Netidők Blogtársaság

Egy klasszikus Első Világ problémával szembesültem a héten – akit az ilyenek hidegen hagynak, vagy egyenesen felbosszantanak, azt most kérem, hogy lapozzon tovább. Szóval a kérdés az, hogy ha új tabletet szeretnénk venni (amiről tudjuk, hogy ez lesz a karácsonyi slágertermék), akkor melyik mellett döntsünk?

Jómagam a két, e héten bejelentett friss versenyző között vacillálok, nevezetesen a Nokia 2520 és az iPad Mini retinás verziója között. Most egy iPad Minit használok és imádom, de jó volna, ha lenne benne mobil internet, a retinaság, meg a gyorsabb szerkezet is tetszik, tehát érik az upgrade. De már a Surface-szel is nagyon szemeztem, amikor szinte napra pontosan egy éve hosszas töprengés meg tesztek olvasgatása után az iOS vonal mellett döntöttem (átmenetileg). Aki ismer, tudja, hogy Nokia fan vagyok (egy tamperei egyetemi ösztöndíj és egy finn információs társadalomról írt könyv után ez talán megbocsátható – úgy maradtam). Szóval a Lumia 920-am mellett nagyon jól mutatna a 2520 és kövezzenek meg, de nekem a csempés Windows is nagyon tetszik.

Egyelőre még nem döntöttem, mert még nem tudok minden felmerült kérdésre válaszolni. Amit végig fogok gondolni:

Tudom-e ugyanarra vagy többre használni a Windows RT-t, mint az iPad Minit: levelezés, böngészés és hírek olvasása, naptár, jegyzetelés, tanulmányok olvasása (PDF és Word) és elbírálása, cikkek mentése Evernote-ba, Facebook, YouTube, Dimag (újságolvasás), BKV menetrend, néha zenehallgatás (Deezer), ritkán játék (főleg Angry Birds), gyerekeknek jóságok (mint amilyen a Terka a piacon), ha külföldön vagyok akkor Skype. Ebből így első ránézésre csak a kifejezetten gyerekeknek szánt iPad-en megjelent appok tudnak hiányozni (azt hiszem meg kell tartani a mostani iPad-et is és kinevezni családi darabnak, a gyerekek megvesznének tőle).

Mekkora a mérete: én 7-8 col párti vagyok, az első iPad-ből is csak a mérete miatt nem vettem. Meg kell nézni milyen kézbe fogva egy 2520-as, lehet-e a BKV-n a metró ajtóban állva vagy a buszon ülve kényelmesen használni. Ezt ki kell próbálni, anélkül nem tudok véleményt alkotni. A súlya az adatok alapján rendben van (kb. 60 deka).

Kell-e bele alapból mobil internet: ez egy döntő kérdés, mivel az iPad-nél 40 ezer(!) forint az árban a különbözet a 3G képes és a wifis verzió között. Túl sok, főleg, ha hozzávesszük, hogy a mobil internet sincs ingyen, legalább havi 2 ezer forint egy rendes társkártyás csomag… A 2520 alapból LTE képes, ugyanazért az árért, jár a piros pont.

Mekkora háttértárral szeretnénk, legyen-e az bővíthető: ha jól láttam, akkor a Nokia egyféle háttértárral jön (32 giga), de bővíthető (max. 32 gigáig) – kérdés, hogy mennyit zabál fel ebből alapból a Windows RT. Az iPad nem bővíthető, de választható a háttértár (különböző árakon). Egy 2520-nak megfelelő mobil internetes 32 gigás verzió az iPad Miniből retinás verzióban viszont 190 ezer (!) forint. A Nokia 2520 hazai árát még nem tudjuk (500 dollár kint, ami jó szokás szerint valószínűleg 500€ Európában), saccra 150 ezer forintra teszem hazai árakon vagy a fölött (ha erre még rátesszük a rendkívül versenyképes hazai ÁFÁ-t). Az kb. annyi, mint az iPad említett verziója. Meglátjuk.

Mikor lehet itthon megvenni: az ember türelmetlen ugye, szeretne minél előbb hozzájutni a cucchoz. Az iPad-ről már a hazai árat is tudni, sőt van olyan mobilszolgáltató, ahol már előrendelhető a 3G/LTE verzió. A Nokia 2520-asról viszont semmit sem tudni azon kívül, hogy a nagyobb piacokon kezdik el először árulni.

