajándékozzon, ami még nincs a családban, például egy Amazon Kindle könyvolvasót.

Jómagam, mint haladó kütyüvadász az alábbi szubjektív listát készítettem – szigorúan abc-sorrendben – ami segíthet eligazodni a laikusoknak is az egyes kütyük 2010-es „forróságát” illetően (bár lehet, hogy már túl későn szóltam…):

• digitális képkeret: csak fotóőrülteknek, különben ott fog porosodni a dobozában évekig
• iPad: ha gyerek is van, akkor egyből kettő kell, mert a kis embereket nem lehet lerobbantani a készülékről a játékok miatt
• játékkonzol: a Kinect újra képes lendületet vinni ebbe a megfáradt piacba is
• Kindle vagy egyéb könyvolvasó: csak annak, aki tud angolul olvasni és vagy van pénze a könyvekre, vagy képes örömet lelni a szövegformátumok konvertálásának határtalanul izgalmas világában
• kompakt digitális fényképezőgép: akinek még nincsen, az nem is akar ilyet
• kompakt tükörreflexes fényképezőgép: na, egy ilyet én is elfogadnék – kicsi, de profi megoldás a több kilós tükörreflexes súlyzógépek helyett
• LED TV: kár, hogy TV-t minimum 5-6 évre vesz az ember, a fejlesztések meg évente kényszerítenék cserére a népet (ha Te az elmúlt egy évben vettél vagy kaptál tévét, mint én, akkor inkább ne menj közel a tévé-osztályhoz az áruházakban)
• MacBook Air: csak azoknak, akik képesek megbarátkozni az Apple operációs rendszerével – nekik viszont kötelező darab. Szóval, ha sírni akarsz látni egy meghatott tinédzsert…
• mp3 lejátszó: csak akkor, ha muszáj lecserélni a régit (mondjuk, ha nem működik már rendesen) esetleg meglepni valakit, akinek még nincs (figyelem, hangoskönyveket is lehet rá előre rakni, így akár megcélozható a nagyszülők korosztálya is)
• netbook: két éve volt nagy sláger, de ha valakinek még nincs, és sokat utazik, örülni fog neki…
• okostelefon (pl. iPhone vagy valami androidos csodamasina): ezt nem lehet megunni!

Végezetül, mindenkinek kívánom, hogy azt (a kütyüt) kapja karácsonyra, amit a legjobban szeretne, és hogy ne maradjon el az ajándék felett érzett közös öröm idén sem. Boldog ünnepeket kíván mindenkinek a Netidők Blogtársaság!

Probesz