Netidők Blogtársaság

Mészöly Miklós Kossuth díjas magyar író. 1992-ben egyik alapítója volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, majd a modern kor szavát meghallva 1998-ban Digitális Irodalmi Akadémia létrehozásában is vezető szerepet játszott.

A DIA a legjelentősebb kortárs magyar írók-költők műveinek gyűjtőhelyévé vált az évek során. Olyan értékmegőrző hellyé vált, ami méltán nevezhető nemzeti kincsnek.

Hosszasan lehetne sorolni azokat a kiválóságokat akiknek a művei digitális formában közkinccsé váltak, ezzel lehetőséget biztosítva, hogy mindenki számára megismerhetőek legyenek az irodalmi nagyságaink művei.

Mára a DIA könyvtára több, mint 1200 kötetnyi anyagot számlál, de nem csak a művek miatt érdemes ellátogatni az oldalra. A szerzők életrajzát, a róluk és műveikről megjelent írásokat is kereshető formában, rendszerezve találja meg a látogató.

A DIA állami támogatásból tartja fent magát és a tagjai közé választott íróknak a műveik fejében rendszeres és évente emelkedő havi járadék illeti meg.

A hazai digitális értékmentő kezdeményezések között a DIA mindenképp úttörőnek számít, megérdemli, hogy e jeles napon megemlékezzünk róla és arról az emberről aki mindezt létrehozta.
Mészöly Miklós ma lenne 91 éves.

Folytatva a múlt heti sorozatot, most megmutatom, hogy a kortárs szerzők elérhető műveit hogyan tudjuk a könyvolvasónkra felrakni.

Szerintem a legegyszerűbb módja a dolognak, ha a Chrome böngészőhöz telepítjük a Kindle It plugin-t. Ha telepítettük, akkor ne felejtsük el hozzáadni a fivefilters.org email címét az engedélyezett emailekhez, amiről fogadhatunk dokumentumokat a Kindle olvasónkra. Az olvasónk email címénél a Kindle It plugin-ben állítsuk be a free.kindle.com címünket. Ha ez megvan akkor bármilyen weboldal tartalmát egy mozdulattal átküldhetjük az olvasónkra. Csak meg kell nyomni a kis ikont a státusz sorban, majd ha letöltötte az oldalt, nyomjuk meg a Send gombot.

A Digitális Irodalmi Akadémián rengeteg kortárs magyar szerző művét megtaláljuk. Ezeket el is olvashatjuk a képernyőn, de mi persze a könyvolvasón szeretnénk mindezt megtenni. Sajnos a művek nem tölthetőek le könyvolvasóhoz való formátumban, ezért a Kindle It segítségére lesz szükségünk. A dolgot egy kicsit bonyolítja, hogy az oldal frame-eket használ, de ezen is túltehetjük magunkat egy kis kézügyességgel.

Először látogassunk el az DIA oldalára.

Vélasszuk ki a szerzőt akinek a művei érdekelnek minket. Én most Pilinszky Jánost választottam, mert egyrészt nagyon szeretem, másrészt pedig most lenne éppen 90 éves. Ha rákattintunk a szerzőre, akkor a bal oldalon a szerző digitalizált művei menüpontot válasszuk ki, majd kattintsunk arra a műre amit szeretnénk átkonvertálni.

Ekkor megnyílik a kiválasztott mű. Sajnos az oldal olyan, hogy két frame-ben jelenik meg. Maga a kiválasztott mű a jobb oldali frame-ben lesz látható.

A jobb oldalon kattintsunk az egér jobb gombjával, majd válasszuk ki a View Frame Source menüpontot. Nem túl gyors az oldal de ha türelmesen várunk, előbb-utóbb megnyílik az oldal forrása. Nem kell megijedni ettől. Inkább menjünk az URL sorba és a kettőspontig tartó részt szedjük ki az url-ből és nyomjuk meg az Enter-t.

Megint várakozni kell egy kicsit, de ha nincs túlterhelve az oldal, akkor hamarosan megnyílik a kiválasztott mű, egészen emészthető formában. Ha esetleg nem jelenne meg az oldal akkor nyomjuk meg CTRL-R gombokat, hogy betöltse újra az oldalt. Ilyesmit kell látnuk:

Most már készen vagyunk arra, hogy bevessük a Kindle It-et. Nyomjuk meg a Kindle It gombot a böngészőnkben és várjunk türelemmel. Ekkor a fivefilters megpróbálja letölteni az oldalt ami neki is annyi ideig fog tartani, mint nekünk.