Mindent összevetve, még vacillálok. Jó volna, ha a Nokia 2520 minél hamarabb kipróbálható lenne valahol, mert az iPad-et már jól ismerem, nem kell nagy fantázia, hogy elképzeljem gyorsabb kivitelben és gyönyörűbb kijelzővel… 

Pintér Robesz

Immár egy hete nyüstölöm az iPad Minit. Mint androidos táblaPC felhasználó akaratlanul is folyamatosan összehasonlítgatom a két rendszert. Szubjektív beszámoló következik az Apple legkisebb tablájáról.

Legutóbb ott hagytam abba, hogy a Microsoft Surface szoftveres hiányosságai felett keseregtem. Őszintén bevallom, hogy eredetileg egy Surfacet szerettem volna, több okból:

- geek vagyok és minden infokom újdonság lázba hoz;

- bár próbáltam több számítógépes operációs rendszert is a múltban (Ubuntu és Apple) egyik sem volt számomra használhatóbb, mint a Windows, sőt (ezt most nem ragoznám, hogy miért van így, talán majd egy másik blogposztban);

- azt gondoltam, hogy a Surface egyetlen eszközben képes egyesíteni a tabletet és a laptopot a számomra megszokott szoftveres környezetben.

Sajnos az első négy részletes, videóval is ellátott angol nyelvű beszámoló a Surfaceről arról győzött meg, hogy bár a hardver nagyon izgalmas, a szoftver közel sincs tökéletes állapotban még. Egyelőre. Így végül alternatív megoldás után kellett néznem addig is, amíg a Microsoft (vagy valamelyik partnere) gyárt egy megfelelő Windowsos táblát. Maradt tehát az android vagy az iPad. Mivel elsősorban utazás közben használom a tabletet, fontos volt, hogy lehetőleg kicsi legyen (eddig egy Galaxy Tab 7 boldog és elégedett tulajdonosa voltam). Az új iPad Mini lehetővé tette a kis méret elérését iOS platformon is és nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyivel másabb ez a rendszer, mint az (unalomig) megszokott android. Ezért hajlandó voltam azt a plusz összeget beruházni, ami egy Nexus és egy iPad Mini között húzódik.

A készüléket az Apple Store-ban rendeltem meg, rögtön az első napon, amikor hozzáférhetővé vált, október 26-án. Majd utána három hetet vártam, hogy kiszállítsák. Tanulság: attól meg, hogy valamit árulnak, nem biztos, hogy azonnal a tiéd lehet, még akkor sem, ha már kifizetted... Az iPadet így egy hete használom, múlt péntek óta. Nézzük, hogy mi az, ami tetszett és mi az, amivel elégedetlen vagyok (az egyszerűség és rövidség kedvéért felsorolásszerűen, abban a sorrendben, ahogyan szembesültem velük, tehát nem szálaztam szét a pro és kontra érveket):

- Tényleg nagyon keskeny és könnyű a készülék, szinte vág a kávája, ha huzamosabb ideig használom.

- A kijelző ugyan nem a legszebb, de nekem tökéletesen megfelel, a Tab után nem érzek visszalépést – ami, valljuk be, azért furcsa lett volna, hiszen az már egy két éves konstrukció volt. Retina kijelzőt huzamosabb ideig szerencsére soha nem használtam, így nincs hiányérzetem.

- Bár részben pont a sok dedikált táblás alkalmazás miatt vettem meg a Minit, többször belefutottam abba az elmúlt hét napban, hogy az androidon megszeretett és használt alkalmazások nem érhetők el, ilyen például az AnySoftKeyboard (teljes billentyűzetet varázsol a gépre) vagy a BKV / BpMenetrend. Ennek az az oka, hogy nincsenek ilyen dedikált iPad alkalmazások. Egy részük persze elérhető iPhone alkalmazásként, ami vicces méretben jelenik meg a tábla közepén. Nem használhatatlan, de ha iPhonet akartam volna, veszek azt.

- Azt azért erős túlzásnak érzem, hogy az androidon ingyen le tudom tölteni például az Angry Birds programjait, akár a legújabb Stra Wars-ososat is, itt pedig 2-3€-ba kerül darabja, az ingyenes verzió csak néhány pályát tartalmaz és közben egyfolytában a fizetős verziót ajánlgatja. Inkább megígérem, hogy veszek még Angry Birds plüss figurát meg egyéb vackot, de a játékot nem fogom pénzért letölteni (ez elvi kérdés). Mivel maradt még egy nagyobb androidos családi tabletünk is, akkor majd játszok azon, ott ingyen is megvannak a madarak és a malacok...

- Ami eléggé zavaró, hogy helyenként igen kicsik a képernyőn látható gombok, emiatt nehezen lehet pontosan eltalálni őket (pl. AppStore-ban való keresésnél a keresőmező tartalmát törlő X vagy böngészőben az aktív fül bezárása) – pedig nekem még csak nem is különösen nagyok az ujjaim.

