Netidők Blogtársaság

Egy klasszikus Első Világ problémával szembesültem a héten – akit az ilyenek hidegen hagynak, vagy egyenesen felbosszantanak, azt most kérem, hogy lapozzon tovább. Szóval a kérdés az, hogy ha új tabletet szeretnénk venni (amiről tudjuk, hogy ez lesz a karácsonyi slágertermék), akkor melyik mellett döntsünk?

Jómagam a két, e héten bejelentett friss versenyző között vacillálok, nevezetesen a Nokia 2520 és az iPad Mini retinás verziója között. Most egy iPad Minit használok és imádom, de jó volna, ha lenne benne mobil internet, a retinaság, meg a gyorsabb szerkezet is tetszik, tehát érik az upgrade. De már a Surface-szel is nagyon szemeztem, amikor szinte napra pontosan egy éve hosszas töprengés meg tesztek olvasgatása után az iOS vonal mellett döntöttem (átmenetileg). Aki ismer, tudja, hogy Nokia fan vagyok (egy tamperei egyetemi ösztöndíj és egy finn információs társadalomról írt könyv után ez talán megbocsátható – úgy maradtam). Szóval a Lumia 920-am mellett nagyon jól mutatna a 2520 és kövezzenek meg, de nekem a csempés Windows is nagyon tetszik.

Egyelőre még nem döntöttem, mert még nem tudok minden felmerült kérdésre válaszolni. Amit végig fogok gondolni:

Tudom-e ugyanarra vagy többre használni a Windows RT-t, mint az iPad Minit: levelezés, böngészés és hírek olvasása, naptár, jegyzetelés, tanulmányok olvasása (PDF és Word) és elbírálása, cikkek mentése Evernote-ba, Facebook, YouTube, Dimag (újságolvasás), BKV menetrend, néha zenehallgatás (Deezer), ritkán játék (főleg Angry Birds), gyerekeknek jóságok (mint amilyen a Terka a piacon), ha külföldön vagyok akkor Skype. Ebből így első ránézésre csak a kifejezetten gyerekeknek szánt iPad-en megjelent appok tudnak hiányozni (azt hiszem meg kell tartani a mostani iPad-et is és kinevezni családi darabnak, a gyerekek megvesznének tőle).

Mekkora a mérete: én 7-8 col párti vagyok, az első iPad-ből is csak a mérete miatt nem vettem. Meg kell nézni milyen kézbe fogva egy 2520-as, lehet-e a BKV-n a metró ajtóban állva vagy a buszon ülve kényelmesen használni. Ezt ki kell próbálni, anélkül nem tudok véleményt alkotni. A súlya az adatok alapján rendben van (kb. 60 deka).

Kell-e bele alapból mobil internet: ez egy döntő kérdés, mivel az iPad-nél 40 ezer(!) forint az árban a különbözet a 3G képes és a wifis verzió között. Túl sok, főleg, ha hozzávesszük, hogy a mobil internet sincs ingyen, legalább havi 2 ezer forint egy rendes társkártyás csomag… A 2520 alapból LTE képes, ugyanazért az árért, jár a piros pont.

Mekkora háttértárral szeretnénk, legyen-e az bővíthető: ha jól láttam, akkor a Nokia egyféle háttértárral jön (32 giga), de bővíthető (max. 32 gigáig) – kérdés, hogy mennyit zabál fel ebből alapból a Windows RT. Az iPad nem bővíthető, de választható a háttértár (különböző árakon). Egy 2520-nak megfelelő mobil internetes 32 gigás verzió az iPad Miniből retinás verzióban viszont 190 ezer (!) forint. A Nokia 2520 hazai árát még nem tudjuk (500 dollár kint, ami jó szokás szerint valószínűleg 500€ Európában), saccra 150 ezer forintra teszem hazai árakon vagy a fölött (ha erre még rátesszük a rendkívül versenyképes hazai ÁFÁ-t). Az kb. annyi, mint az iPad említett verziója. Meglátjuk.

Mikor lehet itthon megvenni: az ember türelmetlen ugye, szeretne minél előbb hozzájutni a cucchoz. Az iPad-ről már a hazai árat is tudni, sőt van olyan mobilszolgáltató, ahol már előrendelhető a 3G/LTE verzió. A Nokia 2520-asról viszont semmit sem tudni azon kívül, hogy a nagyobb piacokon kezdik el először árulni.