Ha sikerült a művelet, akkor ezt a képet fogjuk látni:

Most már csak a Send gombot kell megnyomni és megvárni míg az email elmegy az Amazonos címünkre. Ha végzett a levélküldéssel, akkor ezt látjuk majd:

Amikor szinkronizáljuk a Kindle olvasót legközelebb, akkor a könyv automatikusan letöltődik.

A következő alkalommal a saját újság készítését fogom bemutatni, addig is jó olvasást mindenkinek!

A Google minden év végén számadást készít az internetezők kereséseiből, amik kirajzolják az adott év fontos trendjeit, kérdéseit, eseményeit… (a szolgáltatást stílusosan Zeitgeist-nek nevezik, hiszen méltó lenyomata a korszellemnek). Egy ideje a Magyarországra vonatkozó adatok is elérhetők – most ezekből szemezgetnék, a mögöttünk álló esztendőt elbúcsúztatandó.

A legnépszerűbb 10 kereső kifejezés szerint az iWiW (második) lenyomta a Facebook-ot (hatodik) 2010-ben is. De ha a leggyorsabban növekvő kifejezéseket nézzük, akkor a Facebook volt a nyerő az elmúlt évben, ez volt ugyanis a no1 leggyorsabban növekvő kifejezés az évben nálunk („facebook bejelentkezés”), míg az iWiW ennek a listának csak a tízedik helyére tudott feliratkozni. Jól látszik tehát, hogy 2010-ben tömegével tanulták meg a magyarok hogyan kell belépni a Facebook-ra.

A legnépszerűbb kifejezések között a „játékok” végzett az első helyen, arra a kérdésre viszont, hogy milyen játékokról lehet szó, a leggyorsabban növekvő listára nézve kaphatunk választ: Farmerama (második), Grepolis (harmadik), Kertbirodalom (negyedik), Én Kicsi Tanyám (nyolcadik). Ezt a kínálatot elnézve Magyarország a 3,5 millió (internetező) kisgazda országa volt idén.

Mi derül még ki az eddig nem említett leggyorsabban növekvő kifejezésekből? A listára nézve jól látszik, hogy 2010 a választások éve is volt idehaza: választottunk politikusokat az ország és a települések élére (hatodik), és két műsorban is választottunk tehetséges énekeseket, az X Faktorban és a Megasztárban. A két műsor versenyét egyébként a Google-nél az X Faktor nyerte (hetedik), a Megasztár csupán a kilencedik helyre iratkozott fel. Végül, a top10 leggyorsabban növekvő kifejezések között szerepelt még a Pannon névváltása, az emberek nagyon sokszor kerestek rá a Telenor kifejezésre, ami így az ötödik helyen végzett.

Visszatérve a legnépszerűbb kifejezések listájára, az internetezők kereséseit a közösségi oldalakon és játékokon túl a youtube (harmadik), Budapest (negyedik), freemail (ötödik), tv (hetedik), torrent (nyolcadik), térkép (kilencedik), google (tizedik) határozta meg. Szóval, hajszál híján „lenyomta” a torrent a TV-t. Azt viszont ne kérdezzék, hogy miért keres rá 2010-ben Magyarországon valaki arra a Google-ben, hogy google…

Végül vessünk egy pillantást a többi, még Magyarországra vonatkozó tematikus listára. A legnépszerűbb ember Király L. Norbert volt, a legelső sportesemény a foci VB, a „legjobb étel” a pizza, Schmidt (sic!)* Pál végzett élen az „emberek a hírekben” kategóriában és használt autót kerestek legtöbben, ha vásárlásról volt szó. Az év legjellemzőbb eseménye tehát az lehetett volna, amikor Király L. Norbert a használt autójában foci VB-t nézett pizza evés közben, miközben a rádióból Schmitt Pál beszélt.

Boldog új esztendőt kíván a Netidők Blogtársaság!

Probesz

* érdekes, hogy új államfőnk nevét, Schmitt Pál nevét elírta a Google, könnyen lehet persze, hogy ez abból fakad, hogy a névre kereső magyarok nem tudják a helyes írásmódot.