- A Chrome böngésző nagyon jól működik, szinkronizál a háttérben a PC-n megnyitott ablakokkal, ehhez semmit sem kellett csinálnom azon kívül, hogy letöltöttem és beléptem a PC-n is használt Google fiókomba. Egyébként a Safari is sokkal használhatóbb, mióta jó 2 éve utoljára használtam.

- Nagyon tetszik a levelezés megoldása is (az Apple beépített levelezője is, illetve a Gmail hivatalos alkalmazása is, amiben végre külön látom az olvasatlan leveleket, ami nekem nagyon fontos, mivel olvasatlanra állítom a még megválaszolandó leveleimet)

- Sajnos hivatalos YouTube alkalmazást nem sikerült találni a táblára, csak iPhone verzióban. Ez botrányos, még akkor is, ha tudom, hogy a Google és az Apple most fúj egymásra. Őszintén, mezei júzerként ez nem érdekel, a YouTube-ot nem szabadna kihagyni egy ilyen platformról.

- A nagy remény, hogy iPad-en végre fut a Dimag Reader, amiben előfizettem a Galaktikára, teljesülni látszik, a teljesen újraírt alkalmazás kisebb kényelmetlenségekkel, de jól használható iPad-en. Végre van remény, hogy a 2011 szeptemberig olvasott Galaktikánál behozom a lemaradást, a hét nap alatt kiolvastam egy fél számot.

- A beépített böngészőből való megosztás sokkal szegényesebb, mint az androidnál, itt gyakorlatilag nem lehet teljes cikkeket elmenteni pl. Evernote-ba, ami nekem nagyon fontos, legfeljebb linket, kimásolt szöveget e-mailen lehet továbbküldeni Evernote fiókba vagy Pocketbe.

- A legfájóbb pont, hogy nincs teljes ékezetes billentyűzet, pedig simán elférne. Félreértés ne essék, vannak ékezetes betűk, elrejtve az angol karakterek alá, de ekkora méretnél már lehetne teljes billentyűzet (az androidon gyakorlatilag nagyon jól bevált, a rendszerbe beépült megoldások vannak erre). Így marad az ékezetek nélküli gépelés és az automatikus javítás (ahol a nem ékezetes szavakat javítja a rendszer) ez azonban helyenként pontatlan és bosszantóak a rossz javítások (aminek a korrigálása időfaló – de talán a rendszer tanul és idővel jobbá válik). Mindenesetre androidon sokkal gyorsabban tudtam ékezetes betűkkel gépelni. Érthetetlen az is, hogy a billentyűzeten minden betű nagyban jelenik meg, akkor is, ha egyébként éppen kis betűt írunk. És nincs külön smiley klaviatúra sem (de ez már csak hab lenne a tortán, igaz, androidon és Windows Phone-on is elérhető a dolog).

- Pozitívum, hogy nagyon jól lehet multitasking jelleggel dolgozni, tehát váltogatni az alkalmazások között, ez igazán kényelmes és hatékony.

- Muszáj megemlítenem, hogy a kiegészítők és tartozékok bődületesen túlárazottak, egy sima USB lightning kábel töltéshez közel 6000 forintba került…

- A végére két hardveres dolog: a wifi nálam problémásan működik, a telefonról megosztott wifi-t látja ugyan a Mini, de sokszor újra kell indítani az iPadet előtte, hogy tényleg működjön a dolog. De, hogy valami pozitívval fejezzem be, az akksi idő remek, ez alatt az egy hét alatt mindössze kétszer kellett töltenem az iPad-et, pedig nyúztam eleget!

Pintér Robesz

Google Nexus, iPad Mini vagy Microsoft Surface RT? Esetleg Kindle Fire? Megjelent a tabletek új generációja, még élesebbé válik a harc az android és az iOS között és a Microsoft is helyet követel magának ezen a piacon saját, tabletekre szánt operációs rendszerével, a Windows RT-vel. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy aki mostanában tervezi egy tablet beszerzését, az mi alapján válasszon? Szubjektív mérlegelés következik a tabletekről és a választási szempontokról.