Mindent összevetve, még vacillálok. Jó volna, ha a Nokia 2520 minél hamarabb kipróbálható lenne valahol, mert az iPad-et már jól ismerem, nem kell nagy fantázia, hogy elképzeljem gyorsabb kivitelben és gyönyörűbb kijelzővel… 

Pintér Robesz

Pár napja érkezett a hír, hogy ezüstérmet nyert egy magyar interaktív mesekönyv a 2013-as Moonbeam Children's Book Awards-on (E2. Children’s Picture Book – Enhanced & Apps kategória). A Tales from the Playroom - The Arrival of Erste Farben a Webstar Csoport kiadásában készült el, L. Molnár Edit írta és Steiner Lídia illusztrálta. Magyar nyelven is elérhető, Történetek a gyerekszobából – First colours megérkezik címmel. A mese egyelőre iPad-re (iPhone-ra) tölthető le az iTunes-ból és az iBooks-ban olvasható.

Egy gyerekeknek szóló alkalmazáshoz képest (mint, amilyen a múlt héten bemutatott Terka a piacon), annyiban más egy ilyen interaktív könyv, hogy ennek a szövegét nem olvassa fel egy színész, azt a szülőknek vagy már olvasni tudó gyerekeknek kell elolvasnia. Így azonban még közelebb kerülhet hozzánk a mese, illetve szabadabban értelmezhető annak mondanivalója a saját hangsúlyaink elhelyezésével. A másik fontos különbség, hogy a digitális megvalósítás ellenére könyv jellege van a szövegnek, két oldalra tördelt, "lapozni" kell benne. De ugyanúgy fel lehet fedezni, mint egy alkalmazást, mert animációk vannak a szöveghez, képes hangot lejátszani, itt-ott pedig mozgatni lehet a szereplőket, a megrajzolt képeket. A gyerekeim egyik kedvence például az az oldal, ahol Csíkos, a tigris az olvasószemüvegét keresi és közben mindenféle egyéb szemüveget felpróbálhatunk rá, megfelelő hang- és képhatások közepette. A gyerekek eközben kitalálhatják, hogy az adott szemüveg vajon mire való - a búvárszemüvegtől kezdve a napszemüvegen át a színházi látcsőig.

Nem árulom el, hogy pontosan miről szól a történet (tessék felfedezni), a kiindulópont, hogy a játékok köze egy új könyv érkezik. A mese elsősorban a kicsiket képes elbűvölni, ahogyan bemutatja a szereplőket, azok gyermeki gondolkodását, egymással való beszélgetésüket. Az első rész felnőtt fejjel nézve arra tanít meg, hogy hogyan bánjunk az idegenekkel, hogyan lehet megismerkedni valakivel, hogyan toleráljuk, ha valaki nem beszél a nyelvünkön.

A First Colours megérkezik annyira megbabonázta három gyermekemet, hogy közfelkiáltásra a zsebpénzükből megvásárolták a második részt is (Panni baba nevet változtat). Aznap este ez a két új történet volt az esti mese.

Gratulálunk a készítőknek a sikerhez és a remek meséhez, reméljük a díj meghozza a nemzetközi sikert és az anyagi elismerést, ami további hasonlóan színvonalas alkotásokhoz ad majd lendületet!

Pintér Robesz

Terka egy cserfes szájú kisgyerek, aki nem szeret enni, leszámítva az édességet. Különösen a zöldségekkel áll hadilábon. De a husit sem engedi, hogy felvágják, hiszen akkor még több étel lesz a tányérján. Ismerős? Mi lehet a megoldás egy ilyen helyzetben?

Terka valószínűleg nem egyedi eset, gyerekek milliói a világon küzdenek szüleikkel a reggelinél, ebédnél, vacsoránál, hogy mit és mennyit egyenek. Valahogy meg kellene értetni a gyermekekkel, hogy a zöldség egészséges és finom. De a gyerekek nem racionálisak, ahhoz, hogy megegyék a zöldséget, szeretniük kellene azt, legjobb esetben még azelőtt, hogy megkóstolnák, vagy különös színe elriasztaná őket.