Amióta a digitális világban követjük az irodai számítógép-felhasználást, azóta sokszor hallottuk, hogy rövidesen megvalósul a papírmentes iroda. Aztán a ’90-es évek végén arról kezdtek el cikkezni, hogy a papírmentesség egy nagy lufi és nem lesz belőle semmi. Mert annak ellenére, hogy bevezették a számítógépet és különböző irodai rendszereket használnak, még növekedett is a papír felhasználása, cégtípustól teljesen függetlenül. Most mégis, mintha megfordulna ez a trend, mert az elmúlt három évben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már csökkenni kezdett a papírfelhasználás. Szakonyi Andrást, az Iron Mountain magyarországi és közép-európai ügyvezetőjét kérdeztem.

Szakonyi: Valóban, az elmúlt három évben 10 százalékkal csökkent a papírfelhasználás az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ez meglepő lehet nagyon sok ember számára, mert azt gondolják, hogy bármerre járnak, mindenhol papírokat kell kitölteni, papírokat kell benyújtani és még mindenki papíralapon szerződik. Ezzel ellentétben a számok tényleg azt mutatják, hogy csökken a papírfelhasználás. Azt látjuk az iparágban, hogy komoly nagyvállalatok teljesen el fogják hagyni a papírfelhasználást a következő öt évben. Nagy amerikai vállalatláncok nem fogadnak már be a papíralapú számlát és kizárólag digitális számlát fogadnak be alvállalkozóiktól és a szállítóiktól. A digitális számla pedig bekerül a CRM, illetve könyvelési rendszerükbe anélkül, hogy kinyomtatták volna – gyakorlatilag sosem lát papírt az a számla vagy adat.

Szilágyi: De minek köszönhető ez a változás? Annak, hogy végre elkezdtek bízni ezekben az online iratkezelő rendszerekben, vagy ilyen erősen nyomul ez az iparág, netán a környezetvédő-lobbi ereje ilyen erős?

Szakonyi: Mindegyik. Az elmúlt tíz évben rengeteg befektetés ment különböző IT rendszerekbe, CRM rendszerekbe, könyvelési rendszerekbe, amelyeknek a hasznát most igyekeznek learatni a nagyvállalatok. Igen jelentős szerepe van a környezetvédelemnek. Tehát amit nem kell kinyomtatni, mert nem jogi elvárás, hogy kinyomtassuk, azt nem nyomtatják ki. Továbbá költséghatékonysági szempontja is van, hiszen az elmúlt egy évben a papír ára megduplázódott. Tehát a papírfelhasználás egy komoly költségfaktor egy vállalat életében. Arról nem is beszélve, hogy utána azt a papírt tárolni is kell, később meg kell semmisíteni, tehát a papír egész termékciklusa igen költséges.

Szilágyi: Ha jól értem, most még abban a korszakban járunk, amikor kétfelé kell osztani a dokumentumkezelést: bizonyos dokumentumokat kinyomtatva kell megtartani és kezelni, ezért azt tárolni is kell. És a másik az, hogy szépen lassan állunk át az elektronikus dokumentumkezelésre.

Szakonyi: Igen, tehát vannak olyan dokumentumok, amelyeket még mindig ki kell nyomtatni. Ilyenek a munkaszerződések, emberi erőforrás fájlok – ezeket valószínűleg mindig is ki kell nyomtatni és el kell tárolni igen szigorú törvényi szabályozás mellett. Ugyanakkor vannak olyan dokumentumok, amelyeket nem szükséges kinyomtatni – egyszerűen a folyamatos hozzáférést kell biztosítani az elektronikus dokumentumhoz.

Szilágyi: Egy nagyvállalkozás szempontjából el tudom képzelni az előnyöket, de egy kisvállalkozó szereti, ha minél inkább ő kontrollálja az eszközöket, például a kinyomtatott szerződéseket. Odanyúl a szekrénybe és máris a kezében van…

Szakonyi: Erre pont rácáfol az, amit tapasztalunk, vagyis a kisvállalkozó mégsem tudja kontrollálni. Az összes vállalkozástípusnál az iratkezelés megtűrt gyermek, amivel senki nem akar foglalkozni.
Én azt mondom, hogy öt éven belül valószínűleg további 10-15 százalékkal csökken a papírfelhasználás, akár Magyarországon is. És mondjuk tíz év múlva el fogunk jutni egy olyan 60-40%-os arányhoz, tehát 60% papír és 40% digitális iratok világába, akár az államigazgatást, akár az üzleti életet nézzük.

Szilágyi: Tehát a papírmentes iroda végképp álom?

Szakonyi: Ez egy nagyon szép álom, valószínűleg hosszú távon fog megvalósulni, de a minimális papírt felhasználó iroda inkább reális álom.