A kiindulópont természetesen az legyen, ha tabletet választunk, hogy egyáltalán mire szeretnénk használni a készüléket Ne vakítsanak el minket a cégek csábító kütyüi, meglehet, hogy nem is tabletre, hanem ennél kisebb vagy nagyobb kijelzővel rendelkező készülékre van igazándiból szükségünk (okostelefonra vagy laptopra). Nagyon fontos, hogy a tabletek a számítógépekhez képest ma még kivétel nélkül kompromisszumot jelentenek. Az új Alkotmányt leszámítva például kevés olyan szöveget írtak még tableten, ami lényegesen hosszabb lett volna, mint egy alapos bevásárlólista vagy egy ömlengős e-mail. A tabletek elsősorban tartalom fogyasztására és annak megosztására jók. A Microsoft Surface ígérete, hogy egyesíti a laptop és a tablet előnyeit, az első tesztek alapján biztosan nem igaz az ARM-os gépekre szánt Windows RT-re. Ez ugyanis nem képes a „hagyományos” Windows programok futtatására vagy huzamosabb munkára. És ezzel el is jutottunk a következő szemponthoz, ami nálam a funkcionalitás, vagyis, hogy egyáltalán mire használható az adott tablet platform. Nem biztos ugyanis, hogy arra szánták, amire használnánk, ideális esetben persze a vágyaink és a lehetőségek találkoznak, de nem árt előre mérlegelni még a tábla beszerzése előtt. Ebből a szempontból jelenleg az iPad van a legelőnyösebb helyzetben a 275 ezer, kifejezetten tabletre optimalizált alkalmazással. Ezt követi az android, leginkább még okostelefonos alkalmazásokkal, amelyek a tableten is elfutnak (legtöbb esetben probléma nélkül – mint több androidos tablet tulajdonosa ezt nyugodtan kijelenthetem). Majd a már említett Windows RT következik, ahol év végére – kincstári optimizmus – már több tízezres alkalmazás portfóliót ígér a Microsoft. Ha azonban az első tesztekből indulunk ki – például a szinte használhatatlan Kindle alkalmazással, vagy a rendszeres „lefagyásokkal” – akkor a Surface és a Windows RT ezen a fronton még jelentős javulásra szorul, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A következő szempont a választásnál a képernyőméret és az azzal szorosan összefüggő hordozhatóság. Ez persze kapcsolatban van a használhatósággal is. Egy túl nagy táblát például kényelmetlen lehet elővenni tömegközlekedés közben, de ha úgysem tervezünk gyakran ilyet, akkor számunkra ez elhanyagolható kérdés. De a nagy és nehezebb tábla egyszerű kanapészörfölés közben is kényelmetlen lehet tartós használatra, egyszerűen azért, mert elfáradunk a folyamatos kézben tartásától. A nagyobb tablet azonban alkalmasabb videó nézésre vagy, ha fényképeket szeretnénk mutogatni rajta, esetleg üzleti tárgyalásokon anyagokat prezentálnánk vele. Ebből a szempontból az android és most már az iPad is rendelkezik kisebb (7-8 col közötti) és nagyobb (9-10 col körüli) kijelző méretű készülékekkel. A Microsoft Surface egyelőre csak a nagyobb méretben érhető el, de elképzelhető, hogy más gyártók kirukkolnak kisebb tablettel is hamarosan.

A végére hagytam az egyik legfontosabb szempontot, ez pedig a pénztárcánk vastagsága. Ha csak a bevezetőben említett gépeket nézzük, akkor ár-értékben az androidos tabletek verhetetlenek, majdnem hogy profit nélkül, anyag áron „vágják hozzánk” a Nexust vagy a Kindle Firet. Ennek oka, hogy részben piacot akarnak a gyártók maguknak, részben, mert nem a vason, hanem később a tartalmon csinálnak bevételt. (Utóbbi Magyarországon sajnos korlátozottan igaz, magyar piacon a beépített zenei, filmes vagy könyves szolgáltatások csak korlátozottan vagy sehogy sem érhetők el az androidnál vagy az Amazonnál, sajnos.) Árban az iPad is előrukkolt a mini révén egy, a korábbinál sokkal kedvezőbb ajánlattal, idehaza a lélektani 100 ezer forintos bruttó áron már hozzá lehet férni a legolcsóbb almás tablethez. A legmagasabb árat pedig a Surface-nél találjuk, ahol az 500 dolláros induló ár egyáltalán nem nevezhető dömpingárnak, amivel a piacot le szeretné tarolni a redmondi gyártó. A teljes funkcionalitást ígérő, várhatóan januárban megjelenő Surface Windows 8-as tablet / laptop hibridje pedig még ennél is drágábbnak ígérkezik (hivatalos ára még nincs).

Persze a választásnál felmerülhetnek további szempontok is, mint amilyen a kiegészítők hozzáférhetősége, a háttértár mérete, a kamera megléte és minősége, vagy, hogy csupán wifis vagy mobil nettel is rendelkező modellről van-e szó. A legfontosabbak szerintem azonban a fentebb említettek. 

Pintér Robesz