Van megoldás: mi az, amit a legtöbb gyerek az édességen kívül még nagyon szeret? Segítek, nem étel. A kütyükért bolondulnak még a gyerekek. Tehát a tökéletes megoldás a „zöldség problémára” a szerethető digitális zöldségek, amelyek révén kötődésük alakulhat ki a gyerekeknek a zöldségekhez, megismerhetik és megszerethetik őket, mielőtt a tányérjukra kerülnének. Ez most így talán túl tudálékosan hangzik, de a dolog működhet. Most ki is lehet próbálni. Először az iPad tulajdonosoknak, mivel Terka egy mese alkalmazás főhőse, ahol megismerhetjük az akrobata borsókat, a vén kisasszony répát, a rosszcsont spenótot és a sóskát, a sötétben félős kis kelbimbót és társaikat. A meséből a megfelelő ponton az is kiderül, hogy a zöldségek akkor lesznek igazán boldogok, ha egy kisgyerek tányérján végezhetik és segíthetnek neki, hogy nagy és erős lehessen. No és melyik gyerek ne akarna megnőni?

Az alkalmazásból már fejlesztik az androidos verziót is. Terka egyébként a nyelvtanulásban is tud segíteni, mivel a narráció elérhető magyarul, angolul, németül, spanyolul és kínai nyelven is. Saját gyerekeimen (3, 6 és 9 évesek) tesztelve a mesét, különösen a borsópiramis nyerte el a tetszésüket, ahol a megijedt borsók szanaszét gurulnak a képernyőn újra és újra.

A mese interaktív, azaz a gyerekek kis kezeikkel különböző helyeken érinthetik meg a képernyőt miközben hallgatják a történetet, mindettől sokkal inkább részesei lehetnek a mesének. Ezért aztán persze érdemes egyszerre legfeljebb egy gyereknek megmutatni Terkát, mert a digitális zöldségek felett még akár össze is verekedhetnek. Bár a rendes zöldségek kapcsán ilyesmi nem igazán fordulhat elő, már az is nagy szó, ha esznek belőlük a gyerekek. A „Terka a piacon” ebben segít: megeteti a gyerekekkel a zöldségeket. Nyami!

Pintér Robesz 

Aki kételkedik az iPad mini képességeiben, azoknak ajánlom figyelmébe ezt a videót. Seikou Yamaoka japán művész öt óra alatt festette meg a táblagépen Jan Vermeer van Delft „Lány gyöngy fülbevalóval” című világhírű festményének reprodukcióját. Csak az ujját használta a munkához. Az ötórás munka nyolc percbe sűrítve.

A táblagépek nagy hódításának az idejét éljük, szinte nincs olyan felhasználó, aki valamire, valamikor ne tudna használni egy ilyen igazán sokoldalú eszközt. Ez egyben a gyártóktól, fejlesztőktől is megköveteli, hogy egyre újabb és újabb speciális modellekkel álljanak elő. Sokak számára életszerű, hogy az internetről szedik össze a recepteket, amikor főznek, illetve ha elkészül az étel, azon melegében megosztják remekművüket az ismerősükkel. Számos más helyzetben jön jól egy egyszerűen használható, strapabíró táblagép a konyhában. Ezt az igényt felismerve született meg a konyhai táblagép koncepciója, amit az Archos nevű gyártó ChefPadnek keresztelt el.

A strapabíró szilikontokba bújtatott táblagép Androiddal megy, és speciális konyhai alkalmazások is vannak rá telepítve, de természetesen minden egyéb célra is fel lehet használni (http://ipon.hu/hir/archos_chefpad___a_modern_konyha_kelleke/25325).

Kifejezetten érdekes a ChefPad névadása. Ennek az összetételnek az előtagja a mindenki számára jól ismert, francia eredetű chef, magyarul is használjuk séf alakban, jelentése ’konyhafőnök’. Az összetételi utótag a pad, ami az Apple által kifejlesztett táblagépnek, az iPadnek a nevéből rövidült. A sok jelentésű pad főnév releváns jelentése ’jegyzettömb’, ’blokk’, ebből alakult ki az Apple eszközének a neve, és ez elé helyezték el i előtagot, amely már a cég termékneveinek a védjegyévé vált. Az i előtag eredetileg az eszköz internetképességét, illetve az E/1. személyű angol személyes névmással való megegyezés miatt nyilván az eszköz személyes jellegét emelte ki. A ChefPad összetétel esetében viszont nyilvánvaló, hogy a Pad utótag nem az eszköz Apple céghez való kötődését jelenti, hanem az Apple által divatba hozott táblagépekre utal általában. Ez tehát azt jelenti, hogy itt egy újabb bizonyíték arra, hogy a legdivatosabb táblagép neve, az iPad már általános jelentésűvé vált, és az utótagja a táblagép kategóriáját is jelenti általánosságban.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség